Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 7., kedd A spanyolországi Reinosában a helyi acélüzem dolgozói tiltakoztak a tervezett elbocsátá­sok ellen. A rendőrség páncélosokkal támadt a tüntetőkre. Tizenöten megsebesültek (Telefoto — AP—MTI—KS) Mitterrand Lisszabonban MAGYAR-DÁN KAPCSOLATOK Atomfegyver­mentes folyosó Az NSZK-nak lépnie kel­lene végre az európai atom­fegyverek felszámolása ügyé­ben — hangsúlyozta hétfőn Valerij Vavilov, a TASZSZ szemleírója Csehszlovákia és az NDK azon javaslatát kommentálva, hogy kezdőd­jenek tárgyalások Bonn-nal atomfegyvermentes folyo­só létrehozásáról a közös határok mindkét oldalán. Berlin és Prága megtette a maga javaslatát, most már a bonni kormányon a cse­lekvés sora — szögezte le a szemleíró. A kommentátor emlékez­tetett arra, hogy tavaly ok­tóberben a Német Szocialis­ta Egységpárt, az NDK ve­zető politikai ereje és a leg­jelentősebb nyugatnémet el­lenzéki erő, a Német Szoci­áldemokrata Párt (SPD) együttesen kidolgozott doku­mentumot tett közzé egy közép-európai atomfegyver- mentes folyosó megteremté­séről, annak elvi alapiadról. Azóta már kisfáján fél év telt el, de a hivatalos Bonn még mit sem tett a kérdé­ses atomfegyvermentes fo­lyosó megteremtéséért. A kommentátor szerint külö­nösen időszerűvé teszi a probléma megvitatását az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótá­volságú atomfegyverek fel­számolását oélzó szovjet ja­vaslat, hiszen éppen az NSZK területén, tehát azon a földön van a legtöbb — megállapodás alapján felszá­molandó — Pershing—2-es rákéta és manőverező robot- repülőgép, amely az említett elképzelések szerint az atom­fegyvermentes folyosó nyu­gati oldalát képezné. H essen i völgy­menet Mindössze két mandátumon múlott. Két képviselő hiánya fosztotta meg a nyugatnémet szociáldemokratákat attól, hogy megárthassák 41 éves fellegvárukat, Hessen tarto­mányt. A hesseni választásokon vasárnap elszenvedett vere­ség újabb szakaszt jelent az SPD völgymenetében. Janu­árban a Bundestagban nem sikerült elhódítani a többsé­get a CDU—CSU—FDP ko­alíciótól, a párton belül ko­moly viták dúlnak a politi­kai irányvonalról és a sze­mélyi kérdésekről, ráadásul március végén Willy Brandt elnök is elhagyta az SPD pa­rancsnoki hídját. Hessen elvesztése nemcsak az 1946 óta tartó szociálde­mokrata kormányzati konti­nuitás végét jelzi, hanem súlyos csapást mért az SPD- nek arra a szárnyára is, amely a zöldekkel való együttműködést szorgalmaz­za. Ez a tartomány volt ugyanis az egyetlen az NSZK-ban, ahol az SPD és a környezetvédők kezet nyúj­tottak egymásnak. A nyu­gatnémet szóhasználat sze­rinti „vörös-zöld” koalíció bu­kása megfigyelők szerint újabb akadályokat gördít a két politikai szervezet orszá­gos szintű együttműködése elé is. Hans-Jochen Vogel, a Bun­destag szociáldemokrata frakciójának vezetője, kije­lölt pártelnök szerint ugyan­is a zöldeknek jelentős sze­repe volt a kudarcban. Az SPD számára kedvezőtlen belpolitikai viszonyok között éppen ők kezdeményezték a tartományi választások ki­írását. A környezetvédők a nemrég történt, viszonylag jelentéktelen helyi nukleáris Francois Mitterrand fran­cia elnök hétfőn Jean-Ber- nard Raimond külügyminisz­ter társaságában kétnapos hivatalos látogatásra Lissza­bonba repült. Találkozik Mário Soares elnökkel és Anibal Cavaco Silva minisz­terelnökkel, akinek kormá­nyát egyébként leszavazták és már utolsó napjait tölti a kormányfői székben. A francia—portugál tár­gyalások fő témái a Közös Piac kérdései, a kelet—nyu­gati viszony és afrikai kér­dések lesznek. A francia ál­lamfő üdvözölte Portugália EGK-tagságát, amely remé­nyei szerint új dimenziót ad­hat a szoros kétoldalú vi- szonynák. Franciaország kereskedel­mi tekintetben Portugália harmadik szállítója és leg­nagyobb külföldi vevője. A francia kormány nem tit­kolja, hogy szívesen látná üzemi baleset nyomán a hesseni atomreaktorok azon­nali bezárását követelték. A szociáldemokraták tétován helyeselték ugyan az indít­ványt, ám határozott állás­pontra nem jutottak. Paradox módon az új tar­tományi miniszterelnök ép­pen az a Walter Wallmann lett, aki a bonni kormány­ban a környezeti, természet- védelmi és reaktorbiztonsági tárca birtokosa. A CDU ál­lásfoglalása a reaktorvitá­ban határozott és meggyőző volt: a nukleáris energia ter­melését folytatni kell, ám fo­kozott biztonsági előírások mellett. Portugáliát a katonai kérdé­sekkel foglalkozó Nyugat- európai Unióban is, ezt azonban Nagy-Britannia egyelőre megvétózni látszik. * * * Mario Soares partugál köztársasági elnök 'konzultá­ciót kezdett a konzervatív ikormány bukásával előállt politikai válság megoldására. A baloldali többségű parla­ment pénteken megvonta a bizalmát a konzervatív kor­mánytól. A 18 hónapig ki­sebbségben hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt a ne­vével ellentétben ugyanis egyértelműen konzervatív erő ai portugál politika pa­lettáján. Az államfőnek most arról kell döntenie, hogy idő előt­ti választásokat írjon ki, vagy pedig a jelenlegi par­lamenti erőviszonyok alapján keressen megoldást a kor­mányválságra. Johannes Rau, az SPD el­nökhelyettese a balsiker tu­domásulvétele után kijelen­tette: a pártban őszinte ön­vizsgálatra van szükség. Az önmagukat a politikai cent­rumhoz soroló szociáldemok­raták irányvonala annál is inkább revízióra szorul, mi­vel mind jobbról, mind bal­ról hódítottak el tőlük szava­zatokat. Márpedig a közeljö­vőben újabb négy tartomá­nyi választás várható, ahol a kormánykoalíció pártjait korántsem tartják annyira „esélytelennek”, mint Hes- senben voltak. P. D. Újabb jelölt Reagan székébe Hivatalosan is bejelentet­te igényét a Repoblikánus Párt elnökjelöltségére Jack Kemp képviselő. A párt konzervatív szárnyához tar­tozó Kemp 51. évében van, már 17 éve képviselő, ko­rábban neves sportoló volt: hivatásos játékosként or­szágszerte ismertté vált a rugbyhez hasonlító amerikai f u tba 11 - j á tékban. Kemp jelenleg ugyan csak a harmadik a republikánus jelöltségért folyó verseny­ben, Bush aielnök és Dole szenátor mögött, de bizton számít a párt konzervatív szárnyának támogatására és „Regannál reaganiöb” el­képzeléseivel a centrumot is meg akarja szerezni. A je­lentős ipari központ, Buf­falo egyik képviselőjeként arra hivatkozik, hogy jó vi­szonya van a munkásakkal és az úgynevezett „kisebb­ségiekkel” is, beleértve a feketéket. Belpolitikai programja nem tér el attól, mint amivel több mint hat éve Reagan állt elő, sőt gazdaságpolitikai elképzelései valamelyest még merevebbek is: a „rea- ganorriics” egyik legszélsősé­gesebb képviselőije. Külpoli­tikai tervei ugyancsak meg­lehetősen szélsőségesek, köz­ismert kommunista-ellenes, szovjetellenes kijelentéseiről, s egyik legfőbb védelmezője általában az amerikai fegy­verkezési programnak, de különösen az űrfegyverke­zésnek: több ízben javasol­ta az azonnali döntést az ilyen fegyverek telepítéséről. A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kapcso­latai az élet minden terüle­tén egyenletesen, zavarta­lanul fejlődnek, s a kölcsö­nös előnyökön alapuló kon­taktusok további erősítését segíti, hogy az északi ország fokozódó érdeklődéssel te­kint hazánkra. Magyar rész­ről ezt a figyelmet főként a gazdasági együttműködés le­hetőségeinek kiaknázásában kívánjuk kamatoztatni, ugyanakkor ez jó alapot te­remthet a politikai és a kulturális kapcsolatok elmé­lyítéséhez, illetve további területeinek feltárásához is. A magyar—dán politikai kapcsolatok alakulását a fel­ső szintű vezetők kölcsönös látogatásai mellett a társa­dalmi és a tömegszervezetek, mozgalmak rendszeressé vá­ló találkozói fémjelezték az elmúlt csaknem másfél évti­zedben. Az akkori dán miniszter- elnök, Anker Jörgensen 1978- ban járt hivatalos látogatá­son hazánkban; viszonzás­képpen Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke 1981- ben Koppenhágába látoga­tott. A két ország törvény­hozó testületének együttmű­ködését szolgálta a dán par­lamenti küldöttség magyar- országi útja 1974-ben, ame­lyet az országgyűlés delegá­ciója 1983-ban viszonzott. Emellett rendszeresek a kü­lönböző szintű külügyminisz- tériumi találkozók, illetve a szakminiszterek eszmecse­réi. Poul Schlüter dán mi­niszterelnök közelgő ma­gyarországi látogatása a bő­vülő kétoldalú kontaktusok újabb jelentős állomása. A pártközi érintkezések részeként, az MSZMP kez­deményezésére csaknem másfél évtizedes múltra visszatékintő hivatalos kap­csolat létesült az MSZMP és a Dán Szociáldemokrata Párt között, amit pártdele­gációk kölcsönös látogatásai erősítettek meg. A két nép közeledését fejezik ki a Veszprém és Gladsaxe, il­letve a Gyöngyös és a Ringsted között létesített testvérvárosi kapcsolatok is. A politikai kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez jó lehe­tőségeket teremt, hogy — bár a két ország eltérő szövet­ségi rendszer elkötelezett tagja — több nemzetközi po­litikai kérdésiben azonos, vagy közelálló a magyar, illetve a dán megítélés. így például Poul Sohlüter pol­gári koalíciós kormánya is osztja azt a véleményt, mi­szerint a nemzetközi béke és biztonság megteremtésé­ben és megőrzésében nem­eseik a nagyhatalmaknak, hanem a kis és közepes ál­lamoknak is nagy a felelős­sége. Ennek megfelelően Dá­nia aktívan részt vállal az európai enyhülés előmozdí­tásában; politikájában jelen­tős szerep jut az európai biztonsági és együttműködé­si folyamat továbbvitelének, a helsinki ajánlások pontos teljesítésének. A magyar—dán kétoldalú gazdasági kapcsolatok ala­kulásának az 1976-ban alá­írt, majd tavaly meghosz- szabbítoitt gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás szab keretet. Bár Dánia nem tar­tozik Magyarország legje­lentősebb kereskedelmi part­nerei közé — hazánk mind­össze 0,3 százalékkal része­sedik az északi ország kül­kereskedelmében, s Dániára is csak 0,4 százalék jut ha­zánk külkereskedelmi forgal­mából —, mégis fontosak számunkra a dán gazdasági kapcsolatok. Egyes magyar termékeknek — köztük gyógyszeripari alapanyagok­nak, acéláruknak, fogyasztá­si iparoikköknek — ugyan­is jelentős felvevőpiaca Dá­nia. Ugyanakkor bizonyos dán iparvállalatok — pél­dául az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás­ban és a műszeriparban — világszínvonalú, specializált cikkeikkel hazánk hagyomá­nyos szállítói. Hazánk a két­oldalú kereskedelmi forga­lomban egyébként aktívumot könyvelhet el. A jelenlegi szerény kon­taktusok bővítésének még jelentős tartalékai vannak, amelyek feltárását mindkét fél szolgalmazza. Mindenek­előtt a korszerű együttmű­ködési formák alkalmazása, így a magyar és a dán cé­gek közös vállalkozásai és a műszak i-tudományos koo­peráció kínál további, köl­csönösen előnyös lehetősége­ket. Ezt elősegítheti, hogy a magyar és a dán gazdaság szerkezete több ponton jól kiegészíti egymást. A kulturális kapcsolatokat az 1971-ben aláírt egyez­mény szabályozza; amelynek végrehajtására három éven­te munkatervet dolgoznak ki. Legutóbb Koppenhágában írták alá az együttműködés 1990-ig szóló tervét, amely a többi között lehetővé teszi, hogy magyar ösztöndíjasak ismerkedjenek meg a dán műszaki, természet- és or­vostudományi, valamint me­zőgazdasági eredményekkel. Egymás nyelvének és kul­túrájának jobb megismerését szolgálja; hogy 1975-ben a dániai Aarhusi Egyetem nyelvészeti intézetében meg­kezdték a magyar nyelv ok­tatását, s röviddel később, 1977-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyete­men is megindult a dán nyelv oktatása. A két ország közötti földrajzi távolságot időközömként kulturális ren­dezvények, a nemzeti film­művészet válogatott alkotá- sainák bemutatói, a képző­művészet reprezentánsait be­bemutató tárlatok hidalják át. A közeledésben egyre je­lentősebb szerep jut az em­berek közvetlen tapasztala­tainak, élményeinek is: nö­vekszik a Dániából ide láto­gatók száma — tavaly több mint húszezren érkeztek Ma­gyarországra —, s mintegy 4 ezer hazánkfia választotta úticéljául az északi országot. Ritka fotoriporteri bravúr. A New York állambeli Amsterdam közelében leszakadt egy megáradt patak fölött átívelő autópálya hídja. A riporter a leszakadás pillanatát örökí­tette meg Telefoto — AP—MTI—KS) Walter Wallmann, a kereszténydemokraták miniszterelnök­jelöltje, a bonni kormány környezetvédelmi minisztere az urnáknál. Mellette fia, Walter

Next

/
Oldalképek
Tartalom