Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 85. szám ________________Ara: 1,80 Ft___________________________________________________1987, április 10., péntek N émeth Károly Somogybán Látogatót az elektronikai gyárban — Szenvedélyes párbeszéd Egy napot Somogybán töltött Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP főtitkárhelyettese. A vendéget tegnap reggel Kle- novics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- zottság első titkára és dr. Gyenesei István a megyei tanács elnöke fogadta a megyei pártbizottságon. Németh Károly röviden tájékozódott a megye időszerű gazdasági, társadalmi, politikai tennivalóiról, majd a két vezető társaságában a Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyárába látogatott, ahol Gábor András vezérigazgató és a gyár gazdasági, társadalmi vezetői fogadták. Simkó Antal igazgató ismertette a gyár történetét, és az 1980-ban elkezdett termékszerkezet-váltás folyamatát. Ennek eredményeként a néhány éve még gondokkal küszködő gyárból korszerű termékeket előállító üzem lett. Visszatért a közösség tagjainak munkakedve, mérnökök, közgazdászok telepedtek le a városban, mert alkotómunkát találtak Kaposváron. Ma már nagy mennyiségű, jó terméket — köztük feszültségszabályozóit gyártanak haszonjármű- vekhez, korszerű, energiatakarékos fényforrásokat készítenek. Minden tekintetben világszínvonalú a robotvezérlő elektronikájuk, amelyet szovjet megrendelésre szállítanak. Az idén 220 vezérlő- szekrényt adnák át a megrendelőnek, hogy a Togliatti Autógyárban a Lada gépkocsik gyártásához beállított robotokat irányítsa. Az MSZMP főtitkárhelyettese működés közben is megtekintette a robotot, és részletesen érdeklődött a gyártás folyamatáról. A gyárlátogatás során Németh Károly kérdéseire válaszolva az üzem vezetői tájékoztatták a szakember- utánpótlásról, a kereseti viszonyok alakulásáról. Később az MSZMP főtitkár- helyettese a gyár vezetőivel és a pártvezetőség tagjaival tanácskozott. Részt vett a fórumon Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Bójás Gyula, a pártvezetőség titkára tájékoztatta a vendéget a párt- és a tömegszervezetek munkájáról. Kiemelte, hogy a Központi Bizóttság novemberi határozatának végrehajtásán munkálkodnak, megfelelő segítséget adnak az alapszervezeteknek, folyamatosan ellenőrzik a megvalósulást. Kiemelte, hogy a termékszerkezet-váltás óta jó a dolgozók hangulata, s a gyár előtt biztató jövő áll. Megerősítették ezt a pártvezetőség tagjai is. Számos kérdést tettek föl Németh Károlyinak a gazdaság-, szo- ciál- és külpolitikával kapcsolatban is. — Amit hallottam, láttam — mondta a főtitkár-helyettes — arra utal, hogy itt az történt, aminek történnie kellene az egész országban. A szerkezetváltás emberi sorsokat is érint. Cselekedetük arra utal, hogy mindenhol a tettek mezejére kell lépni. A vendég elismeréssel beszélt a Tungsram Rt segítségéről, majd megállapította: — Ez a közösség becsülettel tette a dolgát. Szeretnék ezért köszönetét mondani, elismerésemet kifejezni. Megállni persze nem lehet. Korszerű megoldásokat láthat itt az ember, s ez a gépi háttér fejlesztését kívánjaNémeth Károly ezután a Központi Bizottság gazdaságpolitikai elképzeléseiről tájékoztatta a pártvezetőség tagjait, majd válaszolt kérdéseikre. A gyár bemutatótermében találkozott ezután a párt főtitkárhelyettese a szocialistát) r i g á dnv ezetők egy részével. Gáti Imre munkaverseny-felelős kezdte az eszmecserét, majd folytatták a brigádvezetők, a KlSZ-tit- kár. Elmondták, hogy az elektronikai gyárban a középontba állították a nagy- vállálatot átfogó minőségjavító program bevezetését, a minőségi szemlélet fejlesztését és az anyagtakarékossá- gat, valamint a költséggazdálkodás javítását. A munkaverseny és a szocialista- brigád-mozgalom — törekvéseik és kezdeményezéseik ellenére — náluk is veszített vonzerejéből. A munka- versenyben résztvevők aránya a korábbi 55—60 százalékról 45—46 százalékra esett vissza. Szervezésben kevésbé tudtak igazodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, szokásokhoz és föltételekhez. A közösségekben azonban továbbra is megvan a szándék, hogy értelmes célokért megfelelő munka- és Ösztönzési föltételek között megújítsák a verseny mozgalmat. Németh Károly . megköszönte a találkozás lehetőségét, és megerősítette: a gyár a fejlődés felgyorsulásának állapotában van. A termékszerkezet-váltásban fontos szerepet töltenek be a szocialista brigádok. A kérdésekre válaszolva leszögezte: van lehetőség a mozgalom megújulására, ennek azonban a közösségektől, a bnigádvezetőktől kell kiindulnia. Elsősorban ők gandölkoldjanak azon, hogy mit kell tenni. Azt ugyanis, hogy milyen irányba fejlődjenek, „fentről” senki sem fogja kitalálni. Fölhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalatcserére egy városban is össze lehet hívni például a gépiparban dolgozókat. Ez egy országos fórumnál is hasznosabb lehet. A beszélgetés végén Simkó Antal igazgató a közösség nevében ajándékot adott át Németh Károlyinak. Eszmecsere a pártbizottságon Délután a megyei pánt-vb tagjaival, a megyei pártbizottság osztályvezetőivel, a tömegszervezetek és -mozgalmiak vezetőivel találkozott Németh Károly a megyei pártszékházban. Kleno- vics Imre első titkár bevezetőként három pontban sűrítve adott tájékoztatót. A Központi Bizottság tavaly novemberi határozata óta eltelt időszak tapasztalatait, pdlitäkai következtetéseit ösz- szegezte; az idei év első három hónapjának gazdasági eredményeit tárta föl, majd elemezte Somogy párttagságának, közvéleményének hangulatát, magatartását. Ezután a vb tagjai, a résztvevők szenvedélyes elkötelezettséggel mondták el gondolataikat, szándékukat és javaslatukat. Felszólalásaikban rendre jelen voltak a bírálat, az önbírála't elemei, és az a meggyőződés, hogy van mód és erő a kommunistákban, s elszánt akiarát ahhoz, hogy megyénk lakosságával, dolgozóival együtt leküzdjük megsokasodott nehézségeinket. A nyílt vita', az őszinte véleménycsere légkörét* han. gűlaitát is jelemezte, hogy szünet nélkül négy és fél órán át peregtek a megfontolt szavak, amelyekből kicsendült: a Központi Bizottság és a megyei pártvezetés szándéka, törekvése azonos; állásfoglalása derűlátásra és tettékre szólít. Németh Károly hangsúlyozta, hogy véleménye nagyrészt egybeesik a felszólalókéval. Felelősségre, olyan vezetői magatartásra, fegyelemre hívta- föl a figyelmet, amely megfelel a bizalomnak. Részletesen elemezte a gazdaságban kialakult helyzetet, a múlt év óta zajló folyamatokat, a várható intézkedéseket, majd így fejezte be felszólalását: — Megfontolt cselekvésre és rendszeres párbeszédre van szükség. Meg kell újulnunk a szocializmus érdekében, a szocializmus jegyében ... S miután tartalmasnak és hasznosnak minősítette egynapos somogyi programját, a jelenlévők képviseletében Klenovics Imre köszönte meg látogatását, hasznos tanácsait. JAVASLAT a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országolc katonai kiadásainak moratáriumáról A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának március 24—25-i moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO- országokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak moratóriumáról. A Román Szocialista Köztársaság április 9-én juttatta el a javaslatot a címzettekhez. A Varsói Szerződés taig- ■ államai szilárdan és következetesen síkraszálilinak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegyverkezési hajsza megfékezése terén, a tényleges leszerelésre való áttérésért és a háborús veszély felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekintésének komplex megközelítését tartják szükségesnek, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fokozza a fegyverkezési hajszát, s ez komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetlenül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tagállamai efölötti mély aggodalmukat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkentése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jélenltős katonai potenciállal rendelkező államok részéről, hatékonyan hozzájárulna a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szükségleteire kellene felhasználni. Ezen megfontolásból ki- " indulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-i, prágai ülésén elfogadott. politikai nyilatkozatban javaslatot tettek arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-or- szágok kezdjenek közvetlen tárgyalásokat abból a célból, hogy gyakorlati megállapodást érjenek el a katonai kiadások befagyasztásáról, majd azt követő — százalékos vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége pártós állami vezetőinek 1983. július 28ii moszkvai találkozója. A tanácskozás résztvevői ismételten felhívással fordultaik a NATO-országok- hoz, hogy kezdődjenek tárgyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kiadások 1984. január 1-jétől kezdődő befagyasztásáról, és ezeknek az azt követő időszakiban történő tényleges, kölosonös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. 1984. március 5-én a Varsói Szerződés tagállamai javaslatot juttattak el a NA- TO-országoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról és. csökkentéséről. Rámutattak az adott kérdés megoldásához vezető lehetséges lépésekre is. A Politikai Tanácskozó Testület 1985. október 24—i, szófiai ülésének nyilatkozatában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítették a NATO-országoknak tett javaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra. O A Politikai Tanácskozó Testület 1986. június 11 -i, budapesti ülésén elfogadott, a NATO-országokhoz, valamennyi európai államhoz intézett, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programját tartalmazó fel-, hívásban a Varsói Szerződés síkraszállt azért, hogy a nukleáris leszerelés terén hozott konkrét intézkedés ékkel egyidejűleg csökkentsék a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet, az államok katonai kiadásaival együtt. A csökkentések eredményeként felszabaduló eszközöket nem lenne szabad új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azokat a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteire kell felhasználni. A leszerelés prohlémá- ■ jára irányuló elvi megközelítéstől vezérelve a Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak a NATO- országokhoz: a kölcsönösség alapján mindkét katonai szövetség államai hirdessenek 1—2 évre moratóriumot katonai kiadásaikra. Egy ilyen intézkedés előmozdítaná az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó konkrét tárgyalások megkezdését, megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy áttérjenek mindkét katonai-politikai szövetség tagállamai katonai kiadásainak tényleges csökkentésére. .Hozzájárulna az államok közötti bizalom erősödéséhez, a világban kialakult gazdasági és politikai helyzet javításához. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik reményükét, hogy a NATO-országok a lehető legrövidebb időn belül kedvezően válaszolnak erre a javaslatra. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködését érintő kérdésekről. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Marjai József Moszkvában
