Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

4 Somogyi Néplap 1987. május 7., csütörtök Virágos ünnepek között Vasárnap, anyák napján rengeteg virág fogyott — szerte az országban. Azt hi­hetnénk, hogy egy-egy ilyen vásárlás jószerivel kifosztja a kertészeti vállalatok üveg- házait. A ballagások pedig még csak most következnek. Ilyenkor igencsak nagy ke- lete van a virágnak. Gréczi János, a Somogy Megyei Településtisztasági és Ker­tészeti Vállalat kertészeté­nek telepvezetője szerint ballagáskor kivált a vágott virágokat keresik a Vásár­lók. A kertészek ezért — a későbbiekre is gondolva — az egyik üvegházba szegfű- palántákat ültetnek. Üj ül­tetéskor a melegágy földjét teljesen kicserélik. Az ágyá­sok alá nejlontól!áit teríte­nék — ez megakadályozza a különböző kórokozók be­jutását. A palánták Szentes­ről érkeztek Kaposvárra. A földből egy kicsit ki­emelt ágyak fölé négyzetrá­csos hálót tesznek, ez nem engedi eldőlni a gyarapodó növényeket. A harminckét­ezer dugványt néhány hét múlva visszaitörik, hogy bok- rosodjon. A telepvezető sze­rinti a kissé nedves, esős időjárás alkalmas az ülte­téshez ; a tűző napsütésben ugyanis könnyen „felégnek” a fiatal hajtások. A hőmér­séklet is megfelelő, igaz, már három hete nem fűié­nek a szenes kazánokban. A másik két üvegházban kevesebb a munka. Folya­matosan szaporítják a kü­lönféle növényeket, s az ot­tani cserepes virágok is ál­landó gondolkodást kíván­nak. Magról is hajtatnak új növényeket, de azokkal sok baj van; inkább egy-két le­veles korában veszik meg a hajtásokat, s addig nevelik. míg erőre kapnak. A „fél­kész” növényeket előszere­tettel vásárolják a kereske­dők is, mert néhány hét múlva kinyílnak a bimbók. A virágládák és az erké­lyek kedvelt virága a mus- Ikátili. Ottjártunkkoir csak kevés volt belőle. A magya- ráizajt egyszerű: a napokban ültetgetik, szépítik a gazdák .Jkislkeirt jóikat”. Az üvegházat nyáron kez­dik kijavítani. Sok helyütt ráfér a foltozgatás. Néhol a vasvázat is megette a rozs­da. A vakolat i'fct-ott lemátl- lott; most csak kijavítják, de sokáig nem odázható a felújítás. Három éve kísérletbe kez­dett a kertészeti vállalat. Az első időszak csak próbálko­zásokkal telt el, de az idén erősen hozzáláttak a cseme­tetermeléshez. Március 15-én szerebtókv volna elvetni a magokat, de azok a rossz idő miatt csak néhány hete kerültek földbe. A kertésze­ket sürgeti a szerződés, amelyet a vállalat a Siófoki Állami Gazdasággal kötött. Kezdetben az eső is hátrál­tatta a munkát, később meg­nőtt a gyom. A gyertyán-, kőris-, hárs-, vörösfenyő- csemetéknek külföldön is sikerük van. Emellett még hatvanféle fát, cserjét ne­velnék a faiskolában. Egy részük majd a parkokba, közeli erdőkbe kerül. F. L. GERENCSÉR MIKLÓS <**• . "í. Siketet hászéfezoka ílj avagy mit mesél a valódi vőlegény 54. No, de rögtön megkapta a magáét mint házigazda a ló- pecér vőfélytől; A torkom a sok pofázástól teljesen kiszárad, És még egy pohárka borral se kínálnak! Talán jobb szeretnéd csüngöm ráncigálni, Mint egy pohár borral •emberül kínálni?! Elborzadtam. A méregrak­táros örömapa nem. Viho­gott tovább, annyi változás­sal, hogy mégjobban nekitü- zesedett és egyenesen a Kan­csó Miskából töltötte a leg­méltatlanabb helyre — Drá­ga Bazsi moslékos pofájába azt a kitűnő muskotályos riz- linget. Szegény Tulipán Ar­tur! Megidézlek téged, Lant Hercege, aki annyi buzga­lommal tanítottál engem a költői mesterségre! Lássad, hová romlott a világ a te lan­tod hajdani ragyogásához ké­pest. Te ott, a gyöpmesteri telep mellett, nyúzott kutyák, rajzó döglegyek közepette is szerelmes madárkákról csi­cseregtél, itt meg, ez az ál­lítólagos vőfély, ez a vásári ordénáréságok piszkos vö­dör je még a legszebb máju­si éjszakát is megbecstele- níti. Igaz, nem bújtam össze valami olvadékonyan a mel­lém erőszakolt menyasszony- nyal, de értésére kellett ad- nom, hogy Ízlésemmel nem egyezik, ami itt már történni kezd. Meg azt is értésére kellett adnom, hogy bennem semmi harag, semmi sértő­döttség nincsen iránta. Sőt. Ennek a megbocsátó jóaka­ratomnak állítottam szolgála­tába beszédes kezem, amely végtelen tapintattal puhatol- gatta Zita rejtőzködőbb ido­mai környékén, hogy vajon átérzi-e eléggé a menyasz- szony, mit sugdos neki a vő­legény pihelágy, becéző ta­pintása. Közben nyomatékkai pró­báltam hatni értelmére is: — Valami rettenetes téve­dés történt közöttünk... A valóság homlokegyenest az ellenkezője annak, mint amivel a szíved mélyén rá­galmazol ... Igenis rágalma­zol! Miattad, éretted vállal­tam azt a borzalmas szegedi utat... Az irántad izzó sze­relmem hajszol el egészen a messzi Tiszáig. Meg kellett mondanom Lángálló Évának, hogy végképp elhidegültem tőle, mert másért hevít a szenvedély. Egy mély lelkű, komoly tisztességű, virágo­kat nevelő szőke asszonyért. Erre ő ... az a vetkőző ce- mende ... csúnya szavakat szórt női méltóságodra. Ezek meg itt fösvénységgel vádol­nak téged. Hogy sajnálod tő­lük a borodat, pedig itt van a pincéd a szomszédban. Az ellenem szóló kósza rágal­maknak tápot adtál. Hát ak­kor legalább az ő rágalmuk­nak ne adjál tápot! Ezt a beszédet megértette Zita, hiszen a tápszerbolt ve­zetője volt. Véleményének közeledését úgy adta tud­tomra, hogy hozzám ért a combjával. Eleinte véletlen- ségnek akarta feltüntetni, de addig-addig véletlenkedett, hogy véletlenül már a comb­ja egész hosszával melegített. Ami persze nem esett rosz- szul. Hálából belekaroltam, hadd lássák, mennyire össze­tartozunk. Zita végre mo­solygott. Titokban megesik­ERŐSÖDÖTT A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Ifjúságvédelmi feladatok Társadalmunk egyik leg­égetőbb gondja, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldása is szerepelt teg­nap a Kaposvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén. Az igazgatási és a művelődési osztály vezető­je, dr. Varga László és Garai László előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelem hely­zetét a társadalmi-gazdasági viszonyok mellett a népesség műveltségi és szociális álla­pota határozza meg. Az el­múlt években bekövetkezett gyors életmódváltozásnak az ifjúság nevelésére káros kö- fetkezményei is voltak. A megyeszékhelyen két- százötvenhét veszélyeztetett kiskorú éL Az okok között leggyakrabban a környezeti ártalmak fordulnak elő. En­nél lényegesen kisebb a ma­gatartási vagy anyagi okoK- ból veszélyeztetettek száma. A velük való társadalmi tö­rődést. jelzi, hogy az esetek több mint felében az oktatá­si intézmények kérték a gyámhatóság segítségét. Mindez bizonyítja: a neve­lési-oktatási intézmények­ben az elmúlt években javult a gyermek- és ifjúságvédel­mi munka. Az ifjúsági moz­galom is igyekszik érdekes programokkal megnyerni céljainak a veszélyeztetett helyzetű tanulókat. A sza­badidő hasznos eltöltése ér­dekében a közművelődési in­tézmények növelték a fiata­loknak szóló rendezvényeket, s az ifjúságvédelmi munkát mások is mind jelentősebben segítik. A gond elsősorban az, hogy a fiatalok általában nem élnek a felkínált lehetősé­gekkel. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy a segítséget nem elég csupán felkínálni, az akciót elindítani; a védő és óvó intézkedések csak ak­kor lehetnek eredményesek, ha ezeket megfelelő, rendsze­res ellenőrzés követi. A műt évben több mint ezer esetben végeztek helyszíni el­lenőrzést a társadalmi aktí­vák, munkájukat rendőrök, védőnők is segítették. A ve­szélyeztetettek többségének szülei alacsony iskolai vég­zettségűek, körükben gyako­ri az alkoholizálás, a munka­kerülés, az erkölcstelen élet­mód. LEVÉL A KISTERMELŐKNEK Tanulmányút, kiemelt rendezvények gítséget adó tájékoztató nem juthatott el minden érdek­lődőhöz. Ebben a levélben arról is szó van, hogy a MIÉM növényvédelmi és ag­rokémiai központja most két kiadvánnyal pótolta ezt a hiányt: az egyik az áru­termelő kisüzemek, a másik a hobbiból kertészkedők ré­szére készült, s a megyei szövetségnél hozzáférhetők. Bár még messze van, de az előkészítést segíti: már most tájékozódhatnak a kis­termelők arról, hogy az idén a hagyományos megyei ter­mékbemutatót Boglárlellén augusztus 19-én és 20-án rendezik meg, összekapcsol­va a bogiári szüreti napok­kal. Az országos kiállításra egy hónappal később, Pé­csett kerül sor. A gyámügy a családi rossz hatásokat, hiányosságokat a pedagógiai eszközök bővíté­sével próbálja ellensúlyozni. Ez azonban nem mindig jár kellő eredménnyel, még ak­kor sem, ha jelentős a fejlő­dés. Az óvodások száma évek óta emelkedik, az általános iskolai tantermek számát 34- gyel bővítették, javult a nap­közis ellátás és a gyermekek nyári felügyelete. Továbbra is gondot okoz azonban az iskolából kimaradottak,- az intézményes nevelésben nem részesülők sorsa. Szükség van tehát az állami és társa­dalmi szervek tevékenységé­nek még hatékonyabb egyez­tetésére, a szülők magatar­tásának erősebb befolyásolá­sára. Hajnali verekedés MÁSNAP KIBÉKÜLTEK A kentbarátkörök, a kis­termelésit segítő szervezetek rövidesen megkapják azit a levelet, amelyet a megyei kertbarátszövetség és a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya írt niekülk. Üj, célravezető­nek ígérkező módszer, hagy így, személyre szólóan tájé­koztatják a jelentős táirsa- dlalmi hasznot hozó kister­melőket a legfontosabb tud­nivalókról, az őket érintő idei, kiemelt programokról. Az első — és a határidőt tekintve legsürgősebb, leg­fontosabb tudnivaló —, hogy a zöldséget termelő kentba- ráfköröknek a megyei szö­vetség május 15-én szákmai tanulmánykirándylást szer­vez a szentesi vetőmagkuta­tó intézetbe. A térítésmen­tes szakmai úton negyven­ötén vehetnek részt. Első­sorban azoknak a jelentke­zését várják, akik papriká­éi zöldségtermeléssel fog­lalkoznak , s érdeklik őket a legújabb nemesített zöld­ségfajtáik, illetve a nagyhírű intézet törekvései, az ott fo­lyó munka. Tavaly a megyei szövetség sikeres útmutatót állított össze a kistermelőknek az eredményes növényvédelmi tennivalókról. A mindössze háromezer példányos, a mindennapi munkában se­landoztam valahol — ízléste­len tapintatlanság lenne el­árulnom, hogy hol — és Zi­ta végre nevetett. Magam­hoz vontam. Fülcimpáját, azt a kívánatosat igen gyengé­den a fogam közé csíptem, pontosan olyan vigyázattal, ahogy a féltő tigrisek teszik a gyámoltalan kölykükkel. Zita végre kacagott! Perzselt a lehelete, ahogy kacarászó évődéssel megpirongatott: — No, te butus, teljesen elszopogtatod a fülbevaló­mat ! És éppen most, amikor végre kialakult köztünk az idillikus béke, az az ocsmány fuvarosvőfély mindent elron­tott: Ne harapj a menyasszonyba. Mert a csöcse forró bomba! Felfogtam, ez így nem me­het tovább. Nem vehetem tudomásul vőlegény létemre, hogy csúfot űzzenek a lako­dalmamból. Tulipán Artúr szelleméhez folyamodtam. Küldjön nekem egy kis ihle­tet a Parnasszus ligeteiből a Lant Hercege. Fohászomat meghallgatta. Egyenesen a fülembe súgta, miket vála­szoljak a rímekbe szedett be­csületsértésekre. Kihúztam magam ott a vén körtefa alatt és a lókupec képébe vágtam: Menyasszonyom tiszta gyolcs, Nincsen rajta semmi folcs! (Folytatjuk.) Hevesség, meggondolat­lanág, szamárság — ez utób­bit már maguk a vádlottak tették hozzá a tárgyalás be­fejeztével, saját korábbi cse­lekedetüket minősítve. Né­hány elhamarkodott ütés, né­hány heves pillanat után ke­rültek a bíróságra. Tavaly júniusban zenés, táncos mulatság volt a so- mogyzsitfai művelődési ház­ban. Bogdán Imre sávolyi la­kos megpróbálta lekérni a fiatalkorú Bogdán István — csákányi lakos — partnerét. Az utóbbi azonban nem en­gedte át a lányt, s erre Bog-’ dán Imre mérgében „lefejel­te” a fiút. Hogy ez ne ma­radjon megtorláttanu'l, Bog­dán István segítséget kért Bogdán Sándortól. Rövid szóváltás után a kakaskodó fiatalemberek kimentek a szórakozóhely előterébe, s ott Bogdán Sándor arcul ütötte Bogdán Imrét. Ezzel a dolog — úgy látszott — be is feje­ződik. Bogdán István és Bogdán Sándor azonban az utcán megvárta a bálteremből tá­vozó Bogdán Imrét és a tár­saságában lévő Orsós Györ­gyöt. A hajnaltájt lejátszódó verekedésbe belekeveredett Bogdán György, valamint Bogdán Tibor is. Az utóbbi, miközben csillapítani igyeke­zett a civakodókat, maga is ütött. Súlyosabb sérülést ek­kor még senki sem okozott és nem szenvedett, ám ké­sőbb Bogdán Sándor közeli lakásáról hozott egy lapátot, s valahonnan előkerült egy karó is. Ekkor még úgy lát­szott, győz a józan ész: Bog­dán Sándor és Bogdán István kezéből kicsavarták a táma­dóeszközöket. Orsós György azonban „buzgalmában” fej­be verte a karóval Bogdán Györgyöt, s az vérző fejjel a helyszínen maradt. Bogdán Sándorné részesítette elsőse­gélyben. A sok hasonló hangzású név ne tévessze meg az ol­vasót! Bogdán Sándor és Bogdán István kivételével — ők unokatestvérek — nincs családi kapcsolat a vádlottak között. A tárgyalóteremben töp­rengésre adott okot néhány dolog. Egyrészt az, hogy a cigányfiatalok mindegyike rendesen, sőt elegánsan fel­öltözött és tisztességesen vi­selkedett. Nem is gondolná róluk az ember, hogy randa­lírozni is képesek. Másrészt: a fiatalkorú vádlott kivételé­vel mindegyiküknek van kis­korú gyermeke. Többnek nem •s_ egy; Bogdán György pél­dául öt gyermeket lát el. Munkájuk, keresetük létfon­tosságú a család számára, ám ostoba okok, pillanatnyi fel­indulás miatt képesek fel­rúgni terveiket. Van köztük, aki OTP-kölcsön segítségével jelentősebb otthoni munkát kezdett. Állandó munkahely, viszonylag kiegyensúlyozott családi élet — minden jel arra mutat, hogy noha vala­mennyien büntetett előéletű- ek, jó útra tértek. Ám elég egy apró ok, és máris indo­koltnak érzik a tettlegessé- get. Másnap már kibékültek. A bíróság azonban nem engesztelődik ki ilyen köny- nyen a garázda magatartás­sal szemben. A Marcali Vá­rosi Bíróságon április 28-án tartott tárgyaláson ugyan még nem született ítélet — néhány iratot pótlólag be kell szerezni —, de a tények kellőképpen tisztázódtak, s csak az elmarasztalás mérté­ke kérdéses. K. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom