Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. május 16., szombat Somogyi Néplap 3 A béke csatornái Megyei borverseny Szőlőskislakon Jó a tavalyi évjárat Lehet tiszteletre méltó álmodozónak nevezni őket vagy a technika fejlődésébe vetett hit rajongóinak. Azzal sem járunk messze az igazságtól, ha a világbéke korai híveiként tiszteljük az alapítókat, akik 122 évvel ezelőtt Párizsban aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló okmányt. Érdemes elgondolkodni rajta: óriásiak voltak akkor még a távolságok, he- tek-hónapok telhettek el, amíg Európa egyik végéből a másikba jutott valaki, s a postai küldemények ugyancsak hosszú ideig vándorol- gattak a „menetrendszerű” lovaskocsikon, amíg megérkeztek rendeltetési helyükre. S akkor alapították meg az Egyesületet húsz ország képviselői, bízva abban, hogy majd egyre gyorsul a távközlés, összefogják a világ egymástól távol eső tájait az — akkor még jobbára csak kísérletező tudósok fantáziájában létező — telefon-és távíróvonalak. Gondolhatták-e, hogy történelmi távlatban nézve nem is olyan hosszú idő alattvalóban behálózzák ezek a földgolyót, s hogy az aktkor egyetlen távközlési eszközt, a távírót hamarosan követi a telefon, majd a rádió, s a televízió, s hogy az alapítók déd- vagy ükunokái már az eseményekkel egyidőben látnatják otthon, szobájukban ülve távoli földrészek embereinek ünnepi meneteit, gyár- és iskola-avatásait, politikusok tanácskozásait. ök, az alapítók bizonyára úgy akarták, hogy a távközlés az emberek, országok, földrészek közti megértést szolgálja. Hiszen egyetlen telefonbeszélgetéssel is el lehet simítani félreértéseket, sőt megakadályozhatok világ-katasztrófák — ezért állnak a „forró drót” telefon- készülékei a két legnagyobb hatalom első embereinek asztalán. Szinte jelképeként annak, hogy a távközlés — amelynek további fejlesztése, fejlődése érdekében alakult meg 122 éve a Nemzetközi Távközlési Egyesület — egyik eszköze lehet a világbéke megvalósításának. Ezért nyilvánította az egész emberiség közös intézményévé az egyesületet (angol rövidítésével ITU-t) 1947-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete. Támogatást nyújtott és nyújt neki ahhoz, hogy a távközlés valóban közös kincse legyen minden földrész lakóinak. Eljutott a telefon, a rádió, a televízió olyan vidékekre is, ahol még néhány évtizeddel korábban dobszóval tudták csak értesíteni egymást az emberek az eseményekről. Jól ismerték fel az 1865. május 17-én Párizsban ösz- szegyűlt alapítók, hogy a távközlés egyre inkább nélkülözhetetlen részévé válik az emberi életnek. Fejlődése nélkül a társadalom sem tud előbbre lépni. Ha némi késéssel is, de felismerték ezt nálunk is. Magyarország természetesen tagja az ITU- nak, s volt idő, — gondoljunk Puskás Tivadarra és találmányára, a telefonközpontra —, amikor magyar tudósok a távközlés fejlesztésének első vonalában haladtak. Nem szégyen bevallani: később leszakadtunk a világ élvonalától. Sok ország előzött meg bennünket a rádiózásban, a televízió kifejlesztésében. Sőt: ma is hátrányban vagyunk az ezer lakosra jutó telefonkészülékek számában. De az elmaradás már nem tart — mert nem tarthat — sokáig. Elkészültek a tervek, mind nagyobb számok szerepelnek bennük, s minden remény megvan arra, hogy viszonylag rövid időn belül ledolgozzuk hátrányunkat. Sokezer embernek ad kenyeret a távközlés — sök- ezer ember dolgozik azon, hogy „bejöjjön lakásunkba a nagyvilág”; foghassuk a rádió, a televízió adásait, szóljon a telefon, kattogjanak a távíró- és telexgépek. Vagyis, hogy állandó kapcsolatban lehessünk egymással, akár földrészeken, óceánokon át is. Az alapítók abban a reményben fogtak össze, hogy a modern, a kort mindig megelőző technika egyre tovább fog fejlődni. Ügy köszöntjük méltóképpen a Távközlési Világnapot, az alapítás évfordulóját, ha azt kívánjuk: tovább gyorsuljon ez a fejlődés, jussanak el ország és világ hírei miinél előbb mindenhová. S hogy ezek a hírek egyre inkább mind-mind a békéről, az emberek békés egymás mellett éléséről, haladásáról szóló, örömteli hírek legyenek. Tegnap Szőlőskislakon, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát kastélyában rendezték meg a somogyi borversenyt. 1987 a szőlő és a bor nemzetközi éve, ennek jegyében került sor a kiskörzeti versenyek után a megyeire, ahonnan a legjobb borok eljutnak az őszszel Egerben megrendezendő országos versengésre is. Boglárlelle — amelyhez Szőlőskislak is hozzá tartozik — megpályázta a szőlő és bor városa kitüntető címet, amelyet igen szigorú nemzetközi követelményszint teljesítmények alapján lehet elnyerni. Mielőtt még bárki az alkoholizmus veszélyeire célozgatna, leszögezendő: a nemzetközi követelményszint semmiképpen sem tartalmazza azt, hogy sokan és sokat igyanak, hanem épp ellenkezőleg a mértékletes, kulturált borfogyasztás terjesztéséért sokat tevő települések érhetnek el eredményt a pályázaton. A dél-balatoni borvidék központjában megrendezett tanácskozások, nemzetközi és hazai rendezvények — így a tegnapi borverseny is — öregbítik a borászat és a szőlőtermesztés jó hírét, az értékeléskor sokat nyomnak a latban. A megyei borverseny fő szervezője Mészáros Laszlo- né, a Viticoop szőlőtermesztési rendszer igazgatója elmondta: — Szép számú borminta érkezett a versenyre és az hamar kiderült, hogy az 1986-os évjárat eléggé jó. örömmel állapíthattuk meg, hogy mind több kistermelő nevezett be boraival, összesen 198 mintát értékelt a négy zsűri, 124 fehérbor, 67 vörösbor, négy pezsgő és három vermut versengett. Ez az összetétel megfelel a megye je'legének, Somogybán jobbára a fehérborok teremnek. A négy bíráló bizottság tagjai szorgalmasan ízlelgették a mintákat, a bor színét, tisztaságát, illatát és ízét vizsgálták. A kortyokat ilyenkor természetesen nem nyelik le, hiszen egy-egy verseny végére eléggé pityó- kássá válna a szakértők sokasága, ha minden minta a gyomrába vándorolna. Két bor között atmaszeletkék, sajtkockák biztosítják, hogy az ízlelőszervek ne tévedjenek. Ha mégis vita alakulna ki egy bizottságon belül, akkor a bor az elnökséghez kerül, s ott mondatik ki a végső szó. A minta, ha hibás, kizárható, ha nem hibás, akkor különféle szinteken jutalmazható. A bizottságok csupán az évjáratot és a fajtát ismerik, a minták egyébként számo- zottak és csak a végső döntés után derül ki a termelő neve. A százkilencvennyolc tor közül százkettőt magán- termelő küldött be a versenyre, a többit szakcsoportok, téeszek, illetve állami gazdaságok nevezték. Az országos versenyre tizenöt termelői bor nevezhető be So- mogyból, a gazdálkodó szervezetek pedig elvileg korlátlan számban küldhetnek mintákat, ám természetesen csak a legjobbakkal indulnak. A megyei borversenyen végül is 35 bor kapott aranyérmes minősítést. Dicsérő oklevelet kapott a Sefag Kiemelkedő munkavégzés Ünnepi eseményre került sor tegnap a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A vállalat jó munkájának az elismeréseképpen dr. Tóth Sándor, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának hivatalvezető-helyettese adta át Takács Lászlónak, a Sefag vezérigazgatójának a MÉM dicsérő oklevelét. Az ünnepségen Schvarcz Dezső, a vállalati tanács elnöke köszöntötte a dolgozókat, majd Takács László is mertette azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a vállalat kiérdemelte a magas elismerést. A Sefag 1986-ban a tervezett 220 milliónál többet, 224 milliós eredményt ért el. A tavalyi évben a vállalat céljai között olyan feladatok szerepeltek, mint az erdőtelepítések, a hazai faellátás biztosítása, a tőkés export fokozása és a költségmegtakarítás érdekében az energia- és az anyagtakarékosság. Ezek a tervek meg is valósultak. Mint a vezérigazgató elmondta, a vállalat fontosnak tartja, hogy jó minőségű erdőket hagyjanak az utódokra. Takács László beszélt még a fakitermelésről és a vad- gazdálkodásról. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy törekedni kell a szarvasfarm létrehozására. A fejlesztésekről elmondta, hogy tavaly 170 millió forintot tudtak a munkaeszközök szintenitartására fordítani. Az idei év második felétől jelentős fejlesztési program kezdődik. Ezután dr. Tóth Sándor méltatta a vállalat munkáját, majd elmondta, hogy az erdőgazdaság eleget tesz azoknak az elvárásoknak, amelyet az állami vezetés támaszt az ágazattal szemben. Az erdőgazdálkodás 2 milliárd forintos eredményt ért el a múlt évben és ennek 10 százalékát a Sefag teljesítette. Végül a somogyi vállalat legjobb brigádjának, a nagyatádi Kossuth Lajos szocialista brigádnak nyújtotta át dr. Tóth Sándor az ágazat kiváló brigádja kitüntetést. V. E. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Szovjet kiállítók a Budapesti Nemzetközi Vásáron A májusi eső aranyat ér — ki tudja, mióta hiszi — vallja a mező embere a mondást, ám okkal hozzátehetjük napjainkban: a jóból is megárt a sok. Jelenleg ugyanis langymeleget árasztó napfény kellene a somogyi földeknek, hogy nőjenek a vetések, dolgozhassanak a gépek, s utolérje magát a természet meg az ember az időszerű mezőgazdasági tennivalókkal. A FOLAZOTT FÖLDÖN a héten alig boldogult a traktor, belvizek fojtogatják a növényeket és hátráltatják a munkavégzést! Nem sok lehetőség kínálkozott az ütem gyorsítására, viszont ahol és amikor tehették, igyekeztek behozni az önhibájukon kívül előállt lemaradást a megye gazdaságai. A tavaszi vetésekkel egyébként túljutottak a feladat teljesítésének háromnegyedén. Félidejéhez érkezett a somogyi műszaki és közgazda- sági hónap igencsak gazdag eseménysorozata: hétfőtől mostanáig számos rendezvényt szerveztek a szakembereknek a tudományos egyesületek helyi csoportjai, megyei szervezetei. Ezek közül ezúttal csak néhányat említünk: a Közlekedéstudományi Egyesület szerdai rendezvényén arról tanácskoztak Kaposváron, milyen szerep vár a Kaposvári Vontatási Főnökségre a MÁV Pécsi Igazgatóságának VII. ötéves tervi programjában, s ugyanez az egyesület — együttműködve az MTESZ környezetvédelmi és termálvíz-hasznosítási bizottságával — csütörtökön ugyancsak a megyeszékhelyen a közúti gépjárművek levegő- szennyezését szabályozó rendelet végrehajtásának műszaki kérdéseit vitatta meg. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének sütőipari szakosztálya a meo-szerve- zet bővítéséről és működéséről a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál szerzett tapasztalatok értékelésére hívott össze SZAKMAI TANÁCSKOZÁST kedden. Ugyanennek az egyesületnek az országos vezetősége volt az egyik rendezője annak a nemzetközi szimpóziumnak, mely a csicsóka reneszánszával foglalkozott és szerdától tegnapig tartott Siófokon: osztrák, NSZKbeli, holland előadókon kívül magyar szakemberek — köztük a témában úttörő szerepet vállaló somogyiak — mondták el tapasztalataikat a növény termeléséről, feldolgozásáról, az előállított termékek alkalmazásáról. A májusi békehónap keretében papi békegyűlést tartottak kedden Kaposváron, a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának székházában. Szilágyi Béla nyugalmazott nagykövet időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, dr. Tarján Lászlóné megyei környezetvédelmi titkár pedig Somogy környezetvédelmi feladatairól tájékoztatta a megye papságát. Siófokon az egészségügyről, gazdasági, műszaki és tudományos témákról háromnapos, országos ankét kezdődött és kiállítás nyílt csütörtökön; ugyanezen a napon pályakezdő agrár- szakembereknek rendeztek fórumot és a magántervezésről tartottak megbeszélést Kaposváron. Az összejövetelek résztvevői eredményeket, tapasztalatokat összegeztek és vitattak meg, illetve A JÖVŐRE VONATKOZÓ tennivalókról cseréltek véleményt. Néhány előre mutató megállapítás az elhangzottak közül: új alapokra kell helyezni az egészségügyi gazdálkodást, s a továbblépéshez az szükséges, hogy az orvosok a műszakiakkal együtt dolgozva munkálkodjanak a közös cél érdekében; szükség van arra, hogy a 'pályakezdő agrárszakemberek aktívan bekapcsolódjanak a közéletbe. Hernesz Ferenc A BNV-n, a beruházási javak szakvásárán a Szovjetunió minden esetben több kiállítási pavilonban szerepel. Az idei részvételről az APN tudósítójának kérdéseire Alekszandr Cseliscsev, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet kiállításának igazgatója válaszol. — Melyek az idén z legfontosabb bemutatkozási területek? — A két ágazati pavilon mellett mintegy 2500 négyzetméternyi nyitott területen mutatjuk be termékeinket. Az ágazati minisztériumok, főhatóságok és külkereskedelmi egyesülések több mint 1500 féle terméket hoztak el a vásárra. Köztük vaskohászati mintakollekciót, különféle berendezések és technológiai folyamatok makettjeit, számjegy vezérlésű szerszámgépeket és gépkocsikat. A szovjet kiállítási anyagban a legnagyobb szerepet az elektronika kapta. Az itt bemutatásra kerülő valameny- nyi termék a magyar piac igényei szerint készült. — A szocialista országok tudományos-műszaki együttműködési komplex program ja keretében az elektronika meghatározó szerepet kap a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban is. Milyen termékek képviselik a vásáron az elektronikai együttműködés legújabb eredményeit? — Bemutatjuk többek között a másodpercenként 10 milliárd művelet sebességű, újgenerációs szuperszámítógépet. A tervek szerint népgazdaságaink számítástechnikai eszköz-ellátása érdekében közös szovjet—magyar vállalatot is létrehoznak. A konkrét termékek közül a vásárlátogatók figyelmébe ajánljuk a stacionáris számítógépcsaládot, a személyi számítógépeket, a színes monitorral felszerelt dialógus üzemmódú számítógépkomplexumot, a teleprocesszoro- kat és egyéb más elektronikai termékeket. Ezek nagy részét a gyártók első ízben a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be a közönségnek. A gyártásszakosítás és kooperáció keretében ezekhez a berendezésekhez Magyarország sokféle alkatrészt és részegységet szállít a Szovjetunióba. Az elektronika műszeripari alkalmazását szemléltetik az ellenőrzőmérőműszerek, röntgenelemző berendezések, radio- izotópos készülékek, lézertechnikai eszközök, mikroszkópok. Az elektronikai bemutatón szerepelnek orvosi műszerek is. Ezen a területen a szovjet—magyar együttműködés már több mint egy évtizedes múltra tekinthet visz- sza. A kölcsönös szállítások mellett egyre újabb együttműködési formák jönnek létre. így például év elején Esztergomban megkezdte működését az első szovjet— magyar vegyesvállalat. A „Mikromed” létrehozója az össz-szövetségi orvosi műszergyártó tudományos-kutató intézet, illetve a magyar „Medicor” vállalat. A „Mikromed” első terméke novemberben, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére jelenik meg a piacon. A vásárlátogatók figyelmét minden bizonnyal felkelti a „PIFO” mikroprocesz- szoros edzőrendszer, a mikroklíma szabályozását biztosító telemetrikus mérőrendszer, a csoporttevékenységet vizsgáló „Telestat—M” berendezés. Különös érdeklődésre tarthat számot a „Neptun—3” biotelemetrikus szív- izomösszehúzódás-mérő. Befejezésül néhány szó még a szabadtéri kiállítási területen látható termékekről. Az „Avtoexport” külkereskedelmi egyesülés a tavaly bemutatott nagysikerű VÁZ—2108 és VÁZ—2104 típusok mellett ez alkalommal elhozta a nagy teherbírású „URAL” utánfutós teherautót is. A „Kamaz—53213” bázisára épülő erőgép a szovjet export újdonságai közé tartozik. Ez a gép a szocialista integráció jó példája is, hiszen az alkatrészek részben Lengyelországból, Magyarországról és Jugoszláviából érkeztek. G. Mejzerov
