Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIII. évfolyam, 103. szám Ara: 1,80 Ft 'X> 1987. május 4., hétfő ■ U Zászlóerdős, verőfényes május elsejei seregszemle Két óra hosszat vonultak Kaposvár dolgozói Három fúvószenekar pat­togó indulóira ébredtek a ka­posváriak május 1. reggelén. E verőfényes reggelen a meg­szokottnál korábban benépe­sültek az utcák, s a felvonu­lás szervezői örömmel nyug­tázták, hogy 17 év után elő­ször nem kell aggodalommal kémlelgetni az eget. — Azért egy kicsit most is izgulok — mondta Afóy Pé­ter, a városi pártbizottság munkatársa, aki negyedik éve a felvonulás egyik fő­rendezője. — Nemcsak azért, mert új gyülekezési helyek­ről, új útvonalon indul majd a menet. — Egyesek szerint jó vol­na a felvonulásokon több spontán elem. — A tömegmezmozduláso- kat, még a látszólag legspon­tánabbakat is, világszerte szervezőmunka előzi meg. Más kérdés, ha egyes helye­ken a szervezők buzgalmuk­ban túllőnek a célon. Túlka­pásnak tartom például, ha egy iskolában intővel fenye­getik a távolmaradókat. Ilyen azonban csak ott fordul elő, ahol például a világnézeti nevelés nincs olyan szinten, hogy a tanulókkal megértes­se az ünnep jelentőségét, él­ményt adó voltát. Közben a megye és a vá­ros vezetői, a szovjet déli hadseregcsoport képviselői, valamint az üzemek, intéz­mények meghívott képviselői elfoglalták helyüket az Ady Endre utca torkolatában fel­állított dísztribünön. 10 óra­kor a helyőrségi fúvósok új­szerű szignáljának hangjaira kezdődött meg a felvonulás. A Móricz Zsigmond Mező- gazdasági Szakközépiskola tanulóinak nyitó képe után — a hagyományoknak meg­felelően — az általános is­kolák tanulói érkeztek a tér­re. A legparádésabb bevonu­lás képzeletbeli címét ez al­kalommal sem lehetett elvi­tatni a Tóth Lajos iskolától. Saját fúvószenekaruk induló­jára a felnőtt zenészek buz­dító vastapsától is kísérve jöttek. Aki ezt látva — némi féltékenységgel — arra gon­dolt, könnyű így hatást elér­ni, néptáncosaik, sportosztá­lyaik és művészeti csoport­jaik menetét látva nem ta­gadhatta, nem csupán szín­vonalas oktató-nevelőmun­kát bizonyító, hanem egyéni arculatú iskola ez. (Folytatás a 3. oldalon.) Negyedmillióait a fővárosban Derűs hangulatban — nyári a&an meleg napsütés­ben — ünnepelitek a fővá­ros dolgozói május elsején, a nemzetközi munkásszoli- diaritás nagy ünnepén, amelynek hosszú évek óta központi eseménye a mint­egy negyedmillió budapesti részvételével a Felvonulási téren tartott tömegdemonst­ráció. Számos kerületből ze­nés ébresztő után indultak a munkahelyi kollektíváik a Városliget felé, s gyülekez­tek a teret környező utcák­ban. Sokam jöttek az idén is családostól, a felnőttek transzparensekkel, a mun­kásmozgalom vörös zászla­jával, nemzetiszínű zászlók­kal, a KlSZ-fiaitalok a bé­két szimbolizáló kék lobo­gókkal, a gyerekek színes, léggömbökkel, virágokkal. A tér melletti középülete­ken vörös drapériákra „írták fel” a májusünnepnek a Magyar Népköztársaságot, a magyar—szovjet barátságot, a nemzetközi munkásszoli- daritást éltető jelszavait. Fanfárok hangja jelezte a felvonulás kezdetét, majd úttörők sokasága virágokkal üdvözölte a dísztribünön megjelenő vezetőket, akik között ott volt Kádár János, a MJagyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára; L osonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Há­mori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, Óvári Mik­lós, Sarlós István, Szabó Ist­ván,^ a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság öklöké, valamint Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai, s a kormány több tagja. Ott voltak a főváros párt- és ál­A közéleti hírei Aczél György az Egyesült Államokba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója ameri­kai meghívásra szombaton az Egyesült Államokba uta­zott. Látogatása során talál­kozik és megbeszéléseket folytat a kormányzat, a tu­dományos, a kulturális és a gazdasági élet vezető képvi­selőivel, valamint előadáso­kat tart. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az etióp külügyminiszter látogatása hazánkban Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasár­nap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Berhanu Bajih, a szocialista Etiópia külügyminisztere. Az etióp diplomácia vezetőjét ven­déglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülő­téren. Jelen volt Bognár Gyula, hazánk etiópiai, va­lamint Wondwossen Hailu, a szocialista Etiópia magyar- országi nagykövete. lami vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veterán­jai, a termelésiben élenjáró dolgozói kollektívák képvi­selői. A tribünökön helyet foglaltak az ünnep alkalmá­ból hazánkba érkezett szak- szervezeti delegációk. Már a látványos nyitóké­pekből kitűnt, hagy az idei május elseje egyben más ünnepnapokat is idéz: a KISZ zászlóbontásának és a Munkásőrség megalakulásá­nak 30., valamint a nagy októberi szocialista forra­dalom közelgő 70. évforduló­ját. Jól érzékeltették ezt — a magukkal hozott felira­tokkal, transzparensekkel — a fölvonulók élén haladó munkásőrök, a nyomukban érkező KISZ-fdatalok és az őket követő kerületi mun­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a budapesti dolgozók május 1-jei felvonulásán nyilatkozatot adott a televí­ziónak és a rádiónak. — A Központi Bizottság nevében szívből köszöntőm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, a nyomtatott sajtó Szebben nem is köszönt­hették volna a siófoki lab­darúgók a most már hami­sítatlan tavaszt idéző májust, mint szombati' győzelmük­kel. Olyan feledhetetlen dél­utánt szereztek ismét szép számú híveiknek, amilyen minden labdarúgó-szurko­ló álma. Bár a valóságos ta­bellán kettővel szaporodott a győriek legyőzése után a Bányász pontmennyisége, a képzeletbeli táblázat ennél szebb képet mutat. Hasonló­an az előző héthez, megint- csak olyan együttest fekte­tett két vállra a somogyi le­génység, amelyik hasonló cipőben jár, s így a pontok értéke hatványozott. Az egy­kori magyar bajnok kényte­len volt ismét megtanulni tisztelni a siófokiakat. An­nak idején a fehérvári MNK-döntőben még min­káskollefctívák. Nyolc osz­lopban — szinte végelátha­tatlan sorokban — érkeztek a térre, haladtak el jó han­gulatban a fővárosi kerüle­tek munkáscsoportjai, ma­gukkal hozva „mesterségük címereit”: vállalatuk jelvé­nyét, termékeik makettjeit. „Csillagháború helyett csillagbókét!” — hirdette az egyik transzparens, s ebben — ahogyan több munkás- kollektívában is megfogal­mazták már az ünnep előtt — kifejeződik a magyar nép életérzése is: a béke min­dennek az alapja. Az ünnepi program zárá­saként ifjú sportolók és a Magyar Honvédelmi Szö­vetség fiataljai mutattak be látványos élőképeket, végül felhangzott az Internacioná- lé. olvasói és a hírközlő szervek dolgozóit május 1-je alkal­mából. Népünk, munkásosz­tályunk nagy nemzetközi ün­nepén köszöntőm a Budapes­ten felvonuló embereket, az élenjáró kollektívákat, egész dolgozó népünket. (Folytatás a 2. oldalon.) denki vaskos meglepetésről beszélt. Lám, hogy átíródott az értékrend az élvonalban! A felsőházban azóta tisztele­tet és nevet szerzett Bányász­legénység ezúttal nem szol­gált hasonló meglepetéssel, de csupán azért, mert reá­lis számítások szerint a mos­tani mérkőzésnek az esélye­se volt. Mondhatnánk te­hát, hogy érvényesült a pa­pírforma, de ez túl szürkén hangzik. A Bányász mostani újabb fegyvertényével néhányat megérdemel a szép jelzők közül is. Játéka imponáló volt, és meggyőző; győzelmé­hez — mint a tudósítás egé­széből kiderül — egy pilla­natig sem férhetett kétség. De miként is zajlott le ez a kilencven perc? (Folytatás a 4. oldalon.) Kádár János nyilatkozata ISMÉT REMEKELT A BÁNYÁSZ Siófoki Bányász—Rába ETO 3-1 (1-1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom