Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 23., csütörtök Nemzetközi sajtóértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) fegyvermentes folyosó meg­teremtésére vonatkozó indít­ványát, illetve a skandináv áilíamak vagy a balkáni or­szágok hasonló kezdeménye­zéseit. Nagyra értékeli Svéd­ország külpolitikai állásfog­lalásait, aktivitását — hang­súlyozta. Egy kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon ismerik és értékelik, hogy Raoul Wallenberg a háború alatt sokat tett az üldözöt­tek megmentéséért. Ezt feje­zi ki, hogy Budapesten utcát nevezték el róla, s most szobrát is felállítják. A Dagens Nyheter című svéd napilap tudósítója a Szovjetunióban végbemenő átalakulásról kérdezte Kádár János véleményét. A párt főtitkára hangsúlyozta: a szovjet vezetés jelenlegi irányvonalát fenntartás nél­kül üdvözöljük, teljes sikert kívánunk az átalakítás po­litikájának, s a nemzetközi közvéleményben is immár glasznoszty néven megis­mert törekvéseknek. Mély meggyőződésünk, hogy mind­ez a Szovjetunió népeinek, szélesebb hatását tekintve pedig Európa és a világ va­lamennyi népének javára szolgál. Ez a Szovjetunió em­lített külpolitikai kezdemé­nyezéseiben, a kölcsönös biz­tonság elvére épülő és meg­egyezésre törekvő politikájá­ban kézzel foghatóan is ér­zékelhető. A jelenlegi szovjet törek­vések célja hasonló azoké- hoz, amelyéket — mint mon­dotta — nem tegnap kezd­tünk Magyarországon. Az ot­tani folyamatok számunkra is kedvezőek. Nem lehet pontosan ugyanazt cseleked­ni két országban, hiszen az adottságok, a méretek, a tör­ténelmi tapasztalatok eltérő­ek, bár bizonyos kölcsönös hatások tedmészetesen lé­teznek. Valamennyi szocia­lista ország építőmunkájá­nak tapasztalatai közös kin­cset alkotnak, s ebből a tár­házból mindegyik állam me­ríthet, miközben egyikük gyakorlata sem lehet kötele­ző mások számára — han­goztatta. A magyar—román viszony­ról s a nemzeti kisebbségek szerepével kapcsolatos ma­gyar álláspontról szólva a svéd rádió tudósítójának kér­désére elmondotta: — A Román Szocialista Köztársasághoz fűződő alap­vétő viszonyunk világos: mindkét ország hasonló tár­sadalmi berendezkedésű, szomszédok vagyunk, a Var­sói Szerződés és a KGST tagjai. Ezt a viszonyt kíván­juk a jövőben is fenntarta­ni,, és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszünk. Ugyanakkor — s ehben nincs semmi rendkí­vüli — bizonyos kérdések­ben vannak véleményeltéré­sek. Ilyen a nemzetiségi kér­dés, amelyet valóban nem egyformáin ítélünk meg. A román álláspont szerint minden olyan kérdés, amely a román állampol­gárokat érinti, kizárólag az ország bel ügye. E fel­fogást mi tiszteletben tart­juk, mint a nemzetközi jog fontos normáját. Álláspon­tunk szerint azonban min­den kormánynak gondolnia kell arra is, hogy lépéseinek milyen a nemzetközi, más országokat érintő hatása. — Azt valljuk: a Romá­niában élő jelentős számú magyar kisebbség akkor cse­lekszik helyesen, ha tisztes­séges állampolgárként a ro­mánokkal együtt dolgozik boldogulásáért. Joga van azonban arra, hogy anya- nyelvét, kultúráját megőriz­hesse, ápolja. Optimista vá­gyóik, bízom abban, hogy kö­zös nevezőre jutunk majd ebben a kérdésben, amely­nek nagyon felelős kezelésé­re van szükség. A megoldást közösen kell megtalálnunk, s döntőbírókat ehhez mi nem keresünk. A párt vezető testületéi­nek a gazdasági gondok meg­oldására tett erőfeszítéseiről érdeklődött az UPI tudósító­ja, aki azt is megkérdezte, várhatók-e személyi válto­zások a vezetésben. Kádár János mindenek­előtt rámutatott, hogy napja­inkban a magyar gazdaság központi kérdése a szerke­zetváltás. Mint mondotta, ezzel továbbra is nagyon ko­molyan kell foglalkozni. Problémaként említette, hogy — miként a Központi Bizottság tavaly november­ben is megállapította — kü­lönböző okoknál fogva ná­lunk éveken át többet fo­gyasztott az ország, mint amennyit megtermelt. Nem alkalmazkodunk elég gyor­san a nemzetközi gazdasági viszonyokhoz. Mindezen vál­toztatni kell. amihez megfe­lelő intézkedésekre van szükség. Ebben teljes az egyetértés a pártban, egész társadalmunkban. Az pedig természetes dolog és helyes is, hogy valamely részkérdés megoldása tekintetében kü­Obuhov a közepes hatótávolságú rakétákról Nyolcadik forduló Befejezte tanácskozását a magyar—szovjet kormányközi bizottság A genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási és le­szerelési tárgyalásokon még ebben az évben megállapo­dás születhet az európai kö­zepes hatótávolságú rakéták leszereléséről — mondta Alekszej Obuhov nagyikövet, a közép-hatótávolságú fegy­verekről folytatott tárgyalá­sokon résztvevő szovjet tár­gyalócsoport helyettes veze­tője, megérkezve a svájci fővárosba a tárgyalások ma kezdődő nyolcadik forduló­jára. Mihail Gorbacsovnak, az SZÉP KB főtikárának kö­zelmúltban előterjesztett ja­vaslatai alapján létrejöttek a közepes hatótávolságú ra­kétákról kötendő megálla­podás feltételei. A Szovjet­unió kész a Reykjavíkban kidolgozott formula alapján külön megállapodást kötni az Európában telepített ame­rikai és szovjet közepes ha­tótávolságú rakéták leszere­léséről — mondotta Obuhov. Moszkva hajlandó a kö­zép-hatótávolságú rakéták és a harcászati-hadműveleti rakéták leszerelésének kér­dését összekapcsolni. Az európai közepes hatótávol­ságú rakéták leszereléséről szóló szovjet—amerikai szer­ződés aláírását követően le­hetővé válik a szovjet har­cászati-hadműveleti raké­ták kivonása az NDK-bólés Csehszlovákiából. Néhány hónap, illetve legkésőbb egy év leforgása alatt pedig a Szovjetunió kész összes ilyen fegyverének megsemmisíté­sére. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai során a szovjet fél javasolta, hogy határoz­zák meg a hadászati táma­dófegyverekről és a rakéta­védelmi rendszerekről foly­tatandó tárgyalások kulcs­kérdéseit. Moszkva abból indul ki, hogy a közepes ha­tótávolságú rakétákról kö­tendő szerződéssel együtt ezek a kérdések is szóba kerülhetnének és alapját ké­pezhetnék egy legfelsőbb szintű megállapodásnak, amely a két felet jogilag egyaránt kötelezné. A hadá­szati támadó fegyverek kér­désének megoldása során fi­gyelembe kell venni a raké­tavédelmi rendszerekről kö­tött ABM szerződés előírá­sait. Az amerikai külügymi­niszter moszkvai megbeszé­lései során a Szovjetunió az ABM. szerződés kapcsán a kibontakozást segítő kompro­misszumokat javasolt — hangsúlyozta Obuhov. lönböző elgondolások vetőd­nek fel. — Ami a kérdés második részét illeti: természetes, hogy amikor új módon kell dolgozni, akikor személyi változások is szükségesek. Olyan friss erőkre van szük­ség, amelyek képesek túllép­ni a régi, megszokott sablo­nokon. — Tudom — tette hozzá —, hogy a én személyemmel kapcsolatban is elhangzanak mindenféle kombinációk, ami bizonyára összefügg életko­rommal is. De annak elle­nére, hogy lassan tizenöt éve nyugdíjjogosult vagyok, úgy tűnik, ezt a nyugdíjat egye­lőre megtakarítják rajtam — fejezte be a kérdésekre adott válaszait Kádár János. Nagy érdeklődéssel foga­dott sajtóértekezlete után Kádár János a Stockholm belvárosában lévő Grand Ho­telben a Svéd Exporttanács, a Svéd Nagykereskedők és Importőrök Szövetsége ve­zető képviselőivel találko­zott. Az MSZMP főtitkárát Hans Stahle, az Alfa-Laval iparvállalat igazgató tanácsá­nak elnöke, a Svéd Nagyke­reskedők és Importőrök Szö­vetsége Igazgató Tanácsának az elnöke üdvözölte. Az üz­letember hangsúlyozta, hogy Svédország gazdasági életé­nek vezetői szeretnék to­vábbfejleszteni a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolato­kat. Országaink együttműkö­dése már eddig is eredmé­nyesen fejlődött, különösen az ipar területén. 30 svéd vállalatnak vannak komoly kapcsolatai magyar partne­rekkel és 6 cég alapított kö­zös vállalatot Magyarorszá­gon. Svéd részről különösen nagy reményeket fűznek az üzleti kapcsolatok további alakulásához, és szeretnék megduplázni az országaink közötti kereskedelmi forgal­mat. A skandináv ország cé­geinek érdeklődését elsősor­ban a Világbank által finan­szírozott — s főleg a föld­művelés és az élelmiszeripar területén megvalósuló — be­ruházások keltették fel. Az üdvözlő szavakat meg­köszönve Kádár János kifej­tette: érdekeinknek is meg­felel a Svédországhoz fűző­dő gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztése, s az ezzel összefüggő kérdések alkotják Stockholmban megkezdett tárgyalásainak egyik köz­ponti témáját. Szólt a ma­gyarországi gazdasági reform továbbfejlesztéséről s leszö­gezte : hazánkban törvényeik biztosítják, hogy a velünk együttműködők nyugodt kö­rülmények között dolgozhas­sanak. A magyar—svéd gaz­dasági kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségei kö­Colombói robbanás A látvány kísérteties volt. A hatalmas erejű robbanás­tól négy autóbusz és két gépkocái azonnal lángba bo­rult, is utasaik menthetetle­nül szénné égtek. Colombo zsúfolt autóbusz-pályaudva­rán pillanatok alatt kitört a pánik, ia detonáció, a tűz és a szerteröpülő törmelék csaknem másfélszáz halálos áldozatot követelt. Ráadásul a mostani véres akció csu­pán egyetlen példa az utóbbi időszakban elharapódzott erőszakhullámban: Sri Lan­kán, a hajdani Ceylonon szinte elszabadult a pokol. A brit korona egykori gyöngyszeme, a mesés szép­ségű teasziget évek óta a tamil és a szingaléz lakos­ság közti véres összecsapá­soktól szenved, s egyre in­kább úgy tűnik, hogy lezá­rulnak a békés kibontakozás útjai. Nyilvánvaló, hogy az el­mérgesedett helyzetben köny- nyen háttérbe csúszik a nemzetiségi ellentétek va­lós oka, a történelmi gyöke­rekből származó etnikai szembenállás, a kétségtelenül fennálló társadalmi-gazda­zött említette a műszaki-tu­dományos kutatásokban való együttműködést. Az MSZMP főtitkára vála­szolt a magyarországi ide­genforgalom bevételeinek felhasználását, exportunk növelését érintő kérdésekre. A találkozó végén szűkebb körben megbeszélést folyta­tott a legnagyobb svéd ipar- vállalatok vezetőivel. Az eszmecserén többek közt részt vett az IKEÄ fa- és bútoripari konszern, az elektronikai berendezéseket gyártó Ericsson cég, a Volvo gépkocsigyár és a Skanska kereskedelmi vállalat kép­viselője. A svéd üzletemberekkel folytatott tárgyalás után Ká­dár János a svéd királyi pa­lotába hajtatott. Az MSZMP főtitkára tiszteletére XVI. Károly Gusztáv uralkodó és Szilvia királyné díszebédet adott. Kádár Jánost szerdán dél­után szálláshelyén felkeres­te Lars Werner, a Svéd Bal­oldali Párt—Kommunisták elnöke. Az MSZMP főtitká­ra tájékoztatta a svéd párt elnökét stockholmi tárgyalá­sairól, látogatásának eddigi tapasztalatairól, valamint a magyar—svéd kapcsolatok­ról. Lars Werner elsősorban a Baloldali Párt—Kommu­nisták május végén sorra kerülő kongresszusa és a párt megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepség előkészületeiről adott tájékoztatást. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a nemzetközi élet. va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgálorn néhány fontosabb kérdését. Kádár János és Lars Werner megelégedéssel szólt a párt- közi kapcsolatokról, és kife­jezték az MSZMP és a svéd Baloldali Párt—Kommunis­ták készségét az együttmű­ködés további elmélyítésére. Kádár János szerdai hi­vatalos stokcholmi program­ja a magyar nagykövetség rezidenciáján fejeződött be. Az MSZMP főtitkárát Szi­geti Károly nagykövet kö­szöntötte és tájékoztatta a stockholmi magyar kolónia életéről. Kádár János a szí­vélyes fogadtatást megkö­szönve röviden r beszámolt a jelenlévőknek á Svédország vezetőivel megkezdett tár­gyalásairól • • • Az éjszakát Kádár János a svéd -miniszterelnök Stock­holm közelében lévő ma­gánrezidenciáján tölti. Az MSZMP főtitkára és kísére­te a reggeli órákban Svéd­ország második legnagyobb városába, Göteborgba uta­sági különbség, s marad a legveszélyesebb tényező: a vak terror, a bosszú és vi- szontbosszú gyilkos körfor­gása. A helyzetet még bonyolul­tabbá teszi, hogy Sri Lankán kisebbségben levő tamilok több milliós népessége él a szomszédos Indiában, így mindenfajta közvetítő pró­bálkozás, a szemben álló fe­lek véleményének közelítése óhatatlanul nemzetközi szí­nezetet is kap. Az új-delhi vezetés eddig is igyekezett közbenjárni a konfliktus bé­kés megoldása érdekében, (Folytatás az 1. oldalról.) ben az év végéig kidolgozan­dó javaslatoik tematikáját. Tudomásul vette azokat a beszámolókat és javaslatokat, amelyeket a két ország il­letékes szervei terjesztettek elő a magyar termelési ka­pacitások teljesebb kihasz­nálására szovjet nyers- és alapanyagok, valamint al­katrészek és komplettáló ter­mékek beszállítása révén. A bizottság tájékoztatót hall­gatott meg a magyar üze­mek szovjet részvétellel és szovjet üzemek magyar köz­reműködéssel történő re­konstrukciójára irányuló munkáról, s a magyar és szovjet vállalatok közötti együttműködés lehetőségei­ről harmadik országokbeli objektumok létesítésében. A bizottság kedvezőnek értékelte, hogy a két ország tervező szervei megállapod­tak a hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezményben elő­irányzott árucsereforgalom 1987—1990. évi bővítéséről csaknem 1 milliárd rubel értékben, és megerősítette, hogy folytatják a munkát újabb árualapok feltárására, a kölcsönös áruszállítások további bővítésére. A bizottság áttekintette az egyesülések, vállalatok és szervezetek közötti közvetlen kapcsolatók fejlesztésére és a közös vállalatok, nemzet­közi egyesülések és szerve­zetek létrehozására irányuló munka eddigi eredményeit. Megállapította, hogy a két ország vállalatainak ezirá- nyú tevékenysége is fel­gyorsult és kiszélesedett: közvetlen kapcsolat jött létre mintegy 100—100 ma­gyar és szovjet vállalat kö­zött, melyek közül 72 válla­latpár az együttműködést már megfelelő okmányokban rögzítette. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy a két ország érintett minisztériumai és főhatóságai nyújtsanak to­vábbi támogatást országaik vállalatainak és szervezetei­nek a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében és közös vál­lalatok létrehozásában. Meg­erősítették, hogy az új együttműködési formáknak az érintett vállalatok érde­keltségén kell alapulniuk: működőképes, önálló, ered­ményesen gazdálkodó közös vállalatok létrehozása támo­gatható. Az ülésszak ideje alatt az alapító vállalatok vezetői aláírták a két új ma­gyar—szovjet közös vállalat és egy közös tervezőiroda létesítéséről szóló okmányo­Elsősegélyt nyújtanak az egyik sérültnek. ám az erőfeszítéseket mind­eddig nem sok siker kísérte. Tragikus paradoxon, de meglehet, hogy a harcban álló két népközösség irányí­tóit épp a mostani colombói merénylet ébreszti rá a helyzet tarthatatlanságára — ellenkező esetben ugyanis aligha kerülhető el, hogy a polgárháború lángjai még magasabbra csapjanak a so­kat szenvedett trópusi szi­getországban. E. E. kát. A Volánpack és a Bit- tara Vállalat vilniuszi szék­hellyel csomagolóanyagok gyártására és termékek cso­magolására hoz létre közös vállalatot. A másik közös gazdálkodó szervezet szék­helye Budapesten lesz, nagy integráltságú áramkörök fejlesztését, gyártását fogja végezni, alapítói magyar részről a Mikroelektronikai Vállalat és a Híradástechni­ka Szövetkezet, szovjet rész­ről a Naucsnij Centr Egye­sülés és az Eléktronzagnan- posztavka Vállalat. A közös tervezőiroda fényforrásgyár­tó berendezések fejlesztésére alakul, résztvevői a Tungs­ram Rt. és a Ívovi Iszkra Egyesülés. Beszámoló hangzott el az új típusú ZAZ személygép­kocsik gyártásában való együttműködés kialakítá­sára irányuló vizsgálatokról. Az együttműködés lehetősé­géről szovjet, magyar és bol­gár vállalatok tárgyalnak. Egyetértettek abban, hogy folytatják a tervezett együtt­működés műszaki-gazdasági kérdéseinek tisztázására irá­nyuló tárgyalásokat. A bizottság két nagy hord­erejű magyar—szovjet vegy­ipari egyezmény teljesítésé­nek a menetét is megvizs­gálta. Áttekintette az olefi­nek és feldolgozási terméke­ik gyártása és kölcsönös szállítás terén folyó koope­rációról kötött kormányközi egyezmény teljesítésének alakulását, és megbízásokat adott a további munkára. Behatóan foglalkozott a nö­vényvédőszerek és műtrá­gyák gyártásáról és kölcsö­nös szállításáról kötött kor­mányközi egyezmény vég­rehajtásával, az e téren je­lentkező tennivalókkal. A bizottság megállapította, hogy kedvező eredmények születtek az agráripari komp­lexum területén folytatott együttműködésben. 32 témá­ban — köztük olyan fontos területéken, mint az új nö­vény- és állatfajták szelek­ciója és kitenyésztése, mo­dern élelmiszeripari gyártás- technológiák létrehozása — írtak alá 1990-ig szóló mű­szaki-tudományos tárcakö­zi megállapodást. Az ülésszakon egyetértet­tek abban, hogy az árufor­galom kölcsönös bővítésének szükségessége, elsőrendű fel­adat a kölcsönös piackuta­tás kiszélesítése, a magyar és szovjet vállalatok tevé­kenységének aktivizálására a két országban gyártott ter­mékek célirányos reklámja, a kölcsönös szállításra aján­lott termékek bevizsgálásá­nak gyorsítása, a megrende­lő által támasztott követel­mények rugalmas figyelem- bevétele, a leszállított gépek pótalkatrész-ellátásának ja­vítása, a műszaki kiszolgálás bővítése. Vizsgálták a KGST-orszá- gok tudományos-műszaki haladásának komplex prog­ramjához kapcsolódó szerző­dések megkötésének hely­zetét. Pozitívan értékelték, hogy a magyar és szovjet minisztériumok, illetve fő­hatóságok a komplex prog­ram fő irányához kapcsoló­dó 1Ű2 téma megvalósítása érdekében a jelenleg folyó ötéves tervre már több egyezményt és szerződést aláírtak. A két ország közöt­ti áruforgalom keretében kölcsönösen szállított ter­mékek műszaki színvonalá­nak emelésével, a minőség javításával kapcsolatos in­tézkedések kidolgozásáról is véleménycserére került sor. A bizottság előzetesen jó­váhagyta a soron következő, Moszkvában megtartandó 37. ülésszak napirendjét. Alekszej Antonovot fogad­ta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára. A szovjet miniszterelnök­helyettes budapesti tartóz­kodása során ellátogatott á BHG Híradástechnikai Vál­lalathoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom