Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

. miy A n n " V h ir,i '2^* AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 82. szám Ára: 1,80 Ft 1987. ápril is 7., kedd Hazánkba látogat a dán kormányfő Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli napokban hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik. A magyar—dán kapcsolatokat elemzi írásunk a 2. oldalon. Április 7-e egészségügyi világnap Az oltás: oltalom „Az al'tás: oltalom” — ez a jelmondata az 1987. évi egészségügyi világnapnak — jelentették be a világnap al­kalmából az Országos Köz­egészségügyi Intézetben ren­dezett sajtótájékoztatón. Dr. Hutás Imre államtit­kár elmondta: április 7-ét az egész világon minden esz­tendőben egészségügyi világ­napként ünnepük, így emlé­keznék meg arról, hogy 1948-ban, ezen a napon 51 ország képviselői érvényesí­tették aláírásukkal az ENSZ azóta is egyik legeredménye­sebben működő szervezeté­nek, a WHO-nak az alkot­mányát, Az idei világnap rendezvényei azt szolgálják, hogy új lendületet kapjon az Egészségügyi Világszer­vezet 1974-ben útjára bo­csátott, világméretű immu- nizációs programja, amely azt tűzte ki célul, hogy 1990- re a hat legelterjedtebb fer­tőző betegséggel szemben védetté tegye a gyermeke­ket. Az egészségügyi világna­pán dr. Halfdan Mahler, a WHO főigazgatója üzeneté­ben felhívja a figyelmet: Földünk nem fogadhatja el azt, hogy a modern techni­ka korában gyermekek mil­lióinak kelljen meghalniuk olyan betegségektől, amelyek a már rendelkezésre álló ol­tóanyagokkal megelőzhetőek. Az üzenet szól az utóbbi években elért eredmények­ről is: a fejlődő országokban évente 800 ezer csecsemő életét mentik meg az oltá­sok. Ennek ellenére egy nemrég napvilágot látott WHO-jelentós szerint az ol­tásokat még korántsem kap­ja meg mindenki: a becslé­sek szerint még mindig 3,5 millió gyermek hal meg évente kanyarótól, szamár- köhögéstől és tetanusztól, s a gyermekbénulás több mint 275 ezer gyermeket tesz nyo­morékká. Dr. Bíró György egyetemi tanár, az Országos Köz­egészségügyi Intézet főigaz­gatója elmondta, hogy a ha­zai járványügyi helyzet ked­vező alakulásálban évtizedek óta fontos szerepet játszanak a védőoltások. Magyarorszá­gon több mint kétmillió ol­tást végeznek el évente az orvosok és a védőnők, s a gyermekek csaknem 99 szá­zaléka időben megkapja azokat. Az egészségügyi kor­mányzat 24 millió forintot fordít az oltóanyagokra. A kötelező védőoltások ered­ményeként hazánkban gya­korlatilag nem fordul elő gyermekbénulás, torokgyík. Gyermekkori tbc-s megbete­gedés, és elenyésző számban jelentkezik évente a szamár­köhögés és a tetanusz. A fertőző betegségek okozta halálesetek száma évről év­re csökken, 1985-ben pél­dául a bejelentett 87 ezer ilyen beteg közül 122 vesz­tette életét, míg tíz évvel korábban még 266 volt. A tervek szerint a közel­jövőben hazánkban is beve­zetik a rubeola (rózsahimlő) elleni védőoltást; első lépés­ként a fiatal nőket, a leen­dő anyákat oltják be. A tá­volabbi elképzelések szerint kötelezővé teszik majd a mumpsz elleni védőoltást is. A MTESZ küldöttsége az USA-ban tárgyalt Hazaérkezett Washington­ból a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének küldöttsége, amely Fock Jenő elnök ve­zetésével március 30. és áp­rilis 5. között részt vett a technológiával és a világgaz­dasággal foglalkozó nemzet­közi tanácskozáson, amelyet az Egyesült Államok mér­nöki akadémiája rendezett. A delegáció a kétoldalú mű­szaki-tudományos kapcsola­tok továbbfejlesztéséről tár­gyalásokat folytatott az ame­rikai Tudományfejlesztési Társaság vezetőivel és a Vi­lágkutató Intézet igazgatójá­val. Megállapodtak abban, hogy Az ötlettől a megvaló­sulásig címmel Magyarorszá­gon közös tudományos sze­mináriumot szerveznek. A küldöttség tagjait fogad­ta William Martin energia­ügyi miniszterhelyettes, va­lamint Ralph M. Hall és Tom Lantos képviselők, a kongresszus tagjai. SZOT-küldöttség Szófiában Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Szófiába. A küldöttség a bolgár test­vérszervezet meghívása alap­ján részt vesz a bolgár szak- szervezetek X. kongresszusán. A település­fejlesztés elismerése A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága hétfői ülé­sén értékelte az 1986. évi településfejlesztési társadal­mi munka eredményeit. A társadalmi munka értéke 1985. évi 14,3 milliárd fo­rintról a múlt esztendőben 15,9 milliárd forintra növe­kedett. A településfejlesztési tár­sadalmi munka fontos tar­talmi vonása volt, hogy a lakosság többsége által első helyire sorolt Létesítmények­hez kapcsolódott. Tovább gyarapodtak az egyének és kollektívák önkéntesen vál­lalt közvetlen befizetései, az önkéntes társulási hozzájá­rulások. A korábbi évekhez képest előtérbe került a víz-, csatorna-, gáz- és útépítés­hez kapcsolódó társadalmi munka. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a kiemelke­dő munka elismeréséül Nem­zeti Zászlót és elismerő ok­levelet adományozott több településnek. Az országos tanács elis­merését és köszönetét fejezi ki az ország lakosságának, s mindazon szervezeteiknek, üzeméknek, intézmények­nek, amelyek hozzájárultak az elért eredményekhez. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A filmszakma helyzetéről A filmszakma helyzetét, szervezeti átalakításának kér­déseit vitatta meg az Ország- gyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével hét­tőn, a Panónia Film Vállalat székházában. A Művelődési Minisztérium írásos tájékoztatójához fűzött szóbeli kiegészítésében Vajda György művelődési minisz­terhelyettes emlékeztetett rá: az utóbbi évtizedben sem a filmgyártásban, sem a -for­galmazásban nem alakultak ki a megváltozott gazdasági feltételekhez igazodó műkö­dési és szervezeti formák, hi­ányzik a kultúrpolitika és a gazdaságosság szempontjait egyaránt érvényesítő haté­kony érdekeltségi rendszer. A filmszakma ugyanakkor nem tudott érdemben vála­szolni a rohamos technikai fejlődés — a tévé, a video és a kábeltelevíziózás elterje­dése — nyomán kialakult vál­tozásokra sem. A filmkészí­tés, -forgalmazás egyre sú­lyosbodó anyagi és műkö­désbeli gondjait fokozza, hogy a gyártás — mind a mai na­pig — elsősorban a költség- vetés függvénye. Az állami támogatás azonban mintegy öt esztendeje már csak név­leges értékben változatlan: ez csak játékfilm-készítés leg­elemibb feltételeit, s a mű­szaki színvonal szinten tar­tását képes biztosítani. A filmgyártásban — hosz- szú viták nyomán — már megkezdődött azoknak a vál­toztatásoknak a kimunkálá­sa, amelyek megteremtik a MAFILM-ből kiváló, s önálló vállalatként működő stúdiónk teljes szervezeti és gazdasági önállóságát, s a fimgyárral társulási alapon létrejövő együttműködés kereteit. E stúdióvállalatok működésé­ben a tartalmi és a gazda­sági eredményességtől függő­en verenyhelyzetet szükséges kialakítani. önállóságuk megteremté­séhez lehetőségük nyílik majd saját filmjeik értéke­sítésére, terjesztésére, for­galmazására is. A képviselőik kérdésére válaszolva Kőhal­mi Ferenc, a Filmfőigazgató- ság vezetője elmondta: az átalakított szervezet műkö­déséhez, a filmszakma leg­elemibb gondjainak megol­dásához ugyanakkor mintegy 350 millió forint állami tá­mogatás is szükséges lenne. A stúdiók önállóságával és felelősségével kapcsolatban az ülésen többen felvetették: a jövőben mind az állami tá­mogatásnak, mind a stúdiók vezetőinek jobban kellene ösztönözni a valóban értékes, a mai magyar valóság gond­jait tükröző alkotások létre­jöttét. Az ülésen szó volt a moz­gókép különböző műfajai kö­zötti koordináció szükséges­ségéről, a mozi, a video, a tévé kapcsolatának egy, a mainál átgondoltabb, a ren­delkezésre álló források ész­szerűbb kihasználását ered­ményező együttműködésről. A bizottság javasolta egy olyan testület megalakítását, amelyben e területek képvi­selői időről időre megvitat­nák a teendőket. Ezzel kapcsolatban Janosó Miikiás, a Film- és Tévémű­vészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a képi kultú­ra előretörése nemcsak szer­vezeti változásokat, de új­fajta szemléletet és gondol­kodásmódot követel az irá­nyításban, s a filmkészítés­ben egyaránt. A mozgóképtechnika fejlő­dése, a nézői igények és szo­kások megváltozása, valamint a gazdaságosság követelmé­nye átalakításra sürget és sok esetben kihasználatlan mozihálózatot a tervek sze­rint a jövőben a filmterjesz­tés olyan többcsatornás rend­szere váltja fel, amelyben a különböző mozitípusok az el­térő szokásokhoz helyi igé­nyekhez alkalmazkodva más­más szolgáltatást nyújtanak, hasznosítva a videózás lehe­tőségeit is. Felavatták Budapesten a nemzetközi kamionparkolót Tegnap felavatták az első magyarországi nemzetközi kamionparkolót Budapes­ten, az M 5-ös autópálya be­vezető szakasza mellett, a Nagykőrösi úton. Az építkezés egy évvel ez­előtt kezdődött a „Terminál” Közlekedési Szolgáltató Ba­ráti Társulás finanszírozásá­val. A betéti társulás tagjai: a Hungarocamion, a Főváro­si Garázsipari Vállalat és a Budapest Bank Bt. A Köz­lekedési Minisztérium és a Fővárosi Tanács 20-20 millió forinttal támogatta a 105 millió forintos beruházást. A generálkivitelező — verseny- tárgyalás alapján — a Be­tonútépítő Vállalat volt. A mintegy négy hektáros területen — amely közvetle­nül a Hungarocamion új műszaki telepe mellett fek­szik — az épülő M 0-ás autópálya körgyűrű déli szakaszéinak közelében itöbb mint 120 pótkocsis szerel­vény parkolhat kulturált fel­tételek között, biztonságo­san. (Pótkocsi nélküli kami­onból 200-240 is elfér a te­rületen.) A több mint 500 négyzetméter alapterületű főépületben tisztálkodó , he­lyiségeket, szaunát, étter­met, büfét, bárt alakítottak ki. A speddtőrirodában üzleti ügyeket lehet intézni, telex és telefon áll a kamionosok rendelkezésére. Kisebb vá­sárlásokra és pénzváltásra is van lehetőség. A terminálon üzemanyagkutak is vannak, benzint — ólommentest is —, valamint dízelolajat áru­sítanak. A műszaki segély­szolgálat az elromlott jár­művek kijavításához nyújt segítséget. A későbbiekben — az igényeknek megfelelő­en — tovább bővítik a szol­gáltatások körét, várhatóan egy motelt is építenek. A nemzetközi kamionpar­koló hosszú ideje húzódó gondokat old meg. Magyar- országon évente több mint 200 ezer kamion halad ke­resztül, s ezek jelentős része érinti a fővárost. Ügy tervezik, hogy — a most átadott kamionterminál működésének tapasztalatai alapján — újabb parkolókat is építenek majd .a főváros közelében, az M 3-as, vagy az M 1—*M 7-es autópályák térségében, illetve Győr és Szeged mellett. Az új kamionparkolóról már a határátkelőhelyeken három nyelvű szórólapokon tájékoztatják a kamionsofő­röket. Szerelvényenként 250 forintba kerül a 24 órás par­kolás, ez megfelel a más országokban alkalmazott dí­jaknak. Az ár kedvező a kamionosöknak, hiszen itt őrzik a járművüket, s tisz­tálkodásra, étkezésre is lehe­tőség van. Rostos gyümölcslé Véséről Rostos gyümölcslé gyártá­sát kezdték meg a múlt hó­napban a- vései Üj Élet Ter­melőszövetkezetben. őszi- és kajszibarack-, illetve meggy­es almalevet állítanak elő. Termékeiket a Balaton Fű- szértnek adják el és a tsz boltjaiban értékesítik. Hu­szonkét boltja van a szövet­kezetnek, ezek kétharmada nyáron a Balaton déli part­ján üzemel. A napokban újabb auto­mata palackozógépet állíta­nak üzembe. Ha ezzel elké­szültek, naponta 20 ezer fél­literes üveggel adhatnak át a megrendelőknek. Háromhetes késésben Vetik a zöldborsót A Nagyatádi Konzervgyár­nak régi és tekintélyes part­nere a z öldb or s óter mel és - ben a kaposmérői Latínca termelőszövetkezet. Ebben az évben is háromszáznegy­ven hektár, termelésére kö­töttek megállapodást, ám ahogy tegnap mondta Szabó Gábor, a szövetkezet elnö­ke, sajnos kifutottak az idő­ből. Az már bizonyos, hogy negyven, hektárral kevesebb kerül a földbe, de az is le­het, hogy száz hektárral kell csökkenteni a tervezett te­rületet. A betakarítás ütemessége, szervezése érdekében szaka­szosan vetik ezt a fontos konzervnövónyt és az első szakasznak március húszadi­ka után földben lett volna a helye. Ezzel szemben teg­nap volt az első nap, hogy indulhattak a vetőgépek. A hélt további napjaiban száz- kilencven hektár vetése a feladatuk. Azután pár nap szünet után kezdhetik a má­sodik szakaszt, de úgy kell végezni, hogy április húsza­dikáig befejezzék a munkát. Utána már túl nagy a koc­kázat. A késői tavasz miatt ösz- szetorlódtak a munkák, jól­lehet gondos igyekezettel, lelkiismeretesen készült föl a gazdaság az év feladatai­ra. Kihasználva az arra al­kalmas napokat, légi úton sikerült fejtrágyázni az ösz- szes, az ezerkétszáz hektár­nyi őszi kalászost és a rep­cét, de rövidesein indulnia kell a vegyszerezésnek is. Tegnap még a magágyat ké­szítették a gépek, ma hozzá­látnák a zselicségi területe­ken a zab vetéséhez is. Egye­dül a kertészetben, a fólia alatt haladhattak ütemesen a munkával, folyik a palán- tanevelés, elvetették vala­mennyi kertészeti kultúrá­nak a magvait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom