Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

Avatóünnepség a Munkácsában Végtelen fehér kígyók: a gyapot nyersfehér szalagjai kúsznak az acéltüskék kö­zött a görgőkön. Tizenkettőt nyel egyszerre a nagy étvá­gyú behemót, a szögletes vasgőte. Hátán védőrácsban a taraj: hosszúkás, fölfelé hegy esed ő őrlámpa-sor. Milaida Ramos valószínű­leg nem költői hasonlatokon töri göndör-szénhajú, kendő- koezorúzta fejét, amikor ész­reveszi, hogy felvillan az egyik tarajtüske a nyújtó­gépen, jelezve, hogy a ti­zenkét kígyó közül valame­lyik elfogyott vagy elsza­kadt. Gyors mozdulattal ki- penderíti a soriból a meg­üresedett, rúgós fenekű kan­nát, helyére gyapottal telí­tettet lök, s már fűzi is be az éhes, tizenkét torkú gép­gőtébe a gyapotkígyó végét. Lnduihat újra a monotónia. Egy pillanatig hallani csak a mozduló gépalkatrészek fog- csikorgatását, aztán egybe­olvadnak a zajok ... Milaida tizenkilenc éves, kilencedik hónapja van Ma­gyarországon. Néhány per­cig elválasztanak tőle a nyelvi nehézségek. Hamaro­TAVASZI SZÜNET Ma kezdődött, s egy hétig tart a hazai iskoláikban a tavaszi szünet. A pénteki utolsó csengetés 1 millió 300 ezer általános és mintegy 237 ezer középiskolás szá­mára jelezte a hagyományos áprilisi pihenő kezdetét. A szünet utáni első tanítási nap április 13-a, hétfő lesz. Az idei tanév az általános iskolákban június 12-ig, a középiskolákban június 5-ig tart. Az érettségizők május 8-án vesznek részt utoljára tanórán. Az általános iskolák ter­mészetesen a tavaszi szünet­ben is gondolkodnak a gyer­mekek elhelyezéséről, szer­vezett időtöltéséről: a nap­közis foglalkozások mellett több helyen szerveznek a környező művelődési házak­kal, kulturális intézmények­kel közös programokat. A középiskolások tavaszi szünidei programjának már hagyományos eleme az egye­di rendezvények mellett a megyei, városi diákcentru­mok és diáknapok szervezé­se. Kaposváron a Munkácsy Mihály Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola aulájában tegnap délelőtt ke­rült sor az intézmény új épületszárnyának avatóün­nepségére, amelyet felszaba­dulásunk 42. évfordulója tisz­teletére rendeztek. Ennek jegyében mondott ünnepi be­szédet Gulyás Zsigmond, az iskola tanára, majd irodal­mi összeállítást láttak a né­zők. Az ünnepély — ame­lyen részt vett Tanai Imre, a Somogy megyei pártbizott­ság titkára, dr. Sótonyi Sán­dor, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője, valamint a városi tanács, a KISZ és a szakszervezet több képviselője —, az intézmény énekkarának műsorával folytatódott. A Művelődési Minisztéri­um képviseletében Boldizsár Gábor, a középfokú-nevelési főosztály főosztályvezető- helyettese avatóbeszédében kiemelte az iskola fontossá­gát társadalmi-gazdasági éle­tünkben, szólt annak nem­csak szakmai, hanem embert formáló szerepéről is. Beje­lentése osztatlan sikert ara­tott; a minisztérium egy korszerű fénymásológépet ajándékozott az iskolának. Az új épületszárnyat — amelyben három hónapja megkezdődött a tanítás — Lóczy István igazgató és a tanulók nevében Gyovai Ju­dit, az iskola KISZ-titkára vette át. Népművészeti kiállítást rendeztek Kaposváron a Petőfi utcai óvodában április 4-e tiszteletére. A szülők, a dolgozók és a gyerekek által behozott használati tárgyak, térítők a hagyo­mányokat idézik san segítőnk akad — Mari­ben Miranda Marrero, aki negyedik éve dolgozik a pa­mutfonóban. Szinte hibátla­nul beszél magyarul. Tőle tudom meg, hogy Milaida Santiago de Cubából jött, édesanyja textilgyárban, édesapja pedig sörgyárban dolgozik. A testvérei is mun­kások. Bangkokból a Tele fér ében szerzetesek reggeli koldulá­sa, a kígyók jelképrendszere a kínai gondolkodásban stb.) bilincselték le a közönséget, hanem a konkrét, helyenként tudományos tényinformációk is, amelyek közül néhányat most hallott először a hazai tv-néző. (Matssumoto osza­kai antropológus professzor markertgén kutatásai, ame­lyeknek eredményei cáfolják finnugor származásunkat, Ki- szely István akadémikus ha­sonló következtetésű feltevé­se, továbbá a Japánban szentté avatott Körösi Csorna Sándor úticéljának új irányú megközelítése Kelet-Tur­kesztánba az újgurokhoz, akiknek elődeiben őseinket gyanítják stb.) Ott ültem a Mikroszkóp Színházban, s a közönség rezzenetlen figyelméből, az eredeti egyéniségeknek kijá­ró felfokozott érdeklődésből, nemkülönben a megszokott­nál is élénkebb tapsból egy­értelmű volt az, amit talán mások is érezhették a kép­ernyő előtt: Cey-Bert R. Gyula tiszteletre méltó és ér­tékes nyomat hagyott maga után, mielőtt ismét elutazott volna Bangkokba. Ilkei Csaba CSODAHORDÓ ÉS BÁBJÁTÉK Kisiparosok bemutatója Csurgón Valóságos csodahordót lát­tunk tegnap Csurgón. Ha készítője, az őrtilosi kádár­mester, Bényi Sámuel a tar­talmáról is gondoskodott vol­na, akkor a csapot jobbra fordítva fehér, balra mozdít­va vörös bor csörgött volna a csurgói „csodahordóból”. A berzencei Malekovics István­ná tésztái lakodalmas leves­be kívánkoztak, míg „szom­szédjának”, Dergez Istvánné- nak remekbe kötött könyvei bármely könyvtár polcán díszeleghetnének. Kisiparo­sok találkoztak itt — Csur­góról és környékéről, ven­dégségbe híva a nagyatádi Kiosz-alapszervezet tagjait is termékeikkel, így Varga Já­nos autószerelőt, Gelencsér Dezső fóliahegesztőt, Göncz- né Pálfy Mária bábost, báb­jaival és kedves játékaival. Akinek kedve tartotta, akár bundát és ruhát is próbálha­tott a művelődési ház kis­termében, mert nemcsak be­mutatni, hanem árulni is hozták portékáikat a mester­emberek. Takács Józseftől, a városi jogú nagyközségi tanács ha­tósági osztályának vezetőjé­től megnyitó beszédében hal­lottuk: Csurgón és környé­kén több mint háromszáz kisiparos dolgozik. Munká­juk meghatározza a vidéken élő emberek életét, hiszen az apró falvakban nincsenek szolgáltató vállalatok, sok­szor még a bolt választéka is hiányos. Csurgón, mert váro- siasodik, mind nagyobb igény van a szolgáltatások bővíté­sére. A végrehajtó bizottság döntése szerint keresik a le­hetőséget egy szolgáltatási alap létrehozásának, újabb kisüzletek kialakítását szor­galmazzák. Csurgón tegnaptól először mutatkoztak be a kisiparo­sok a nagyközönség előtt. Jó alkalom ez arra, hogy meg­ismerjék mesterségüket, s ta­lán arra is, hogy a sikeren felbátorodva a következő al­kalommal többen kínálgas- sák áruikat. No, és még va­lamire : a látogató legalább megtudja, hogy a nagyköz­ségben is van látszerész, nem kell, mondjuk, Atádra, Ka­nizsára vagy Kaposvárra utazni, hogy a szomszéd fa­luban megcsinálják a bun­dát, hogy ... Egyszóval meg­ismerkedhetünk egymással. N. J. — Miért jött Magyaror­szágra? — Nem egyszerűen vilá­got látni. Ügy tartom, hogy egy-egy turistaút csak a fe­lületet láttatja. A megisme­réshez több kell. Egy nép megismeréséhez például az, hogy legalább egy évig él­jünk az emberék között, dol­gozzunk a pénzükért, együk a kenyerüket... — Jövőre, egy hónapra, is­mét Kuba napsütötte földjé­re lép. Milyen hírünket vi­szi? Milyenek vagyunk mi, magyarok? — Jók, jók — mondja, s egy sokatmondó mosoly in­dul el a szeme sarkából. — Sók barátom van már, fő­leg a gyárból. Többet nem kérdezhetek, mert az egyik rábízott gépen kigyullad a zöld őrlámpa. Viillanó fehér fogsorral, ne­vető szemmel búcsúzik tő­lem a távoli földrész lakója. Remélem, három év múlva még biztosabb lesz abban, amit most is hisz. V. G. , f , nr: r:.- „Szép utat u ,t "i'!i : * :->J| I Ben úr Bárd­fgl 9 tol, a Zselic­bői Gén fen at Kelet-Ázsiá­ig!" — állapi­1^tóttá meg Vit- MLW< # ray Tamás csütörtök este a Mikroszkóp Színpadról su­gárzott Teleferében, amikor a beszélgetés végén kezet szorított vendégével. Mindig szívet melengető, ha egy somogyi születésű ember kerül a legnagyobb nyilvánosság fényébe. Hátha még tud is „szerepelni”, mint a már ismert dr. Cey-Bert R. Gyula. A Bangkokban élő élelmiszer- és étkezési pszi­chológus, a Nemzeti Kony­hák Világszövetségének fő­titkára, a Világ Gasztronó­miai Tanácsának tagja szel­lemesen, vonzón társalgott. Vitray méltó partnerre ta­lált tóksójához. Nemcsak a sztorik (a ma­gyar gulyás eredetének leve­zetése a kínai Han-dinasztia korabeli Kengből, a budhista Budapesti tavasz Karinthy Ferenc regényéből 1955-ben készült filmet mutatja be a hétvégén a Televízió a Máriássy Félix-sorozatban. Sze­replői: Gábor Miklós, Gordon Zsuzsa, Molnár Tibor, Mezey Mária, Rajnai Gábor, Tarsoly Elemér, Ruttkai Éva. Vasár­nap délután 13 óra 35 perces kezdettel láthatjuk a képer­nyőn Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 80. szám 1987. április 4., szombat Kigyullad az őrlámpa Dolgozni a pénzükért Tarka sorok Megértő feleség — Nagyon szép tőled, Szilvi, hogy megbocsátod ezt a kis félrelépésemet! Kő esik le a szívemről! — Hány karátos? Pályatévesztett — Maga pályatévesz­tett ember, Soponyai! Nem könyvelőnek, ha­nem betörőnek kellett volna mennie! — De miért, igazgató úr? — Mert ha dolgozik, nem hagy nyomot maga után ... Spiritizmus — Képzeld, Liliké, a férjem spiritiszta lett! — Nyugodj meg, az enyém is iszik ... Üdülés — Miért küldesz min­denáron üdülni, szívem? — Mert ezt rendelte nekem az orvos! Szerelmes levél — Mondd, Micike, miért írod mindig gép­pel a szerelmes levelei­det? — Azért, mert a vőle­gényem grafológus! Boldog házasság — A mi házasságunk­ban még egyetlen rossz szó sem hangzott el! — Ó, maga boldog em­ber! — Remélem, a második hét is ugyanilyen harmó­niában telik majd el! Szomjúság — Ugye, öntözni fogod a virágokat az erkélyen, Kálmán, amíg én a für­dőhelyen leszek? — Hát persze, Olga! Én aztán tudom, mit je­lent a szomjúság! Ifjúkori emlékek Az öreg házaspár fel­idézi ifjúkori emlékeit. — Emlékszem, drága szívem, amikor megkér­ted a kezemet, úgy meg­hatódtam, hogy egy álló órán keresztül egyetlen szót sem tudtam kiejteni! — Hát persze, hogy emlékszem: az volt éle­tem legszebb órája! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János w Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom