Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
4 Somogyi Néplap 1987. április 4., szombat Egy szobányi álom Katonai pályára irányítják a diákokat — Megvallom, nem mondtam mindenben igazat, amikor tíz éve itt járt az aranylakodalmunkon. Hogy is mondhattam volna el, hogy a férjem részeges volt és sokat szenvedtem mellette. Miért is panaszkodtam volna rá, hiszen magam választottam. Pedig tudtam, hogy iszik. A szüleim szobabútort is ígértek, ha hozzá megyek. Kit érdekel 20 évesen a józan ész ... ? A csurgói 81 éves Füstös Józsefné élete örömtelen falusi asszonysors. Hasonló, mint két háborút, ezer nélkülözést megért kortársaié. Mégis megkülönbözteti az önsajnálatba temetkező, a puszta létbe kapaszkodó öregektől az, hogy nem törődött bele a „megmásíthatatlan- ba”. Hetvenen túl kezdte megteremteni a sohasemvolt élmények álomvilágát. Játékokat kezdett gyűjteni és készíteni ... Nem az elmaradt gyerekkort élte újra, hanem az egész életet. A gyufaszálakból épített kis házakat be is bútorozta, ki is világította apró zseblámpaizzókkal. — öregeinktől vályogromhalmazt örököltünk, azt is adóssággal. Építkeztünk, bár az sem volt ház, csak afféle „bújj be”. A meseváros egyik dísze egy kivilágított Eiffel-torony. — Utazni, világot látni távoli volt. Nem is vágytam rá. Fiatalasszonyként az volt a titkos vágyam, hogy gyárba mehessek dolgozni, nekem is legyen keresetem. Hogyan mehettem volna 11 gyerek mellett? Amikor aratni jár28. Igaz, ő nem tiporja a liliomokat, hanem mást csinál velük, de amit művel, attól is elvesztik fehérségüket a liliomok, ha egyáltalán liliomok maradnak. Mindenesetre Tóthék nem maradtak Homokcsalánoson. (Félreértések elkerülése végett: ugyanarról a családról van szó, ugyanis Őzikém később vette fel művésznevét a bízvást szokványosnak mondható Tóth Éva nevezettel szemben.) Még nagyobb városba költöztek, mégpedig a távfűtéssel is ellátott Toronyházára. Célzatosan említem a távfűtést. Mert létezett ugyan zenekonzervatórium is Toronyházán, őzikém tehát hagyományos képzés útján fejleszthette volna aranyat érő hangszálait, de rajta a modern önmegvalósítás kényszere vett erőt. Ezt valósággal beleszuggerálták az öntudatába a televízióban, meg a rádióban hipnotizáló szexuálszakértők. A pszichológiai ráhatás foganatjaként Őzikém elkötelezett tagja lett egy panelház távfűtése alagsorában működő ifjúsági klubnak. Az irigyek, a maradiak, a podagrától és tunk, három-négy kisebbet vittem magammal a mezőre. Ott csinált nekik a férjem szénakunyhót. Azt az időt idézi a talicska, az ökrös szekér, a háncsbaba. — Hasonlóval játszott gyermekkorában? — Nem emlékszem, hogy valaha is játszottam volna. Azaz mégis: az unokatestvéremmel. Az uborka volt a disznó, egy bokszosdoboz teteje a tányér. Disznóvágást játszottunk, aztán föl is tálaltuk a sok finomságot. Nem sok időnk volt, dolgozni kellett. 12 évesen már a lengyárban raktam a bálákat, azután culáger voltam kőművesek mellett. — Sohasem lázadt? — Egyszer megpróbáltam. Már elegem volt abból, hogy a kocsmából hozzam haza a férjemet és még az adósságait is fizessem. Ügy döntöttem, világgá megyek. Csak a szomszédig jutottam. Hová is mehetnék? Hogyan hagyhatnám el a gyerekeimet, a férjemet? Mikor hat éve a halálos ágyon bocsánatot kért a kutyaságaiért, tiszta szívből megbocsátottam. A gyerekek is szerették. Rossz példája ellenére is jól nevelte őket. Minden gyerekünkből józan életű, szorgalmas, jobbra törekvő ember lett. 28 unokám és 32 dédunokám van .. Együtt lapozzuk a családi albumot. Minden képhez magyarázatot fűz. — Ez a lányom a panelgyárban dolgozik Pécsett. Sokféle kitüntetést kapott. Ez a dédunokám meg egy istentüskéje. képzelje, titokban emésztési elégtelenségtől szenvedő vének persze sietve elnevezték galerinek, huligánok hordájának azt a példásan összetartó kollektívát. Éva itt futott be igazán. A távfűtéses alagsorban lett valaki, elektromos gitárok és hangosítóval fölszerelt dobok kíséretében. Időnként a mértéktelen hőnövekedés irányába elromlott a távfűtés automata szabályozója; ilyenkor tetőtől talpig pucérra kellett vetkőznie a teljes ifjúsági klubnak. Máskor meg a mértéktelen lehűlés irányába romlott el a távfűtés automata szabályozója; ilyen esetekben különféle alkohollal kellett védekezni közösségi összefogással a fenyegető influenza ellen, ami úgy történt, hogy szorosan összemelegedtek a vastag sötétségben. Csoda, ha ilyen alkalmakkor képtelennek bizonyultak annak megállapítására, hogy melyikük a fiú és melyikük a lány? Ennek megállapítása sokszor zavarba hozta még a rendőrséget is, annak pedig igazán megbízható a szakértelme ama tekintetben, hogy különbséget tegyen ember és ember között. No, és az sem utolsó ám, hogy az én őzikém itt, Tokara tézni jár! ő a szentlőrinci vöm: kőműves. Hívták a szakiskolába, ahol csak dirigálni kellett volna, de azt mondta, inkább dolgozik. Az unokámat képviselőnek jelölték, de nem vállalta, mert éppen jött a gyerek. No, ez megint nagy ember, de nem is tudor" pontosan, mivel foglalkozik. Egyetemre készül. A fiam családja előtt le a kalappal! Ő meg az egyik dédunokám ;.. A gyerekek és az ismerősök nemigen értik Margit néni szenvedélyét. Van, aki második gyerekkornak, mások öreges bolondériának tartják. Nem bántja. — Bizalmas barátnőm nem volt, csak magam rágtam magam. Pedig jó elbeszélgetni, megosztani jót és rosszat. A gyerekeim, az unokáim meglátogatnak, de hát kevés az idejük. „Hogy vagy, mama?” — kérdezik, és már futnak is. Búcsúzóul arra kért, vigyük el a nagyközség másik végében lakó fiához. Útközben itt is, ott is családi házakra mutatott. — Ez a lányoméké. Ott, ahol a Zsiguli áll, ott laknak az unokámék. Az a nagy szürke ház a másik lányomé. Bíró Ferenc Eredmények egy pályázaton Az MSZMP munkastílusa Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága 1986. szeptemberében pályázatot hirdetett. Az eredményt társadalmi zsűri értékelte: I. díjat, és 5000 forintot nyert ár. Jávorszky András: „A munkastílus politikaimozgalmi jellege a kaposvári államigazgatási, egészség- ügyi, közoktatási és pénzintézeti alapszervezetekben” című munkájával. II. díjat és 4000 forintot kapott „A pártmunka mozgalmi jellege, érvényesülésének néhány kérdése Somogy párt- szervezeteiben” című dolgozatával dr. Padi László. A III. díjat nem adták ki. ronyházán végezte el a nyolc általánost, méghozzá játszi könnyedséggel, tizenhat éves korában. Néhány reakciós tanár pikkelt rá ugyan mozgalmi elfoglaltságáért, de a kollektíva elkötelezett tagjai a város homályosabb utcáiban — előzékenységből mellőzték a feltűnést — kitágították a maradi tanárok látókörét és Évi ke közepesnél jobb osztályzattal befejezte az alapfokú tanulmányokat. Persze csak iskolai értelemben, mert az élet fontosabb dolgaiban életkorához képest rég hírnevessé tette magát káprázatos tanulékonyságával. Bizonyos szülőknek a folytonos lakhelyváltoztatás a rögeszméje. Ettől a betegségtől Tóthék sem voltak mentesek. Megint költözködni akartak. A mama az ön- gyilkosságba, a papa az elmegyógyintézetbe. Évike — azaz az én imádott Őzikém — elejét vette az újabb szülői áldozatnak. Ezúttal ő változtatott lakhelyet, egyedül, az életharc bátor vállalásával. A romlottak, akikben ráadásul képzelőerő sincs, oda magyarázták ezt a hősi lépést, hogy Évi megszökött. Ezentúl a testével akarja megkeresni a kenyerét. Gyönyörű ajándék a honvédelmi minisztertől és több más katonai elismerés — mindez a pedagógusi munka mellett vagy inkább: azzal szerves egységben. A marcali Lady János Gimnázium és Közgazdasági Szak- középiskola nevét gyakran hallani egyenruhás és civil nevelői-tanári szakmai körökben egyaránt. Varga István iskolaigazgató az ország számos pontján tartott már előadást a hazafias és honvédelmi nevelés témaköréből. A beszélgetés elején azon morfondíroztam, hogy a honvédelmi nevelés minden iskolában nemes feladat. Mégis kevés helyen olyan eredményes, mint itt. — Nincs emögött titok — adott választ tapogatódzó kérdésemre Varga István. — Az ifjúság hazafias és hon- vélmi nevelése nem független a többi nevelési részterülettől. Arra törekszünk, hogy a fiatalok legyenek sokoldalúan műveltek, testileg erősek, ügyesek, egészségesek; egész személyiségük fejlődjön. A hazafias-honvédelmi nevelés a szocialista nevelésnek is egyik alkotóeleme. Meggyőződésem, hogy erkölcsileg és világnézetileg kevés dolog fejleszti annyira a fiatalokat, mint ez. Az eredményes nevelőMuszáj kacagnom. Létezett már valaha valaki, aki ne a testével kereste volna meg a kenyerét? a tudósok, a nagy művészek sem kivételek. Sőt. Lévén az agy velő a test legértékesebb része, így épp ők végzik a legértékesebb, a legnehezebb testi munkát. Miért éppen a toronyházi Tóth Évikétől kívánhatnánk el, hogy testi munka nélkül jusson megélhetéshez. Ellenkezőleg. Valamilyen zeller — betzeller? — az olyan könyvek minősítése, amilyenekben összevissza hazudoznak mindenféle tetszetős történeteket a szerencsés, ámbár nem mindig tehetséges sztárok karrierjéről. Na, ha lenne egy kis ösz- szeköttetésem a reklám mágusai felé, olyan betzellert írnék az én Őzikémről, hogy százmilliók őrjöngenének tőle. Keményebbnél keményebb próbák árán jutott előbbre fokról fokra a pályán. Újra és újra nekifeküdt, hogy még a lankadó pártfogóiban is megint és megint feltámassza a tehetségét próbára tevő szilárdságot. Nekem esküvel fogadta legalább százszor, hogy nem bánta meg, akármilyen nehezen bírta el az érvényesülés sűrűn ismétlődő terheit. Ha kellene, akár háromszor is újra kezdené. Annál is inkább, mert ő aztán elmondhatja magáról: diadallal viselte a szakmai' elnyomás minden lehetséges változatát. (Folytatjuk) munka nem csupán hozzáállástól, hanem a fölkészültségtől is függ. — Iskolánkban a tanulók nemcsak passzív befogadói a politikai és honvédelmi ismereteknek; érvelünk is, vitatkozunk is. Másutt talán ezen a ponton bi zonytaLanok egy kicsit. Különösen a „kényes kérdéseket” nem szeretik. Ez némiképp érthető is, hiszen a tanárok többnyire a saját szakterületükön fölkészültek, az időszerű honvédek™ ismeretekben előfordulhatnak fáziskésések. Szerencsés helyzetben vagyunk, öt férfi tanár tartalékos katonatiszt, másik öt pedig katonaviselt. Közreműködésük révén a tanári karban jó együttműködés és egységes fölfogás alakult ki. A pedagógusnők sem vonják ki magukat a honvédelmi nevelőmunkából; egy-két speciális témában besegítenek a hivatásos katonák. Jó a kapcsolatunk a laktanyával. Partnerek a munkánkban a munkásőrök, a rendőrök is. Tájékoztatók, bemutatók, láktanyalátogatá- sok az iákolai élet szerves részei. Varga István az egyéni érdeklődését tekintve is közel áll a honvédelemhez. Valamikor katonatiszti pályára akart menni, de egy repülőbaleset ebben megakadályozta. Több mint húsz éve középiskolai igazgató. — A honvédelmi nevelés egy folyamait, amely elkezdődik az általános iskolában, folytatódik a középiskolában és kiteljesedik a sorkatonai szolgálat alatt. Magába foglalja a szocialista hazafiság- ra és hazaszeretetre, valamint az internacionalizmusra való nevelést. Az igazgató kis szünet után így folytatta: — Iskolánkban a hetvenes évek végén azt vizsgáltuk, Ezúttal alighanem az egész- hetes eső „gyűrűzött” be a kaposvári hetipiac áraiba. Fizetésnap után mégis többen engedtek a kísértésnek, amit főként az üde primőrök jelentettek. 10—12 forintért is kapós volt a hegyes erőspaprika. 14-ért láttunk tölte- nivalót. 10 forint a hónapos- retek csomója, s továbbra sem mérséklődött 12 forint alá a fejes saláta ára. A tél az idén nagyot harapott a tavaszból, így bele kellett törődnünk, hogy csak 30-ért volt apró karalábé. Helyenként már nem átallották ugyanennyit kérni a sárgarépáért sem. Fásultan vettük tudomásul, hogy a nem kevésbé fásult leveszöldség továbbra is 40 forintot kóstál. Kilónként 9-ért öntötték a szatyorba a burgonyát, 20hogy a 13—18 éves tanulók életkori sajátosságai miként függenek össze a hazaszeretetre, a honvédelemre való neveléssel. Az erkölcsi nevelésből indultunk ki, melynek célja a jellem formálása. A jeliemet is iskolán belüli és kívüli tevékenység formálja és meghatározó erejű, hogy milyen élményeik vannak a fiataloknak. Az összhatásók egységéből indulunk ki. Arra törekszünk, hogy a négy év folyamán a fiatalokban meggyőződéssé alakítsuk a szocialista gondolkodásmódot. A hazaszerete- tet pedig tettekben is ki kell fejezni. Erre jó lehetőségünk van. Hiszen a tanulókat — ebben az életkorban — hatalmas energiák feszítik, s ezt nemcsak becsülni, hanem óvni is kell, és tanári irányítással a helyes irányba továbbfejleszteni. Ez az életkor az önálló világnézet- és eszménykeresés időszaka. Ha megmutatjuk nekik a valódi értékeket, s nem sablonosán tesszük ezt, ha partnernek tekintjük a tanulókat, akkor érhetők el jó eredmények. A kilenc gimnáziumi, a négy közgazdasági osztály tanulói — elsősorban a gyakorlati órákon — megkedvelték a honvédelmi foglalkozásókat. Jól működik a lövész, gépjárműbarát, a rádiós és a távirász szakkör. Vetélkedőket, versenyeket nyernek a diákok. A motorversenyző-csapat sorra aratja a babérokat. A tanulók többsége lány; ezt figyelembe veszik az összetett versenyek és más fizikai erőpróbák alkalmával. A honvédelmi nevelés eredményeként minden évben úgy dönt öt—nyolc fiú, hogy a tiszti pályát választja élethivatásul. ért a főzőhagymát. A lila csemege 25 forint. Ennyiért négy csomót adtak a tavaszi zöldhagymából. A kiskereskedők 160 és 200 forint között vívták fakhagymaárhar- cukat, közben a vevőket már az olcsóbb portéka is hidegen hagyta. 12-ént fogyott a fejes káposzta, 20—24-ért a fonnyadt kel. Magakelletőbb volt a 90 forintos kígyóuborka és a 6 forinttal többe kerülő gomba. Az utóbbiért a magán- szektor 120-at remélt. Petrezselyemre csokronként 3-ért alkudtak. Kettőt fizet, egyet kap akcióban fogyott már a tojás. Igaz, volt, ahol a 2,50-ből sem engedtek. 190-ér.t végezte a fazékban egy kakas. 180 forintot kóstált egy pár kisvál tósúlyú csirke. B. F. GERENCSÉR MIKLÓS Siketet ná&zéi&zaka avagy mit mesél a valódi vőlegény Kovács Gyula PIACI KORKÉP Kettőt fizet, egyet kap
