Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. június 13., szombat HÚSELLÁTÁS A BALATON-PARTON Somogyi Néplap 3 Áz áremelések Több mint tíz esztendeje miár, hogy a fogyasztói árak évi emelekedése — mindig a megelőző évhez hasonlítva — átlagosain 6,5 százalék. Folyamatos — s bizonyos időszakokban hirtelen, fel­gyorsuló — áremelkedésről kell beszélnünk, amelynek társadalmi hatását nemrégi­ben a Szakszervezetek El­méleti Kutatóintézetének munkatársai vizsgálták. A vizsgálati eredmények ösz- szesítését a Társadalmi Szemlében tették közzé. Címszarvákban néhány lé­nyeges megállapítása: „A folyamatos és. gyorsu­ló fogyasztói áremelkedés nemcsak az életszínvonalat illetően okoz társadalmi ká­rokat, hanem mindeddig kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági tevékenységet is.” Ugyanis „ ...,indokolatlanul nagy előnyöket nyújtott a szabadáras termékeket gyár­tó, főleg a hazai piacra ter­melő vállalatok számára. Vagyis egyik gátja volt an: nalk, hogy valóban a haté­konyság — és iné az áreme­lési törékvések érvényesítése — legyen a vállalati jöve­delmezőség, nyereség alakí­tója.” Továbbá: „Erősítette a bérezésben amúgyis meglévő egyenlősítő tendenciákat, hangulatot keltve a teljesít­mény nélkülii bérkiáramlás­hoz, s hajlamossá 'téve a vállalatokat arra, hogy a bérnövelést tekintsék ár- kompenzáló eszköznek, mi­közben a szükségesnél kevés­bé használják a teljesítmé­nyek differenciált honorálá­sára.” E kedvezőtlen társadalmi hatások ellenére is meg kell barátkozni a gondolattal: az áremelések nem szűnnek meg, sőt az eddigi folyamat várhatóan felgyorsul. Hogy ez ügyben mi történik a kö­zeljövőben — s különösen a tervezett adóreform beveze­tése után — azt ma még nem tudni pontosan. Az vi­szont nyilvánvaló — a szak­emberek nem is titkolják —, hogy az eredetileg ter­vezett .idei árterv minden valószínűség szerint nem tartható; a fogyasztói árak .ismét nagyobb mértékben emelkednek, mint amire a tervezők számítottak. Az is nyilvánvaló, s a szakembe­rek ezt sem titkolják, hogy az adóreform bevezetésének, úgymond „egyszeri” inflá­ciós hatásával számolni kell. Egyes számítások szerint ez az infláció, az első — s ma még ki tudja milyen hosszú­ra nyúló — időszakban, két­számjegyű is lehet. Más kérdés, hogy ettől függetle­nül és ezzel együtt is, a gazdaság normális működő- képesóge szempontjából az adóreform — nélkülözhetet­len lépés. Ám azt is szóvá kell ten­ni, hogy társadalmi mére­teikben nehezen tudunk együttélni a sorozatban is­métlődő áremelésekkel. Gon­doljunk csak arra, hogy a mindenkori áremelések agi- tációs „hangszerelése” álta­lában nem a legsikerültebb. Vagy gondoljunk arra, hogy a megannyi árucikket érin­tő áremelés kereskedelmi feldolgozása, feltüntetése, nyilvántartása késedelmes, sok bosszúságot okozva ez­zel a vásárlóknak, és sok bizonytalanságot okozva az üzletek pénztárosainak. Ki- ki tanúsíthatja, hogy a leg­utóbbi áremelések után jó egy hónappal, még mindig sok a zavar, legfőképp az élel­miszerboltokban, s a vásárló tökéletesen reménytelenül P'róbálja nyomon követni, hogy most melyik felvágott­nak, vagy Mirelit-készít­ménynek voltaképpen mi is az ára? Ne kerteljünk: ki­szolgáltatott helyzetben va­gyunk, és ez bizony a köz­hangulatot rontó tényező. Az sem mellékes, hogy a lakossági megtakarítások már rég nem értékállóak. Igaz: az OTP újabban is kí­sérletezik: az átlagosnál na­gyobb kamatlábak mellett kínálja a különböző befekte­tési lehetőségeket, még a „normál” kamatokat is emelte valamicskét, csakhát félő, hogy az még mindig nem az igazi megoldás, ez még mindig nem csábítja a lakosságot a nagyobb takaré­kossági hajlandóságra. És ebből az következik, hogy inkább vásárolunk — akkor is, ha egyébként nem vá­sárolnánk —, semmint, hogy takarékoskodnánk. Aztán — és ez ugyancsak jellegzetes példa — emelke­dik az ár, ám a minőség változatlanul alacsony szín­vonalú, mi több: a maga­sabb árú termék egyszerűen nem kapható. (Hogy ebben mi az üzlet? ...) Ámbár ennek is lehetnek racionális gazdasági okai, de a fo­gyasztó vigasztalan, sőt: elé­gedetlen, bosszankodik, há- borog, és ugyan ki vitathat­ná, hogy ók nélkül? És végül — az áremelések nem lényegtelen társadalmi hatásaként — a mindenkori áremeléseket szinte azon- nyomban követő kereskedel­mi manipulációk: éveken át folytatott próbavásárlások tapasztalatai azt mutatják, hogy például az élelmiszer­üzletekben a vásárlások több mint egyharmadánál állapí­tottak meg valamilyen sza­bálytalanságot, magyarán: ár,csalást, s persze soha nem a vásárló javára. A vendég­látásban — nemcsak az ál­lamában! — nagyjából ugyanez az arány. A folyamatos és rendre gyorsuló fogyasztói áremel­kedés kedvezőtlen társadal­mi hatásait az imént jelzett tények is erősítik. De ha már kiikerülhetetlenek — legalábbis általunk kiikerül­hetetlenek — ezek az ár­emelések, akkor legalább ne súlyosbítsuk a gondjainkat, bajainkat: ne rontsuk az áru minőségét, bármennyire is nyereségnövelő tényező ez az alpári művelet. S egy­általán: legalább gyártsuk és adjuk azt a bizonyos áru­cikket. És legfőképpen: ne verjük át egymást az üzle­tekben, sem tudatlanságból, sem tudatosan. Ha másként nem megy, legalább ma­gunk próbáljuk kivédeni az áremelések kedvezőtlen ha­tásait, tudván, hogy ez ügy­ben csakis magunkra szá­míthatunk ... Vértes Csaba Fontos a pontos szállítás Lesz megfelelő mennyisé­gű és minőségű hús vagy nem lesz a nyáron a Bala­ton-partján ? E kérdés meg­vitatására és megoldására gyűltek össze tegnap dél­előtt a Kaposvári Húskom­binát szántódpusztai .tájé­koztatóján a „hús ügyek­ben” érdekelt partner vál­lalatok és tanácsok képvise­lői. Tóth Lajos, a .húskombi­nát .igazgatója ismertette az ország egyik legnagyobb húsipari vállalatának ered­ményeit, gondjait. A kombi­nát 'megyén belüli, fővárosi és külföldi áruellátási és export tevékenységet folytat. Gazdálkodása során három fő területet tart 'kézben. Évente 5—600 ezer sertés, 30—35 ezer szarvasmarha és 40 ezer juh termeltetését- felvásárlását végzi. Az ipa­ri termelés során évi 450— 500 ezer sertés, 8—10 ezer szarvasmarha vágásáról és feldolgozásáról gondoskodik, 11—12 ezer tonna készít­ményt állít elő mintegy 60 féle termék formájában. Az utóbbi években jelen­tősen javult a helyzet a frisshús-ellátásban, a kívá­nalmaknak azonban még mindig nem mindenben si­került eleget tenni. A kom­binát sertésvágó üzemrészé­nek beruházására elsősorban az exporttevékenység érde­kében került sor. A legna­gyobb exportpartner az Amerikai Egyesült Államok, ahova évente 28—35 ezer tonna árut szállítanak. Az exportbevételük a múlt év­ben mintegy 1,8 milliárd fo­rint volt. A tanácskozás hozzászólói főként a mindennapi gon­dokról beszéltek, s igyekez­tek ezek megoldását keres­ni. A vállalat igyekszik az igényeket minél magasabb színvonalon kielégíteni. Ja­vítani szeretnék például a tőkehúsellátást úgy, hogy minősége és csomagolása jobbam megfeleljen a vá­sárlók 'igényének. A jövő évtől azt tervezik, hogy többféle vákuumfóliás da­rabolt húst szállítanak a Balaton-part nagyobb hűtő- kapacitású egységeibe. A darabolithúsigényt — pél­dául a nagyobb üdülők, egységek részére — az 'idén is biztosítani tudják. Gon­dok lesznek azonban az úgy­nevezett értékesebb hús­árukkal, mint például a ve­sepecsenyével, bélszínnel, pacallal, a különféle belső­ségekkel. A kombinát az utóbbi idő­szakban szélesíti kínálatát, néhány új termékkel máris jelentkezett. Ezek főként olcsóbb, kü­lönféle kenhető termékek. A hozzászólók közül többen említették a szállítási gon­dokat. Különösen nagyobb ünnepek előtt akadozó az ellátás, nem érkeznek meg­felelő időre a húst szállító gépkocsik a boltokba. Az igazgató a gépkocsipark el­avultságára hivatkozott, s elmondta, hogy megkezdő­dött a géppark kicserélése. Az Idén 6 új autót vettek, s továbbiak beszerzését ter­vezik. ÉPÍTŐK NAPJA Tegnap ünnepelték So­mogy nagyobb és kisebb szervezeteinél az építők napját. Ezen a hagyomá­nyos ünnepen az utóbbi 'idő­ben a régebben .megszokott­nál szerényebb rendezvé­nyeket tartanak, hiszen az ágazat gondokkal küszködik. De ezzel együtt leszögezen­dői házaink építőinek több­sége becsülettel teszi a dol­gát a visszaesés idején is; A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A lakossági szolgáltatás fejlesztésére újabb intézke­déseket hozott a Barcsi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága csütörtöki ülésén. A magánkisipar és a magán­kereskedelem támogatásával azt kívánják elérni, hogy az alapellátásban szűnjenek meg a hiányszakmák, bő­vítsék tevékenységüket an­nak érdekében, hogy A SZOLGÁLTATÁSBAN ne legyen hiánya a város la­kosságának. Pénzbeli és üzemelési támogatásban ré­szesülhetnek a támogatást igénylő magánkereskedők és kisiparosok. A városi tanács 1987-re kétszázezer forintot szán a szolgáltatás bővítésé­re, fejlesztésére. Elsősorban a cipész^ a férfiszabó szak­mákban illetve a háztartási gépjavító, tévé- és rádió sze­relő, illetve a cukrász, fi­nom pékáru és a vegyes ja­vító kisiparban számíthat­nak támogatásra az igény­lők. A héten rendkívül heve­sen betört a nyár, az ara­nyat érő eső után kedvez a takarmánynövények beta­karításának és a kukorica növekedésének a verőfényes napsütés. A strandokon is mind többen fordulnak meg, a Balatonon gyülekeznek már a nyár vendégei. A héten megkezdődtek az érettségi szóbeli vizsgák, a kisebb középiskolás diákok már vakációznak, ■ illetve a szakközépiskolások a szak­mai gyakorlat során ismer­kednek jövőbeli foglalko­zásuk gyakorlati fogásaival, a munkahelyek életével. A vásárló is fölfedezte már őket a pult mögött, egyikük — mint mesélte — kedves­ségéért viszonzásul egy zacs­kó epret kapott ajándékba. Vizsgáznak a leendő eladók és vizsgáznak a mindenkori vevők figyelmességből, szak­mai ismeretekből, egymás megbecsüléséből. Hétfőn hazánkba érkezett Dzsambin Batmünhnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu- rálja Elnöksége elnökének vezetésével a mongol párt- és állami küldöttség, mely­ben helyet kapott Kaposvár testvérvárosának, Darban- nak vezető testületéinek kép­viselői is. A SOMOGYBA LÁTOGATOTT mongol küldöttséget Dagvin Dembereldas, a darhani vá­rosi pártbizottság ideológiai titkára vezeti. A vendégek többek között meglátogatták a kaposvári villamossági gyárat, a tejipari vállalatot, az Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karát, a sütőipari vállalatot, és természetesen szépségei­ben, tájaiban is gyönyör­ködhettek. A héten a bulgáriai test­vérmegyéből is fogadtunk vendégeket. Kardzsali és Kaposvár kapcsolatát ápol­ják a két ország műszaki és tudományos egyesületeinek területi szervezetei is. A ta­pasztalatcsere bővítését szorgalmazták a kaposvári megbeszélésen az MTSZ és az NTS képviselői. Hírt adtunk a sajnálatos BALATONI BALESETRŐL, szedi áldozatát a víz. A va­káció előtt egy kaposvári kisfiú szörnyűséges égési balesetére figyelt oda a vá­ros; ezek az esetek is jel­zik, hogy a nyári hónapok­ban különösképpen oda kell figyelnünk a játszadozó gye­rekekre. A balesetek nagyrészt el­kerülhetők. Erre intve és a közlekedés szabályaira meg­tanítva, a figyelmes gyere­kek fölszabadultam élvezhe­tik a nyár örömeit a tábo­rokban, a nagyszülőknél, erdő és víz közelében. Horányi Barna Épül a Shell üzemanyag töltőállomás Kaposvá ron, a Dombóvári út ki vezető szakszán. A kút és a hozzá tartozó ki­szolgáló létesítmények alapozási és magasépíté­si munkáit a Somogy Megyei Tanácsi Építő Vállalat készíti — az alapozást például a vál­lalat újonnan bevezetett technológiájával. úgy­nevezett dugóalapozás • sál. Az üzemeanyagtöltö- állomás beruházója az Interág, a KÉV helyezi el a tartályokat és építi az utat. ők azok, akik megérdemlik, hogy az év egy napján .meg­különböztetett tisztelettel gondoljunk rájuk. A Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalatnál teg­nap a .termelőegységeiknél rendeztek ünnepségeket, va­lamint egy rövid központi megemlékezés is volt a ka­posvári irodaházban. A vál­lalat egyik ácsbri.gádjának vezetője, Harangozó László Budapesten vette át a Mun­ka ‘Érdemrend ezüst fokoza­tát. Hat Kiváló Miunkáért kitüntetést adtak át a .köz­ponti ünnepségen, két kivá­ló ifjúsági brigád és két ki­váló szocialista brigád ré­szesült elismerésben, össze­sen 220 ezer forint jutalmat osztottak ki ezen a napon. A Sáév brigádjai közül több családias összejövetelt is tartott az építők napján. A Somogy Megyei Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vállalat központi ünnepsége is tegnap zajlott le. Szintén egy ácsibrigád vezetője; Ke­nyér Zoltán, valamint egy villanyszerelő közösség el­ső embere, Takács József kapott magasabb kitünte­tést, ők a Kiváló Munkáért Érdemérmet vehették át. A törzsgárdajutalmakat, de még a véradók kitüntetéseit is tegnap vettek á:t a tané- pesek, összesen 350 ezer fo­rint volt a borítékokban. Apró érdekessége e nap- nap, hogy a Déilviép — azaz az egész Dél-dunántúilon te­vékenykedő vízügyi építő vállalat — dolgozói számá­ra nem volt ünnep. Mint némi öniróniával elmond­ták: ők ilyenkor vízügyesek- netk számítanak, viszont ha a vízügy kerül előtérbe, ak­kor egyből építők lesznek. Nos: ha hivatalos elismerés ilyenkor nem is jár ennek a közösségnek, mi „vegyük be eket a csapatba”, hiszen építenek, s nem is keveset. L. P. Környezetvédelem és költségcsökkentés Korszerű, számítógéppel összekapcsolt mdtordiag- nosztikai berendezéseket szerzett be a Zala Volán. Az 1500 gépjárművel — köztük 340 autóbusszal — működő szállítási vállalatnál e be­rendezések birtokában ala­posabb műszeres vizsgálat alá vetik a járműveket, ki­küszöbölik a motorok túl­fogyasztását, s egyszersmind óvják a környezetet attól, hogy túlzott mennyiségű ki­pufogógáz kerülhessen a le­vegőbe. A kezdeti eredmé­nyek összegezéséből kitű­nik, hogy a korábbinál na­gyobb fuvarteljesítmény mellett 2,6 százalékkal csök­kent az üzemanyag-felhasz­nálás. A gépjárművek veze­tői is érdekeltek abban, hogy a rájuk bízott jármű fo­gyasztása optimális legyen, mert részesülnek a megta­karított üzemanyag értéké­ből. Egyéb fontos környezetvé­delmi vállalkozásba is kez­dett — a Zalai Kőolajipari Vállalattal közösen — a Za­la Volán: a megye vala­mennyi ipari és mezőgazda- sági üzemében összegyűjti a fáradtolajat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom