Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 14., kedd Megkezdődtek a hivatalos kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) kölcsönösen rámutattak, hogy a nagyhatalmak mellett a kis és közepes országok is fon­tos szerepet játszanak a nem­zetközi béke és biztonság megteremtésében és megőr­zésében. Ezt támasztják alá a helsinki folyamat eredmé­nyei is. Az európai együttműködés továbbvitele megkívánja a különböző társadalmi rend­szerű államok gazdasági kap­csolatainak fejlesztésén. En­nek érdekében mind dán, mind magyar részről hangsú. lyozták a két nagy európai gazdasági tömörülés, a KGST és az EGK közötti, illetve az EGK és az egyes KGST-tag- országok közötti kapcsolatok rendezésének fontosságát. A magyar—dán kormány­fői tárgyalások után az esti órákban Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szállásán kereste fel Poul Schlütert. A megbeszé­lésen jelen volt a két nagy­követ is. Lázár György és felesége este díszvacsorát adott Poul Schlüter és felesége tisztele­tére a Parlamentben. George Shultz Moszkvába érkezett Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Shultz amerikai (balra) és Sevardnadze szovjet külügyminiszter között (Folytatás az 1. oldalról) cserélt a kétoldalú viszony­ról is, így szó lesz többek között emberiességi kérdé­(Telefotó: AP—MTI—KS) sékről, valamint a washing­toni szovjet és a moszkvai amerikai nagykövetség és diplomáciai képviseletek munkafeltételéiről. Hétfő esti kommentár Óvatos várakozás Felelősségteljes, komoly tárgyalásokat várunk, és ab­ban reménykedünk, hogy az amerikai vendéggel folyta­tandó megbeszélések közép­pontjában valóban a súly­ponti, nemzetközi szempont­ból is lényeges problémák, és nem az utóbbi napokban Washingtonban előszeretet­tel felhozott „kém-hisztéria” vádjai kerülnek. Így foglal­ható össze az a várakozás, amely .az amerikai külügy­miniszter, George Shultz teg­nap kezdődött moszkvai lá­togatását megelőzte. Szó sincs tehát arról, hogy a szovjet fővárosban túlzott optimizmussal követnék a washingtoni diplomácia irá­nyítójának vizitjét. Ellenke­zőleg, Moszkvában tisztán látják, hogy a két nagyhata­lom közti viszonyt jónéhány olyan ellentét, érdekütközés, és mélyen gyökerező bizal­matlanság terheli, ami alig­ha ad lehetőséget a gyors előrelépésre. Mégis — amint azt a Gorbacsov főtitkár múlt iheti prágai útja során tett javaslatok is jelzik — maximális rugalmassággal és a béke védelme iránti elkö­telezettséggel igyekeznek megtalálni azt a találkozási pontot, ázt az áttörési lehe­tőséget, amely a kölcsönös kezdeményezések, vagyis a szavak után végre tettekhez, a tényleges fegyverzetkorlá­tozással megállapodások megkötéséig vezethetne. Moszkvában azt sem tit­kolják, hogy az elvileg az ez évre előirányzott újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó éppen ettől, egy, legalább kezdeti lépést jelentő lesze­relési egyezmény kidolgozá­sának sikerétől függ. Pilla­natnyilag úgy látszik, hogy az európai közép-hatótávol­ságú nukleáris eszközök té­mája lehetne az a terület, ahol a két fél véleményének közelítésére a legnagyobbak az esélyek, ám .(lásd például a washingtoni törvényhozás­ban folyó vitákat, vagy a Pentagon ellenvetéseit) még e kérdéskörben is számos buktatóra kell számítani. Nem indokolatlan tehát a moszkvai várakozást jellem­ző óvatosság. Ez persze nem jelent elzárkózást az egyéb napirendi pontok megvitatá­sától, legyen szó akár az atomkísérletek ügye-ől, az űrfegyverkezés problemati­kájáról, a bécsi utótalálkozó­ról, vagy különböző kétolda­lú kérdésekről. A lényeg — emlékeztetnek diplomáciai és sajtókörökben egyaránt Moszkvában —, hogy ameri­kai részről is megnyilvánul­jon az a felelősségtudat, és konstruktív, építő szándék, amely feltétele bármely jö­vőbeni megállapodásnak. A vádaskodások épp ezért nem­igen tekinthetők másként, mint tudatos próbálkozás­ként arra, hogy a világpoli­tikai jelentőségű ügyeket mellékvágányra csúsztatva, a szembenállás és terméket­len viták folytatásának ve­szélyét növeljék. Sz. G. A közélet I ftffM Szűrös Mátyás Bulgáriába utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Szófiába utazott. Kíséretében van Öszu István, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Szabó Sándor, a KB munka­társa. Az elutazásnál a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Georgi Pangelov, Bul­gária budapesti nagykövet­ségének követ-tanácsosa. KISZ-küldöttség látogatott Moszkvába Hétfőn Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottsá­gának delegációja, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vesz az Össz-szövetségi Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség április 15—18. között sorra kerülő XX. kongresszusán. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Szakszervezeti küldöttség utazott Prágába Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, a csehszlo­vák szakszervezetek XI. kongresszusára. Magyar-lengyel gazdasági tárgyalások Hétfőn a Parlamentben megkezdte munkáját a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XXIII. ülésszaka. A magyar tárgya­ló küldöttséget Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a lengyelt Jó­zef Koziol miniszterelnök- helyettes, a bizottság társel­nökei vezetik. A tárgyaláso­kon áttekintik a két ország gazdasági együttműködésé­nek időszerű kérdéseit, az előző ülésszakon célul kitű­zött feladatok megvalósítá­sának helyzetét. Befejeződött a Duna Bizottság 45. ülésszaka Hétfőn Budapesten plená­ris üléssel véget ért a Duna Bizottság 45. ülésszaka, ame­lyen hét tagország küldöttsé­ge és több nemzetközi szer­vezet képviselője vett részt. Az egyhetes ülésszakon munkabizottságokban tár­gyalták meg a korábbi szak­értői értekezletek előterjesz­téseit, ajánlásait és számos fontos hajózási, vízépítési, hiidrometeorológiai és statisz­tikai okmányt fogadtak el, amelyek hozzájárulnak a dunai közlekedés feljesztésé- hez, biztonságához, a kör­nyezetvédelemihez. Elisme­réssel fogadták a bizottság új kiadványait, köztük a Duna magyar, 1433—1656 ki­lométeres szakaszának hajó­zási térképét, amelyet úgy állítottak össze, hogy a to­vábbi módosításokat egysze­rűen átvezethessék majd. Mi­után a dunai hajózási tér­képek jó két évtizedesek, s azóta sok változás történt, várhatóan még az idén kiad­ják a jugoszláv szakasz, jö­vőre pedig az osztrák sza­kasz térképét, a hajóskapitá­nyok hasznos segédeszközét. Ugyancsak elkészült a Duna Bizottság Statisztikai Adat- gyűjteménye, amely 35 éves időszak adatait foglalja ösz- sze. Az ülésszakon információit hallgattak meg a dunai ha­jóút fenntartásáról, a Duna, a Rajna és a Majna árufor­galmáról. Elfogadták Djordje Lalosevits-nak, a Duna Bi­zottság igazgatójának beszá­molóját az egy év alatt vég­zett eredményes munkáról, valamint a bizottság mun­katervét és költségvetését. A három éves megbízatás lejártával tisztségviselőket választottak az ülésszakon. A következő három évre a Du­na Bizottság elnöke Venelin Kocev, Bulgária magyaror­szági nagykövete, alelnöke Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes, titkára pedig Arthur Agstner, Ausztria magyarországi nagykövete lett. Elhatározták, hogy a következő ülésszakon — a jövő év áprilisában — ün­nepélyesen megemlékeznek a dunai hajózás rendjére vo­natkozó egyezmény, a belg­rádi Dunai Konvenció alá­írásának 40. évfordulójáról. II. János Pál hasaérkexett Latin-Amerikából „Nagyon pozitív” tapaszta­latnak minősítette II. János Pál pápa hétfőn véget ért tizenhárom napos latin-ame­rikai útját. Az egyházfő re­pülőgépe délben érkezett Rómába. A pápa eliísimerően nyilat­kozott a helyi egyházakról, amelyek Uruguayban, Chilé­ben és Argentínában „közel állnak” a napi események­hez. Különösen a chilei egy­házat és népet dicsérte a pápa hangoztatva, hogy az ottani lakosság „nagy méltó­sággal” szállt szembe a pro­vokációkkal. A fiatalok sze­repét az egyházfő külön ki­emelte. II. János Pál kérdésekre válaszolva leszögezte azon­ban, hogy az általa felkere­sett országok politikai hely­zetének megoldását illetően nem hivatott állást foglalni. A kínai parlamentben ünnepélyesen aláírták Kína és Portu­gália kormányának közös nyilatkozatát Makao kérdésének rendezésére. A képen: az aláírásra érkezett Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök fogadtatása a pekingi repü­lőtéren. Balról vendéglátója, Csao Ce-jang kinai miniszter- elnök. (Telefotó: AP—MTI—KS) 750 éves város Berlin jubilál A Schauspielhaus hangver­senypalotában megtartott pompás koncerttel nyílt meg a 750 éves Berlint köszöntő jubileumi ünnepségsorozat. Kiállítások, népünnepélyek, nemzetközi találkozók és kongresszusok, neves művé­szek és együttesek vendégjá­tékai, sportversenyek — ösz- szesen kétezer-kétszáznál is több rendezvény ígér felejt­hetetlen élményeket a berli­nieknek, s az ország egész lakosságának, valamint az Induljunk ki a városköz­pontban emelkedő köztársa­sági palotából, ahol a parla­ment tartja üléseit, és szá­mos társadalmi és kulturális rendezvény színhelye. Halad­junk tovább a történelmi ne­vezetességű Unter den Lin- denen az Akadémia térig. Az eredeti pompájában hely­reállított Sohinkelschen Schauspielhaus-zal (színház), a Francia és Német- dóm­mal, és a többi történelmi A Spree folyón átívelő, klasszikus szépségű Marx—Engels híd évforduló alkalmából odalá­togató külföldi vendégeknek. Berlinnek • az idén sok-sok alkalma1 adódik arra, hogy tovább öregbítse hírnevét, mint virágzó, lüktető életű világváros. épülettel a tér valóban le­nyűgöző látványt nyújt. A város képe szinte na­ponta változik. A régi Ni- kotaikirohe (Miklós temp­lom) környéke teljesen új képet mutat. Itt is, mint A berliniek kedvelt találkozóhelye, az Alexanderplatz a vi­lágórával A NSZEP 1971-ben meg­tartott VIII. kongresszusa óta eltelt időszak a város törté­netének legtermékenyebb korszakává vált. Még soha nem folyt olyan ütemű épít­kezés, mint az utóbbi tizenöt év alatt. Tegyünk egy sétát az NDK jubiláló fővárosában. Min­denekelőtt egy kis történel­mi visszapillantás. Köztu­dott, hogy a második világ­háború után a város köz­pontja úgyszólván romokban hevert. A másik tény, hogy Berlin külvárosaiban egykor hatalmas nyomornegyedek voltak. Ez a két tényező ma­gyarázza, hogy a belváros­ban hatalmas rekonstrukciós munkálatokra volt szükség, más területeken pedig hatal­mas új lakóterületek épül­tek. A megmaradt, felhasz­nálható épületéket korszerű­sítették, megszűntek a szűk és sötét hátsó udvarok, a la­kásokat pedig igyekeztek ké­nyelmessé, otthonossá tenni. mindenfelé másutt, pompás oszlopsorok jellemzik a tör­ténelmi épületeket. Az NDK fővárosának fej­lesztésében, építésében az egész köztársaság tevéke­nyen vesz részt. Ki kell emelni az ifjúság szerepét, amely tevékenyen mindent elkövet, hogy a város érté­kes építészeti örökségeit megóvja. 1971 óta nem kevesebb, mint negyedmillió lakást épí­tettek, rekonstruáltak vagy modernizáltak Berlinben. Különösen kiemelkedik a Marzahn városnegyed, ahol 1977 óta 150 ezren találtak új, szép és kényelmes ott­honra. És még nem beszél­tünk az egész várost behá­lózó hatalmas parkokról és játszóterekről. És valódi nyu­galmat nyújtanak a vizek, a tavak, a Spree folyó és csa­tornái, amelyeken a berlini­ek oly szívesen hajóznak, csónakáznak. G. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom