Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. április 23., csütörtök Somogyi Néplap 3 Kerek* asztal 1987. február 19-21. között a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában országos elméleti tanácskozást rendeztek a szocializmus magyarországi építésének útjáról. Ennekelötte Kaposvár adott otthont a kapitalizmus Imélyreható elemzéséhez. Mindkét tanácskozás jelentősen hozzájárult a kapitalizmusról, illetve a szocializmusról lalkotott képünk felfrissítéséhez, valósághű ábrázolásához; a Szegeden elhangzottak elősegítették jövőnk fölvázolását is. A szegedi tanácskozáson részt vett dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára. Rajtuk kívül vendégünk volt Ciay László, a siófoki pártbizottság titkára, Bajer Nándor, a Masterfild Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója, valamint Bánné Varga Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára. Szerkesztőségünket Horányi Barna képviselte. Szeged után Bevezetőként a szegedi tanácskozáson résztvevők így összegezték tapasztalataikat: PAKSI LAJOS: — A kaposvári tanácskozás elméletileg újat hozott a kapitalizmus megközelítésében, sőt a kapitalizmus új jelenségeinek értékelésében is. Gyökereiben tárta föl azokat a folyamatokat, amelyek később bontakoztak, ki. A szegedi tanácskozás a kaposvárihoz hasonlóan jól szervezett volt. A negyven év tapasztalatainak elméleti általánosítása alapot adott a kutatómunka további fejlesztésére, és nagymértékben segítséget adott a szocializmusról való gondolkodásunk megújulásához. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Pártunk gyakorlatában hagyományai vannak az ilyen elméleti tanácskozásoknak. Nincs agy éve, hogy Székesfehérvárott a műszaki fejlődés és a társadalmi haladás témakörét dolgozták fel. Arról, hogy Szegeden létrejött ez a tanácskozás, nem kis büszkeséggel mondhatjuk: a gondolat Kaposvárról indult el. Megfogalmazhatjuk azt is — ez több előadásban is elhangzott, —, hogy a szocializmus építése hazánkban nem választható el a nemzetközi körülményektől, leginkább a szocialista országok fejlődésétől. A szocializmus magyarországi építésének tapasztalatai igazolják, hogy adottságaink figyelembevétele mellett meghatározó tényező volt a szocialista országokkal való összefogás. Szegeden összetett vizsgálódásra került sor, s ez politikai gyakorlatunk kifejezője. Manapság nehéz volna úgy gondolkodni, távlatokat fölrajzolni, ha a politika nélkülözné a tudományok eredményeit, az ideológiai gondolatokat. Régi tanulság, hogy a politika, a tudomány és az ideológia testvérek, szorosan összefüggnek. Akkor értük el legnagyobb sikereinket, amikor a politika föl tudta karolni a tudományos kezdeményezéseket, a kutatások eredményeit, s ehhez tudta mozgósítani az ideológiát, marxista nézeteinket, és a gyakorlat nem került szembe ideológiai elveinkkel és céljainkkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Magyarországon úgy kezdődött, hogy a politika épített a tudományos eredményekre és a gyakorlatra. A gazdaságirányítási rendszer változásait is erőteljes tudományos munka előtte meg, erre a politika építeni tudott. Pártunk gyakorlatában rendszeressé vált, hogy a közép- és a hosszabb távú fejlesztési elképzelések felvázolásához kikérik a tudományos szakértők véleményét. Gondot Okoz, hogy bizonyos döntéseinknél —akár gazdasági, akár politikai — kevésbé számolunk azok ideológiai hatásával. Ebből fakad, hogy az ideológiai munkát nem értékeljük úgy, ahogy kellene. Márpedig vannak ideológiai érdekeink is. GIAY LÁSZLÓ: — A társadalmi, gazdasági élet ellentmondásaival a „végeken”, az alapszervezetek irányításában dolgozó pártmunkásoknak mindennap szembesülniük kell. A párttagság ma már „a mundér tisztelete” jegyében nem fogad el akármilyen válaszokat. Ügy vélem, hogy a szegedi tanácskozás anyaga sókat segít a meggyőzőbb érveléshez. PAKSI LAJOS: — Bonyolult és nagyon szoros kapcsolatot látok a tudomány és a politika között. Ha abból indulunk ki, hogy a politika maga is tudomány, ez a kapcsolat még szervesebbé válik. Az egyre bonyolultabb kérdések megválaszolásához jobban fel kell használni a tudományt. Elhangzott az a nézet is, hogy a tudomány feladata a helyzetfeltárás, a politika pedig oldja meg a nehézségeket. Ezt a véleményt elutasították. Tudniillik a politika azt igényli a tudománytól, hogy ne csak helyzetfeltáró legyen, hanem javasoljon tudományos alternatívákat a politika számára. Végtére is a tudomány és a politika együttes felelősségéről van szó. Ilyen szempontból új hangsúlyokat éreztem a tanácskozáson, s ez elméletileg igen időszerű volt. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Nem szabad ezeket a területeket viszonylagos önállóságukból kiszakítani, inkább hasznosítani szükséges ezek összefüggéseit. Arra gondolok például, hogy a tudomány jelenlétét a társai dalmi gyakorlatban ne csak a tudósok feladatának tekintsük; kiérlelt tudományos eredményeik mielőbbi gyakorlati megvalósítását is elő kell segíteni. SZERKESZTŐSÉIG: — Több munkacsoportban folyik a vita. Nagy hangsúlyt ka- pott Szegeden a gazdaság. A reform hangoztatása mellett azonban mintha elhalványult volna a hogyan kérdése. BAJER NÁNDOR: — A jelenlegi gazdálkodás, mint a jól működő vállalatok esetében látjuk, nem képes biztosítani fejlődésünket. Alap- anyaggyártók vagyunk. Ez az iparág teljes egészében importra szorul. Amellett, hogy igyekszünk kielégíteni a belföldi igényeket, importlehetőségeket is keresünk. A gyár helyzetéből adódóan alapanyag- és értékesítési gonddal küszködünk. Olyan műszaki fejlesztésre lenne szükség, amely a gazdaságosságot fokozza és megoldja a gyár létszámhiányát. A textilipar sokat hoz a magyar ipar konyhájára, igaz, három műszakban, de jól keresnek a dolgozók. Három-négyszázezer forint értéket termel meg itt egy munkás, máshol esetleg százezret. Látványos sikereket akkor tudunk csak elérni, ha a termelési érték alapján rangsorolják a vállalatokat; s eszerint fejleszthetnek. Akár ötszázezer forint termelési értéket is elérhetnénk korszerűbb gépekkel, s a minőséget is jelentősen javíthatnánk. A munkáslétszám szintén növekedhetne. SZERKESZTŐSÉG: — Milyen sajátos vonásai vannak a szocializmus építésének Somogy megyében? GIAY LÁSZLÓ: — A mi területünk, a Balaton környéke a megyén belül is sajátos vonásokat hordoz. A politikai munkát idegenforgalmi környezetben végezzük. Nem volt és ma sem köny- nyű az idegenforgalommal összefüggő ellentmondásokat feloldani. A lakosság nagy része jobban él, mint a megye más vidékein. Az idegenforgalomnak köszönhetően fejlettebb az infrastruktúra. Ugyanakkor sok hátrány is származik szerepkörünkből. Például nagyobb arányú a bűnözés, a zsúfoltság, szélsőségesebbek a létviszonyok. Mindezek mellett a szocializmusról vallott felfogást nyugati, de a szocialista vendégek életvitellé, véleménye is formálja. A meggyőző munka következtében az idegenforgalom a szocializmus képe kialakításában pozitív szerepet játszik. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — A konferenciának abban is nagy jelentősége volt, hogy nem mindig pontos szocializmusképünket a valósághoz igazította. Az ideológiában van-e pluralizmus Magyarországon? Nemcsak az ideológiában kell ezt keresni, hiszen a gazdasági életben is számos rétegezettséggel lehet találkozni. Ha a marxizmus— leninizmus hegemón szerepére gondolunk, akkor ezzel azt is kimondjuk, hogy a tudományos világnézetünkön kívül számos más nézet is jelen van társadalmunkban. Ez nem valamiféle visszalépés jelenlegi szocializmusképünkben, hanem a valóság pontosabb és jobb felismerését, tükröztetését jelenti. SZERKESZTŐSÉG: — Ezekben iá hetekben az ifjúsági iszervezetekben a KISZ-tagok is megfogalmázták véleményüket eddigi tevékenységükről, vázolták elképzeléseiket. Milyen gondolatokat ébresztett bennünk a szegedi tanácskozás? BÁNNÉ VARGA VALÉRIA: ,— A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása foglalkoztatta leginkább a fiatalokat azon az aktívaérte- kezleten, amelyet a szegedi tanácskozás után szerveztünk. Azt tartották a KISZ- vezetők a legérdekesebb kérdésnek, hogy a szegedi konferenciának mi lesz a gyakorlati haszna. A KISZ-tag- ságnak fontop feadatokat határoztunk meg az agitációs- és ropagandamunkában a múlt évi küldöttgyűlésen. Ilyen, hogy gyorsan reagáljunk azokra a kérdésekre, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Most italán sikerült. Ahhoz, hogy a taggyűléseken vagy a „Jövőnk a tét” akció kapcsán felvetődött kérdésekre tudjanak válaszolni a KlSZ-vezetők, szükség van arra, hogy elméleti témákról is szót váltsunk. PAKSI LAJOS: — A szegedi tanácskozáson részleteiben nem volt szó a társadalom különböző területeiről, például a KISZ megújulásáról. Mégis úgy gondolom, hogy elméletileg megfogalmazták ezeket a gondolato- kait. Nagy hangsúlyt kapott például a szocializmus építése és a demokrácia összekapcsolása. Mégpedig úgy, hogy a demokrácia fejlődése és fejlesztése az alulról szerveződő demokratikus csoportok alapján képzelhető el. GIAY LÁSZLÓ: — A fiatalok másképp viszonyulnak a szocializmus értékeihez, mint az alapot teremtő nemzedék. KapitíalizmuSképü- ket sokszor csak a tucatnyi fejlett országról szerzett ismeretek alakítják. Nehézségeink láttán, és különösen a nyugati vendégek életvitelét, technikai eszközeit látva, könnyen jutnak hamis következtetésekre. Ebben közrejátszik az is, hogy történelmi múltunkat kevéssé ismerik, bá'r az utóbbi éveikben sokat tettünk azért, hogy hitelesebb képük legyen felszabadulás utáni történelmünkről. Ha valahol, hált az ő körükben kiemelkedően fontosnak tartom az érvelő vitákat, a valósághű tájékoztatást, a megfelelő hangnemet. Azt tapasztalom, hogy a pártszervek egy része ma is magukra hagyja a fiatalokat. A KISZ-munka megújulása a pártszervek nagyobb segítségét, felelősségteljesebb támogatását igényli. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — A tanácskozáson külön szekció foglalkozott a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével és megújulásával. A pártra, a KISZ- re, a szakszervezetre és más mozgalmakra vonatkozóan is bizonyos követelményeket fogalmaztak meg. A pártnak is meg kell újulnia, a párt vezetőszerepének . korszerű megfogalmazásával. Ennek nagy jelentősége és szerepe van a KISZ és más társadalmi, állami szervek megújhodásában is. Általában azt fogalmazták meg, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájához nincs meg a szükséges önállóság, amelynek körülményei között sajátos érdekeiket jobban ki tudnák fejezni. Az alulról jövő kezdeményezéseket nem gyanakvással kellene fogadni, hanem segíteni a kibontakozást. SZERKESZTŐSÉG: — A szegedi tanácskozás jó képet festett vitakultúránkról, noha tudjuk, hogy voltak szemléletbeli összeütközések is. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Természetesen volt előzménye a konferenciának. A szervezők helyesen tették, hogy az elméleti tanácskozásra nem hívták meg a szélsőséges nézeteket képviselő személyeket. Pontosan azért nem, mert a szocializmus lényegéről folyt a vita. A periférikus nézeteket később megvitathatják. Ezzel nem azt mondom, hogy a periférikus nézetekre ne figyeljünk. Lenin kifejtette, hogy a szóródásokra is oda kell figyelni. Előrelépés volt, hogy kétségkívül tárgyilagosabbá, érvelőbbé váltak a viták. Volt türelem egymás véleményének a meghallgatására és a velük való vitatkozásra. Ez előrelépés a magyar vitakultúra történetében. Nem tudok egyetérteni viszont azokkal a véleményekkel, miszerint a szegedi tanácskozás csupán diagnózis volt a szocializmus építéséhez, gyakorlatához. PAKSI LAJOS: — A tanácskozáson is szóba került, hogy közgondolkodásunkban számottevőek azok az ideolo- gisztikus elemek, amelyeket a gyakorlat próbájának nem vetettünk alá. Sok közülük leépülőben van. Ezáltal a vitakultúra is fejlődhet, hiszen természetesebbnek tudjuk felfogni a másik véleményét. GIAY LÁSZLÓ: — Szegeden a szocializmus mai valóságáról folyt felelősségteljes vita. A pártélet megújulása igényli, hogy az alpszerveze- tekben folyó viták a szocialista építés valós kérdéseiről szóljanak. A pártdemokrácia érvényesülését ma még sok nehézség gátolja, s ez hibákat is idézhet elő. A mondvacsinált napirend, az éntekezle- tesdi, az indokolatlan terjen- gősség éppúgy gátja az érdemi eszmecsere kibontakozásának, mint a hatalmi szó érvényesítése, a kritikátlanság vagy a vitázók érdekviszonyainak figyelmen kívül hagyása. Másképp kell érvelni homogén közegben, például a pedagógusok között, s a meggyőzés eszközrendszerét másképp kell használni a csak fizikai dolgozókait foglalkoztató aapszervezetek- ben. Vannak közös vonások, de sémákban gondolkodni nem szabad. Nagyfokú politikai érzékenységre és árnyaltságra van szükség. Különösen fontosnak tartom, hogy az érdemi viták a párt fórumain folyjanak s a kritikus véleményt megfogalmazókat ne érjék egzisztenciális hátrányok. BAJER NÁNDOR: — Munkásainkat hozzászoktatta a követelményrendszer a jobbra való törekvésre. Ebben nem kis szerepet játszik a kereseti lehetőség. Látják, ha többet és jobban dolgoznak, előbbre juthatnak. Éppen ezért a meggyőzésnek kisebb a szerepe, persze ez sem elhanyagolható. Erős szállal kötődnek dolgozóink a gyárhoz. A csillagos eget is le lehetne hozatni velük. Az újításokat fontosnak tartom. Azt fejezi ki ez a ténykedés, hogy gondolkodnak az emberek. Nemcsak a munkájukat újítják meg, hanem önmagukat is. És ezáltal másokat. SZERKESZTŐSÉG: — A KISZ-ben hogyan élnek a vitakörök? BÁNNÉ VARGA VALÉRIA: — A politikai képzési rendszer változóban van. Saját tanfolyamainkon megróbá- lunk olyan helyzeteket teremteni különböző játékokkal, hogy gyakorolni lehessen a meggyőzést, a vitát. A tavaszi taggyűlések tapasztalatai azt is mutatják, hogy lassan ér le a KISZ XI. kongresszusának a szelleme az alapszervezetekhez, de már vitatkoznak az álapszerveze- tekben arról, mit csináltak eddig jól és rosszul. Ez nagyon fontos lépés. PAKSI LAJOS: — Nélkülözhetetlen az ifjúság fölkészítése a következő évek feladataira. Természetes, hogy ebben a folyamatán a politikai képzés, a szocializmusról való korszerű gondolkodás kialakítása a döntő. Több fórumon Is elmondtam, hogy ha a fölkészítés konkrét politikai, gazdasági cselekvési TÁRSADALMI SZEMLE A MAGYÁR SZOCtAUSZTü H&JMKÁSPAfiT tsiMüjm és poomxi programmal nem párosul, akkor kevés eredményt fogunk elérni. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Az előretekintéshez szilárd alapokra, pontosabban megfogalmazott tapasztalatok összegezésére van szükség. Ha az ifjúságnak a jövő szocializmusképét akarjuk megrajzolni, áhhoz nem elég, ha éveket ragadunk ki az elmúlt négy évtizedből. Hibás következtetésre juthatnánk akkor is, ha csak a hibákról beszélnénk, mint ahogy akkor sem szolgáljuk jól céljainkat, ha csak a jóra, a szépre emlékezünk. Mélyebbre kell ásni ezekben a kérdésekben. SZERKESZTŐSÉG: — Az oktatásban is alkalmazni kell ezeket a gondolatokat. A különböző alkotó közösségekre, műhelyekre szintén nagy feladat vár a bban, hogy szocializmusképünk teljesebb legyen. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — A legfontosabb tennivaló, hogy meg kell ismernünk, tanulmányoznunk kell a szegedi tanácskozás anyagát. Utána pedig legyünk hirdetői az ott megfogalmazott elveknek. Ebben mindenekelőtt propagandistahálózatunkra, a megye önálló kutatási műhelyeire, az oktatási igazgatóság és körébe vont tanárak munikájára számítunk. A szegedi tanácskozás arra késztet bennünket, hogy Somogybán is végiggondoljuk a felszabadulást követő időszak sajátos megyei tapasztalatait. PAKSI LAJOS: — Sűrűn találkozik az ember a köz- gondolkodásban, az egyes emberék felfogásában azzal, hogy olyan szocializmusképet várnak, amely megmutatja a társadalom részleteit is. A szegedi tanácskozáson nem erről volt szó. A marxizmus egyébként mindig is elutasította azt, hogy a jövő társadalmáról részletekben mutasson képet. A társadalom fejlődésének objektív tendenciáit tudjuk megragadni. Ez állandó tudományos munkát igényel, megújuló gondolkodást a szocializmusról. Ehhez nélkülözhetetlen a helyes történelmi szemlélet, a társadalom minden rétegének a bevonása. „Recept” nélkül fejeződött be a szegedi tanácskozás, tehát adott alapot a továbbgondolásra. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Rugalmasan, dialektikusán, a mindenkori körülményekhez és sajátosságokhoz kell igazítani a szocializmusról alkotott képét. BÁNNÉ VARGA VALÉRIA: — Közelmúltunk megismerése nagyon fontos. KISZ-ve- zetőink találkoztak elődeikkel, akik az elmúlt húrom évtizedben tevékenykedtek. Fontos, hogy ezék a találkozók meg tudjanak újulni. Sctk mondanivalója van annak a korosztálynak a mostani KISZ-vezetőik számára. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Az ifjúság megnyerése a szocializmus érdekeinek, szövetségi politikánknak mindenkori szerves része. Az ifjúság automatikusan nem fogja szervezni önmagát a szocializmusért; ezt a felnőtt-társadalomnak a segítségével, közreműködésével, korszerűbb felfogással érhetjük el. Minden kor ifjúsága másként és más módon jut el a szocializmushoz.
