Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 10., péntek Mihail Gorbacsov Prágában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön délelőtt megkezdte hi­vatalos baráti látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlo­vák fővárosba felesége, to­vábbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több más vezető szovjet személyi­ség. A két ország zászlóival feldíszített Prága-Ruzyne re­pülőtéren Mihail Gorbacso- vot és kíséretének tagjait Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök, Lubomír Strougal mi­niszterelnök, Vasil BilakKB- titkár, valamint a csehszlo­vák párt-, állami és társa­dalmi élet nagyszámú más vezető képviselője üdvözöl­te. A repülőtérről a szovjet vezető, kísérete és vendég­látói a prágai várba hajtat­tak. A Hradzsin főterén sok­ezres tömeg jelenlétében a csehszlovák főváros legked­vesebb vendégeinek kijáró hagyományos fogadtatási ün­nepség zajlott le. Ezután az SZKP KB főtitkára megko­szorúzta az ismeretlen kato­na sírját, Klement Gott- waldnak, a szocialista Cseh­szlovákia első államfőjének Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Lá­zár György tájékoztatóját Georgi Atanaszovval, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökével folyta­tott tárgyalásáról. A kormány az ipari mi­niszter előterjesztése alap­ján megvitatta az ipari ter­melési szerkezet korszerű­sítésére elhatározott prog­ram végrehajtásának hely­zetét. Megállapította, hogy a felmutatható eredmények ellenére az előrehaladás üte­me nem kielégítő. Ezért, va­lamint figyelembe véve az iparnak a népgazdaság in­tenzív fejlesztésében betöl­tött kiemelkedően fontos sze­repét, további intézkedéseket tart szükségesnek a követel­ményekkel összhangban álló szerkezetátalakítás meg­gyorsítására. A kormányszóvivői érte­kezleten Bányász Rezső részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás felada­tairól. Hangsúlyozta: a kor­mány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről. Az Ipari Minisztérium közgaz­daságilag, műszakilag, tudo­mányosan jól alátámasztott előterjesztése tartalmazta valamennyi gazdasági tárca, a Kereskedelmi Kamara, és más szervek, intézmények véleményét is. A kormány a vita során megállapította, hogy az ipar termelési szer­kezetének korszerűsítésére elhatározott program meg­valósítása érdekében még több s következetesebb lé­pésre van szükség. A teen­dők irányítása összkor- mányzati feladat volt eddig is, és az is marad. Az Ipa­ri Minisztérium feladatul kapta a munka következetes folytatását, további koordi­nálását, a konzultációt az érdekelt szervekkel, és azt. hogy a szerkezetátalakítás kérdéseiről folyamatosan tá­jékoztassa a kormányt. Az átalakítási program el­sősorban a szelektív iparfej­lesztésen alapul. Ettől azt várja a kormány, hogy ja­vuljon a hazai ellátás, jelen­tősen bővüljön az export, s a kiviteli többlet lehetőség szerint magasabb feldolgo­zottságé, vagyis értékesebb termékekből származzék. S általában: növekedjék az ipar jövedelemtermelő ké­pessége. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban ér­vényesített követelmények­ről is, amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnö­vekedéshez csupán 0,3 szá­zalék többletenergiát hasz­náljanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia rész­aránya a jelenlegi 37 száza­lékról 1990-.ig 35 százalékra csökken, ugyanakkor a fel­dolgozó iparé 63-ról 65 szá­zalékra, az ezredfordulóig pedig legalább 70 százalékra emelkedik. A feldolgozó ipar úgynevezett húzó ágazatai máris figyelemre méltó ered­ményeket értek el: miköz­ben tavaly az ipari terme­lés 1,4 százalékkal nőtt, a járműipar 3,7, a híradás­technikai ipar 5, a műszer­ipar 4, a műanyagfeldolgozó ipar 3,5 százalékkal fejlő­dött. Ezeket a kedvező irá­nyú változásokat kellene lé­nyegesen meggyorsítani, fel­erősíteni — hangsúlyozta a szóvivő. Bányász Rezső kitért a szerkezetátalakításnak a munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat érintő hatásaira is. Kétségtelen — mondotta —, hogy egy ilyen nagysza­bású, munkahelyek százait, dolgozók ezreit érintő prog­ram konfliktusmentesen nem valósítható meg. A kor­mány, amikor a megkezdett folyamat felgyorsítására ösz­tönöz, abban a meggyőződé­sében teszi ezt, hogy a munkások, a mérnökök, a munkahelyi vezetők megér­tik: ezek az intézkedések el­kerülhetetlenek, hosszabb távú boldogulásunkat szol­gálják. Remélhetőleg olyan munkaerőmozgásokra kerül sor, amelyek a gazdaságta­lan területekről jövedelme­zőbb, nagyobb értéket ter­melő területekre irányítják majd a dolgozókat. Bányász Rezső rámutatott, hogy a gazdaságtalan tevé­kenységek visszafejlesztése is pénzbe kerül, esetenként nem is kevésbe. A kormány azt ösztönzi: minden konk­rét esetben az legyen az el­sődleges kérdés, hogy mit lehet az elavult termékek he­lyett gyártani, hogyan lehet az adott üzemnek gazdaságos profilt teremteni, s csak ak­kor nyúljanak a megszünte­tés, a szanálás eszközéhez, ha végképp nincs más, ked­vezőbb megoldás. Az alkoholfogyasztás kor­látozására tett intézkedések eddigi tapasztalatairól szól­va kiemelte, hogy számotte­vő csökkenés még nem ta­pasztalható, ám kedvező ten­denciák már vannak. Az el­múlt év első három hónap­jához képest például idén a palackozott, égetett szeszes­italok kiszállítása 17 száza­lékkal, a nem palackozott alkoholfajtáké pedig 20 szá­zalékkal csökkent. Örömteli fejlemény, hogy kevesebb az ittas állapotban akozott köz­úti baleset, különösen a ha­lálos kimenetelű. Egy kérdező szóvátette, hogy gyakoriak a társadal­mi együttélés szabályait sér­tő cselekmények. Bányász Rezső emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács egy hatályos rendelete szerint, áki lakott területen mások nyugalmát zavaró csendhá- botrítást követ el, 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A lakásbérletről szóló kormányrendelet pe­dig a tűrhetetlen magatar­tást tanúsító lakót a bérleti jogviszony felmondásának lehetőségével is bünteti. Egy kérdés kapcsán szólt arról a pályázatról, amelyet a Berzsenyi Dániel Társaság tavaly ősszel hirdetett meg, Mi a haza ma? címmel. Miiinit mondotta, a pályáza­tot kisérő széles körű érdek­lődés (csaknem 500 pályamű érkezett) nem véletlen je­lenség, hanem része szocia­lista nemzeti tudatunknak. — Magyarok vagyunk. Nemzeti azonosságunk, tu­datunk új tartalma az a rjé- pi-nemzeti szövetkezés — közmegegyezés —, amely a szocialista célok elérésére jött létre, s ez a közmeg­egyezés azért oly erős és egyértelmű, mert nemzeti érdekeink egybeesnek a ha­ladás általános irányával. A szocializmus nemcsak ná­lunk, nemzeti alakzatban építi jelenét és jövőjét, ké­zenfekvők tehát azok a támpontok is, amelyek a hazafias nevelés mezsgyéit kijelölik. Kifelé a béke, a népek együttműködésének szolgálata, befelé pedig a munkán, az emberi tisztes­ségen alapuló szolgálat, a tevékeny hazaszeretet. A Berzsenyi Társaság kezde­ményezésének sikere azt bi­zonyítja : hazánkban ma egyre többen tartják fontos­nak, hogy nagy nemzeti problémáinkra közösen ke­ressük és találjuk meg a magyar válaszokat — hang­súlyozta Bányász Rezső. síremlékét, és a szovjet hő­si emlékművet. Délután Gorbacsov és Hu­sák elkezdte megbeszéléseit, amelyeken a kétoldalú kap­csolatokról, valamint az európai helyzetről és más világpolitikai kérdésekről ta­nácskoznak. Az első találko­zót négyszemközt tartották. Mihail Gorbacsov és Gus­táv Husák csütörtöki meg­beszélésén az elvtársi biza­lom és nyíltság légkörében eszmecserét folytatott az SZKP és a CSKP tevékeny­ségének, a két ország kap­csolatainak legfontosabb időszerű kérdéseiről, vala­mint nemzetközi problémák­ról. Mihail Gorbacsov a Szov­jetunióban végbemenő átala­kítási folyamatról szólva rá­mutatott annak fontosságá­ra, hogy ez a folyamat a párt kezdeményezésére in­dult el, és jellegét a kom­munisták, a pártszervezetek határozzák meg. A szovjet vezető beszélt a gazdasági reform lépéseiről és az egész közélet önigazgatási elemeinek erősödéséről, majd megállapította: a gyor­sítást és átalakítást az egész szovjet nép a maga ügyé­nek tekinti, s tevékenyen tá­mogatja. A pártfőtitkárok kedve­zően értékelték a két párt és ország együttműködésé­nek helyzetét. Később a két pártfőtitkár kíséretével sétát tett Prága belvárosában. Az egész út­vonalon prágai járókelők és külföldi turisták ezrei vet­ték körül és köszöntötték a sétáló vezetőket. Gustáv Husák este a prá­gai várban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov tiszteletére. Győri Imre 1924 — 1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának tagja, április 9-én, hosszan tartó beteg­ség után elhunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővá­sárhelyen, ötgyermekes mun­káscsaládban. 1938-ban a Gyomai KNER Nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett be a Szociáldemokra­ta Pártba és a nyomdász szakszervezetbe. A felszaba­dulás után Békés megyében járási párttitkár. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Ifjúsá­gi Titkárságának munka­társa, majd az EPOSZ fő­titkárhelyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitá- ciós és propaganda osztá­lyának alosztályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, majd az agitációs és propa­ganda osztály helyettes ve­zetője, 1962-től 1974-ig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkári tisztjét töltötte be. Ezt kö­vetően 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára volt. 1980 és 1982 kö­zött az MSZMP KB agitá­ciós és propaganda osztályá­nak vezetője. 1986-ig, nyug­díjazásáig az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke. Győri Imre 1966-tól 1985-ig tagja volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának. 1963-tól 1985-ig az Országgyűlésben képviselte Csongrád megye lakosságát. Munkásságát szá­mos kitüntetéssel, többek között a Szocialista Magyar- országért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével ismerték el. RÓMAI FELHÍVÁS Ezekben a napokban nagy figyelem kíséri a világ a Rómából érkező hírügynök­ségi jelentéseket, s nemcsak az olasz kormányválság okán, hanem a Szocialista Internacionálé római érte­kezlete végett is. A Szocia­lista Internacionálé komoly szereplője a világpolitiká­nak. Nem csupán azért, mert a föld mintegy hatvan szo­cialista és szociáldemokrata pártját tömöríti, hanem in­kább azért, mert az elmúlt másfél évtizedben sokat tett maga a szervezet és tettek vezető politikusai az enyhü­lésért, a fegyverkezés kor­látozásáért, a békésebb vi­lágért, az igazságosabb gaz­dasági rendért. Érthető, hogy a nemzetközi közvélemény odafigyel az SZÍ tanácsko­zásaira, s hallgat politikai nyilatkozataira. A mostani tanácskozás mindjárt látványos és fon­tos kiáltvánnyal kezdődött: a szocialista pártok szövet­sége felhívta a két nagyha­talmat, hogy ne késedelmes- kedjenek a középhatótávol­ságú európai fegyverekről szóló szerződés megkötésé­vel, s arra, hogy ne telepít­senek űrfegyvereket. Nem új álláspontokat kép­viselt ezzel a nyilatkozattal az SZÍ, de a jól ismert né­zetét igen kényes időszak­ban tette ismét közzé. Hi­szen éppen ebben a két té­mában várja a világ az elő­rehaladást az Egyesült Ál­lamoktól és a Szovjetunió­tól. A szocialisták felhívá­sának hangvételéből is ki­tűnik, hogy inkább Wa­shington a címzett: az ame­rikai kormány akadékosko­dásába látják a világ veze­tő szocialista politikai is a fegyverzetkorlátozási és csökkentési tárgyalások gát­ját. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Szocialista lnterna- cionálé soraiban fontos tő­kés országok kormánypárt­jai, de legalábbis nagy be­folyású ellenzéki pártok szép számmal vannak, le­vonható a következtetés: a római felhívás segíti az elő­rehaladást korunk legége­tőbb kérdéseinek megoldá­sában. A szocialisták nemzetközi szövetsége egyébként — ré­gi hagyományaikhoz híven — ezúttal is élénken foglalko­zik kényes és bonyolult nemzetközi problémákkal, például a válsággócokkal. Itt, most, Rómában a Kö­zel-Kelet áll az előtérben, mégpedig láthatóan egy bé­kekonferencia lehetőségével a középpontban. Igen fontos fejleménynek látszik, hogy a tanácskozáson két palesz­tin képviselő mellett a szov­jet kommunista párt két megbízottja is ott van meg­hívottként, s a két szovjet politikussal a tervezett bé­kekonferenciáról már tár­gyalt az izraeli kormány szocialista külügyminisztere, Peresz is. A. K. Amerikai lehallgató-berendezések szovjet diplomáciai épületekben Az Egyesült Államokban dolgozó szovjet állampolgá­rok elleni provokatív lépé­sek, elsősorban a szovjet képviselek helyiségeibe és a szovjet alkalmazottak laká­saiba történő szüntelen „elektronikus behatolás” volt a témája a moszkvai sajtóközpontban csütörtökön tartott tájékoztatónak. Ezen Borisz Pjadisev, a külügy­minisztérium információs főosztályának helyettes veze­tője nyilatkozatot tett, amely — mint mondotta — egyben válasz Reagan elnöknek a napokban tett szovjetellenes, kémhisztériát szító kiejelen- téseire. A szóvivő közölte, hogy az amerikai titkosszolgála­tok jogellenesen lehallgató­berendezéseket helyeznek el a Szovjetunió diplomáciai és konzuli képviseletein Wa­shingtoniban, New Yorkban, San Franciscóban. E csele­kedetek fényében különösen szembetűnőek a szovjet fél címére intézett vádaskodá­sok, amelyek célja a figye­lem elterelése a saját tettek­ről, amelyek durván megsér­tik a nemzetközi jog és er­kölcs normáit. A konkrét példák a washingtoni szovjet nagykövetség, a San Fran­cisco-! főkonzulátus, a ke­reskedelmi kirendeltségek épületeire és a New York-i ENSZ-képviselet szovjet dol­gozóinak lakóépületére vo­natkoznak. Ezeket amerikai vállalatok építették vagy ta­tarozták. Ivan Mirostkin, a szovjet külügyminisztérium biz­tonsági szolgálatának képvi­selője öt tablón mutatott be néhányat a szolgálat által felfedezett amerikai lehall­gató-berendezések közül. Az új nagykövetség épületében az ajtók és ablakok hőszige­telésére használt műanyag- csíkokban voltak ilyen be­rendezések. A kiállított tárgyak között voltak apró, ceruza nagyságú műszerek és nagyobb beren­dezések. Kábelen, rádión vagy az infravörös tarto­mányban optikai úton továb­bították a jeleket. Miroskin hangsúlyozta, hogy a szak­emberek könnyen megállapí­tották, hol készültek ezek a berendezések. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a tudomány legújabb eredményeit, új technológiai eljárásokat hasznosító korszerű műsze­rekről van szó. Ezek úgy vol­tak elhelyezve, hogy csak az építkezés illetve a felújítás során kerülhettek a helyük­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom