Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
T987, április 24., péntek Somogyi Néplap 3 AZ ELV: MUNKA SZERINT ________ „ Ha nem fizetnek, veszem a kalapom" — Bátortalanok vagyunk a bértömeggazdálkodás előnyeinek kihasználásában — mondta dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke a tanácsi vezetők értekezletén. — Márpedig a bérdifferenciálás hiánya rossz kiválasztódást indíthat el a tanácsi apparátusban. Ha egyenlős- di van a bérek és jutalmak elosztásában, először a legképzettebb, legjobban dolgozó munkatársak keresnék más helyet. A tanácsokon is évek óta hangoztatott elv volt a munka szerinti elosztás, a jutalmazásoknál azonban inkább csak jelképes különbségeket tettek a dolgozók között. A vezetőknek most előírták, hogy az évi 9 százalékot kell kapniuk a legrátermettebb „húzó emfoerek”-nek, a dolgozók mintegy harmadának. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kevésbé jól dolgozó harmad csak alig — vagy egyáltalán nem — kaphat béremelést. A harmadik harmad a béremelés átlagára számíthat. Az eddiginél nagyobb különbségeket kell tenniük a jutalmazásnál is. Túlzó általánosítás volna azt állítani, hogy egy munkahelyről mindig csak a legjobbak mennek el, miként azt is, hogy a távozás vagy maradás kizárólagos oka a bér. Sok egyéb, a családi és lakáshelyzettel, egyéniséggel összefüggő tényező is befolyásolja az esetleges munkahely-változtatást. Mégis, mint jellemző tapasztalatot, el kell fogadnunk, hogy ahol nem érvényesül kellően a munka szerinti elosztás a jobbakat készteti távozásra. Ezt támasztja alá a Ka- posker példája is. Itt az elmúlt három évben 87-ről 70 százalékra csőikként a szakképzett dolgozók aránya. — Ha a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számát nézzük, minden boltba jutna elég képzett kereskedő — mondta Jovánczai József, a vállalat osztályvezetője. — Egyre többen azonban rövid idő múlva az iparban keresnek és találnak munkát. A differenciálásra csekély a lehetőség, hiszen sok dolgozó alapbére az előírt minimumot sem éri el, így az elosztásnál a munka számításba vétele előtt őket kell felzárkóztatni. Csak a balatoni idénymunka esetében van lehetőségünk a többletteljesítmény erőteljesebb elismerésére. Itt azonban a vállalati források mellett központi preferenciákat is kapunk. Egyre több vállalat és intézmény keres szakképzett számítástechnikai szakembereket. A SZÜV-nek létérdeke, hogy arányosan ismerje el és megtartsa legjobb szakembereit. A vállalatnál erőteljes a differenciálás. Ezt példázza, hogy 56 százalék az egységnyi bérre jutó mozgóbérhányad, s mutatják azok a számok is, amelyeket Somo- di József gazdasági osztály- vezető említett. A bérben — azonos munkaikörben — másfélszeres, a prémiumban négy-ötszörös különbségek is vannak. — Sajnos, az elszívó hatás erősebb annál, hogysem a bérrel ellensúlyozhatnánk. A vállalatok ugyanis akár kivételesen bért is adhatnák egy-két számítástechnikai szákemberünknek, nem úgy mi a 30 dolgozónak. Volt olyan programozónk, aki az egyik nagy állami gazdaságban most többet keres, mint az itteni igazgató. — Hogyan próbálják ezt ellensúlyozni ? — Tanfolyamokat szervezünk és igyekszünk nevelni az utánpótlást. Sajnos, ennek a terheivel magunkra maradunk, mert a vállalatoknak ma egyszerűbb tőlünk bérrel elcsábítani a kész szakembert, mint részt vállalni a képzésből. — Az elmenőket sokszor nem is csak a bér csalogatja — tette hozzá Bernard Szilvia szervezési osztályvezető —, hanem a nyugalmasabb munka, kisebb terhelés. Igaz viszont, hogy a távozók többsége helytálló munkatársaink közül került ki. A vállalatok egyre több bérrel csalogatnak s mi még többet igyekszünk adni, hogy megtartsuk az embereket, így egyre magasabb szinten áll be az egyensúly. Kérdés, hol van az ésszerűség határa. Közben a kevésbé kiemelkedő emberek fizetését is javítanunk kell. Bíró Ferenc (Folytatjuk.) Segítenek a szakszervezetek Felújítják a gépparkot Befejeződött a Somogy Megyei Patyolat Vállalatnál a vegyi részleg gépparkjának felújítása, így a 15 napos normál és a 72 órás gyorstisztítási határidőt — szükség esetén három műszak szervezésével — tartani fogják. Műhelyeikben a gépek teljes kihasználtságával naponta mintegy 500 darab kabátot, nadrágot, öltönyt tisztítanak ki Műszerközpontok tudományos kutatásokhoz Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) Bizottságának határozata alapján az idén tizenegy regionális műszerközpont kiépítését kezdik meg hazánkban, s ezzel hosszú távra egy-egy országrészben összpontosítják a különböző szakterületeken folyó tudományos kutatásokat. Az alapkutatásokat szolgáló speciális műszerparkokat olyan regionális központokban hozzák létre, ahol a tudományágnak már eddig is nagy hagyományai alakultak ki. Az OTKA-bizottság döntése azt segíti elő, hogy a nagy értékű műszereket — térítési díj ellenében — minden kutatóintézet és egyetem használhassa. Korábban a kutató- intézetek a műszereket csak esetenként adták kölcsön más intézeteknek vagy egyetemeknek, azokat csak részben használták ki, máshol pedig hiányuk lassította a tudományos munkát. A 11 műszerközpont közül hatot a fővárosban, ötöt pedig vidéken alakítanak ki, s mindenhol megbíztak egy úgynevezett gesztorintézményt, amely felelős a központok létesítéséért. Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézetben például az anyagtudományi, a Kémiai Kutatóintézetben a kémiai szerkezeti kutatások, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az orvosbiológiai, a Műszaki Egyetemen a műszaki, az Állami Földtani Intézetben a földtani a Kertészeti Egyetemen pedig az agrobiológiai és élelmiszerbiológiai kutatások segítésére alakítanak ki műszerközpontot. A műszerek vásárlására 1990-ig több mint egymilli- árd forintot költenek. Munkavédelmi hónap a MÁV-nál Márciusban rendezte meg a nemzetközi vasutasszervezet világszerte a szakma munkavédelmi heteit A rendezvénysorozathoz a magyar vasutasok is csatlakoztak s nemcsak a múlt hónapban foglalkoztak kiemelten a munkavédelemmel, hanem áprilist a MÁV munkavédelmi hónapjának is nyilvánította. A kaposvári üzemfőnökség munkavédelmi vezetőjétől, Morgás Zoltántól kérdeztük: miben különbözik a főnökségnél ez az április a többi hónaptól? — A szokottnál is többször fölhívjuk egymás fi- gyelimét a balesetek megelőzésének fontosságára. Minden munkábalépéskor azzal indítunk útnak mindenki:, hogy gondoljon rá: a vasút veszélyes üzem. Kaposváron állomásfőnöki értekezleten ismertettük a teendőket, a vezetők szóltak e hónap jelentőségéről. Oktatófilmeket vetítünk sok helyütt. Szétosztottunk rengeteg propagandaanyagot. Külön értékeljük az áprilist, sőt még a májust is munkavédelmi szempontból, és ez kiemelten számít a murakaversenyben. — Egy-egy állomáson mit tehetnek az emberek azért, hogy ne legyen baleset? — Jó néhány feladatot adtunk a vasutasoknak. Például fölmérték a közlekedőuta- kat, saját maguk megszüntették a veszélyes gödröket. Elvégezték mindazt, ami nagyobb gépek nélkül helyben megoldható. — Az idén- hány baleset volt az üzemfőnökség területén? — Négy. Ketten megcsúsztak, egy dolgozó pedig rosz- szul lépett; ezek nem tipikus vasúti balesetek, bárhol megeshettek volna. Sajnos visz- szatérő esetnek számít, hogy megverték az egyik Szolgálattevőnket: ezúttal Kapós- mérőben. Viszont a huligánok elleni nem a vasúti munkavédelemnek kell fellépni, bár statisztikai szempontból ez a verés is üzemi balesetnek számít. — Az alkohol okoz-e gondokat a vasútnál? — Tavaly egy balesetnél szerepelt a szesz, az idén még egynél sem. Nálunk régebben is gyakoribb volt a szondázás, mint másutt. Talán a vasutasok — legalábbis munka közben — fegyelmezettebbek a többi polgárnál, úgyhogy nálunk, szerencsére ritka az alkohol hatása miatt bekövetkező szerencsétlenség. L. P. Jó szakmát a veszélyeztetett fiataloknak JÓ A TEJELLÁTÁS Ülést tartott a fogyasztók tanácsa Egyre több az olyan terület, ahol szükség van a szak- szervezeti mozgalom érdek- védelmi. -képviseleti, nevelő tevékenységére. Az SZMT ifjúsági tanácsa ezért irányította rá a figyelmet a veszélyeztetett fiatalokra. Becslések szerint több mint 2600 ilyen fiút és lányt tartanak nyilván a megyében. Ezen felül van még a mintegy ezerháromszáz somogyi állami gondozott. — Mivel a veszélyeztetett fiatalok száma évről évre növekszik, éppen ezért föttét- len fontos volt — mondta Fonai János, az ifjúsági tanács titkára —, hogy a szak- szervezeti mozgalom, az ifjúsági tagozatok hálózata számba vegye a feladatait. Figyelemre méltóak a statisztikai adatok, amelyek megalapozták a vitát az ifjúsági tanács ülésén. Tavaly a 2604 veszélyeztetett fiatal közül 1522 környezeti, 597 magatartási, 435 anyagi, 50 egészségügyi ok miatt került nyilvántartásba. Közülük 1382 volt cigány származású. — Az az igazság — hangsúlyozta a titkár —, hogy a környezeti tényező a legösszetettebb. Ebbe ugyanis beletartoznak a lakáskörülmények, a szülők italozó-bűnöző életmódja, a gyermek nevelésének elhanyagolása, aztán a közömbös szülői magatartás, sőt még a brutalitás is. Az 1522 ilyen eseteből 965 a rossz lakáskörülmények, 751 pedig a szülők alkoholizmusa miatt fordult elő. Persze az esetek többségében több tényező együttesen, halmozottan idéz elő veszélyeztető körülményeket. Elgondolkodtató, hogy a veszélyeztetett fiatalkorúak 1155 családból, az állami gondozottak több mint 600 családból kerülnek ki.. Négy-öttagú családokat véve alapul: talán 6—15 ezren élnek veszélyeztetett körülmények között. Ez az 1—18 év közöttiek csaknem négy és fél százalékát jelenti. A gondok enyhítése, az újratermelődés megakadályozása több száz millió forintjába kerül az államnak. S míg így sem tudjuk, hogy hányán élnek majd ugyanúgy, mint ahogy a „szüleiktől” látták. Bizonyos előrejelzések szerint egy évtized múlva különösen hatványozottan érződik majd mindez. Sajnos, a fölmérések szerint a gyermeknevelésre képtelen vagy alkalmatlan családokban a szülők éppen a legiskolázatlanabbak, szakképzetlenek, az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek és rossz lakáskörülmények között élők; az életmódjuk is általában rendezetlen. A fiatalkorúak bűnözési statisztikájában is érződik mindez. — A szakszervezeti mozgalom a családot tartja a megelőzés fő színterének. Az alapszervezetek éppen ezért a családpolitikai munkájuk keretében foglalkoznak a gyermek- és ifjúságvédelemmel. Elősegítik például a szakmunkástanulók, az állami gondozottak beilleszkedését, figyelemmel kísérik sorsukat. Ha szükséges, akkor segélyt utalnak ki, máskor üdülni küldik el a rászorulókat — mondta Fonai János. — Az is sokat segít, hogy évente mintegy hatvan—hetven nagyvállalat megnyitja a tanműhelyeit, a munkahelyeit a pályaválasztás előtt álló fiatalok előtt. Ugyanezt szolgálja a 25—30 üzemi szakkör is. Elsősorban a veszélyeztetett fiatalok esetében fontos, hogy megalapozhassák az anyagi biztonságot nyújtó munkás- és családi életüket a jó pálya kiválasztása révén. Az ifjúsági tanács számba vette, mennyi mindennel segítenek az üzemek, a szocialista brigádok. Előmozdítják, hogy az állami gondozott gyerekek szakmához jussanak, megismerjék a harmonikus családi életet, bekapcsolódjanak a közösségbe. Különösen sokat tesz ilyen szempontból a Kaposvári Húskombinát, a Sáév, a villamossági gyár, a Dunántúli Regionális Vízművek, a cukorgyár, a textilművek. — A szakszervezetek az utóbbi években azonkívül, hogy közreműködtek az alkoholizmus miatt veszélyeztetett családok segítésében, erősítették az alkoholellenes felvilágosító, nevelő- és propagandatevékenységet, szorgalmazták az italozási szokások megváltoztatását, kezdeményezték a rendszeresen italozók felkutatását, kényszer-gyógykezelését. Sajnos, ezek az erőfeszítések ma még nem elég hatékonyak az alkoholizmus felszámolásában. Helyes volt, hogy az ifjúsági tanács napirendre tűzte ezt a témát. Az eredményt azonban csak az hozhatja meg, ha a szakszervezetek, különösen az ifjúsági tanácsok és tagozatok, még többet tesznek a már veszélyeztetett vagy a jövőben esetleg azzá váló fiúk, lányok útjának egyengetésében a tanulástól a beilleszkedésig. L. G. Somogy tej- és tejtermék- ellátását vitatta meg tegnap Kaposváron a Fogyasztók Megyei Tanácsa. A Tejipari Vállalat részéről Nagy Dász- lóné osztályvezető beszámolója a tejtermékek minőségének vizsgálatáról és a tejtermék-ellátásról szólt. Külön foglalkozott a tartós készítményekkel. A megye ellátása tejjel, tejtermékekkel — mint mondta — kielégítő és kiegyensúlyozott. Az egy főre jutó tejfogyasztás Somogybán 108,4 liter; ez 2,2 százalékkal nagyabb az országos átlagnál. A kereskedelmi vállalatok sokat tesznek a zavartalan ellátásért, egyes helyeken és boltonként azonban a városrészekben ki- sebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A boltok rendelése a kialakult fogyasztási szokások figyelembevételével történik, de nem mindig valósul meg. Az utóbbi időben nem megfelelő a kínálat a savanyított és a korszerű termékekből. Régi gond a gyenge hűtőkapacitás is. A Tejipari Vállalat az idén 91 millió liter tej felvásárlására kötött szerződést; ez 1,1 százalékkal több a tavalyinál. Az eddig forgalmazott termékek számát is bővítették. A megye területén működő minőségvizsgáló szervezetek értékelése szerint a kaposvári Tejipari Vállalat kapta országos viszonylatban is a legkevesebb minőségi , kifogást. Tavasszal megkezdték a tartós tej próbagyártását; e termék forgalmazása folyamatos lesz. A települések ellátása így kiegyensúlyozottabbá válik. Rácz Zoltán, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának főelőadója többek között a tejipar nyersanyagellátásáról szólt. A tejfelvásárlás 1983-ig évente 4-7 százalékkal nőtt. Akkor 100 millió litert vett át a kaposvári üzem. Jelenleg ez a mennyiség csak 90,3 millió liter. Ennek ellenére Somogybán most is több tejet termelnek, mint ameny- nyire igény van. Az idegen- forgalmi idényben viszont nem elég ez a mennyiség. A kereskedelem részéről Dóri Jánosné, a Mészöv osztályvezetője mondta el a tapasztalatait.
