Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

f Somogyi Néplap 1987. május 8., péntek DOGI TANÁCSOK Igazolások családi pótlékhoz Szövetkezetek az idegenforgalomban Harmadikként a sorban A próbálkozásokból a szö­vetkezetek is kivették a ré­szüket: az ötvenes évek vé­géitől kapcsolódtak be az idegenforgalomba. Koráb­ban szervezett vendéglátás­ról nemigen beszélhettünk. Kezdetben néhány csoport, egy-kétszáz ember utazga­tott, kivált a Balaton-part- ra. Hangulatos, régi típusú kisvendéglőkben szolgálták ki őket, meg azokat, akik a környéken laktak és szóra­kozni vágytak. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek alkalmazkodtak az igények­hez és a kisvendéglők mel­lett kisebb szaküzleteket nyitottak. Ezek inkább élel­miszert árusítottak. A pavi­lonok mellett mozgóárusok kínálták a fagylaltot meg az üdítőket. A hatvanas évek •tömegvándorlása aztán nagy alapterületű éttermek építé­sére késztette az áfészeket. Akkor készült Zamárdiban és Lellén is vendáglő. A rengeteg embert még így sem sikerült kiszolgálni. Az első önkiszolgálókat is akkor létesítették. A hatvanas évek közepétől az idegenek jelen­léte és jövedelmek megosz­lása is sürgette, hogy ki­sebb, hangulatos vendéglők nyíljanak. Az ízléses fo­gyasztótér, a jól felszerelt konyha — a minőségi ven­déglátás — attól kezdve alapkövetelmény lett. A kezdetben döcögő kiszolgá­lás javult. Érthető, hogy a szövetke­zetek megvetették lábukat a vízparton. Kezdetben csu­pán Siófoktól Fonyódig, nem sokkal utána az egész déli parton fejlődött a vendéglá­tás. 1970-től a Balaton-parti áfészek háttértelepülései is szerepet kaptak. Néhány éve megváltozott a vendéglátás szerkezete. Az állami és a szövetkezeti üzletek mellett szerencsét próbálhattak so­kan mások is. Termelő- és nagykereskedelmi vállala­tok, országos cégek találtak helyet maguknak az üdülőik környékén. Emellett a ma­gánkereskedelem és -ven­déglátás is jelentős szerep­hez jutott. — A versenytársak belé­pésével csökkentek a lehe­tőségeink. Párhuzamos fej­lesztéssel arra törekedett az áfész, hogy figyelembe ve­gye a divatigényeket, úgy, hogy az árak se szaladjanak az egekig — mondta Ku- szinger Rudolf, a Mészöv el­nökhelyettese. Az idegenforgalmi szezo­non kívül egyre több olyan központ működik, ahová egész évben érkeznek a ven­dégek. A megyei áfészek vendéglátóüzleteiben a for­galomnak harminchét száza­lékát adja az idegenforga­lom; a szövetkezeti boltok forgalmának negyvenegy százalékát teszik ki az üdü­lők vásárlásai. — Mindez az idegenfor­galmi szokásokat is mutat­ja : jórészt olyan turisták ér­keznek hozzánk, akik saját maguk készítik el ebédjüket. Az áfész-boltofc és ven­déglátóüzletek kereskedelmi forgalma tavaly elérte a hét és fél milliárd forintot. Ha az idegenforgalomról beszé­lünk, akikor az utazási iro­dák, a szállodák és vendég­látó vállalatok után — Ku- szinger Rudolf szerint — harmadikként a szövetkeze­tek következnek a sorban. Az áfészek valamennyi ven­déglátási formából kiveszik a részüket. A Gastrocoop nevű üzletlánc különleges ételeket kínál az ország jó néhány szövetkezeti étter­mében. ötvenkét üzletben — ebből több mint negyven A Kanizsa bisztró az igali fürdő területén a Balaton partján van — beváltják az Euro-csekket. Ügy hírlik, hogy a csekkel járó többletmunka a forga­lom gyarapodásában meg­térül. A megye tizennégy ta­karékszövetkezete éppúgy részese az idegenforgalom­nak, mint az áfészek boltjai és vendéglői. Tizenkét valu­tabeváltóhely működik, ezek­nek a bevétele évről évre növekszik. Tavaly kétszáz­harmincmillió forintot köny­velhettek el ebből a tevé­kenységből. A Cooptouristtal karöltve a fizetővendég-szol­gálatot is meghonosították a takarékszövetkezetek. Az áfészek közül az igal- göllei szövetkezet évek óta kiemelt helyet .foglal el az idegenforgalomban. Részben a Palaton-part tehermente­sítése a környék feladata, de egész évben üdülési le­hetőséget nyújt hazai és kül­földi vendégeknek. A fürdő megnyitásától az áfész is bekapcsolódott a vendéglá­tásba. Sipos Ferenc, a szö­vetkezet elnökhelyettese el­mondta, hogy a Kanizsa bisztró építése után megre­kedtek, további fejlesztésre aligha lesz mód, amíg a für­dőt nem bővítik. Üzleteik, mióta szerződésesként dol­goznak, nyereségesek. Az idegenforgalom fej­lesztése nélkül fölösleges lenne az áfészek vendéglátó- helyeit és idényjellegű bolt­jait bővíteni, hiszen ma is ellátják feladatukat. A ki­sebb települések üzletháló­zatát folyamatosan kiegészí­tik. Szeretnék elérni azt is, hogy a különböző cikkeket áruló boltok ne „szétszór­tan” árusítsanak, hanem egy nagyobb üzletté tömörülje­nek. Faragó László Sokszor zaklatásnak, fö­lösleges adminisztrációnak látszik különböző igazolások, nyilatkozatok beszerzése a családi pótlék igényléséhez. Ezeket az okmányokat nem valami öncélú bürokrácia miatt kérik, hanem a jogo­sultság folyamatos bizonyí­tása céljából, A családi pótlékban része­sülő kötelezettségei közé tartozik, hogy nyolc napon belül minden olyan tényt, adatot jelentsen, amely az ellátásra jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti. (Pl. a gyermekszám növe­kedése vagy csökkenése, a háztartásból elkerülés stb.). Ezenkívül is vannak olyan úgynevezett időszakos iga­zolások, nyilatkozatok, ame­lyekkel a feltételek fennál­lását rendszeresen igazolni kell. Naptári évenként kell iga­zolást benyújtani, a 16 éven aluli beteg gyermek egész­ségi állapotáról, az utolsó orvosi igazolástól számított egy év elteltével. Majd évenként szeptemberben. Ugyancsak eszerint kell nyi­latkozni a családi pótlékban részesülőnek arra vonatko­zóan, hogy továbbra isegye- dülálló-e. Ha az egyedülálló­nak a családi pótlékra való jogosultsága a házastárs ke­resetétől, jövedelmétől is függ, a házastárs kereseté­ről, jövedelméről is ekkor kell nyilatkozni. A tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos. 16 éven felüli gyermek munka­végzése esetén 'a keresetről szintén szeptemberben kell nyilatkozni. Arról is nyilat­kozat szükséges, hogy a szakmunkástanuló-otthon­ban elhelyezett gyermeknél a nyári szünet idején mi­kortól meddig volt az igény­lő háztartásában. Szeptem­berben kell továbbá igazol­ni a házastárs iskolai tanul­mányait, ha a családi pótlé­kot arra való figyelemmel állapították meg vagy ha a jogosulttal közös háztartás­ban élő nagykorú hozzátar­tozó azon a címen . kéri a családi pótlék kezéhez törté­nő kifizetését, mert a jogo­sult azt nem rendeltetésének megfelelően használja föl. A házastárs kényszer­gyógykezelése miatt egyedül­állónak tekintett személynek ugyancsak szeptemberben kell évenként igazolást be­nyújtania a folyósító szerv­hez. Hasonló a helyzet, ha az egyedülállóságot azon a cí­men állapították meg, hogy a házastárs a háztartásuk­ban levő gyermekről nem gondoskodik. Más a helyzet, ha a gyer­mek helyzetében áll bevál­tozás. Bár a változás nyolc napon belül kötelező beje­lentése itt is érvényes, a 14. életévüket betöltött gyer­mekeknél külön is nyilat­kozni kell az eltartásról. Er­re azért van szükség, mert ebben a korban kezdődik a továbbtanulás, a kollégium­ba vagy otthonba való el­helyezés. Újabb nyilatkozatra csak a 16. életév betöltésekor van szükség, ha a gyermek isko­lai tanulmányokat folytat. Szakmunkásképzésben ré­szesülő gyermek esetében azt is igazolni kell, hogy szakmunkástanuló-otthon­ban, kollégiumban van-e el­helyezve. Ezt követően csak az utolsó tanulmányi év megkezdésének hónapját megelőző augusztusban szó­lítják fel az igénylőt igazo­lás beküldésére. Igazolás kérhető be a há­A növényvédelem időszerű kérdéseiről tanácskoztak teg­nap a szakemberek a Böhö- nyei Állami Gazdaság Köz­pontjában, Terebezdpusztán. Nyolc vállalat és szervezet küldte el ide szakembereit. Magyar István, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója a dél-somogyi homokhát és a megye más területeinek gyomirtási, rovarmentesítési feladatairól beszélt, azokról, amelyek a tanácskozás idő­szerűségét adták. A nedvességigényes kár­okozók fellépésének veszé­lyéről szólt dr. Jasinka Já­nos, a Somogy Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke. A gyü­mölcsösökben a varasodást a nedves idő segíti, .a kóroko­zók spórája a vízcseppeken csírázik és a virágon át fer­tőz— torz lesz a kifejlődött termés. A kártevők közül a körtelevélbolha és a levél­aknázó molyok — ezen be­lül a lombosfafehérmoly — támadására kell számíta­nunk. Olyan környezetkímé­lő szerekkél kell ellenük vé­dekezni, amelyek csak a kár­zassági bontóper állásáról vagy a tartásdíj fizetéséről is. Fontos tudnivaló: ha a családi pótlékban részesü­lő bejelentéséből megnyug­tatóan nem állapítható meg az, hogy a jogosultsága meg­szűnt-e vagy mely időpont­ban szűnt meg, a további folyósítást a tényállás tisz­tázásáig beszüntetik. A bo-' nyodalmak, a további leve­lezés elkerülése érdekében is fontos tehát a pontos adatközlés. Az eddigiekből kitetszik az igazolások, nyilatkozatok beküldési határideje. Nos, ha az adott határidőre nem ér­kezik meg a kért okmány, attól az időponttól, amelytől csak újabb igazolás, nyilat­kozat alapján járna a csalá­di pótlék, folyósítást be­szüntetik. A később beérke­ző igazolás alapján csak az igény érvényesítésére vo­natkozó szabályok (legföl­jebb 6 hónap) figyelembevé­telével utalható ki vissza­menőleg a családi pótlék. Sárdi Gyula tevőkre hatnak, s a termé­szetes ellenségeiket megkí­mélik. A kalászosokban a liszt­harmat és a furázium fertő­zésétől tarthatunk, leginkább a vetésfehérítő bogarak lár­váit kell a napokban elpusz­títani. A. virágzó kultúrák szomszédságában csak este, a méhekre veszélytelen időben permetezhetnek a gazdasá­gok. Megjelentek a burgo­nyabogarak is, amelyek el­len szintén védekezni kell. Hoffman László, mezőgaz­dasági szakmérnök a főbb kultúrák: kalászosok, kuko­rica, cukorrépa, napraforgó jelenlegi gyomirtási helyze­tét ismertette. A kalászosok tavaszi gyomirtásának haté­konysága elmaradt a koráb­biaktól. A környezetkímélő nö­vényvédő szerekről tartott előadást dr. Horn András, a Sumitomo Corporation bu­dapesti képviselője, s egyér­telműen megállapította, hogy az ember és a környezeté­nek károsodása nélkül is le­het a kártevők ellen véde­kezni. A JÓ TERMÉS ELŐFELTÉTELE Környezetkímélő szerek GERENCSÉR MIKLÓS Sikeres há&zéi&zaUa í f* Hí avagy mit meséi a valódi vőlegény ideje — azonosíthatatlan kéz- — Ezt mind elmondtad ne­ki?! Növényvédelmi tájékoztató Szaporítóanyag-termő területek bejelentése 55. Röhejförgeteggel próbált nevetségessé tenni az egész násznép. Holott bizony, tisz­telet a nemlétező kivételnek,, nem én, hanem a násznép tette magát nevetségessé az­zal a hihetetlenül sötét tu­datlanságával. Hallottak ezek egyátalán a modern költészetről? Van ezeknek fogalmuk arról, mi mindent kitalálnak mostaná­ban az irodalom élharcosai, hős partizánjai és háborgó elméjű szentjei? Én sokat olyasok. Utasaim annyi mű­vészeti nyomdaterméket hagynak a kocsimban, hogy művelődés dolgában száguld- va haladhatok együtt a kor­ral. Ezek meg itt... Ahe­lyett, hogy méltányolták vol­na a bennem szunnyadó mo­dern költői leleményt, taps­förgeteg helyett röhejförge­teggel fizettek. Nem úgy Vámpír Satya, meg Liliké, meg Szuszogó, meg Tökleves. Ezek a derék művészlelkek dúltan háborogtak, mert el­űzte édes álmukat a röhögés. Ök ugyanis már huzamos dettel — mély alvásba zu­hantak a kimerültségtől. Alig csillapult egy árnya­latnyit a násznép robajló lár­mája, Szuszogó újfent hor­kolni kezdett és ezzel kinyil­vánította a maga és társai elégedettségét: nekik éppen ilyen csend kellett a tökéle­tes pihenéshez. Kihasználva ezt a csendet, Zita torka szakadtából sut- tugta fülembe az érdekes kér­dést: — Igazat mondasz arról a szegedi útról? — Még hogy igazat!... Amikor szidalmazott téged, felbőszültem. Úgy tudd meg, arany virág, ott én vettem elő a nagykésemet! — Szeretnék hinni neked — Hát nem érted, hogy szakítani mentem?! ... A szemébe mondtam, hogy bü­dösbogár! Ganajtúró! Kikö­pött rágógumi! Pucér farkú, félszemű patkány! De ez még mind semmi! A legjobban az fájt neki, amikor undorító meztelencsigának neveztem! — Miattad. Érted. A jövőn­kért. Mert nem akarlak el­veszíteni ! Hitt nekem. Meg.se merem mondani, hova nyúlt, hogy többé ne kételkedjem a bi­zalmában. örültem ennek a bizalomnak. Késedelem nél­kül viszonozni akartam, de a közönséges vőfély megint elrontotta a lírát! Duna hátán megy a ladik, Illés, te vagy a sokadik! Elakadt a lélekzetem ily hallatlan sértéstől. Na most segíts, Lant Hercege! Az al­kalomhoz nem, de a termé­szetemhez annál inkább illő emelkedettséggel válaszol­tam: Menyasszonyom keble heve Tüzes, mint a tőke leve! És annak a szörnyeteg fu­varosnak az én lefegyverző- en udvarias válaszomra ilyen szóborzalmak bugyogtak elő az ittasságtól eltorzult szá­jából : Megbuggyant már az üstököd, Elfonnyadt a csütörtököd! Reszkettem a tehetetlen­ségtől, hogy nem állhatok véres bosszút a förtelmes rá­galomért. Nemes önuralom­mal vontam magamhoz arám gömbölyded vállát, s inkább hozzá beszéltem, semmint a kupecek legaljához. Legyintsünk a mondókára, Jöjj szívem a nászórára ... — Már akartam mondani — súgta Zitám a legtömö­rebb prózában. — Átme­gyünk az én pincémhez. Tu­dod, én védtelen nő vagyok, erősek a reteszek az ajtókon. Biztonságosan bezárkózunk a pihenőszobába. Pazar gondolat volt. Már jártam abban a pihenőszobá­ban. Sőt nem csak jártam, de ültem is benne, és azon túl az ottlevő ágyat is kipró­báltam. Ez volt az az eset — több alkalommal —, amikor Zitával megtanakodtuk tö­viről hegyire, hogy mégiscsak rendes tudású, mesterségüket erkölcsös komolysággal gya­korló iparűzők voltak azok a régi derék falusi asztalosok. Ismét valami hasonlóról vágytam tanakodni. Felbérel­tem Bölömbikát, aki külön­ben is régóta . lazsált már, hogy kösse le a násznép fi­gyelmét valami hatásos dal­lal. S miközben Karika Dodó rázendített, hogy „Kraszna- horka büszke vára, Ráborult az éj homálya”, én osonva megszöktettem a körtefa alól a menyasszonyomat a föntebb említett éji homály leple alatt. (Folytatjuk.) A mezőigazdasági és élel­mezésügyi miniszter 43/1968. (XII. 6.) MÉM sz. rendele­téinek 19. paragrafusa értel­mében a karantén és veszé­lyes károsítok növényi sza­porítóanyaggal való terjedé­sének megakadályozása ér­dekében valamennyi szőlő-, gyümölcsfa-, díszfaiskolai és erdészeti szaporítóanyag ter­melését, forgalomba hozata­lát rendszeres növényegész­ségügyi ellenőrzésben kell részegíteni. A rendelet hatálya az áru­termelő és a háztáji (saját felhasználás) szaporítóanyag- termő területre kiterjed. A termelő köteles a szaporító­anyagok termőterületeit a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomásnak (7400 Kaposvár, Mező Imre u. 40.) évente legkésőbb május 15-ig írásban bejelenteni. A beje­lentés levélben, telexen vagy táviratilag tehető meg. Szó­beli, illetve megkésett beje­lentést (május 15-e után) nem fogadnak el. Nem kell bejelenteni azt,, ha a termelő a karácfconyfatelepén termelt fenyőt vágott állapotban (gyökér nélkül) kívánja ér­tékesíteni. A növényegészségügyi ka­ranténvizsgálatokért és a nö- vén.yegészségügyi igazolvá­nyokért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 15/ 1978. (XII. 5.) MÉM sz. ren­deletében meghatározott dí­jat a vizsgálatkérés előter­jesztésekor vagy a vizsgálat megkezdése előtt kell befi­zetni. A vizsgálati díjat min­den esetben a Somogy Me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás számlájá­ra kell befizetni. Erdészeti csemetekert-tulajdonosok esetében a szakcsoportveze­tőktől várják a bejelentést, velük kívánják elmélyíteni a kapcsolatokat, de egyéni­leg kért vizsgálatokat is el­végeznek és helyszíni szak­tanácsot is adnak. A szaporítóanyagokkal nő a karantén és yeszűlyes ká­rosítok széthurcolásának po- tencális veszélye, ezért nö­vényegészségügyi karantén- ellenőrzésben nem részesült szaporítóanyagot telepíteni, illetve forgalomba hozni tilos. A zugfaiskolák fenn­tartóit az ide vonatkozó tör­vények, törvényerejű rende­letekben meghatározott szankcióknak vetik alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom