Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 24., pénl< Gyárlátogatás, munkásgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tyás vezérigazgató elmondta egyebek között, hogy ma már kizárólag számítógéppel vezérelt esztergákat szállítanak szovjet partnereiknek, eddig ötszázat értékesítettek. Tavaly egy nagymeg- munkálóközpontot is vásárolt tőlük a moszkvai ZIL autógyár, s az idén tíz hasonló berendezést adnak át más szovjet megrendelőknek. A SZIM Szovjetunióba irányuló exportja az idén új optikai köszörűgépekkel is bővült, s összesen 35—40 millió rubelért szállítanak szerszámgépeket a szovjet feldolgozóiparnak. A szovjet autóiparral most folynak az egyeztető tárgyalások arról, hogy miként vehetne részt a magyar szerszámgépgyártás az autógyári rekonstrukciókban. Az elképzelés szerint a SZIM autóipari célgépek gyártásához szállítanak korszerű berendezéseket — tárgyalnak magyar licencek átvételéről is —, ellentételként pedig nemcsak gépipari termékeket, hanem esetleg személy- gépkocsikat is kapna a magyar partner. Tervbe vették egy vegyesvállalat létrehozását is. A tájékoztató után gyár- láttogatás következett, majd Jegor Ligacsov találkozott a gyár munkásaival. Fekete Istvánnak, a vállalati pártbizottság titkáriának megnyitó szavai után Németh Dezső gépszerelő, a Zalka Máté szocialista brigád vezetője a vállalat háromszáz brigádja és csaknem négyezer brigádtagja nevében köszöntötte a vendéget. Ezt követően Jegor Liga- cscxv mondott beszédet. — Az ország új fejlődési szakaszba lépett Az átalakulás széles fronton folyik, a gazdaságban, a politikai és a szellemi életben, az'erkölcs területén egyaránt. E változások lényege nem minden korábbi tapasztalat tagadása, hanem az alkotás, a fejlődő szocializmus tökéletesítése, a nagy október ügyének folytatása — hangsúlyozta, — Mi, szovjet kommunisták, büszkék vagyunk országunk eredményeire, megbecsüljük a szovjet történelem minden évét. De tudjuk, hogy utunk során hibákat is elkövettünk, és kudarcok is értek minket. A pártnak volt bátorsága ahhoz, hogy elmondja ezt a népnek, talált erőt, hogy felszámolja a tévedéseket és a tévelygéseket. És a munkásosztály, az ország dolgozói soha nem vomfták kétségbe, hogy helyes volt a szocializmust választani. — Mindaz, amit a szovjet emberek nemzedékei létrehoztak, biztos alapot nyújt az SZKP XXVir. kongresz- szusán meghatározott tervek teljesítéséhez. Éppen erre az alapra, a szocializmus, hatalmas lehetőségeire— amelyeknek teljes kihasználását még meg kell tanulnunk — támaszkodnak a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának, az átalakításnak az eszméi. — Az országunkban kibontakozó változásokat forradalminak nevezzük. Elsősorban azért, merit a társadalmi élet minden területének valóban a lényeges ol- dalad|t érintik, miközben a párt nem tér ki egyetlen nehéz kérdés megoldása elől sem. De forradalminak nevezzük azért is, mert az átalakítás nagy eréllyel folyik, a szót mindjárt követi a tett, a távlati cél1 össze- Lapcsölódöik a napi teendőkkel. Jegor Ligacsov ezután a szovjet gazdasági élet új jegyeiről szólt. Elmondta, hogy 1500 vállalatnál bevezették a termékek állami minőségellenőrzését, létrehozták a feltételeket a termelési-gazdálkodó szövetkezetek és a ma- gánmunka-tevékenység fejlesztésére. A minisztériumok mellett több tucat nagyvállalat és egyesülés jogot kapott az önálló külpiaci felNémeth Károly, az MSZMP SZKP Központi Bizottságának tagját lépésre, lehetővé vált az is, hogy más országok cégeivel közös vállalatokat hozzanak létre. — Az átalakítás, politikai lényege a társadalmi élet valamennyi területének demokratizálása. Bizonyos politikai formák nálunk elmaradtak a nép megnöveke- dett politikai kultúrájától, a szocialista társadalom fejlődésének szükségleteitől. Elsődleges jelentőséget tulajdonítunk a demokrácia fejlesztésének a termelésben. Ezért országos vitára bocsátottuk az állami vállalatról szóló törvény tervezetét, amely a dolgozók önigazgatásának új formáit hívja életre. Áttérünk arra, hogy választhatók legyenek az egyesülések, az üzemek és a gyárak, a részlegek vezetői, sőt a brigádvezetők és a művezetők is. Gyakorlattá válik valamennyi — választott vagy kinevezett — tisztségviselő beszámolása a dolgozó kollektíváknak és a lakosságnak. Az SZKP Központi Bizottságának titkára szólt a társadalmi-politikai nyilvánosságról, a kritika és az önkritika erősödéséről is. Hangsúlyozta: itt nem avét- kesek leleplezésére irányuló, szenzációkeltő kampányról van szó, hanem a társadalmi gyakorlat komoly, átgondolt elemzéséről. A nyilvánosság és a kritika hasznos tevékenység, alkotó jellegű, hiszen a cél a központi és a helyi hatalmi szervek kezdeményező készségének fejlesztése, felelősségük fokozása, a nagyobb nyíltság szavatolása munkájukban. Mindez együtt jár a közvélemény növekvő szerepével. A közvélemény sokszor irányítja rá a figyelmet a bürokratizmus zsákutcáira, segítséget nyújt a hozzá nem értés, a visszaélések leleplezésére. A jövőben' bővülnek annak lehetőségei, hogy a közvélemény befolyásolja az országban végbemenő folyamatokat. — Az útnak még csak a kezdetén vagyunk — hangsúlyozta Jegor Ligacsov. — A párt azonban úgy véli, hogy a legfontosabb politikai és erkölcsi célt már elértük. Az országban olyan egészséges légkör jött létre, amelyben az átalakítás eszméje, a társadalmi-gazdasági fejlesztés gyorsításának stratégai irányelve határozza meg a szocialista építés válamennyi területén végrehajtandó, mélyre ható átalakítás fő irányát. A továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólva kiemelte, hogy a béke megőrzése ma csak akkor lehetséges, ha normává válik az új politikai gondolkodás, amely szerint a biztonság csak egyenlő, kölcsönös, mindenre kiterjedő, tehát nemzetközi lehet. Ez a gondolkodásmód hatja át a Szovjetunió, a szocialista országok valamennyi kezdeményezését, amelyek az egész világon nagy visszfőtitkárhelyettese üdvözli az titkárát, a Politikai Bizottság hangra és a legszélesebb körű támogatásra leltek. Jegor Ligacsov végezetül magyarországi látogatásáról, a magyar—szovjet együttműködés további lehetőségeiről szóit. — Magyarországon sok minden felkelti figyelmünket. A mezőgazdaság eredményei, a piac magas fokú telítettsége fogyasztási cikkekkel, az iparcikkek széles választéka, versenyképessége. Ma kezdtük el tárgyalásainkat a magyar vezetőkkel. Baráti és mélyreható megbeszélést folytattunk Németh Károly elvtárssal. A tárgyalásokon információt cserélünk az országainkban folyó munka tapasztalatairól, s nyíltan szólunk a nehézségekről. Nagy figyelmet szentelünk a magyar—szovjet együttműködés elemzésének, hiszen ez mindkét ország fejlődése szempontjából nagy jelentőségű. Külön szeretném aláhúzni, hogy Mihail Gorbacsov és Kádár János megállapodásának megfelelően már nem kevés intézkedés megvalósult kapcsolataink elmélyítésére, minőséggel való felruházására. Az árucsere-forgalom tekintélyes bővítése, az agráripari együttműködés élénkítése, az alapvető fontosságú magyarországi nyersanyagok kitermelő beruházásaiban való szovjet részvétel — mind-mind újabb lehetőség a legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok teljesítésére. A Mikromed első magyar—szovjet vegyesvállalat létrehozása után a napokban született megegyezés mikroelektronikai, illetőleg csomagolóanyag-gyártó közös vállalatok megalapításáról. Reális lehetőségek vannak más közös vállala- tojk alapítására is. Kölcsönösen előnyös megoldást találtunk arra is, hogy megköny- nyítsük a magyar vásárlások terheit a konvertibilis piacon — mondotta befejezésül Jegor Ligacsov. * * . • Az SZKP Központi Bizottságának titkára este megtekintette a Bartók Béla Emlékházat. A közlekedés, a mezőgazdaság, a bányászat helyzetéről Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Poul Schlüterrel, a Dán Királyság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. A kormány megvitatta a közlekedés helyzetét, és megerősítette a hosszú távú fejlesztési koncepció irányelveit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatást adott az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság 1986. évi tevékenységéről. A kormányszóvivőd értekezleten Bányász Rezső bevezetőben külön szólt a mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány elé került jelentést ismertetve a többi között elmondotta, hogy az őszi kalászosok állapota a március végi felmérés szerint gyengébb volt, mint az 1980-as években bármikor. A hűvös, csapadékos időjárás hatására a vetések állapota kedvezően változott; a Dunántúlon jó, de az Alföldön és másutt gyengébb a növények fejlettsége. összességében úgy ítélhető meg, hogy az őszi vetésű növények termésénél várható kiesést — átlagos időjárás esetén — ellensúlyozhatja a tavaszi vetésű növények termése, valamint a növekvő állatitermék-előállitás és az élelmiszeripar teljesítménye, így a hazai ellátás az elmúlt évek színvonalán maradhat — mondotta a szóvivő. Egyre több pénzt emészt fel az egészségügy, miközben a társadalomban mind nagyobb az elégedetlenség a működésével kapcsolatban. Mi erről a szóvivő véleménye? — hangzott a kérdés. Bányász Rezső válaszában úgy ítélte meg, hogy a kérdésben jelzett ellentmondás helytálló. Ez is indokolja azt, hogy a kormányzat nagy körültekintéssel foglalkozik az egészségügy kérdéseivel. Bejelentette, hogy a Minisztertanács mostani ülésén felhatalmazta az egészségügyi minisztert: az egészségügyi törvény módosítására készített javaslatot terjessze az Országgyűlés illetékes bi- zóttsága elé, s ha annak legfőbb elképzeléseivel a testület egyetért, akkor a kormány nevében az Elnöki Tanács elé terjesztheti, hogy az törvényerejű rendelettel módosítsa a korábbi egészség- ügyi törvényt. A témát kommentálva rámutatott: az elmúlt években felvetődött kérdésekre a szabályozásnak is reagálnia kell — folytatta, utalva a szerv-, a szövet- és a csontvelő-átültetésekre, az újabb orvosbiológiai kutatásukra, a gyógyszernek nem minősülő, ám gyógyhatású anyagok használatára, kipróbálására. Emellett a jelenlegi törvény szinte kizárólag állami feladatként kezeli az egészségügyet, s nemigen szól az egyének és a közösségek felelősségéről. Egy kérdés kapcsán kitért arra, hogy észlelhetők már kezdeti részeredmények a dohányzás visszaszorításában. A statisztika szerint az egy főre jutó dohányfogyasztás 1980-ban már 2,4, 1985- ben 2,1, s tavaly már csak 2 kilogramm volt. Persze ez a „csak” is évi 27 milliárd cigarettát jelent, további társadalmi összefogás szükséges tehát ahhoz, hogy mind többeket ráébresszünk a dohányzás kockázatára. A magyar—szovjet kormányközi bizottság munkáját ismertető jelentés részleteiről szólva a szóvivő tájékoztatott arról, hogy a bizottság mostani ülésszakán részletesen áttekintették a magyar—szovjet felsőszintű megállapodások teljesítésének helyzetét és meghatározták a továbblépés konkrét feladatait. Mint ismeretes, Kádár János és Mihail Gorbacsov tavalyi találkozójának elvi megállapodásai, majd a magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon megfogalmazott közös feladatok az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további lényeges bővítését irányozták elő. Az igen kedvező légkörben zajló munka már eddig is konkrét eredményeket hozott. Az 1986—90-es évekre az áruforgalom egymilliárd rubel értékű terven felüli növelése a cél, s keresik a további bővítés reális lehetőségeit is. A terven felüli árualapok cseréje elősegíti gazdasági egyensúlyunk javítását is. Ez különösen fontos a számunkra, hiszen külkereskedelmi forgalmunk egybarmada így biztos piacra és tervszerű importra számíthat. A közlekedés fejlesztésének elképzeléseiről szólva elmondotta, hogy a kormány most azt vizsgálja meg: hol tart a koncepció kidolgozása, és újabb ösztönzést adott a munka folytatására. Ennek alapjául elfogadta a Közlekedési Minisztérium jelentését, és feladatul szabta, hogy a jövő év első negyedében immár egy részletesebben kimunkált koncepciót terjesszen a kormány elé. Szólt arról, hogy a korábbi — 1968-ban elfogadott — koncepció alapjaiban helyesnek bizonyult, megvalósításában jelentős eredmények születtek, így például az áru- és a személyszállítás teljesítménye két évtized alatt 90 százalékkal nőtt, elkezdődött a közlekedési hálózat rekonstrukciója, folytatódott a vas- útvillamosítás, s emelkedett Háfez Asszad Moszkvában Az- SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hivatalos baráti látogatásra tegnap Moszkvába érkezett Háfez Asszad színiai államfő, az Arab Szocialista Üjjászületés Pártjának (BAATH) főtitkára. A vnukovói repülőtéren a vendéget Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Mihail Gorbacsov a Kreml György termében köszöntötte Asszadot. A színiai államfő pénteken délelőtt koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírján és Lenin mauzóleumánál. Ezt követően megkezdődnek a hivatalos tárgyalások. A szovjet tárgyalóküldöttséget Mihail Gorbacsov vezeti, tagjai Eduard Sevard- nadze külügyminiszter, Szer- gej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter és Anatolij Dobrinyin, a Központi Bizottság titkára. Moszkvában nagy jelentőséget tulajdonítanak a tárgyalásoknak, amelyek során a nemzetközi élet kulcskérdéseit, főként a közel-keleti békés rendezés lehetőségeit, a nemzetközi békekonferencia összehívásával kapcsolatos feladatokat tekintik át. A tárgyalásokat Mihail Gorbacsov és Háfez Asszad megbeszélései követik. Este a vendéglátók vacsorát adnak Asszad tiszteletére, amelyen Mihail Gorbacsov és a szíriai vezető beszédet mond. Szombaton Andrej Gromikó- val folytatja tárgyalásait Háfez Asszad s még aznap elutazik a szovjet fővárosból. Háfez Asszad legutóbb 1985 júniusában járt a Szovjetunióban és tárgyalt Mihail Gorbacsovval, illetve azt megelőzően 1984. októberében tett hivatalos baráti látogatást Moszkvában. 1980. októberében ő írta alá á szovjet—szíriai barátsági és együttműködési szerződést. a tömegközlekedés színvona is. Az utóbbi időben azonba kevesebb pénz jutott a kő: lekedés fejlesztésére, az ágt zat belső tartalékai kimerü tek, s egyre gyakrabban ti madnak zavarok munkájt ban. Korszerűsítésre vár pé dául a vasúthálózat 15 százt léka, nagy gond a folyan hidak hiánya, s elöregedett járműállomány jelentős rí sze. Mindez a belső fejlődés nek és nemzetközi gazdasi gi, idegenforgalmi kapcsok tainknak egyaránt gátja le hét. A szakminisztérium a többi érdekelt szerv bevc násával formálódó elképze lések alkalmasak lehetnek a' ra, hogy ezeket a feszültsi geket fokozatosan feloldják A kormányülésnek a bá nyabiztonsággal kapcsod a to napirendi pontjáról szóív; kifejtette, az elmúlt évek tra gikus bányabalesetei a kot] mányzatot arra késztették hogy a munkavédelem álla mi és szakszervezeti szervei vei együtt áttekintse a súlyo üzemzavarok, balesetek oka it, és hathatós intézkedéseke sürgessen. Bányász Rezső foglalkozót a munkaerő-átcsoportosítás sál járó konfliktusokkal is Megállapította, hogy egyes körzetekben és szakmákban valóban nehezebbé vált a pá lyakezdők helyzete. Bizonyos vállalatoknál az is előfordul! hogy nem vették figyelembe az elbocsátásokkal kapcsolatos szabályokat és a jogi normákkal s a szocialista humanizmussal ellentétes magatartást tanúsítottak. Ez megengedhetetlen, ellene határozottan fellép a kormányzat — hangoztatta. Hozzáfűzte: a probléma horderejének meg ítéléséhez azt is tudni kell, hogy a szerkezetváltás következtében tavaly mindössze 10 ezer dolgozónak kellett állást keresnie, s az érintettek többsége az adott ágazaton belül kapott új munkahelyet. Várható viszont, hogy a szabá- íyozás további szigorodása a vállalatokat körültekintőbb munkaerőgazdálkodásra készteti, s nehezebbé válik majd az elhelyezkedés. Ezért még az idén átfogó program készül a következő időszak munkaerőmozgásának állami irányítására. Elkézelhető, hogy ennek keretében korszerűsíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét, s meghatározni az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat. Eltejedtek olyan híresztelések, hogy a rendőrség „besegít” a munkafegyelem megszilárdításába: napközben ellenőrzi a városban, hogy ki van távol a munkahelyétől. A Belügyminisztérium vezetői vizsgálatot folytattak ez ügyben, s kiderült, hogy mindebből egy szó sem igaz — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez nem is lenne megengedhető. A munkafegyelem erősítése nem rendőrségi ügy, hanem a vállalatok, intézmények vezetőinek a dolga. Azt azonban annál inkább üdvözölni kell, hogy az utóbbi időben a rendőrség mind határozottabban lép fel az élősdi, rendbontó, garázda, munka nélkül tengő-len- gő elemekkel szemben. A költségvetési gondok megoldásának útja immár a folyamatos hatósági áremelés lesz? — így szólt az utolsó kérdés. — Semmiképpen sem — hangzott a válasz —, a kormány legutóbb sem szívesen nyúlt az áremelés eszközéhez. Ennek kapcsán szóvá tette, hogy egyes vállalatok gazdálkodási gondjaik megoldására csak két módot ismernék: vagy az állami költségvetéstől kérnek további támogatást, vagy áremelési szándékkal kopogtatnak az illetékes hatóságnál. S az a legtöbbnek eszébe sem jut, hogy elsősorban az anyag- és energiaköltség, a vállalati rezsi csökkentésénél kell kezdeni a vizsgálódást, megpróbálva egyensúlyba hozni a gazdálkodásukat — hangsúlyozta Bányász Rezső.
