Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

1987. május 28., csütörtök Somogyi Néplap 3 Az oktatási törvény újabb lendületet adott a megújulási törekvéseknek. A pedagógiai műhelyek­nek, a tantestületeknek ez a tanév lehetőséget bizto­sított az átgondolt módo­sítások kimunkálására. Az iskolák nagyobb önállósá­got élveznek. A helyi sa­játosságok figyelembevé­telével, a fiatalok bevoná­sával készülnek a szerve­zeti és működési szabály­zatok. A tantestületek ön­állóságával fokozódik a felelősség is. A tanév végére az isko­lákban lezajlik az új típu­sú igazgatóválasztás is a meghirdetett pályázatok útján. A diákok a tanév végi hajrában már a szünidőt várják. Mai összeállitásunkban - a teljesség igénye nél­kül - a tanév néhány ta­nulságát, a főbb célkitű­zések megvalósulását vil­lantjuk föl. Tanévzárás elő** Tartalmi megújulás Az oktatási törvény a tan­év elején lépett életbe, vég­rehajtása új feladatok elé állította az iskolákat. Dr. Sótonyi Sándorral, a megyei művelődésügyi osztály veze­tőjével a tapasztalatokról beszélgettünk. — Az oktatásügy sarkala­tos pontja a rtankötelezett- ség. A végrehajtási utasítás szeptemberben látott napvi­lágot. Jelentős változást ho­zott az alsófokú oktatásban az iskolaérettség megállapí­tása. Nem siettetjük min­denáron a hatéves gyerekek beiskolázását. Az óvodák is­kolai előkészítő szerepe ez­zel jelentősen nőtt. A gye­rekintézményekben csökkent KI A SZABA Május utolsó hetében láttak hozzá a kaposvári Petőfi általános iskola udva­rán a tornapálya felújításá­hoz. Nyolcvan köbméter föl­det kell eldolgozni ahhoz, hogy az újonnan telepített szabadtéri létesítményeket birtokba vehessék a tanu­lók. Az iskola ötszáztíz tanuló­jának mindössze egy torna­szoba- áll rendelkezésére, té­len a közeli Dózsa Sport­csarnok ad otthont a test­nevelésnek. Az úszásoktatás a gyakorló általános iskolá­ban folyik. Amint az időjárás engedi, a kaposvári Petőfi iskola ta­nulóinak a szabadban tart­ják a testnevelés órákat. Széles körű összefogás ered­ményeként bővítik lehetősé­geiket. A Délviép, a kapós- füredi termelőszövetkezet és a Táncsics laktanya patro­náló alakulata vállalta a sza­badtéri sportlétesítmények falújítását./Ugyancsak társa­dalmi munkában készül el a labdafogó drótháló a pálya körül. A megyeszékhely pa­tinás általános iskolájának a tervében szerepel a második számú épület fűtésrekonst­rukciója; elodázhatatlan fel­adat a gáz bevezetése. Tudja a jobbkéz, mit csinál a bal Jó kedélyű és megjelené­sű, nyugodt, készséges, min­denki problémáját megoldja. Ha kell tárgyaló partner, s ha szükséges, egy perc alatt gépírónővé változik. Ottho­nosan mozog a paragrafusok útvésztőiben, s ami a lényeg: fél szavakból is érti a fő­nökét. Ennyi lenne a titka egy jó iskolai titkárnak. De ez talán nem is kevés. Különö­sen így, az évvégi hajrá ide­jén. Szakmunkásvizsga, bi­zonyítványosztás, ariyaköny- vek ellenőrzése, jellemzések küldése... Van munka bő­ven. Han Józsefnét azonban nem könnyű zavarba hozni, öt éves gyakorlata megbíz­hatóvá, gyorssá, rutinossá tette. — Az iskolák többségé­ben a titkárok elsősorban ad­minisztrációs feladatokat lát­nak el, gépelnek, a postát intézik. Itt az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben kissé más a kép. Nagy önállóságot kapok, megbíz­nak bennem, elismerik a munkámat — mondja, mi­közben az osztályfőnöki jel­lemzéseket vizsgálja. Át kell még fogalmazni őket’ a stí­luson sem ártana csiszolni. Mire az igazgató asztalára kerülnek, mindennek végle­ges formát kelil öltenie. — Mindenkinek ismerem már a szokásait, a követel­ményeit, tudom ki mit vár tőlem, miben segíthetek. Ta­nárok, diákok, vezetők csak együtt dolgozhatnak, s ezt a munkát próbálom egyenlete­sebbé itenni. Reggel postabontással kez­dődik a napom, a legtöbb levelet magam válaszolom meg, igyekszem ezt a terhet levenni az igazgató és a he­lyettesek válláról. Én inté­zem az anyakönyvek és jegy­zőkönyvek vezetését, az irat­tárak és közlönyök kezelését. Gondoskodom a kikérők alá­írásáról, a vendégek fogadá­sáról. Nincs időm unatkoz­ni, mindig akad valami munka. Talán csak a nyarak csendesebbek, ilyenkor jut idő az iratok rendezésére, az év közben elmaradt munkák pótlására. Ezekben a napokban azon­ban még csak álom a lazí­tás. Olyan az iskola, mint egy felbolydult méhkas. Min­denki a szakmunkásvizsgá­ról, a mindent eldöntő év végi dolgozatokról beszél. Tanárok, diákok egymásnak adják a kilincset, mindenki­nek akad valami kérdése, el­intézni valója. S Hanné min­denre tud orvoslást. Jegyze­tel, telefonál, iratokat keres. — Ezt a nyüzsgést és vál­tozatosságot szeretem a munkámban. Mindig mást csinálok, ezért soha nem le­het megunni. Hogy van-e amit nem szeretek benne? A gépelés. Több mint húsz évig dolgoztam egy nagyvállalat könyvelője mellett gépíró­ként, meguntam már, ezért is változtattam munkahelyet. Huszonnégy jelölt közül ke­rültem a titkári székbe, ak­kor engem találtak a legal­kalmasabbnak,^ s remélem,- azóta sem változott meg ró­lam a vélemény. a zsúfoltság. Figyelembe ver­tük a kistelepülések igényét, több helyen új óvoda nyílt. Az általános iskolások mind nagyobb számban jelentkez­nek továbbtanulni. Nőtt a gimnáziumok iránti érdeklő­dés (a nyolc osztályt végzet­tek húsz százaléka kérte ide a felvételét), továbbra is von­zóak a szakközépiskolák, a tanulók 52 százaléka a szak­munkásképzőt választja. Saj­nos még mindig magas a lemorzsolódás valamennyi középfokú oktatási intéz­ményben. Korábban a szak­munkásképzőkben elérte a 25 százalékot, jelenleg nem haladja meg a 15-öt, a gim­náziumokban és szakközép- iskolákban 10 százalékot tesz ki a lemorzsolódás. — Milyen pedagógiai tö­rekvések segítették elő^hogy kevesebb diák hagyja "abba a tanulást? — A hátrányok fölszámo­lása, a .tanulók felzárkózta­tása eredményesebbnek bi­zonyult, amellett a gimná­ziumokban a fakultációk is kedvezően hatottak, és ja­vult az osztályzási morál, ám még mindig nem meg­nyugtató a helyzet e téren. Az általános iskolát tizen­négy éves korig a tanulók 85—86 százaléka végzi el. ti­zenhat éves korig 91—92 százalékuk tesz eleget a tan­kötelezettségnek. A tanév másik kiemelt feladata volt a tehetséggondozás. A ha­gyományos formák mellett újjászületőben van Somogy­bán ennek a rendszere. Bá­zisintézményeket hoztunk létre, amelyek az iskolai le­hetőségeknél többet nyújta­nak. Ebben a ' munkában részt vesznek a közművelő­dési intézmények is. A ne­vetők megszabadultak sok pedagógiai kötöttségtől, ez a kibontakozásukat jelentő­sen elősegítheti. Az oktatási törvény végrehajtási utasí­tásai között találjuk azt a rendelkezést is, amely ki­mondja, hogy az ötéves igazgatói megbízatás letelte után pályázatot kell hirdetni az állás betöltésére. Somogy­bán ötvenhárom igazgatói ál­lást hirdettünk meg óvodától a középiskolákig. A pályáza­tok elbírálása most van fo­lyamatban. Ritka a kettős je­lölés, e téren még nagy a bizonytalanság. Legtöbb he­lyen a korábbi vezetők adták be a pályázatot. Ezek peda­gógiai tartalma nem minden esetben kielégítő. Ám a pá­lyázati rendszer is hozzájá­rulhat a tantestületi demok­rácia .továbbfejlesztéséhez. A nagyobb önállóság több garanciát ad e követelmény teljesítéséhez. A megyei művelődésügyi osztály vezetője végül szólta szakfelügyeleti rendszer át­alakításáról. A szakmatudó­sok az eredményesebb okta­tó-nevelő munka hatéko­nyabb segítőivé váltak, elő­térbe került a tanácsadás. A pedagógiai kísérletekre a megyei tanács kétszázötven­ezer forintot fordított. . Ebben a tanévben az álta­lános iskolai tantermek szá­ma tizenhéttel nőtt Somogy­bán, a középfokú oktatási intézményekben héttel több tanterem állt rendelkezésre. Az általános iskolai pedagó­gusok száma harminckettő­vel gyarapodott, a szakmun­kásképzőkben tizeneggyel ta­nítanak többen mint tavaly, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban- tizen­néggyel. KÉNYSZERBŐL KÉT MŰSZAKBAN Nemcsak a nagyatádi ne­bulók, hanem pedagógusaik is számolják a búcsúzó tan­évből visszalevő napokat. Még mindig nincs elegen­dő tantermük, hiába készült el az előző tanévbén az új, 3-as számú iskola nyolc tan­teremmel. Csupán az osztá­lyok már-már elviselhetetlen zsúfoltsága enyhítődött. A város 1862 alsósának és fel­sősének 75 tanulócsoportjá­hoz mindössze 59 tanterem áll rendelkezésre. Ezért — a legrégebbi, az egyes számú iskola kivételével — minde­nütt két műszakban kellett tanítani. Amikor Dezső Lászlóné- val, a nagyatádi városi ta­nács osztályvezetőjével és Dómján Cáborné tanulmányi felügyelővel erről beszélget­tünk, arra is választ kértünk, épülnek-e új tantermek Nagyatádon? A válasz bizonytalan. A hetedik ötéves tervben szá­molnak ugyan tanteremépí­téssel, de még nem döntöt­tek arról, milyenek lesznek azok és mikor kezdődnek a munkák. Elképzelhető, hogy új gimnázium épül. Ha így lenne, akkor annak mostani épületébe a szakmunkáskép­ző költözhetne, s így az 1-es számú iskola bővülhetne. Egy ilyen döntéssel mindhárom intézmény gondjait orvosol­hatnák. Addig is, míg dönte­nek a városatyák, a mostani feltételek között ketl megbir­kózni azokkal az új követel­ményekkel, amelyek az ok­tatási törvényben is .megfo­galmazódtak, s amelyek tel­jesítéséhez jelentős önállósá­got is kaptak a pedagógusok. A lehetőség azonban önma­gában nem elegendő. Az is­kolaotthonos csoportok ki­alakításához, a tagozatos osz­tályok meghirdetéséhez, a fakultáció bevezetéséhez, il­letve a választási lehetőségek bővítéséhez pedagógus is kell. Nagyatád 137 általános is­kolai nevelője közül 6 képe­sítés nélküli. A fenti adat ne tévesszen meg senkit. Ugyanis nemcsak az ő pótlá­sukra kellenek tanítók és tanárok, hanem a szép szám­mal dolgozó nyugdíjasok he­lyett is, hogy végre megér­demelt pihenésüket tölthes­sék. Többségük csak azért tért vissza a katedrára, hogy segítsen egykori kollégáin. Nagyatádon elsősorban orosz szakosokat, ének, tech­nika és rajz tanárokat vár­nak. Ha lakást nem is ígér­nek nekik, a szobabérlők há­zában ideiglenesen el tudják őket helyezni. A búcsúzó tanév még vé­get sem ért, de már készül­nek az újra. Valamennyi ok­tatási, nevelési intézmény­ben a működési szabályzato­kat írják, amelyek hosszú­távon meghatározza munká­jukat. Beíratták az elsősöket is. Szeptembertől ismét 2900 diák ülhet az atádi általános iskolák, s a középfokú intéz­mények padjaiban. Ugyan­annyi, mint most, s ugyan­úgy mint a mostaniak: több­ségük két műszakban. Új házirend az ádándi általános iskolában Végéhez közeledik az első tanév. Hogyan éltek az új oktatási törvény által bizto­sított nagyobb szabadsággal, változott-e valami a házi­rendjükben? — kérdeztük Németh Ilonát, az ádándi általános isikola igazgatóját. — Éppen most foglalko­zunk a régi házirendünk fe­lülvizsgálatával — mondta. — Ebbe a munkába bevon­juk az úttörőtanácsot is, a gyerékekkel közösen — igé­nyeik és véleményük figye­lembevételével — megtár­gyaljuk a változtatásokat. Megújítjuk az ügyeleti rend­szent, ..munkaköri leírást'’ készítünk az ügyeletesek­nek. Két diák egész délelőtt — tanítási órák alatt is — a bejárati ajtónál vigyázza az iskola rendjét, a szüne­tekben pedig az osztályon­kénti két ügyeletes közül az egyik az udvarban látja el a feladatait. A tanítási órák kezdési időpontján nem vál­toztatunk, ám egy osztály- termet biztosítunk azoknak a gyerekeknek, akik kény- szerűségből jóval korábban érkeznek az iskolába tár­saiknál. Tervezzük a napkö­zis foglalkozások átszervezé­sét is. — Az őszi nevelési érte­kezleten elhangzott javasla­tok alapján az új működési szabályzat vázlata már elké­szült — vette át a szót Skerlecz Tamásné igazgató- helyettes. — Ezt majd a jú­niusi munkaértekezleten dolgozzuk ki részletesen. Ezután a nyáron ismertet­jük a szakigazgatási szerv­vel — a községi tanáccsal —, amelynek jóváhagyását követően szeptemberben már az új működési sza­bályzat szerint kezdjük el a tanévet. Akkor derül majd ki, hogy a változtatásoknak milyen eredménye lesz, mennyire szolgálja a gyere­kek érdekeit. A következő tanévtől a marcali kisegítő iskola neve megváltozik. Törvény adta lehetőség, hogy az eddig megkülönböztető jelzés el­maradjon. Előfordulhat, hogy Petőfi Sándor utcai is­kola lesz belőle. Az iskola szép könyvtár­ral és úttörőklubbal bővül, ezt az épület padlásterében alakították ki. Az elmúlt évhez viszonyítva tanulócso­port növekedés volt, ezért két osztályt a Rákóczi utcai iskolában helyeztek el. Saj­nos szertárak hiányában a szemléltető eszközök az osz­tályokban maradtak, ezáltar a termek zsúfoltak. Az ide­járó tanulóknál különösen nagyon fontos a tanult és szerzett ismeretek minél na­gyobb fokú szemléltetése. Ezt az iskolában kiemelt fel­adatként kezelik, és a tan­eszközök beszerzésénél fi­gyelembe veszik. A személyi feltételek az intézményben jók. 19 peda­gógus közül 11 szakképzett gyógypedagógus. A tanköte­lezettségi törvény teljesítését nagyban elősegítené, ha az iskola hétközi kollégiummal rendelkezne. 1986-tól az al­sótagozat minden osztályá­ban az iskolaotthoijos taní­tási rendszer kerül beveze­tésre. A felsőtagozatosok háztartási ismereteket tanul­A számítástechnika térhódításának is tanúi lehettünk ebben a tanévben. Képünk a marcali Lady János gimnázium új szaktantermében folyó oktatás pillanatát örökítette meg nak fakultációs foglalkozá­son belül, amely jól szol­gálja az otthonról hozott hátrányok leküzdését az életre való felkészítést. Az iskolában hátrányos — hal­mozottan hátrányos —, és veszélyeztetett helyzetű gye­rekek kerülnek, legnagyobb részük bejáró. Brunner István igazgató­nak — a szakigazgatási szerv megerősítése szerint Js — sikerült az elmúlt évek során olyan nevelőtestületet összekovácsolni, mellyel ezt az évet kimagasló eredmé­nyekkel zárhatták. Dr. Bog­nár Jánosné igazgatóhelyet­tes mondja: — A tanévben is nagy fi­gyelmet fordítottunk a tanu­lók tanórán kívüli szabad­idős tevékenységének tartal­mas megszervezésére, mely­nek keretében eredményesen segítettük a társaik közül valamilyen részterületen ki­emelkedő képességű tanuló­kat. Műhelyszakkörünk Nagyné Matykó Éva vezeté­sével megnyerte az iparmű­vészeti múzeum pályázatát, melynek jutalmaként Buda­pesten a fenyőfa díszítésén vettek részt. Az énekkarosok a Nagy­atádon megtartott megyei kulturális bemutatón arany1 oklevelet kaptak szereplé­sükért. A komplex tanulmá­nyi versenyt a megye összes csapata iskolái közül a mar­cali tanulók nyerték. A győz­tes csapat tagjai Orsós At­tila, Bogdán Irén hetedike­sek, Baranyai Tímea, Hor­váth József hatodikosok Csillebércen jutalomtáboro- záson vesznek részt a nyá­ron. Az iskolánkban komoly hagyománya van a vándor- táborozásnak is amely jól szolgálja a turisztikai szak­kör munkáját. Az intéz­ményben a pedagógusok büszkék arra, hogy a végzett tanulók közül többen már eredményes szakmunkásvizs­gát tettek. Az iskola nagy gondot fordít az egyéni bá­násmód elvének érvényesü­lésére. A jövő feladata kiemelten kezelni a felzárkóztatást, a hiányok pótlását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom