Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
1987. május 7., csütörtök Somogyi Néplap 5 S INFORMÁCIÓ Kedvezményes ajánlatok Bemutatkozik az NDK Értelmiségi keddek Közösség, gazdaság A hajómúzeum régi kompjait, csónakjait Magdeburg- ban csodálhatjuk meg, a Bach-ház Eisenachban várja a turistákat. Aki pedig nemcsak látnivalókat, hanem finom tengeri halakat is kíván, az legjobb, ha az erfurti halpiacra utazik. S hogy miit érdemes 'még megnézni az NDK-ban? Megtudhatjuk abból a kiállításból, amely tegnap nyílt meg Kaposváron a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A tárlat színes képeken, maketteken mutatja be az ország nevezetességeit, elsősorban a déli rész és Berlin látnivalóit. A megnyitón Wolfgang Jahn, a Reisebüro der DDR magyarországi képviseletének igazgatója elmondta, hogy a két ország utazási irodái 1955 óta tartanak kapcsolatot, s az idegenforgalmat a hetvenes évek közepétől különösen nagy élénkülés jelemzi. Évente százezernél is több német turista érkezik hazánkba, s tőlünk is majdnem húszezren látogatnak a baráti országba. Ezt a számot kívánja növelni a Reisebüro és az Ibusz, mikor hosszú évek után másodszor rendezi meg Az NDK bemutatkozik című kiállítást. A rendezők szeretnének még több turistát csalogatni a Német Demokratikus Köztársaságba, s a kiállítás idején — május tizenkilencedikéig — kedvezményes ajánlatokkal várják az érdeklődőket. Négy utat kínálnak az NDK legszebb városaiba, köztük Weimárba, Bautzenbe és Lipcsébe az átReggel 8 órakor indultak Földvárról. Először Füreden, azután Alsóörsön, végül Keszthelyen kerülték meg a bóját. Másnap délelőtt 10-kor egyóra-tíz- perces előnnyel érkeztek . a földvári kikötőbe. A Hungária tulajdonosa, Derecskéi Fodor János műépítész a kajütből elővette felesége kék kendőjét, széttépte és felkötötte az árbocra. — Ezen a szellős, nyári délelőttön megkaptuk a Kék szalagot — mondja Hosztin István, a Balaton régi hajósa. — A Hungária R 6-os 60 négyzetméteres vitorlás volt, igen jó hajó. Négytagú személyzettel vágott neki a tónak; rajtam, a hajó vezetőjén kívül a mérnök úr és két mancsait tartózkodott a fedélzeten. 1948 nyarának elején, kellemes, feledhetetlen napon. Akkoriban még létezett a Királyi Yacht Klub, annak vcelt a tagja a hajótulajdonos, akit a kék szalag boldoggá tett. Mert nagy dolog a kék szalag egy hajósember életében, s az a Derecskéi mérnök, mondhatom, vérbeli • hajós volt. Értette a dolgát, megbecsülte az embert; most is, hosszú évek múltán jó szívvel gondolok rá. No, meg a kék szalagra. Mert az nagy dolog. Hosztin István már nem vezet hajót. Néhány éve még lagnál ezer forinttal olcsóbban. Az idén először nyelvtanulóknak is hirdetnek utakat, mérsékelt áron. Ezekre elsősorban fiatalok, diákok jelentkezhetnek. Az idősebbeket szakmai kiállításokra, bemutatókra hívják. Nem szabad megfeledkeznünk a fennállásának hétszázötvenedik évfordulóját ünneplő Berlinről sem, a kiállítók szeretnék, ha ez alkalomból még többen látogatnának el az NDK fővárosába. A hideg téli és borongós tavaszi napok ellenére az idén már eddig is több mint száz magyar csoport járt az Ibusz szervezésében a Német Demokratikus Köztársaságban. A főszezon, a nyár azonban még előttünk áll — sokan nem döntöttek még a nyaralásról. Ez a kiáLlítás talán segít a választásban. Átadták a pályázat díjait Általános iskolások és felnőttek részére hirdetett irodalmi pályázatot a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ. A beérkezett pályamunkákat kedden délután értékelte a bíráló bizottság; odaítélték és átadták a díjakat. Az általános iskolások közül vers kategóriában az első Sebestyén Katalin (Za- márdi, nevelőotthon) a második Fodor Anikó (Balatonsokszor kisegítette a vízi rendőrséget (különböző érmék, oklevelek emlékeztetnek a régi mentésekre), de ahogy teltek-múltak az évek, egyre kevesebbszer ült kormány mellé, végül a kerékpár maradt meg számára a járművek közül. Mert valamikor autót is vezetett — talán a legrégebbi sofőrök közül való —, katonakorában, a második világháborúban például egy tábornoki Mercedest (főnöke, a tábornok angolosan Nyugatra távozott, a Mercedest pedig Budapesten bombatalálat érte). De az autónál mindig jobban szerette a hajót. — Apám a füredi hajógyárban volt művezető, de a harmincas évek elején csökkentették az üzemben dolgozók létszámát, és ő is elvesztette az állását — mondja. — Akkor kikötőőr lett Földváron; az apósa, az én anyai nagyapám helyére került. A kikötőben laktunk. Gyönyörű volt akkor még a földvári kikötő! Apám fogadta a hajókat, és rendet, tisztaságot tartott. Rengeteg rózsa volt a kikötőben. Az öcsém és én hajók, hajósok között nőttünk fel; a testvérem később repülőszerelő Az érdem a vállalat köz- művelődési bizottságáé. Ez találta ki és szervezte meg a Kaposvári Cukorgyárban, friss megyei kezdeményezésként, az értelmiségi klubot. Vajon ez csak egy új köpenybe bújtatott műszaki értelmiségi kezdeményezés, esetleg néhány középvezető közösségszervező jót akarása? Több-e az eddig szerve^ zett FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) gyakorlatánál? Miben más? Ezekről kérdeztük a kaposvári klub vezetőjét, Károlyi Menyhértet, a cukorgyár villamosbiztonsági technikusát. — Először is: szerettük volna meghatározni, hogy szerintünk kik az értelmiségiek. Azután kik azok, akiket a klubunkba várunk. Szerintünk azok, akik nyíltak a társadalmi kérdések megoldásában, saját kérdéseik vannak és saját válaszaik, s egyúttal meg is védik igazukat. Ez, ha belegondolunk, rettenetesen nehéz. Ennek alapján hívtuk meg a vállalat Kristály Klubjába a gyári értelmiségieket. Belépőnek az érettségi számított. — A közösség szervezése elég rCehéz. Hogyan sikerült ez a cukorgyárban? — Húszegynéhányan jöttek el a klub megalakítására, köztük főosztályvezetők, mérnökök, középszintű vezetők, technikusok, alkalmazotti állományban levők és mások. Eddig negyvenha- tan jelezték szándékukat, hogy szívesen részt vesznek találkozóinkon. Az értelmiségi klub célja kettős. Egyszárszó), a harmadik Fekete Bernadett (Szántód). Prózában az első helyezést Pusztai Mónika, a másodikat Balogh Izabella érte el, mindketten a zamárdi nevelőotthon tanulói) próza kategóriában a harmadik díjat nem adta ki a zsűri). A felnőtt pályázók közül vers kategóriában az első, Csiszár Zsuzsanna (Siófok), a második Soós Józsej (Siófok), lett, én meg hajós. Hajóépítő asztalosként szabadultam Siófokon, de letettem a sofőrvizsgát is, és már tanuló koromban minden nyáron hajósnaik szegődtem. Harmincas, ötvenes vitorlásokat vittem, s a tulajoktól fizetést kaptam meg teljes ellátást. Nyár elején elszegődtem, és őszig vitorláztam, jártam a Balatont. Nem emlékszem valamennyi tulajra, de a Horváth Boldizsár ortopéd professzorra jól emlékszem. Két szép lánya volt, megtanítottam őket Vitorlázni. No meg persze, a műépítészre is emlékszem, annak még a boldog nevetésére is. A tulajok sokat adtak a vitorlás- tudományra, a hajójukra, szerették, ha szép rendet tartott az ember. No, én rendet tartottam mindig. Akárkié volt az a hajó, én úgy bántam vele, mintha az enyém lett volna. A tulajok hálásak voltak ezért, és nem maradt el a borravaló. Hosz- szú hajókirándulásokra indultunk a családtagokkal és a vendégekkel. Étel-ital volt bőven. Ha úszni óhajtottak, leengedtem a fürdőlépcsőt. Kikötöttünk Füreden, Tihanyban. Az utasok sétálni mentek, beültek egy-egy részt ami a termelési értekezletből kimarad — ezek feszes, célratörő munkaértekezletek —, azt itt szeretnénk továbbvinni. Emberi kapcsolatokat szervezünk, megismerjük egymás munkaterületét, gondját-baját. Ezenkívül közreműködünk a gyári célok elérésében is, s éppen a több szem többet lát alapon, átfogóan megvitatjuk a különböző témákat. Másrészt: gazdasági, társadalmi kérdések is napirendre kerülnek. Eddig két rendkívül jól sikerült előadást szerveztünk. Az egyiken dr. Szili Ferenc, a megyei levél- tar főmunkatársa a nemzettudatról szólt, a másikon dr. Balázs József, a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese a magyar külpolitikát elemezte. Ilyen előadások eddig nagyon hiányoztak a vállalati értelmiségieknek. — Ez nem tinédzserklub, mégis látok a programban „Játékkaszinó" című foglalkozást. — Ez csak az elnevezés, amin újságolvasást és egy- egy cikk megvitatását, dia- porámaelőadást, kirándulást vagy bridzsezést, is érthetünk. Havonta kétszer találkozunk, az egyik kedden előadás és vita a napirendi program, a másikon köny- nyebb foglalkozást szervezünk. — Hogyan fogadták a gyár idősebb vezetői a kezdeményezést? Nem volt féltékenység? — Az igazgatónk sem idős ember, elsőként támogatta az „É-klubot”. De az idősebb vezetők is jónak tartották kezdeményezésünket. a harmadik Csizmadia Éva (Siófok). A próza kategóriában az első dr. Verebics János, a második Horváth Andrea, a két harmadik helyezett pedig Cserna Marianna és Házas Nikoletta. Valamennyien siófoki pályázók. A műfordítás kategóriában az első és második díjat nem adta ki a zsűri, a harmadikat megosztva Vörös József- né (Kaposvár) és Házas Nikoletta (Siófok) kapta. vendéglőbe, mulattak, ha ahhoz volt kedvük. Én vártam őket a kikötőben. 1949 nyarán a földvári pártüdülő kétárbócos vitorlás géphajóját vezette. A következő évben Aligára került műhelyvezetőnek. — Néhány jó hajó volt ott, és harmincöt csónak. Télen a műhelyben dolgoztam, nyárom vitorláztam, az üdülő vendégeit vittem sétahajózni. Később, amikor elkészült a Ludas Matyi, én lettem a vezetője. Ez a szép motoros yaohtot Pesten építették, és a Dunán, illetve a Sión hoztuk fel a Balatonra. Már akkor is én vezettem. Volt egy segédvezetőm és egy gépkezelőm, és sokszor vittem a Lúdas Matyin Rákosi Mátyást. Hát kíséretben nem volt hiány ... Abban az időben is sokat mentettem. Mindig akad néhány túlságosan merész hajós. Aligáról 1955-ben költözött haza Földvárra. Telente a tanács harminc csónakját javította, nyaranta pedig a strandot vezette. Egész életében vízi ember volt, s mint általában a vízi emberék, a bort sem vetette meg. — Azt nem — jegyzi meg Szecessziós A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban próbál a Csiky Gergely Színház társulata. A hazánkban nem túl gyakran játszott osztrák szerző, Arthur Schnitzler Anatol című színművét Lázár Kati rendezi. A szerzőről és a drámáról a következőket mondta: — Schnitzler a múlt század utolsó évtizedében írta darabját. Hangulatilag ezt a szecessziótól átitatott kort fejezi ki, a csillogó ruhák és színes boák felszíne mögött azonban olyan jellemek és erők hatnak egymásra, amelyek napjainkig érvényesek. Talán ez az érvényesség következik abból is, hogy a szerző eredeti foglalkozása szerint orvos volt, valamint hatása alá került az ebben az időben egyre népszerűbbé váló — és mind komolyabb eredményeket felmutató új tudományoknak, a lélektannak. Lázár Katinak ez a második rendézése. Két évvel ezelőtt Garcia Lorca Bernarda Alba háza című darabját állította színpadra, s hogy milyen sikerrel, arra már nem egy nemzetközi fesztiválon szerzett díj a bizonyíték. Az Anatol — Bíró Lajos és Gömöri Jenő fordítása — mindvégig izgalmas, lendületes cselekményű színrhű. Egy férfi esete a nőkkel — nagyjából így foglalható ösz- sze a darab témája. A szereposztást szemlélve azt tapasztaljuk, hogy nagyrészt ugyanazok, akik a Lorca-da- rabot vitték sikerre. Ennek okáról a rendező a következőket mondta: — Nagyon megszerettem őket az előző darab során, jó hangulatban és nagy szorgalommal tudunk dolgozni. a felesége, akinek lánykori neve Kicsi Lujza. — Most sem veti meg, de már nem bírja olyan jól, mint régebben. (Pista bácsi nem kíván vitába szállni e kérdést illetően.) Rengeteg könyvet látok az üvegszekrényben, a polcokon. — A feleségem sosem bírta ki könyv nélkül. — Már kislány koromban hozzászoktam a jó irodalomhoz — mondja a háziasz- szony. — Kispesten laktunk, apám szervezett munkás volt, akit ugyancsak a harmincas években bocsátottak el a gyárból „odamondoga- tós” természete miatt. Akkor költöztünk le Földvárra. Apám is szerette a könyvet. Elvitt a munkásotthonba, polgáriba járatott, majd ápolónőképzőt végeztem. Míg tanultam, rokonoknál tanultam Pesten, s a villamosra kapott , filléreket is összegyűjtötterh, és vittem az antikváriumba. Megnézem a televízió műsorát is, de nekem az igazi élvezet ma is az olvasás. Lányuk férjnél, fiuk megnősült (utóbbi a füredi hajógyárban szabadult lakatos). Békésen élnek barátságos földvári otthonukban: Hosztin István és Kicsi Lujza. Szapudi András hangulatok A Lorca-műben öt lány szerepel — ebben hét. Lázár Katin kívül Nagy Mari, Kristóf Kata, Tóth Eleonóra, Németh Judit, Szűcs Ági és Réti Andrea alakít fontosabb szerepeket. Anatolt Dunai Károly, darabbeli barátját Kis- várday Gyula formálja meg, Kása Béla pedig két szerepet is alakít. A bemutató előadás pénteken este nyolc órakor kezdődik a Kilián városi művelődési központban. V. I. Az 58. könyvünnep Kétmillió új kötet Az idén május 29. és június 3. között rendezik meg a magyar irodalom jelentős kulturális eseményét, az ünnepi könyvhetet. Az országos megnyitó ezúttal Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban lesz. Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy a tavaszi könyvünnepre 75-féle kiadvány kerül a boltokba, könyv- sátrakba. A kulturális esemény megújításáról szóló, két évvel ezelőtti állásfoglaláshoz hűen a kiadók elsősorban kortárs magyar írók köteteit jelentetik meg: a művek többsége első kiadás. A ma irodalmi valóságát tükröző könyvek mellett ezúttal is helyet kaptak a könyvheti listán kortárs világirodalmi és magyar történeti munkák, illetve tanulmánykötetek. Az ötvennyolcadik könyvünnepen 15 kiadó csaknem 2 millió kötettel jelentkezik. A legszélesebb ezúttal is a Magvető kínálata: a Körkép ’87, a Rivalda 85—86 és a Szép versek 1986 című antológiákkal együtt — amelyeket akkor féláron árusítanak — összesen 27 kiadványt jelentet meg. Lesz kötete Moldova Györgynek, Hernádi Gyulának és Nat Roidnak, azaz Tandori Dezsőnek is. A vers- kedvelők egyebek között. Ágh István, Bertók László és a Graves-díjas költő, Rakovsz- ky Zsuzsa új kötetével bővíthetik könyvtarukat. Csokonai Lili néven új szerzőt is avat a kiadó, ám hogy valójában ki írta a Tizenhét hattyúk című könyvet, arra csak a könyvhéten derül fény. Megjelenik Temesi Ferenc írói szótárformában közreadott, Por című regényének második kötete, L-től Zs-ig. A külföldi szerzők sorában szerepel Vladimir Párái, s a Hamu és gyémánt írója, Jerzy Andrzejewski, Heinrich Böll, valamint a múlt év irodalmi Nobel-díjasa, a nigériai Wole Soyinka. A gyermekeknek készülő, illetve az ifjúságnak szóló könyvek között lesz egy induló sorozat első kötete: a Rózsafiú és Tulipánleány címmel kalotaszegi népmeséket ad közre az Akadémiai kiadó. Kék kendő az árbocon B. J. i
