Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. május 6., szerda Somogyi Néplap 3 Előadótok, tapasztalatcserék, bemutatók _______ M egnyílt a műszaki hónap Dr. Enyedi Miklósnak, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezetőjének a hazai ter­melő infrastruktúra fejlesz­tésének helyzetéről szóló elő­adásával tegnap Kaposváron megnyílt a XVII. somogyi műszaki és közgazdasági hó­nap. A Technika Házában lezajlott eseményt a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy Megyei Szervezete és tizenhét tudományos tag­egyesülete, illetve a Magyar Közgazdasági Társaság So­mogy Megyei Szervezete ren­dezte. A termelő infrastruk­túra fejlesztése hazánk gaz­dasági fejlődésének egyik alapkérdése. Dr. Enyedi Mik­lós csupán néhány területet ragadott ki a témakörből. Naponta kétmillió tonna árut fuvaroznak hazánkban közúton és vasúti kocsikban, s az ország lakosságának fe­le ugyanezen idő alatt igény­be yesz valamilyen tömeg- közlekedési eszközt. E '.két adat elég ahhoz,' hogy a közlekedés jelentőségét ér­zékeltessük. A nyolcvanas évek gazdasági fejlődésé­nek lassulása maga után vonta a szállítási igény csök­kentését; mennyiségileg ke­vesebbet kellett szállítani, de a munkaadók magasabb színvonalú, komplex szállí­tást követeltek. Egyre nehe­zebben felelnék meg az igé­nyeknek a fuvarozok, s leg­inkább a gépek. A teherko­csik 36 százaléka elértéktele­nedett. Hasonló vagy még rosszabb a helyzet az autó­buszoknál. A személygépko­csik átlagéletkora már ki­lenc év, s minden harmadik környezetszennyező, kétüte­mű motorral döcög az uta­kon. Közlekedéskultúránk is számos kívánnivalót hagy maga után. A távközléssel az utóbbi három ötéves tervben alig foglalkoztunk; mostanra milliárdokban mérhető az a kár, amelyet a telefon hiánya, a fejletlenség jelent. Száz lakosra tizennégy ké­szülék jut, egy állomás fel­szerelésére átlag tíz évet kell várni. Elavult a kábelháló­zat, a központok nagy részét is korszerűbbre kellene cse­rélni. A hívások fele meg­hiúsul a zsúfoltság miatt. Magyarország vízkészleté­nek nagy részét a környező vidékekről kapja. Az egyen­letes vízellátást a víztározók biztosítják, bár az ivóvízhá­lózat inkább a felszín alatti vizekre támaszkodik. A kör­nyezetszennyezés következ­ménye, hogy a közvetlen fel­szín alatti vizek ihatatlanok. Az utóbbi időben a kisebb településék vízzel való ellá­tottsága jelentősen javult, a szennyvízhálózat azonban alig bővült. Ez utóbbinak az építése ráadásul drágább is. Dr. Enyedi Miklós ezután a feladatokról szólt. Elmond­ta, hogy termelési infra­struktúra egészét az ország nem képes fejleszteni, csak a legszükségesebb rekonst­rukciók és beruházások va­lósulnak meg. Első helyen szerepel a távközlési rend­szer felújítása, ez a VII. öt­éves tervben megvalósul. Ugyancsak elsőbbséget élvez az egészséges ivóvíz eljut­tatása minden településre, a felszíni és a felszín alatti vi­zek minőségének javítása. — Igény és lehetőség: ez a két dolog sok helyütt el­tér egymástól. Ügy kell ter­veznünk, hogy teljes egészé­ben kihasználjuk a lehetősé­geket, nehogy később sokkal többe kerüljön a most el­odázott megoldás, de mind­ez maradjon a realitásoknál — mondta összegzésül Ko­vács Béla, az MTESZ So­magy Megyei Szervezetének elnöke. Rajta kívül Bogó László, a közgazdasági tár­saság megyei elnöke is részt vett a megnyitón. Az előadás után a megye gazdasági lehetőségeit és tar­talékait feltáró pályázat eredményéről beszélt dr. De Sorgo Tibor, a pályázatókat értékelő bizottság titkára. Az idén tizenhárom dolgozat ér­kezett, s valamelyest javult a színvonal, de az érdeklő­dés még így is csekély. KISZ-különdíjat kapott Fo- garassy Zoránná, a Master- fil kaposvári gyárának dol­gozója; a legszínvonalasabb pályamunkát pedig Németh Lajos és Kolics József — a Danuvia 4. számú nagyatádi gyárának két dolgozója — nyújtotta be. SZEPTEMBERTŐL „ÉL" A FÖLDTÖRVÉNY _______________ N övekszik az ügyfélforgalom Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a képviselők megszavazták a földről szóló törvényt, ez az idén szep­tember 1-jén lép hatályba. E törvény rendelkezése sze­rint a földekkel kapcsolatos ügyöket — ha a törvény és más jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivata­lok, másodfokon pedig a megyei földhivatalok inté­zik, így a Somogy Megyei Földhivatalra is nagy _ fel­adat hárul. A törvény végrehajtására való felkészülésről érdek­lődtünk dr. Kovács Ferenc­iül, a megyei földhivatal vezetőjétől. Arra a kérdésre is választ kértünk, mekkora az a terület Somogybán, amelyre a törvény hatálya kiterjed. — A földtörvény az erdő kivételével az ország terü­letén fókvő minden földre, valamint a földön levő épü­letre és egyéb építményre vonatkozik, s tartalmazza mindazokat a rendelkezése­ket, amelyek az ingatlan tu­lajdonával, használatával, hasznosításával és forgalma- zásávail, továbbá a földvé­delemmel kapcsolatos. So­mogybán a belterületi, a zártkerti és külterületi föld- ingatlan összesen 603 609 hektárt tesz ki, ez a terület több mint 306 ezer földrész­letből áll, s a részleteknek a száma a törvény hatály­balépését követően tovább n ő, hiszen bővül a tula jdon- szerzés lehetőségének köre például azáltal, hogy a ti­zennegyedik évét betöltött kiskorú gyermek egy lakó­telket vagy egy lakást, il­letve termőföldtulajdont ön­állóan szerezhet... Somogybán a földhivatali ügyintézőkre az idén a ko­rábbinál jóval niagyóbb ter­hek hárulnak, de az eljárást igénylő beadványok száma már tavaly is mintegy „hat­ezerrel meghaladta az előző éviit. A tennivalókról ta­nácskozásokat, előadásokat szervertek a végrehajtásban érintett mezőgazdasági nagy­üzemek vezetőinek, a lebo­nyolításban közreműködő munkatársaknak, s a megyei földhivatalnál belső átszer­vezéssel is készülitek a tör­vény végrehajtásából adódó tennivalókra. A fonyódi ki­rendeltség területén ettől az évtől a BoglárleUei Városi Földhivatal kezdi meg tevé­kenységét. Számolnak azzal, hogy a korábbi évekhez ké­pest megnő a művelésiág- változásofckal kapcsolatos bejelentések száma. Gyor­sult az ügyintézés, elkezdő­dök a számítógépes adatfel­dolgozás a helyi hivatalok­nál és a megyei földhivatali­nál s így naprakészen ellen­őrizhetik és figyelemmel kí­sérhetik a Somogybán zajló ,, in ga t lanm ozgást' ’.. — Áttekinthető képünk van a somogyi birtofcviszo- nyokról. A feladatokat lét­számnövelés nélkül kell megoldanunk, így fokozot­tan előtérbe kerül a mun­kaszervezés korszerűsítése, a számítógépes technika szé­lesebb körre való kiterjesz­tése. Mindemellett arra is szükség lesz, hogy a föld­hivatalok munkatársai meg­hosszabbított munkaidőiben dolgozzanak, mert csak így oldhatják meg a többlet- munkából adódó feladato­kat. Tervezik, hogy gyorsmá­solót valamennyi helyi hi­vatalba beszereznek, ezzel is elősegítik, hogy az ügyfelek rövidébb idő alatt hozzájus­sanak az adatlap-másola­tokhoz. Mint említettük, a beadványok száma egyire nö­vekszik, mind többen igény­lik a földügyekben eljáró szerv közreműködését. Ez összefügg azzal, hogy állan­dóan emelkedik a termőföld értéke, s ki-ki igyekszik rendet tudni az ilyen érté­kek tulajdonosi, illetve használói joga körül. Az ilyen és hasonló jogos' igé­nyek sokasodnak majd a tör­vény hatályba lépését köve­tően — erre is fölkészülnek a somogyi földhivatalok,' s igyekszenek a feladatnak megfelelni. H. F. Fejlesztési tervek az IKR-nél Négy évre szóló gépfej­lesztési programot dolgozott ki a Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat. Az IKR 1990-ig 1,6 mil­liárd forint értékű gépet vá­sárol taggazdaságai számá­ra, hogy segítse a rendszer­növények hozamának növe­lését. A taggazdaságok géppark­ja többek között nagy telje­sítményű, magyar gyártmá­nyú cukorrépa-betakarító adapterrel, permetező és fo- lyékonyműtrágya-szóró gép­pel, olasz univerzális trak­torral, francia kukoricacső- törő és fasztóval, holland bálázógéppel és amerikai zöldbab-betakarítóval bővül. A megnövelt hibridkukorica­területhez 16 NSZK-gyárt- mányú vetőgépet vásárolt a közös vállalat. Magyarok Tengizben A szovjetunióbeli Tengiz­ben egy esztendeje, 1986 ta­vaszán kezdődött a hatalmas kőolaj- és gázipari komp­lexum építése. Az államkö­zi megállapodások alapján a munkaiatokban magyar dol­gozók is részt vesznek: a Vegyépszer (Vegyi műveket Építő és Szerelő Vállalat fővállalkozásban 26 magyar vállalat 2500 szakmunkása áll helyt a zord időjárási kö­rülmények közepette is. A kivitelezési munkák a ter­vek szerint haladnak — elké­szült már a lakótelep, s hoz­záláttak a központi feldolgo­zóüzem építéséhez. 1. ötezer ember számára nyújt majd kényelmes lak­helyet a közelmúltban elké­szült lakótelep. Már csak az utolsó simítások hiányoznak — itt éppen az úthálózatot építik. 2. Az időjárás ritkán fo­gadja kegyeibe az építőket: hol a zord hideg, hol a rek- kenö hőség nehezíti a mun­kát. Képünkön: egy hóeséses tavaszi napon cölöpöket ver­nek a laza talajba a közpon­ti feldolgozóüzem építésének első szakaszában. 3. A különlegesen nehéz munkakörülmények a szo­kottnál több energiát köve­telnek a dolgozóktól. A jó munka egyik biztosítéka ezért az ellátás. A lakótele­pi étkezdében mindenki kul­turált körülmények között fogyaszthatja el a bőséges és magyaros kosztot. 4. A munkások egészségé­re jól felszerelt üzemorvosi rendelőben vigyáznak az or­vosi stáb tagjai. A képen: gyakori kontrollvizsgála- íokkal igyekeznek megelőzni vagy kiszűrni az esetleges megbetegedéseket. (Fotó — MTI: Oláh Tibor felvételei — KS) Üzletelő üzletfelek Két szinten — korszerűbben A reformfolyamat egyik lényeges állomásaként ez év január elsején kétszintű bankrendszer kezdte meg működését Magyarországon. A jegybanki és hitelbanki funkciót imtézményileg is el­különülitek egymástól, a bankhitelezés üzleti alapokra helyeződött. Mindez szoro­sabb kapcsolatot, gyorsabb tájékoztatást és információ­áramlást követel meg a bank és ügyfelei között. Ezt a célt kívánja szolgál­ni az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kaposvári bankszerve azzal, hogy teg­nap — kezdeményezésére — megalakult az üzletfelek klubja. Műdig István igazga­tó megnyitó beszédében el­mondta, hogy a megye vala­mennyi gazdálkodó szerve tagja a szervezetnek. Ülései­ket az időszerű pénzügyi kér­déseknek megfelelően évente többször is összehívják, hogy tájékoztassák ügyféléikét. Várják továbbá mindazokat az észrevételeket, javaslato­kat, amelyek segítik és to­vábbfejlesztik a kereskedel­mi bankok munkáját. A feladatokról és a bank működéséről szólva az igaz­gató hangsúlyozta: az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. üzletpolitikájában a legfőbb elv a hatékonyság növélése, a vállalkozói szem­lélet erősítése, az egyenjogú partneri viszony kialakítása az üzletfelekkel. Mindezeket szem előtt tartva a kaposvá­ri bank majdnem százhúsz gazdálkodó szervezet pénz- és hitelpolitikájával foglal­kozik. Szolgáltatásai között szerepéi többek közt betétek gyűjtése és kezelése, rövid és hosszú távú kölcsönök nyúj­tása és kötvénykibocsátás. A kölcsönös üzleti érdeken ala­puló együttműködés érdeké­ben az igényeknek megfele­lően, azonban a bank kész új szolgáltatások bevezetésé­re is. Arra törekszik, hogy a gazdálkodó szervezeteikkel szoros kapcsolatot tartva mi­nél teljesebben ismerje a vállalat üzletpolitikáját, pénzügyi gondjait, s ez irá­nyú munkájukat bankárt ta­nácsadással is segítse. Sze­retnék, ha partnereik minél előbb hasznosítható pénzügyi információkhoz jutnának, megismernék a bank újszerű szolgáltatásait és élnének is a lehetőségekkel. Hogy me­lyek ezek, arról Kolossváry Ádám, az Országos Kereske- délirni és Hitelbank Rt. üz­letpolitikai főosztályának he­lyettes vezetője beszélt. Előadásában az időszerű pénzügyi kérdéseken kívül ismertette a speciális bank­üzletágakat és az ezekben való részvételt is. Az alakuló ülés, amelyen részt vett Kálmán Sándor, a kaposvári városi pártbizott­ság titkára és Farkas István, a városi tanács elnökhelyet­tese, konzultációs kérdések­kel ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom