Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
Somogyi Néplap 1987. június 13., szombat Á konzervatívok nagyarányú győzelme Thatcher harmadszor is Az előrejelzéseket és a legvérmesebb reményeit is túlszárnyaló alsóházi több- ' séggel nyerte a brit választásokat a konzervatív párt. Pénteken hajnali 5.00 óráig a 650 választókerület közül 592-íből befutott eredmények szerint a szavazatok megoszlása így alakult (zárójelben az 1983-as választások végeredménye): konzervatív párt 42,9 százalék (42,4), munkáspárt 32,4 százalék (27,6). szociáldemokrata—liberális pártszövetség 22,7 százalék (25,4), egyéb 2 százalék. A konzervatívok az 1983-ban elért 144 fős rekordnagyságú többségnél ugyan kisebb, de még mindig roppant kényelmes 104 mandátumos alsóházi többségre számíthatnak. A munkáspártnak nem sikerült rést ütnie a szigetország viszonylag jobbmódú déli, délkeleti fertályán összpontosuló tory szavazóbázison, de ismét domináló politikai erővé vált a gyáripar hanyatlásának és a tömeges munkanélküliségnek legsúlyosabb, terheit viselő Észak- Angliában, Skóciában és Walesben. A választás egyértelmű vesztese a középutas szociáldemokrata—liberális pártszövetség volt. A munkáspártból 1981-ben kiszakadt jobbszárny által alapított szociáldemokrata párt gyakorlatilag elvérzett. Brit politikai megfigyelők szerint a vaslady évszázados rekordot megdöntő harmadik egymást követő választási győzelmének legbaljós- latúbb vonása az, hogy a szigetországot jómódú délre és szegény északra osztó gazdasági-szociális szakadék a csütörtöki szavazással most nyilvánvaló politikai szakadásként pecsételődött meg. A thatoherizmus megbuktatásának kudarcát elismerő nyilatkozatában Neil Kin- nock munkáspárti vezér a „megosztott királyság újraegyesítésére” irányuló küzdelem folytatására buzdította párthíveit. A munkáspárt „eltemetését” életcéljaként meghirdető Margaret Thatcher asz- szony „a még hátralevő rengeteg tennivaló elvégzésére” szólította fel támogatóit. Reykjavíkban pénteken befejeződött a NATO külügyminisztereinek értekezlete. A tanácskozáson egyhangúlag támogatták az európai közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelését célzó „kettős nullamegoldást” Reagan látogatása Nyugat-Berlinben A Nyugat kész együttműködni a szocialista világgal a nagyobb .nyíltság, egy biztonságosabb világ megteremtése érdekében, de ehhez a Keletnek további alapvető változásokat kell végrehajtania— vélte Reagan amerikai elnök pénteken Nyugat-Berlinben mondott beszédében. Az amerikai elnök, aki Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából tett alig ötórás látogatást a városban, a brandenburgi kapuhoz vezető úton, közvetlenül az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin határa mellett imondott beszédet mintegy 20 ezer meghívott Vendég előtt. Reagan a .nyugati értelmezésű szabadság fontosságát hangoztatta. Megkérdőjelezte a Szovjetunióban végbemenő változások értékét, szót ejtve egyebek között a szovjetunióbeli nagyobb nyíltságról, a gazdálkodó egységek megnövekedett önállóságáról. Hangzatos kijelentéssel felszólította Mihail Gorbacsovot, hogy szándékai komolyságának bizonyítékaként „Nyissa ki a brandenburgi kaput”. Az elnök kiemelte: most első ízben adott az a lehetőség, hogy ne csak megállítsák a fegyverek számának .növekedését, hanem a nukleáris _ fegyverek egy teljes kategóriáját — a közép-hatótávolságú rakétákat — fel is számolják. A Nyugat azonban továbbra sem mondhat le a nukleáris elrettentésről és következetesen folytatni kel.1 az űrfegyverkezési program megvalósítását — hangsúlyozta Reagan. Nyugat-berlini tartózkodása idején az amerikai elnök megbeszélést folytatott Richard von Weizsäcker nyugatnémet szövetségi elnökkel1. Felkereste az egykori birodalmi gyűlés, a Reichstag épületét, majd elutazása előtt részt vett a Berlin-jubileum alkalmából rendezet fogadáson. Utótalálkozó Bécsben Elhúzódik a konferencia Pénteki ülésén ismét két NATO-képviselő szólalt fel anélkül, hogy — a NATO külügyminiszteri találkozójának napján — akárcsak említést tettek volna leszerelési kérdésekről. Mind az NSZK nagykövete, mind a brit küldöttségvezető csak kérbizonyos emberi jogi désekkel foglalkozott. Általános a várakozás hogy a konferencia elhúzódó sa miatt nyári szünetben állapodnak meg és az utótalálkozó szeptemberben folytatódik majd. A hét 2 kérdése Hogyan értékelhető a brit választások eredménye? A hírneves Gladstone-tfiak nem sikerült, sőt L»loyd Georgenak és Churchillnek sem — Thatcher asszonynak viszont igen. Nem mindennapi politikai fegyvertényt hajtott végre a brit miniszterelnök, amikor — az előzetes várakozásokat jóval meghaladó többséget szerezve .— ismét, ezúttal harmad ízben győzelemre vezérelte pártját a csütörtöki általános választásokon. Ezzel olyan rekordot állított fel, amire legalább másfélszáz éve .nem volt példa a .ködös Albionban. A szavazatok pontos megoszlásáról, a kormányalakítás nyílt vagy kulisszák mögött folyó részleteiről a következő napokban még tömérdek információ, elemzés, illetve jósolgatás lát napvilágot. Az alapvető tanulságok azonban talán mér most is levonhatók a kampány- időszak és a voksolás adatainak ismeretében. Mindenekelőtt az tény, hogy a munkáspárt — noha vezetője, Neil Kinnock egybehangzó vélemény szerint kiváló taktikai és szónoki teljesítményt nyújtott a heves hangulati kampányiidőszakban — nem tudta ledolgozni hátrányát az 1979 óta kormányon levő konzervatív párttal szemben. Sikerült ugyan előtérbe állítani néhány olyan társadalmi problémát, mindenekelőtt a közegészség- ügy és oktatás gondjait, amelyek terén a toryk több- kevesebb joggal elmarasztalhatok, ám a jelek szerint ez nem bizonyult elegendőnek a gazdasági fellendülés és infláció-csökkentés ütőkártyáit kijátszó Thatcher- kabinettel szemben. Sajátos hatással járt a munkanélküliség kérdése. Ahhoz az állástalanok társadalmi nyomása sem volt elég erős, hogy kikezdje a parlamenti toryk többségét, ahhoz viszont .igen, hogy egyfajta politikai választóVelencében tartottak idei csúcstalálkozójukat a legfejlettebb tőkés országok állam- és kormányfői. A képen: a Hetek a tanácsteremben vonalat húzzon Nagy-Bri- itamnia északi és déli része között. Egyes szakértők egyenesen szociális-gazdasági szakadékról beszélnek, amely az ország két részét elválasztja, hiszen a munkáspárt éppen a munkanélküliségtől leginkább sújtott Skóciában szerezte legtöbb támogatóját. Ugyancsak tanulságos a külpolitikai-katonai kérdések szerepe. Ggy tetszik, hogy labour által meghirdetett egyoldalú nukleáris leszerelés inkább a konzervatívok malmára hajtotta a vizet. Thatcher — s persze a kormánypártii sajtó — saját céljaira tudta felhasználni a munkáspárt, úgymond, „nukleáris öngyilkosság számba menő meghátrálását”, amely — ez is visszaköszönt a konzervatív tömegkommunikációs eszközök érvei között — súlyos ellentétekhez vezethet a legfőbb szövetségessel, az Egyesült Államokkal. A rendkívüli választás egyértelmű vesztesének a szociáldemokrata—liberális pártszövetség bizonyult. A David Owen és David Sfeel vezette duó bevallottan arra készült, hogy égy esetleges konzervatív—munkáspárti patthelyzet esetén a mérleg nyelvének szerepét játszhassa. s ezzel átrajzolhassa az alapvetően kétpárti brit parlamenti berendezkedést. Nos, e szándékból édeskevés vált valóra, hiszen a párt- szövetség előretörés helyett eddigi 'mandátumainak jó részét is elvesztette. A kampányhetek izgalmai után most tehát a kormány- alakítás izgalmai következnek. Az azonban végérvényesen eldől t, hogy nem kell új beköltözőre számítani a Downing Street 10-ben. Fenyeget-e kiszélesedéssel az öböl-válság? Fenyegető hangú nyilatkozatok sora és hadiflotta-felvonulás, nemzetközi tanácskozások és washingtoni szóESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASARNAP: Összecsapások Izraelben és a megszállt területeken az 1967-es hatnapos háború huszadik évfordulóján. - Befejeződtek a kínai miniszterelnök varsói tárgyalásai, Csao Ce-jang Lengyelország után az NDK- ba utazik. - Gazdasági szükségintézkedések Nicaraguában. - Helyhatósági választások Törökországban. HÉTFŐ: Velencében megkezdődött a hét legfejlettebb tőkés állam névleg gazdasági, valójában azonban a nemzet: közi politika aktuális kérdéseit is áttekintő csúcsértekezlete. - Magyar-mongol tárgyalások Budapesten. - II. János Pál pápa Lengyelországba érkezett. KEDD: Közzétették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé berlini ülésszakán elfogadott, a gyengénfej- lettség felszámolásáról és az új gazdasági világrendről szóló dokumentumot. - Közös szocialista indítványt terjesztenek elő a genfi leszerelési érekezlet nyári ülésszakának nyitónapján. I- Fokozódó feszültség az öböl-válságban. - Washingtonban felfüggesztették az irangate-botrány nyilvános kihallgatását. SZERDA: Politikai nyilatkozat, majd gazdasági záróközlemény jóváhagyásával befejeződött a velencei tőkés csúcstalálkozó. - Heves kormányellenes tüntetések a dél-koreai fővárosban. - Csökken a feszültség Sri Lankán, megegyezés a tamiloknak szánt indiai segélyszállítmányokról. - Helyhatósági választások Spanyol- országban. CSÜTÖRTÖK: Általános választásokat tartottak Nagy-Bri tanniában, a Margaret Thacher vezette konzervatív párt megőrzi többségét a londoni parlamentben, - Reykjavikban kétnapos tanácskozást kezdenek a NATO tagállamok külügyminiszterei, előtérben a fegyverzetkorlátozás kérdésköre. PÉNTEK: Ronald Reagan amerikai .elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár villámlátogatása Nyugat Bér linben. - Az el nem kötelezett országok miniszterei értekezletének zárónapja Phenjanban. csaták, vádak és viszontvá- dak özöne — a héten talán minden korábbinál inkább előtérbe került a Perzsa (Arab)-öböl válsága. Ez — noha elvben csupán egyik „mellókhad szín tere” az immár hetedik éve húzódó iraki—iróm háborúnak — az utóbbi időben maga is külön, robbanásveszélyes konfliktussá nőtt. lamokra is kiterjed. A kérdés korántsem akadémikus, hiszen az elmúlt hetekben egymás után ért támadás szovjet és amerikai hajókat, arról nem is beszélve, hegy a különböző zászlók alatt hajózó óriási tankhajók is gyakran válnak célponttá. Kuivait — a Szovjetunió és az Egyesült Államok után — Kínához is azzal a kérésA hét elején kezdte meg lengyelországi látogatását II. János Pál pápa. A képen: a Vatikán „feje” Tarnowban ' A megfigyelőket mindenekelőtt az a probléma foglalkoztatja. vajon fennáll-e az öböl-válság kiszélesedésének veszélye? Kell-e arra számítani, hogy a két közép-keleti ország tragikus küzdelme, illetve annak az öböl térségében folyó, „tar- tályhábcrú” néven emlegetett „oldalvetülete” más álDel Koreában e héten is számos kormányellenes megmozdulásra került sor — a tüntetők Csőn Tu Hvan diktátor távozását követelték. A képen: a rendőrség könnygázgránátokkal oszlatta szét a diákfelvonulókat az egyik szöuli egyetemen sei fordult, hogy vegyen részt az öbölbeli hajózás védelmében. A létfontosságú víziót mentén egyébként francia és brit hadihajók is feltűntek. Az is a nemzetközi figyelem növekedésére utal, hogy az öböl-konfliktus témája a velencei tőkés csúcsértekezlet napi-rendjén kiemelt helyet foglalt el. A „Hetek” megbeszélésein a. jelek szerint az amerikai kormányzat csupán elviszimbolikus támogatást tudott elérni, ám a szövetségesek többsége elzárkózott a kiterjedtebb, tevőleges segítségtől. Irán viszont az amerikai hadi jelenlét miatt is bírálta a Reagan-adminiszt- rációt. Hamenei államfő bejelentette: országának nem áll szándékában lezárni a Hormuzi-szorost (ez a szűk víziút voltaképp az öböl kapuja), ám „kész erőt alkalmazni, ha katonai nyomás nehezedik rá”. Sajnos kevesebb szó esett ugyanakkor a liefen arról, hogyan lehetne közelebb hozni a háttérben meghúzódó alapprobléma, az iraki— iráni háború befejezését. Sőt, a napokban is érkeztek hírek a szárazföldi harcok megélénküléséről — az immár megszokott stílusban: a bagdadi közlemények meghiúsított iráni előrenyomulásról, a teher ámi jelentések viszont sikeres rajtaütésekről számoltak be. Sz. G.
