Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 7., kedd A spanyolországi Reinosában a helyi acélüzem dolgozói tiltakoztak a tervezett elbocsátások ellen. A rendőrség páncélosokkal támadt a tüntetőkre. Tizenöten megsebesültek (Telefoto — AP—MTI—KS) Mitterrand Lisszabonban MAGYAR-DÁN KAPCSOLATOK Atomfegyvermentes folyosó Az NSZK-nak lépnie kellene végre az európai atomfegyverek felszámolása ügyében — hangsúlyozta hétfőn Valerij Vavilov, a TASZSZ szemleírója Csehszlovákia és az NDK azon javaslatát kommentálva, hogy kezdődjenek tárgyalások Bonn-nal atomfegyvermentes folyosó létrehozásáról a közös határok mindkét oldalán. Berlin és Prága megtette a maga javaslatát, most már a bonni kormányon a cselekvés sora — szögezte le a szemleíró. A kommentátor emlékeztetett arra, hogy tavaly októberben a Német Szocialista Egységpárt, az NDK vezető politikai ereje és a legjelentősebb nyugatnémet ellenzéki erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) együttesen kidolgozott dokumentumot tett közzé egy közép-európai atomfegyver- mentes folyosó megteremtéséről, annak elvi alapiadról. Azóta már kisfáján fél év telt el, de a hivatalos Bonn még mit sem tett a kérdéses atomfegyvermentes folyosó megteremtéséért. A kommentátor szerint különösen időszerűvé teszi a probléma megvitatását az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek felszámolását oélzó szovjet javaslat, hiszen éppen az NSZK területén, tehát azon a földön van a legtöbb — megállapodás alapján felszámolandó — Pershing—2-es rákéta és manőverező robot- repülőgép, amely az említett elképzelések szerint az atomfegyvermentes folyosó nyugati oldalát képezné. H essen i völgymenet Mindössze két mandátumon múlott. Két képviselő hiánya fosztotta meg a nyugatnémet szociáldemokratákat attól, hogy megárthassák 41 éves fellegvárukat, Hessen tartományt. A hesseni választásokon vasárnap elszenvedett vereség újabb szakaszt jelent az SPD völgymenetében. Januárban a Bundestagban nem sikerült elhódítani a többséget a CDU—CSU—FDP koalíciótól, a párton belül komoly viták dúlnak a politikai irányvonalról és a személyi kérdésekről, ráadásul március végén Willy Brandt elnök is elhagyta az SPD parancsnoki hídját. Hessen elvesztése nemcsak az 1946 óta tartó szociáldemokrata kormányzati kontinuitás végét jelzi, hanem súlyos csapást mért az SPD- nek arra a szárnyára is, amely a zöldekkel való együttműködést szorgalmazza. Ez a tartomány volt ugyanis az egyetlen az NSZK-ban, ahol az SPD és a környezetvédők kezet nyújtottak egymásnak. A nyugatnémet szóhasználat szerinti „vörös-zöld” koalíció bukása megfigyelők szerint újabb akadályokat gördít a két politikai szervezet országos szintű együttműködése elé is. Hans-Jochen Vogel, a Bundestag szociáldemokrata frakciójának vezetője, kijelölt pártelnök szerint ugyanis a zöldeknek jelentős szerepe volt a kudarcban. Az SPD számára kedvezőtlen belpolitikai viszonyok között éppen ők kezdeményezték a tartományi választások kiírását. A környezetvédők a nemrég történt, viszonylag jelentéktelen helyi nukleáris Francois Mitterrand francia elnök hétfőn Jean-Ber- nard Raimond külügyminiszter társaságában kétnapos hivatalos látogatásra Lisszabonba repült. Találkozik Mário Soares elnökkel és Anibal Cavaco Silva miniszterelnökkel, akinek kormányát egyébként leszavazták és már utolsó napjait tölti a kormányfői székben. A francia—portugál tárgyalások fő témái a Közös Piac kérdései, a kelet—nyugati viszony és afrikai kérdések lesznek. A francia államfő üdvözölte Portugália EGK-tagságát, amely reményei szerint új dimenziót adhat a szoros kétoldalú vi- szonynák. Franciaország kereskedelmi tekintetben Portugália harmadik szállítója és legnagyobb külföldi vevője. A francia kormány nem titkolja, hogy szívesen látná üzemi baleset nyomán a hesseni atomreaktorok azonnali bezárását követelték. A szociáldemokraták tétován helyeselték ugyan az indítványt, ám határozott álláspontra nem jutottak. Paradox módon az új tartományi miniszterelnök éppen az a Walter Wallmann lett, aki a bonni kormányban a környezeti, természet- védelmi és reaktorbiztonsági tárca birtokosa. A CDU állásfoglalása a reaktorvitában határozott és meggyőző volt: a nukleáris energia termelését folytatni kell, ám fokozott biztonsági előírások mellett. Portugáliát a katonai kérdésekkel foglalkozó Nyugat- európai Unióban is, ezt azonban Nagy-Britannia egyelőre megvétózni látszik. * * * Mario Soares partugál köztársasági elnök 'konzultációt kezdett a konzervatív ikormány bukásával előállt politikai válság megoldására. A baloldali többségű parlament pénteken megvonta a bizalmát a konzervatív kormánytól. A 18 hónapig kisebbségben hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt a nevével ellentétben ugyanis egyértelműen konzervatív erő ai portugál politika palettáján. Az államfőnek most arról kell döntenie, hogy idő előtti választásokat írjon ki, vagy pedig a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján keressen megoldást a kormányválságra. Johannes Rau, az SPD elnökhelyettese a balsiker tudomásulvétele után kijelentette: a pártban őszinte önvizsgálatra van szükség. Az önmagukat a politikai centrumhoz soroló szociáldemokraták irányvonala annál is inkább revízióra szorul, mivel mind jobbról, mind balról hódítottak el tőlük szavazatokat. Márpedig a közeljövőben újabb négy tartományi választás várható, ahol a kormánykoalíció pártjait korántsem tartják annyira „esélytelennek”, mint Hes- senben voltak. P. D. Újabb jelölt Reagan székébe Hivatalosan is bejelentette igényét a Repoblikánus Párt elnökjelöltségére Jack Kemp képviselő. A párt konzervatív szárnyához tartozó Kemp 51. évében van, már 17 éve képviselő, korábban neves sportoló volt: hivatásos játékosként országszerte ismertté vált a rugbyhez hasonlító amerikai f u tba 11 - j á tékban. Kemp jelenleg ugyan csak a harmadik a republikánus jelöltségért folyó versenyben, Bush aielnök és Dole szenátor mögött, de bizton számít a párt konzervatív szárnyának támogatására és „Regannál reaganiöb” elképzeléseivel a centrumot is meg akarja szerezni. A jelentős ipari központ, Buffalo egyik képviselőjeként arra hivatkozik, hogy jó viszonya van a munkásakkal és az úgynevezett „kisebbségiekkel” is, beleértve a feketéket. Belpolitikai programja nem tér el attól, mint amivel több mint hat éve Reagan állt elő, sőt gazdaságpolitikai elképzelései valamelyest még merevebbek is: a „rea- ganorriics” egyik legszélsőségesebb képviselőije. Külpolitikai tervei ugyancsak meglehetősen szélsőségesek, közismert kommunista-ellenes, szovjetellenes kijelentéseiről, s egyik legfőbb védelmezője általában az amerikai fegyverkezési programnak, de különösen az űrfegyverkezésnek: több ízben javasolta az azonnali döntést az ilyen fegyverek telepítéséről. A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kapcsolatai az élet minden területén egyenletesen, zavartalanul fejlődnek, s a kölcsönös előnyökön alapuló kontaktusok további erősítését segíti, hogy az északi ország fokozódó érdeklődéssel tekint hazánkra. Magyar részről ezt a figyelmet főként a gazdasági együttműködés lehetőségeinek kiaknázásában kívánjuk kamatoztatni, ugyanakkor ez jó alapot teremthet a politikai és a kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, illetve további területeinek feltárásához is. A magyar—dán politikai kapcsolatok alakulását a felső szintű vezetők kölcsönös látogatásai mellett a társadalmi és a tömegszervezetek, mozgalmak rendszeressé váló találkozói fémjelezték az elmúlt csaknem másfél évtizedben. Az akkori dán miniszter- elnök, Anker Jörgensen 1978- ban járt hivatalos látogatáson hazánkban; viszonzásképpen Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1981- ben Koppenhágába látogatott. A két ország törvényhozó testületének együttműködését szolgálta a dán parlamenti küldöttség magyar- országi útja 1974-ben, amelyet az országgyűlés delegációja 1983-ban viszonzott. Emellett rendszeresek a különböző szintű külügyminisz- tériumi találkozók, illetve a szakminiszterek eszmecseréi. Poul Schlüter dán miniszterelnök közelgő magyarországi látogatása a bővülő kétoldalú kontaktusok újabb jelentős állomása. A pártközi érintkezések részeként, az MSZMP kezdeményezésére csaknem másfél évtizedes múltra visszatékintő hivatalos kapcsolat létesült az MSZMP és a Dán Szociáldemokrata Párt között, amit pártdelegációk kölcsönös látogatásai erősítettek meg. A két nép közeledését fejezik ki a Veszprém és Gladsaxe, illetve a Gyöngyös és a Ringsted között létesített testvérvárosi kapcsolatok is. A politikai kapcsolatok további fejlesztéséhez jó lehetőségeket teremt, hogy — bár a két ország eltérő szövetségi rendszer elkötelezett tagja — több nemzetközi politikai kérdésiben azonos, vagy közelálló a magyar, illetve a dán megítélés. így például Poul Sohlüter polgári koalíciós kormánya is osztja azt a véleményt, miszerint a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzésében nemeseik a nagyhatalmaknak, hanem a kis és közepes államoknak is nagy a felelőssége. Ennek megfelelően Dánia aktívan részt vállal az európai enyhülés előmozdításában; politikájában jelentős szerep jut az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének, a helsinki ajánlások pontos teljesítésének. A magyar—dán kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásának az 1976-ban aláírt, majd tavaly meghosz- szabbítoitt gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás szab keretet. Bár Dánia nem tartozik Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnerei közé — hazánk mindössze 0,3 százalékkal részesedik az északi ország külkereskedelmében, s Dániára is csak 0,4 százalék jut hazánk külkereskedelmi forgalmából —, mégis fontosak számunkra a dán gazdasági kapcsolatok. Egyes magyar termékeknek — köztük gyógyszeripari alapanyagoknak, acéláruknak, fogyasztási iparoikköknek — ugyanis jelentős felvevőpiaca Dánia. Ugyanakkor bizonyos dán iparvállalatok — például az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártásban és a műszeriparban — világszínvonalú, specializált cikkeikkel hazánk hagyományos szállítói. Hazánk a kétoldalú kereskedelmi forgalomban egyébként aktívumot könyvelhet el. A jelenlegi szerény kontaktusok bővítésének még jelentős tartalékai vannak, amelyek feltárását mindkét fél szolgalmazza. Mindenekelőtt a korszerű együttműködési formák alkalmazása, így a magyar és a dán cégek közös vállalkozásai és a műszak i-tudományos kooperáció kínál további, kölcsönösen előnyös lehetőségeket. Ezt elősegítheti, hogy a magyar és a dán gazdaság szerkezete több ponton jól kiegészíti egymást. A kulturális kapcsolatokat az 1971-ben aláírt egyezmény szabályozza; amelynek végrehajtására három évente munkatervet dolgoznak ki. Legutóbb Koppenhágában írták alá az együttműködés 1990-ig szóló tervét, amely a többi között lehetővé teszi, hogy magyar ösztöndíjasak ismerkedjenek meg a dán műszaki, természet- és orvostudományi, valamint mezőgazdasági eredményekkel. Egymás nyelvének és kultúrájának jobb megismerését szolgálja; hogy 1975-ben a dániai Aarhusi Egyetem nyelvészeti intézetében megkezdték a magyar nyelv oktatását, s röviddel később, 1977-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is megindult a dán nyelv oktatása. A két ország közötti földrajzi távolságot időközömként kulturális rendezvények, a nemzeti filmművészet válogatott alkotá- sainák bemutatói, a képzőművészet reprezentánsait bebemutató tárlatok hidalják át. A közeledésben egyre jelentősebb szerep jut az emberek közvetlen tapasztalatainak, élményeinek is: növekszik a Dániából ide látogatók száma — tavaly több mint húszezren érkeztek Magyarországra —, s mintegy 4 ezer hazánkfia választotta úticéljául az északi országot. Ritka fotoriporteri bravúr. A New York állambeli Amsterdam közelében leszakadt egy megáradt patak fölött átívelő autópálya hídja. A riporter a leszakadás pillanatát örökítette meg Telefoto — AP—MTI—KS) Walter Wallmann, a kereszténydemokraták miniszterelnökjelöltje, a bonni kormány környezetvédelmi minisztere az urnáknál. Mellette fia, Walter