Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

1987. május 8., péntek Somogyi Néplap 5 ISKOLAI DÉLUTÁNOK Pezsgő diákélet zajlik a kaposvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában. Az intézmény tanulóinak mintegy a harmada napközis. Sportdélutánokat szerveznek, a képzömüvész-szakkörösök az iskola dekorációját készí­tik, népszerű a számítógépes szakkör. A tizenegy nap­közis csoport a Centenáriumi park közlekedési játszór terét is gyakran látogatja. Gyerekek egy 300 éves tömésépületben „Óvoda-körmérkőzés” Nagyberkiben Hol épüljön új óvoda, Nagyberkiben vagy valame­lyik társközségében? Melyik település viszonyai indokol­ják leginkább az új beruhá­zást? Honnan indult az el­lentét a központi és a társköz­ségek között? Milyen súlya van az elöljáróságoknak a döntéseikben? Ezekkel a kér­désekkel kerestem meg a nagyberki tanács elnökét, Schmidt Ervint. — Tanácsunk VII. ötéves tervének kiemelt beruházása volit a .nagyberki óvoda épí­tése. A 8,8 millió forintos lé­tesítmény tervrajza elkészült. A múlt tél azonban felszínre hozta Csorna óvodagondjait. Az épületet fűtési hiányossá­gok miatt a szakemberek nem tartották óvodai célokra megfelelőnek. Megbeszéltük a megyei tanács illetékesei­vel, a csornai elöljárósággal, hogy az intézményt pénzesz­közeink átcsoportosításával föl kell újítani. Ök azonban új óvodát kértek, s a téma tanácsülés elé került. Ott ve­tették föl, hogy legtávolabbi társközségünkben — Kercse- ligeten —- építsünk új óvo­dáit, s ehhez az elöljáró fel­ajánlotta településének négy­évi teho-összegét. A tanács­ülés rangsorolta a feladato­kat. Nevezetesen: a tagóvo­dák helyreállítása után első­ként Kercsieligetén épüljön óvoda, • azután Csornában, majd Nagyberkiben. A dön­tést az elöljárók is elfogad­ták. — Igazságosnak tartja a tanácsülés döntését? — kér­deztem Orbán Ottó csornai elöljárót. — Ha megépül Kercselige- ten az óvoda, akkor igen. Évek óta a társközségek el­maradottsága ellen küzdünk. A kis települések elnéptele­nednék, ha nem fejlesztik őket a "központi községekkel együtt.- Óvodánk 300 évies tö­mésépület, tűzfalai megre­pedtek, fűtése .megoldatlan, életveszélyessé vélt. Felújítá­sa értelmetlen, indokolatla­nul sok pénzbe kerülne. A márciusi tanácsülésen dr. Andrasofszky Barna, mosdó- sí igazgató főorvos vetette föl a kercseligeti óvoda építését. Ezzel egyetértve meg is sza­vaztam. A következő Csorná­ban épül. — Mi a véleménye erről a vitáról? — kerestem meg vé­gül dr. Vincze Tibómét, az óvodai ügyekkel foglalkozó megyei tanácsost. — A körzet kommunista tanácstagi aktívaülésén, amely megelőzte a tanács^ ülést, vádaskodások is el­hangzottak ahelyett, hogy végig felelős gondolatcserére került volna sor. A pártbi­zottság titkára nem tartotta helyesnek az eredeti terv módosításéit, s ezzel a tanács­elnök is egyetértett. A vitá­hoz annyit tettem hozzá, hogy a társközségek gyerekeinek sokkal jobb helyben óvodá­ba járniuk. A csornai és a szabadi fiatal családok hely­hez kötődését fokozná, ha az új óvoda építése két éven belül megkezdődne. Fölösle­ges a régi tömés cselédházra több százezer forintot költe­ni. A szakvélemények egyik óvoda felújítását sem java­solták, ám a csornai óvodá­ban a gyerekek testi épsége van veszélyben. Ha megépül; a kercseligeti óvoda, ötven kisgyerek ma­rad a központi községiben. A Nagyberki kontra Csorna küzdelemben légy harmadik községet rangsoroltak az el­ső helyre. Kérdés: mennyire szolgálja ez a döntés a gye­rekek érdekeit? Tamási Rita XXIII. balatoni közegészségügyi napok Környezeti ártalmak, egészségtelen életmód A Magyar Higiénikusok Társasága és dél-dunántúli tagozata, a Somogy Megyei Tanács egészségügyi osztálya, a Magyar Vöröskereszt me­gyei vezetősége, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének megyei bizottsága, va­lamint a Somogy Megyei Közegészségügyi, Járvány­ügyi Állomás rendezésében háromnapos tanácskozás kez­dődött tegnap délután a siófoki SZOT Ezüstpart üdü­lőszállóban. A XXIII. balato­ni közegészségügyi napok nyitó plenáris ülésén részt vett dr. Illés Béla egészség- ügyi miniszterhelyettes, Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Balassa Ti­bor, a megyei tanács elnök- helyettese is. A rendezvényt Bíró György, a Magyar Hi­giénikusok Társaságának el­nöke nyitotta meg. A tudományos fórum fő témája: a közegészségügy, járványügy időszerű felada­tai a lakosság egészségi álla­potának javítása végett, s célja, hogy segítse az egész­ségpolitikai feladatok, az egészségmegőrzés átfogó tár­sadalmi programjára vonat­kozó minisztertanácsi hatá­rozat közegészségügyi, jár­ványügyi teendőinek, az Egészségügyi Minisztérium VII. ötéves tervi egészségpo­litikai célkitűzéseinek meg­valósítását, és eleget tegyen az Egészségügyi Világszerve­zet „Egészséget mindenki­nek kétezerre!” felhívásában foglalt javaslatoknak. A há­romnapos tanácskozás fő té­májához kapcsolódva több előadás hangzik el a lakos­ság egészségi állapotában be­következett változások terü­leti sajátosságairól, annak okairól, a gyakori halálok­ként szereplő nem fertőző be­tegségek jellegzetességeiről, a környezeti ártalomforrá­sokról, illetve az egészséges tápálkozás révén elérhető előnyökről és a sugárexpozí­ciós morbiditási vizsgálatok Az olvasási kultúra fej­lesztésének előmozdítására a SZÖVOSZ a Könyyértéke- sítő Vállalattal közösen az idén is meghirdeti az iskola­szövetkezetek fiataljai szá­mára a könyvterjesztési ver­senyt. Az áfészek és a ta­karékszövetkezetek kereté­ben működő iskolai csopor­tok tagjainak az új tanév újabb tapasztalatairól. Esz­mecserét folytatnak továbbá a fiatalok testi és szellemi fejlődését befolyásoló táplál­kozási . és életmódbeli sajá­tosságokról, egészségkárosí­tó szokásaival és beilleszke­dési zavaraival összefüggő te­endőkről, a fertőző betegsé­gek megelőzésének, felszámo­lásának időszerű feladatairól és ezek gazdasági hatásáról, az egészségnevelési, szerve­zési módszertani koordináci­ós és tájékoztatási teendők­ről. A rendezvény színhelyén kiállítás és software-börze is lesz, s a résztvevők számára színes társasági, valamint sportprogramot szerveznek. A házigazda megye nevé­ben Tóth János, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevő szakembe­reket. Beszédében szólt a Ba­laton és környéke sajátos idegenforgalmi szerepéről, gondjairól, az üdültetési kul­túra színvonaláról és az ez­zel kapcsolatos tennivalók­ról. A plenáris ülés első részé­ben dr. Illés Béla egészség- ügyi miniszterhelyettes Egészségmegőrzés és köz- egészségügy, Morava Endre tanszékvezető egyetemi tanár pedig Táplálkozás és egészsé­gi állapot címmel tartott ér­dekes előadást. A szünet után Ungvári György tanszékve­zető egyetemi tanár A higi­énés toxikológia aktuális kér­dései és a toxikológia 2000- ben, Pákozdy Iajos osztályve­zető főorvos, a dohányzást el­lenzők társaságának elnöke Az egészségkárosító dohány­zás, Batta Ádám főigazgató főorvos pedig Egészségmeg­őrzés, egészségnevelés cím­mel tartott előadást. A Magyar Higiénikusok Társaságának évi közgyűlé­sével ért véget az első nap programja. Ma szekcióülése­ken folytatják a tanácsko­zást. kezdetétől írják ki a pályá­zatot. Az elmúlt évi ver­senyhez képest új lesz, hogy ezúttal külön is pályázhat­nak az' általános és a közép­iskolákban működő szövet­kezetek tagjai. A SZÖVOSZ másodízben hirdeti meg az iskolásszö­vetkezetek könyvterjesztési versenyét. Ma este nyolc órakor Ka­posváron a Kilián György Városi Művelődési Központ­ban a Csiky Gergely Színház bemutató előadása várja a közönséget. Arthur Schnitzler Anatol című színművét Lá­zár Kati rendezte. A stúdió színházi bemutatót holnap 3 órakor újra megtekinthetik a színházkedvelők. Holnap reg­gel kilenc órától a Fekete István természetvédelmi vé- télkedő városi döntőjét ren­dezik a múzeum nagytermé­ben. 'A városi művelődési központban szombaton este nyolc órától diszkó várja a fiatalokat. Vasárnap ugyanitt kilenc órakor éremcsere-köz- vetítés lesz, majd délután há­rom órakor tinidélután kez­dődik. A hideg, őszies időben a hétvége programjának színfoltja lehet a VIII. or­szágos, népművészeti kiállítás Somogy megyei bemutatójá­nak meglátogatása. Hétfői előzetesként közöljük: este nyolc órakor Bródy János „Ne szólj szám” című önálló estjével lép pódiumra. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pont tánctermében ma hat órától a budapesti Csillag­fény diszkó lemezlovasa, Éliás Gyula közreműködésé­vel szuperdiszkó lesz. A mű­sor vendége: Fenyő Miklós és Bodnár Attila a Modern Hungária együttesből. Vasár­nap este hét órától ifjúsági táncest kezdődik, a talpalá- valót a Pax együttes szolgál­tatja. Homokszentgyörgyön az általános művelődési köz­pontban ma — az ifjúsági filmklub keretében — a Két­ségbeesve keresem Susant cí­mű filmet vetítik, holnap fél négykor pedig kispályás foci­bajnokságot rendeznek. Óvodásokat várnak a mesz- tegnyői művelődési ház ma délelőtt fél tizenegykor kez­dődő filmvetítésére. Délután két órától a helyi általános iskolában békenapi megem­lékezést tartanak. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban a VII. dél-somogyi amatőr képzőművészeti kiállítás te­kinthető meg. Vasárnap tíz órakor a Somogy megyei ze­neiskolások III. vonósverse­nyének gálaműsorát rendezik meg. A helyőrségi művelődé­si otthon színháztermében holnap öt órától nyomdász­bál lesz. A konzervgyár Rad­nóti Miklós ifjúsági klubja ma hét órától a „Férfiak napja” című vidám, zenés estre hívja fiataljait. Ugyan­itt másnap diszkó lesz. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központ ma dél­előtt tízkor és délután két órakor a Három kívánság cí­mű vidám, zenés gyermek- műsorral várja az érdeklődő­ket. Délután hat órakor a Megszegett eskü című hong­kongi filmet vetítik. Szomba­ton és vasárnap hat órakor a fi linkedvelők a Baj hozó cí­mű francia bűnügyi filmet tekinthetik meg. A Kaposvári Galériában Choma József festőművész kiállítása látható. A Somogyi Képtárban Pinczehelyi Sán­dor grafikusművész érdekes tárlata várja a látogatókat. A festőművész a magyar zászló színeinek s jelképe­inknek meghökkentő környe­zetbe helyezését próbálta ki. (Képünkön egyik műve.) A Somogy Megyei Múzeumban a képzőművészeti kiállítások látogathatók, a régészeti és a természettudományi kiállí­tás azonban a tatarozás mi- alt zárva van. ISKOLASZÖVETKEZETI KÖNYVTERJESZTÉS Családközeiben a bukovinai székelyek Pályájának újabb állomá­sához érkezett Csupor Tibor a bukovinai székelyek élet- történetének megírásával. A szerző nézőpontját meg­határozta, hogy nemzedéke — a mai negyvenesek — a felnőtté válás során fedezte föl a környezetében végbe­ment változásokat, a törté­nelem sorsformáló szerepét. Generációs műnek is tekint­hetem kötetét, hiszen a mai középkorosztály érdeklődé­KÖHYVESPOLC se nyilvánul meg abban, ahogy fölfedezi és az olvasó elé tárja a bukovinai széke­lyek történetét. Megtehet­ték volna előtte azok, akik közvetlenül átélték a bete­lepítés eseményeit, talán meggyőzőbb leírást is kap­hattunk volna tőlük, szemé­lyes élménnyel átiitatottabb kép rajzolódna ki előttünk. Ám hogy a szerző halaszt­hatatlannak tartotta felada­tát, vállalkozásának fontossá­gáról meggyőzi az olvasót. Csupor Tibor eddig megje­lent köteteinek az is tanul­sága lehet, miként kereste helyét, szerepét az irodalom­ban. Az önmegismeréshez is közelebb jutott újabb köte­tével, amelynek a címe: Mikor Csíkból elindultam. Az egykori tanító, majd történelemtanár az újságírói pályán szerzett tapasztalatai­val, élményeivel gazdagod­va jutott el a történelmi tu­dat, szerep elemzéséhez a bukovinai székelyek történe­tének feldolgozása során. Felesége révén családközel- ből ismeri őket, mégis eddig váratott magára a szociográ­fia megírása. Ezt a művét — mondhatni — az idő érlelte, s nem is hagyta ismereteit elhalványulni. A bukovinai székelyek olykor zárt vilá­gába kaput tudott nyitani a családi köteléken keresztül is. A Tolna megyében lete­lepült bukovinai székelyek jobbára mai életével ismer­tet meg a szerző, az emléke- zők szavai mögött azonban fölsejlik a történelmi múlt. A szociográfiai mű ugyan „szabályos” keretek között foglalkozik életük különböző területeivel, olvashatunk nyelvükről, szokásaikról, az országos hírű hagyományőr­ző izményiekről, a vallási összeütközésekről, ám a ta­pasztalatok sűrítésében adó­sunk marad Csupor Tibor. Fölsorolni nem tudnám, hány családnál járt, hány emberrel beszélt, hány sors nyílt meg előtte. Ezek leírá­sa ugyan közelebb visz a bukovinai székelyek megis­meréséhez, de becsukva a kötetet, mégis hiányérzetünk támad. Talán az első néhány oldalnyi leírás, amelynek a címe Húsz évvel ezelőtt, ma­radt meg bennem a legmé­lyebben: ezeken az oldala­kon bizonyította a szerző, hogy a mondanivaló tömb­bé faragásában is járatos. A későbbiekben válik mozaik­szerűvé a műve, amely ka­lauz a bukovinai székelyek világába és öYimagunk felé. A kötetet, amelyet a Szép- irodalmi Könyvkiadó a Ma­gyarország felfedezése soro­zatban jelentetett meg, szá­mos dokumentum, fénykép illusztrálja, köztük fotóripor­terünk, Makai Károly né­hány munkája is megtalál­ható. Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom