Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

4 Somogyi Néplap 1987. április 24., péntek Szépülő, tavaszodó Kaposvár SOK A RONGÁLÁS — JAVÍTJÁK A JÁTÉKOKAT A Kaposvári Városgazdál­kodási Vállalat dolgozói kö­zül naponta körülbelül szá­zan serénykednek a megye- székhely utcáin, terein, parkjaiban: tisztítják, csino­sítják a területet, javítják az utakat. Éjszakánként há­rom locsolókocsi mossa a közutakat, nappal pedig négy seprőgép és huszonhárom „kézi seprűs” ember tisztít­ja a várost. Seprőgépből is, locsolóautóból is van tarta­lék — minden eshetőségre készen. A „háttérben” — az­az nem a közterületeken — dolgoznak a tmk-lakatosok, a raktárosak, az adminiszt­rátorok és még sok-sok ki­egészítő szakterület dolgo­zói. Tavaszi pillanatokat ke­restünk Kaposvár utcáin. Az imént elmondottajkat azon­ban a tavasz minden pilla­natára jellemzőek. Dr. Vé­kony László, a vállalat fő­mérnöke elmondta: amint bizonyossá vált, hogy itt a tavasz — nemcsak a naptár, hanem az időjárás szerint is —, megkezdték a város tel­jes tavaszi nagytakarítását. Május elsejéig mindenütt befejezik a sártalanítást, por­talanítást, az utak és járdák téli fagykárainak kijavítását, a város főbb játszóterein a javítást, festést. A javítanivalókkal kapcso­latban volt szó arról is, hogy ha kevesebb rongálás volna, több hasznos dologra fordíthatná pénzét a tanács. Ismeretes ugyanis, hogy a városgazdálkodási vállalat — mint minden más vállal­kozó cég — megrendelésre dolgozik. Tanácsi és gazdál­kodó szervek, intézmények és magánszemélyek egyaránt adhatnak számára megren­delést. S ha a tanács költ­ségvetésének tetemes része javításokra megy el, nyil­vánvalóan kevesebb marad a fejlesztésre, szépítésre. Ezért tartós eredményeket a város szépítésében csak a városlakókkal együtt lehet elérni. A virágpalánták egyelőre a kertészetben nevelked­nek. A virágültetés késő ta­vasszal: május végén és jú­niusban lesz. Egy fotó erejé­ig azonban meglestük, mi­ként gondozzák a cseperedő szépségeket... NÖVÉNYVÉDELEM Almafavarasodás ellen A bőséges téli-hétvégi csa­padék kedvező feltételeket teremtett az almafavarasodás korai kifejlődéséhez. A tava­szi fertőzést elindító aszko- spórák március végére kifej­lődtek és április első napjai­ban már a szóródásukat is megfigyeltük. Az elmúlt he­tek gyaroki csapadéka segí­tette a spórák érését, és áp­rilis 14—17-ét követően már tömegessé vált a szóródás. Ez azt jelenti, hogy a kór­okozónak kedvező időjárás esetén a továbbiakban már számolni kell a betegség fer­tőzésével vagyis a tünetek megjelennek a kis leveleken, illetve a virágokon is. Az idei tavaszon a beteg­ség ellen azért is nehéz vé­dekezni, mert a gyakori eső­zések és a késői kitavaszodás miatt jelentős arányban el­maradtak a lemosó permete­zések. A felmelegedő idő ha­tására viszont várhatóan fel­gyorsul a gyümölcsfák fejlő­dése, és a zöldbimbós stádiu­mot viszonylag rövid időn belül követi a pirosbimbós, illetve virágzó stádium. Ilyen körülmények között lerövidül a betegség fejlődési szakasza, ezért végsőfokon erős tava­szi fertőzés elhárítására kell fekéjszülni az alma és a kör­tefáknál egyaránt. A továbbiakban a fertőzés veszélye már a csapadék mennyiségétől függ. Egy ki­adós (10 mm vagy ezt meg­haladó) eső után az érett spórák tömegesen szabadul­nak ki és elindítják az ismé­telt fertőzési folyamatot. A sórák a levegőben több hétig is életben maradnak, így újabb eső vagy erős harmat­képződés esetén a betegséget csak kémiai védekezéssel le­het megelőzni. A védekezés­re, ha az ültetvény még zöld­bimbós stádiumban van, a Rézoxiklorid 50 WP 0,3 vagy a Bordói por 1 százalékos ol­datát javasoljuk. Ha a gyü­mölcs már pirosbimbós, illet­ve virágzó stádiumban van, a perzselés veszélye miatt a Dithane M—45 0,2. + Funda- zol 0,1 százalékos vagy Zi- neb 0,3 -|- Topsin Metil 0,1 százalékos kombináció vala­melyikét javasoljuk. A fel- szívódó hatású Rubigan 12 EC-t a betegség ellen csak akkor hasznújuk, ha már ele­gendő a levélfelület a fán — várhatóan május első napjai­tól —, a készítmény ugyan­is a levélfelületen felszívód­va fejti ki hatását. JOGI TANÁCSOK Január 1-jétől megváltozott társadalombiztosítási jogszabályok Táppénz a biztosítottnak a keresőképtelenség első napjára akikor is jár, ha a munkakörére irányadó mun­karend szerinti munkaidejé­nek legalább a felét munká­ban töltötte. A biztosított­nak ilyenkor tört napra jár a táppénz, mégpedig annyi órára, amennyit munkában nem tölthetett. Minden meg­kezdett munkaórát teljes óraként kell figyelembe ven­ni. A vállalatokat érintő vál­tozás 1987. január 1-jétől az. hogy költségeik terhére kö­telesek elszámolni — vala­mennyi táppénzes esetében — a keresőképtelenség idejé­re járó táppénzből a folyósí­tás első három napjára ju­tó összeget. A mezőgazdasági szövet­kezeti tagok átlagkereseté­nek kiszámításánál az osz­tószámként figyelembe nem vehető napok felsorolásában is történt módosítás. Esze­rint ha munkanap-jóváírás nem történt, nem vehetőik figyelembe azok a napok, amelyeken a tag gyermek- gondozási díjban részesült, keresőképtelen volt (de be­tegségi segélyt nem kapott), jogszabály alapján kötelező­en engedélyezett fizetés nél­küli szaabdságon volt, ható­sági idézés alapján állam­polgári kötelezettségét tel­jesítette, illetve házastársa, szülője vagy gyermeke te­metése miatt volt távol. Kedvező könnyítések lép­tek életbe a kisiparosok, magánkereskedők társada­lombiztosítási járulékfizeté­sében. Ugyanis mindaddig, amíg egyévi adóköteles jö­vedelmük tisztán nem kép­ződik, havi 900 forint já­rulékot fizetnek. Ez azt je. lenti, ha a kisiparos 1985- ben kezdte tevékenységét, s kérelmére 1986. január 1- jétől a II. osztályra előírt társadalombiztosítási járu­léknál magasabb összegű járulékelőleg fizetését enge­délyezték, az ez évre is az 1987. évtől hatályos havi 900 forint járulék az irányadó. Erre a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság kü­lön felhívja az érintettek fi­gyelmét. A kisiparos, magánkeres­kedő nyilatkozik, hogy a ké­relmére engedélyezett maga­sabb összegű járulékelőleget vagy a II. osztályra előírt (900 forint) járulékot kívánja-e az 1986. évre véglegesíteni. Az utóbbi esetben a járulékelő­leg és a 900 forint közötti GERENCSÉR MIKLÓS Sikeres há&zéi&zaka avagy mit mesél a valódi vőlegény 44. — Ne folytasd! Minden­képpen .te vagy a nászna­gyom. Hiszen aiz egész csa­ládom neked köszönheti egész eddigi legnagyobb szerencséjét. Ügy is mond­hatnám, valóságos sikerso­rozatunk lettél. Kabalaem- berem vagy, a náiszmagyom vagy! Punktum! — Na de a násznagy, mint közjogi tényező köteles el ■ látni a tanú ... — A tanú, a tanú! Jó volt anra a városházáin az óra- kezelő. Épp akkor indult felhúzni a toronyórát. Ka­pott egy százast és kész. ö a tanú az anyakönyvben, te meg a násznagy a lakoda­lomban és kész, vagy nem kész? El kell árulnom, sürgető kérdezgetése némileg tétová­vá tette ítélőképességemet, de abból a vasbeton erőssé­gű hitemből; hogy az ilyen emberek életét érdemes megmenteni, a legnehezebb harckocsi sem lett volna ké­pes kicibálni. Annak pedig nem a hithez, hanem kimon­dottan a tényékhez volt egyenes köze, hogy a „na most akkor 'kész vagy nem kész” ismételt kérdezgetése Imri pajtikám kezdődő illu- mináltságát bizonyította. Ami egyáltalán nem bobrán- kozitatott meg, sőt, éppen­séggel ám ülnöm kellett az illuminálitság enyiheségi fo­kozatán, tekintetbe véve méregraiktáros barátom rendkívüli napjának kény­szerítő körülményeit. Ne­vezetesen: már .tegnap este konyakkal kellett lefeküd­nie, e mai reggelen a raktá­ron lévő mérgeinél is erő­sebb vegyeskisüstivel kellett ébrednie és azóta úgy kény­telen működni a mája; — ahol tudvalevőleg égés foly­tán értékesül az alkohol — mint a bánhádai hőerőmű összes kazánja együttvéve, természetesen három műsza­kos folyamatos üzemeléssel. Ennek tudatában — a kü­lönböző fajtájú sülthúsok módszeres kóstolgatása köz­ben, nem feledkezve meg sem a házi savanyúságról, sem a kalácskemyérről — még őszintébb elismeréssel adóz­tam kosárcipelő teljesítmé­nyének. Bár mindennapos ta­pasztalat, hogy a félig ittas, félig józan egyének fizikai teljesítőképessége erősen megnövekszik. Ám ezt köve­tően, ha folytatódik az italo­zás, gyorsan elkövetkezik a hanyatló stádium, amikoris az acélosság érzete saját el­lentétjébe csap át. Erre az állapotra használja a közbe­széd azt a képtelenül durva, de valamiképp mégis találó kifejezést, hogy elázott, mint a rongy. Finomkodóbb kö­rökben ugyanezt az állapotot próbálják érzékeltetni az „összecsuklott, mint a coll- stokk” formulával, de nekem ez több okból nem tetszik. Először is magyartalan. Azt pedig mégsem kívánhatjuk a formula kedvelőitől, hogy eltúlozva a finomkodást, ek­ként affektáljanak: össze­csuklott, mint a mérőléc. Má­sodszor: színjózan ember is tökéletesen össze tud csukla- ni, ha kellő erővel halánté­kon vágják. Mindebből tisz­tán kiviláglik, hogy tanácso­sabb békén hagyni a népi bölcsességet és ha valaki el­ázott, mint a rongy, akkor az biztosan úgy van — igen­is elázott, mint a rongy. Eddig eljutottam Imrusom pincéjében a harmadik pohár rizlingszilváni után, amikor berregni kezdett bennem a vészcsengő: a negyedik po­hárnál van a hanyatló stádi­um határa, amikor az acélos­ság érzete saját ellentétjébe csap át. Az én testi-lelki kü­lönleges barátom terpeszkedő léptei méginkább gondba ej­tettek. Mi lesz a továbbiak­ban a kosár ingerlő tartalmá­val, ha időnap előtt elvágód- na a hordók között? És egy­általán: hogyan fejtsük ki erőteljep haragvásunkat a konyhakéses asszony iránt, ha megszűnik bennünk az acélosság érzete? — Ügy döntöttem, szánt- szándékkal józan maradok. Pontosabban ... Várjunk csak, ez megint árnyaltabb szemléltetést kíván. Szóval eltökélten józan akartam ma­radni, de úgy, hogy azért ki­csit részeg is legyek. És for­dítva: Isten óvjon az állati­as leittasodástól, amikor oly nagyra tartom az emberi méltóságot reprezentáló jó­zanságot. Nincs annál szebb, mint amikor okossággal tesszük a helyére a célirányos viselke­désünket. Ehhez tartottam magam. (Folytatjuk.) különbözetet a kisiparossal, magánkereskedővel elszá­molja a társadalombiztosítá­si igazgatóság. Ha az igaz­gatóság a magasabb ellátási alap szerint már fizetett táppénzt, terhességi-gyer­mekágyi segélyt, gyermek- gondozási díjat vagy baleseti táppénzt, a visszajáró járu­lékkülönbözetet csökkenti és a fennmaradó összeget szá­molja el. Az a kisiparos, magánke­reskedő, aki tevékenységét 1986-ban kezdte meg és a kezdés évére a havi 900 fo­rint járulék helyett kérel­mére a magasabb osztályra előírt járulék fizetését enge­délyezték, 1987. január 1-jé­től havi 900 forint járulék fizetésére van kötelezve. Te­hát a kezdést követően két évben — 1987, 1988 — a korábbi kérelmére engedé­lyezett magasabb összegű, il­letőleg attól eltérő járulékot csak újabb kérelem alapján lehet fizetni. A nyugdíjak vásárlóérté­kének szinten tartása érde­kében januárban a 70. élet­évüket már betöltött vagy az idén betöltő nyugdíjasok 7 százalékos, minimum 180 fo­rint emelést kaptak. Ugyancsak az I—II. cso­portba tartozó rokkantak, a világtalan személyi járadé­kos is. A 70 éven aluli nyug­díjasok 2 százalék, minimum 120 forint emelést kaptak. Április 1-jétől az előbbiek további 40, a 70 éven felüli nyugdíjasok pedig 60 forint kiegészítésben részesültek az áremelések ellensúlyozá­sára. Ezért az öregségi nyug­díjak legkisebb összege az életkortól, illetve attól is függ, hogy az öregségi nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt munkaviszonyban, vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagként, vagy kisiparosként, magánkereskedőként sze­rezték-e meg. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együtte­sen folyósítható összeghatá­ra is nagyobb. Az idén — április 1-jétől — ez 2800 fo­rint. Emelkedett az anyugdíj- összeg is, amely mellett az öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjas ellátását korlátozás nélkül folyósítják akkor is, ha a naptári*évben a foglalkozta­tás ideje az 1260 órát, ke­resete pedig a 60 000 forint keretösszeget túllépi. Korlá­tozás nélkül dolgozhat bár­mely munkakörben az nyug­díjas, akinek a saját jogú ellátása a havi 2850 forintot nem haladja meg. Sárdi Gyula ELŐNYÖSEBB A GYED 150 millió a kismamáknak Minden olyan népesedés- politikai intézkedésnek fon­tos szerepe van, amely a családokat az első, s különö­sen a második gyermek vál­lalására ösztönzi. A nagyobb anyasági segély, a meghosz- szabbított szülési szabadság és különösen a két évvel ez­előtt bevezetett gyermekgon­dozási díj ezt a célt szolgál­ta. Ceicz Gézádéval, a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság betegségi, ellá­tási osztályának vezetőjével az eddigi tapasztalatokról be­szélgettünk. — A gyermekgondozási díj a gyermek egyéves ko­ráig járt, amikor 1985 már­ciusában bevezették azt az új ellátást. Aztán meghosz- szabbították a gyermek más­fél éves koráig. — Mennyien veszik igény­be a gyedet és a gyest, s mennyit fizetnek ki nekik? — A bevezetés évében 1941 kismamának 45 millió forin­tot adtunk. A gyesre kifize­tett pénzzel együtt ez 121 millióra rúgott 1985-ben. Ta­valy már 96 milliót fizettünk ki a gyed-en lévőknek. A gyes-sel együtt tavaly 150 milliót utaltunk ki. A sta­tisztikai adatok szerint ha­vonta átlagosan 3028-an van­nak gyeden, gyesen pedig 3291-en. A bevezetés évé­ben nőtt az igénybevevők száma, tavaly viszont már 258-cal csökkent — Miért előnyösebb a kismamáiknak a gyed igény- bevétele? — Az előbbi ellátás lénye­gesen magasabb szintű, mint az utóbbi, mert az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik. Tavaly havonta átlagosan 2650 fo­rint volt az összege, s ez több mint kétszerannyi, mint a gyermekgondozási segély. Ezen kívül minden napra — szombatra és vasárnapra is — folyósítják, aákrcsak a gyermekágyi segélyt. A ren­delet egyébként meghatároz­za, hogy a gyed napi össze­ge az idén 83 forintnál ke­vesebb és 166 forintnál több nem lehet. Sok kismama mégsem kaphat ennyit, ugyanis a rendelet azt is előírja: a gyed nem lehet több a gyermekágyi segély­nél. Ha tehát valaki erre napi 70 forintot kapott, azt nem haladhatja meg. Érde­mes megjegyezni, hogy ilyen esetekben a Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság vezetője méltányosságból engedélyezheti a napi 83 fo­rintos alsó határú összeget, figyelembe véve a kérelme­ző kismama szociális körül­ményeit. — Tudják-e ezt a lehető­séget az érdekeltek? — Az igazgatóság tájékoz­tatta a munkáltatókat erről, s indokolt esetben maguk is kezdeményezhetik. Tavaly egyébként harminchét eset­ben emelték az összeget. — Csak az anya veheti igénybe a gyedet? — Nem, az apa is, s a gyest is, a gyermek egyéves korától. Elvétve akad egy­két apa a megyében, aki otthon marad a gyermekkel. A kismamák pedig elvétve élnek azzal a lehetőséggel, hogy a gyermek másfél éves kora után a gyes teljes ösz- szegének folyósítása mellett munkát vállaljanak. Ennek az is oka lehet, hogy a mun­káltatók sem tudnak nekik megfelelő elfoglaltságot ad­ni. Egyetlen megkötés, hogy a munkavégzés a törvényes munkaidő felét nem halad­hatja meg. Sőt, ha munkát vállal a kismama, akkor beadhatja a gyermekét böl­csődébe, óvodába, s közben kapja a gyest. Egyébként ilyen esetben nem folyósít­ható az ellátás. — Ugyanez vonatkozik a gyedre is? — Nem, ugyanis az, aki gyermekgondozási díjat kap, nem vállalhat munkát, nem folytathat hatósági enge­délyhez kötött keresőfoglal­kozást, mint a magánkeres­kedés, a kisiparosság, a szel­lemi szabadfoglalkozás. — Mennyire ösztönző a gyed és a többi népességpo­litikai intézkedés? — A már elmondottakon kívül megemlítem, hogy a szülési szabadság négy hét­tel meghosszabbodott, az anyasági segély négyezer fo­rintra emelkedett, a gyer­mekápolási táppénz a gyer­mek tízéves koráig jár, s több napot vehetnek ki az édesanyák. Mindezektől a szülési kedv növekedését vártuk, a tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy a javulás csak időleges volt. Egész biztos, hogy több té­nyező együttes hatására ér­hető el tartós eredmény a népesedéspolitikában — fe­jezte be Geicz Gézáné a be­szélgetést. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom