Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 8., péntek MEGKEZDŐDÖTT ÁZ AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSE A közélet cselekvő szolgálata Ülést tartott a Minisztertanács Az adóreform elveiről KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, á kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a Büntető Törvénykönyvről, a büntető eljárásról szóló törvényt, valamint a büntetés- végrehajtásról szóló térvényerejű rendelet módosítására tett javaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta az adóreformra vonatkozó jogszabályok elveiről szóló előterjesztést és meghatározta a jogszabályok előkészítésének további feladatait. A kormány jelentést hallgatott meg a munkavédelem 1986. évi helyzetéről, és határozatot hozott a távközlési beruházási hozzájárulás módosításáról. Tegnap az MTA dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. C-sehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. A közgyűlést Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelemzésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrekciójára azonban változatlanul nélfcülüzhetet- len szükség van. Ezt az MTA kutató és kormányzati szakértő-véleményező tevékenysége sarán hosszú évek óta, s a most eltelt esztendőben is a legteljesebb mértékben vallotta, követte. Szemléletváltozásért szállt síkra például olyan lényeges kérdésékben, minit a szellemi tevékenység kedvezőtlen megítélése. A továbbiakban emlékeztetett a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseit, az új világgazdasági feltételekhez igazodó, új szerkezetű magyar gazdaság kialakítását maradéktalanul jónak, érvényesnek ítélték, s szükségesnek tartották, hogy a tervben szerepeljenek a célok megvalósítására, az ehhez szükséges eszköztár kimunkálására vonatkozó biztosítékok is. A szakemberek rámutattak, hogy gazdaságunk — ha csak a rövid távú feladatok megoldására koncentrál — kedvezőtlen irányban halad: A mostani ötéves tervidőszakban a reform társadalmi és politikai intézményekre is kiterjedő továbbfejlesztésére, a piaci automatizmusok és az ennek megfelelő árrendszer kialakítására, az érdekeltség-gyengítés megszüntetésére van szükség — hangsúlyozta az MTA elnöke. Ezt követően kif ejetette: az Akadémiának tennie kell azért is, hogy az egyre fontosabb szerepet betöltő értelmiségek mind jobban váljanak a közélet cselekvő résztvevőivé. E téren a változás az érdemi közreműködés feltételeinek, a vitázóalkotó részvétel lehetőségeinek javításával, vagyis társadalmunk és intézmény- rendszerünk demokratikus továbbfejlesztésével érhető csak el — mondotta az Akadémia elnöke. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987. évi Akadémiai Aranyérmet Szőkefalvi-Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudományos tanácsadónak, a József Attila Tudományegyetem analízis tanszéke nyugalmazott tanszékvezető tanárának ítélte oda. Akadémiai díjat 11-en kaptak. Az idén másodízben jutalmazta az Akadémia elnöksége a magyar tudomány eredményeinek népszerűsítésében kiemelkedő munkásságot kifejtő újságírókat Akadémiai Újságírói díjjal. Az Akadémia 147. közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Pál Lénárd köszöntötte. Beszédének bevezetőjében arról szólt: oly korban élünk, amikor a tudomány — sok vonatkozásban nem kellőért felismert — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. Kifejteitte: a tennivalók kellő időben történő felismerésétől és .főként azok késlekedés nélküli pontos elvégzésétől alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A magyar gazdaság csak akkor képes fejlődni — és az életszínvonal-növekedést is csak akkor lehet megalapozni —, ha a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás a vállalati önállóság növelésére, az aktív, dinamikus és hatékony vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtésére, az export- orientáció erősítésére, a társadalmi tőke és munkaerő nagyobb jövedelmet biztosító, szabad áramlásának elősegítésére összpontosítja erőfeszítéseit. A gazdaság szerkezetének átalakításában kiemelkedő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. A műszaki haladás gyorsítása döntő fontosságú, nem elodázható feladat. Ezért a műszaki fejlesztést — ne- ház gazdasági helyzetünkben is — alapvető prioritásként kell kezelnünk még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korlátozását, illetve csökkenését eredményezi. A műszaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anyagi tényezők mellett döntően befolyásolja a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben résztvevő embere c szakértelme, tudása, műveltsége és tenniakarása — mutatott rá. A központi irányítás azonban nem hozott létre olyan politikai és gazdasági feltételeket, amelyek mellett — a megfelelő eszközök birtokában — az intézményeknek érdekük lett volna a szellemi alkotó munka teljesítmények szerint differenciált, kiemelkedő anyagi elismerése. Ezen a helyzeten változtatni kell. E gondolattal összefüggésben bejelentette, hogy a Minisztertanács, elismerve az Akadémia rendes- és levelező tagjainak, valamint a tudományos minősítéssel ren- lelkezőknek a hazai szellemi életben betöltött meghatározóan fontos szerepét, elhatározta, hogy az alkotó tevékenység ösztönzése, a teljesítmények fokozása érdekében olyan új akadémikusi illetményrendszert — a tudományok doktorai esetében pedig olyan új illetménykiegészítést — vezet be, amely hazai viszonyaink között kiemelkedő jövedelmek elérését teszi lehetővé. A párt nem mondhat le és nem is mond le arról, hogy megfogalmazza az ideológiai szférát érintő kutatásokra vonatkozó legfontosabb igényeit — hangoztatta az MSZMP KB titkára. A társadalomtudományok pártirányítása politikai eszközökkel, a párt vezető szerveinek állásfoglalásaival valósul meg, de a párt nem vállalja, nem vállalhatja magára a tudományos viták eldöntését. Igényt tart viszont a marxista tudományosság következetes érvényesítésére, a fogalmi rendszerben megnyilvánuló eklekticizmus elkerülésére, a polgári társadalomtudományi elméletek kritikai kezelésére. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlásait, javaslatait a politikai és a gazdasági vezetés mindig nagy figyelemmel tanulmányozta. A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy horderejű döntések előkészítésében a korábbinál is jobban kíván támaszkodni a tudomány képviselőinek, az MTA tagjainak és testületéinek véleményére, kezdeményezéseire '-*• mondotta végezetül Pál Lénárd. Ezután az MTA intézményhálózatában a VI. ötéves terv során elért kutatási eredmények értékelése következett. A témához Láng István mondott bevezetőt. Az Akadémia kutatóhelyein 1976—1980 között 11,5 milliárd, az elmúlt öt évben pedig 15 milliárd forintot használtaik fel kutatásra. Ennek a fele az állami költségvetésből származott, a másik fele pedig szerződéses munkákból. Ez 41 százalékkal több mint »menynyit az előző ötéves tervben értek el az akadémiai kutatóhelyek. Az állami költség- vetésből finanszírozott beruházások a korábbi 1,9 mil- liárdról 1,1 milliárd forintra csökkentek a VI. ötéves terv időszakéiban — mondotta az MTA főititkára. Nem mutatható ki pontosan, hogy a költségvetésiből kapott hét és fél milliárd forintért cserébe mit adott vissza az államnak az akadémiai kutatás — hangsúlyozta. Ennek ellenére nyugodtan és magabiztosan nézhet az Akadémia bármilyen összehasonlítás elébe, mert például egyedül a martonvá- sári új búzafajták vetésterülete után számított termés- többlet értéke az öt óv alatt 2,5 milliárd forintot jelent. Az akadémiai szabadalmak hasznosításából eredő kutatóhelyi bevétel 510 millió forint volt, a licencértéke- sítésekből pedig több mint 300 millió forint származott. Épp ezért megkockáztatható az a bizonyára nagy vitát kiváltó tétel, hogy az állam számára talán az egyik leg- kifizetőbb üzleti vállalkozás lenne a tudományos kutatás fokozottabb pénzügyi támogatása — mutatott rá Láng István. Láng Isitván bevezetője után Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a társadalomtudományi kutatások eredményeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. A következő öt esztendő tudományos feladatairól szólva elmondotta: a kutatóknak a társadalom egységes rendszereire, tevékenységi szféráira épülő elméleti eredmények alapján egy általános társadalomelmélet kimunkáilásához kell hozzálátniuk. A korábbi többnyire leegyszerűsített elméleti próbálkozásokkal szemben csakis ezen az ólon lehet elérni eredményeket, s az így kialakított társadalom- kép adhat ideológiai segítséget a korszerű szociológiai felfogás kialakításához. Ezt követően Csurgay Árpád akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a természettudományi kutatóhelyek eredményeiről és gondjairól tartdtit előadást. Csurgay Árpád hangsúlyozna: mivel továbbra is szűkösek az anyagi lehetőségék, az intézeteknek az eddigieknél jobban ki ke}l használniuk a nagy értékű, korszerű mérőrendszereiket, számítógépeiket. Ehhez kézenfekvő megoldásnak látszik: közös szolgáltató laboratóriumok szervezése, amelyeket a kutatásfejlesztés infrastruktúrájaként tárcaközi, vállalatközi összefogással lehetne létrehozni és közhasznú szolgáltatásként üzemeltetni. Az ilyen jellegű összefogás gondolata ma még nehezen tör magának utat. Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése pénteken zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján tárgyalt az MSZMP KB 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról hozott állásfoglalása végrehajtásának munkaprogramjáról, és elfogadta azt. A program összefoglalja az állásfoglalásban kitűzött célok, ajánlások végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokat. A kormányzati tennivalók kiterjednek a vállalatok innovációs érzékenységét, a műszaki fejlesztés lehetőségeinek javítását célzó gazdasági feltételekre, a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaság- fejlesztési és kutatásfejlesztési programjainak áttekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fejlesztés, a képzés szervezeti és személyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés eredményességét növelő intézkedések kidolgozására. Ezt követően a kormány- szóvivő a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt. A büntető eljárásról szóló törvény és a büntetésvégrehajtással foglalkozó törvényerejű rendet módosításának javaslatával kapcsolatban elmondta: a társadalmi és a gazdsági élet új jelenségei — egyebek között a növekvő bűnözés — szükségessé teszik, hogy a büntetőjog területén is változások következzenek be. Ezek viszony- leg kisebb módosítások, ám ennek ellenére szükséges, hogy a kormány az Ország- gyűlés, illetve annak bizottságai elé terjessze a kívánatos változtatásokról szóló javaslatát. Az általános forgalmi adóra és a személyi jövedelem- adóra vonatkozó jogszabályok elveivel foglalkozó előtér jesztéről szólva elmondta: a csütörtöki ülésen a pénzügyminiszter által vezetett koordinációs bizottság felhatalmazást kapott, hogy kérdezzék meg széles körben a tanácsok, a társadalmi, az érdekképviseleti szervek, a tudományos szervek vezető testületednek véleményét, hallgassák meg állásfoglalásukat, és részletesen kimunkált javaslatot terjesszenek majd, előreláthatólag nyáron, a kormány elé. A kormány azt tervezi, hogy a törvényjavaslat még az ősz-- szel az Országgyűlés elé kerülhet. Sokakat érdeklő, a távközlési hozzájárulás módosítására vonatkozó kérdésre felelve a szóvivő kifejtette: az úgynevezett belépési díj a telefonhálózat felettébb kívánatos fejlesztésének egyik fő forrása. Jelenleg a főállomások felszereléséért a közületek 45 ezer, a magán- személyek 6 ezer forintot fizetnek, 3 mellékállomásokért pedig 30 ezer, illetve 4 ezer forintot. Az utóbbi években — a posta kimutatásai szerint — már 86 300 forintra emelkedett az egy telefonállomás létesítéséhez szükséges összeg. A telefonhálózat korszerűsítése, az állomások számának elhatározott növelése indokolja, hogy június elsejétől a közületi előfizetők a főállomásokért 90 ezer, az ikerállomásokért pedig 60 ezer forintot fizessenek. Ez egyébként talán mérsékli a túlzott közületi igényeket. A kormány úgy döntött, hogy a lakosság belépési díjainak összege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az új telefontulajdonosoknak a főállomásokért 12 ezer, az ikerállomásokért pedig 8 ezer forintot kell fizetniük. Űj rendelkezés, hogy a körzeti telefonkötvény-tulajdonosok 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Újdonság lesz az is, hogy ha valaki lemond a telefonjáról, akkor a befizetett összeget maradéktalanul visszakapja. Bányász Rezső hozzátette még: az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az idős, beteg, rászoruló emberek is 50 százalékos kedvezményben részesüljenek. A kedvezményezetteket társadalmi bizottság jelöli ki az egy főre jutó jövedelem, a vagyoni helyzet, az egészségi állapot, a szociális körülmények figyelembe vételével. A közelmúltban bejelentették: a Közös Piac bizottsága felhatalmazást kapott az EGK külügyminisztereinek tanácsától, hogy tárgyalásokat kezdjenek hazánkkal. Milyen lehetősége van ennek népgazdaságunk szempontjából? — hangzott a kérdés. Bányász Rfezső válaszában emlékeztetett arra: az elmúlt években számos politikai és diplomáciai lépést tett hazánk azért, hogy normalizálja a kapcsolatokat a Közös Piaccal. Ennék eredményeként a 12 külügyminiszterből álló tanács most felhatalmazta az EGK végrehajtó szervét, a bizottságot, kezdje meg az Európai Gazdasági Közösség és a Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásokat. Nem árt tudni, hogy teljes konvertibilis árucsere-forgalmunk egyharmada, ezen belül a fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelmünk kétharmada a közös piaci országokkal bonyolódik. Az EGK létrejötte óta árucsere- forgalmunk számunkra minden évben számottevő deficittel zárul. A most kezdődő tárgyalások révén tehát olyan feltételeket kívánunk elérni, amelyek a kétoldalú kereskedelemben biztosítják egyenjogú partnerként való kezelésünket és megkönnyítik a magyar termékek eljutását a nyugat-európai vásárlókhoz. A továbbiakban a kormányszóvivő több, az utazással! és az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésre válaszolt. Mindenekelőtt az utazást, á közlekedést érinti, hogy a kormány csütörtöki ülésén — hosszú előkészítő viták után — felhatalmazta a közlekedési minisztert és a belügyminisztert arra, hogy június l-jétől visszaállítsák az 1979 előtti sebességha tárokat: pontosabban az autópályákon 120 kilométer, az autóutakon pedig 100 kilométer lesz, a megengedett legnagyobb sebesség. Az országutakon és a lakóterületeken nem változnak a sebességhatárok. Az idegenforgalom idei kilátásairól szólva elmondta: az eddigi megrendelések alapján az utazási irodák és a szállodák szakemberei úgy vélik, hogy a nemzetközi turizmus piacán megőriztük versenyképességünket. A magyar—szovjet kisha- tárforgalomról kifejtette, hogy az egy éve erről aláírt megállapodás jól szolgálja a választékcsere bővítését. Tavaly például a határ menti árucsere keretében 700 millió forint értékű forgalmat értünk el. Bányász Rezső végezetül a papíreilátás gondjai miatt olykor-olykor késve megjelenő képes hetilapok problémájáról beszélt. A lapkiadás és terjesztés helyzete nem felhőtlen. Jelenleg átfogó vizsgálat folyik annak felmérésére, hogy a többnyire devizaigényes papíron készülő képes hetilapok miként szolgálhatnák legjobban az olvasók igényeit, egyúttal figyelembe véve a népgazdaság teherbíró képességét. Hatalmas füstfelhők szállnak a magasba a dél-koreai kvangdzsu egyetemének udvarán lángoló gépkocsikból. A parkoló autókat tüntető diákok benzines palackokkal gyújtották fel.
