Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 1., szerda Szovjet—brit megállapodásokat írtak alá Balról jobbra: Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov és Nyi- kolaj Rizskov a Kremlben a közös szovjet—brit dokumentu­mok aláírása után Lázár György felavatta a TVK új üzemét (Folytatás az 1. oldalról.) évben az eredetileg előirány­zott 120 ezer tonna helyett legalább 135 ezer tonna ter­méket kívánnak előállítani, ami megközelíti a gyár ter­vezett névleges kapacitását. Ezután. Lázár György mon­dott avatóbeszédet. Tolmá­csolta a Tiszai Vegyi Kom­binát dolgozóinak Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és a Minisztertanács üdvözletét, s elismeréssel szólt a mun­kában résztvevő hazai és külföldi vállalatok kitűnő együttműködéséről. Elsősor­ban ennek köszönhető — hangsúlyozta —, hogy a be­ruházás a tervezettnél gyor­sabban és alacsonyabb költ­séggel valósult meg. A mai gyáravatás iparpolitikai ese­mény hazánkban — mon­datta Lázár György —, an­nál js inkább, mert az új li­neáris palietiléngyár évente három és félmülliárd forint­tal javítja az ország deviza- mérlegét. Csak ilyen üze­mekkel nyílik lehetőség a vi­lágszínvonalhoz való felzár­kózásra, arra, hogy a ma­gyar termékek a nemzetközi piacokon is versenyképesek legyenek — mondotta egye­bek között. Az avatóünnepségen ki­tüntetéseket adtak át a gyár tervezésében, építésében és felszerelésében kimagasló ér­demeket szerzett több mint 200 dolgozónak. A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át Mohácsi Dezső, a TVK beruházási igazgatója, valamint Stickl László, a TVK budapesti kirendeltsé­gének igazgatója. Az ünnepséget követő gyár- látogatáson a házigazdák Lá­zár Györgynek és az avatá­son résztvevő vendégeknek bemutatták az új üzem kü­lönleges technológiai rend­szereit és termékeit. A Mi­nisztertanács elnöke megte­kintette a TVK új geotextí- lia üzemét is, amelyben je­lenleg a próbaüzemelés fo­lyik. Ennek a gyárnak a ter­mékeit a Szovjetunióban épülő jamlburgi gázvezeték alapozásánál fogják felhasz­nálni. A gyánavató előtt Lázár György rövid látogatást tett a ma mér 20 ezer lakosú Leninvárosban, ahol Hege­dűs György tanácselnök tá­jékoztatta a város életéről, dinamikus fejlődéséről. Santiago utcáin a chilei rendőrség hétfőn vízágyúk­kal és könnygázbombákkal támadt tüntető diákokra. Húsz fiatalt letartóztattak. A diákok három baloldali el­lenzéki társuk meggyilkolá­sának második évfordulóján tüntettek. A mészárlás kö­rülményei máig tisztázatla­nok. A csendőrséggel szoros kapcsolatban álló gyanúsí­(Folytatás az 1. oldalról.) cott 71. éves közgyűlésén megvitatták a kétoldalú gaz­dasági kereskedelmi és mű­szaki- tudományos együtt­működés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mon­dott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló ha­gyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képvise­let felállítását Mihail Gor­bacsov 1984. évi nagy-bri- tanniai "látogatása idején ha­tározták el. Akkor a szovjet vezető (abban az időben az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet— brit kereskedelmi forgalmat 40—50 százalékkal növelni kell. „Egyetértek ezzel az elképzeléssel — mondotta Thatcher asszony —, de ehhez még sokat kell mun­kálkodnunk.” A brit kormányfő el­mondta: Rizskov szovjet mi­niszterelnökkel kedden tar­tott megbeszélésén egyetér­tettek abban, hogy a kétol­dalú kereskedelem értéke 1990-re elérheti a 2 és fél milliárd rubelt. Margaret Thatcher véle­ménye szerint ez év végéig tető alá lehet hozni az eu­rópai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vo­natkozó különmegállapodást. A brit kormányfő ezt ked­den Moszkvában tartott saj­tóértekezletén jelentette ki. Margaret Thatcher tájékoz­tatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látoga­tásának eredményeiről és válaszolt az újságírók kér­déseire. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Nyiko- laj Rizskov szovjet minisz­terelnök és a két szovjet ve­zető felesége kedden este Moszkvában szűk körű va­csorán találkozott Margaret Thatcher brit miniszterel­nökkel. Thatcher asszony a nap folyamán felkereste a Szov­jetunió tudományos akadé- miájánlalk kristálytani inté­zetét. A kormányfőt elkísér­te Guríj Marcsuk, a tudomá­nyos akadémia elnöke. Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elé­gedetten szólt moszkvai út­tottakat — bizonyíték hiá7 nyában — szabadlábra he­lyezték. A chilei hatóságok a biz­tonsági erőknél fokozott ké­szültséget rendeltek el a közelgő pápai látogatás miatt. Az ellenzék a chilei diktatúra elleni fellépésre, tiltakozásra akarja felhasz­nálni ezt az alkalmat. járói. Méltatta az SZKP KB főtitkárával tartott megbe­széléseit. „Átfogó és nyílt véleménycserét folytattunk egymással, megvitattuk gaz­dasági és politikai rendsze­reink előnyeit, Gorbacsov úr tájékoztatott a szovjetunió- beli átalakításról, én pedig melegen üdvözöltem ezt a folyamatot" — mondotta Margaret Thatcher. Ezután arról beszélt, hogy tárgyalásain részletesen és nyíltan megvitatták a fegy­verzetellenőrzés kérdéseit. „Egyetértettünk abban — közölte —, hogy mindenek­előtt megegyezést kell elérni a közepes hatótávolságú ra­kétákról, valamint arról, hogy a továbbiakban meg­állapodásra jutnak a kisebb hatútávolságú rakéták kér­désében is.” Utalt a fenn­maradt nézetkülönbségekre is. Jelezte, hogy például a közepesnél kisebb hatótá­volságú nukleáris rakétákat illetően országa nem annyi­ra Szovjetunió által javasolt befagyasztásban, mint in­kább a Kelet és a Nyugat fegyverzetének egyenlő szintjében, ennek kialakítá­sában érdekelt. A brit miniszterelnök a sajtóértekezleten véleményt nyilvánított néhány más nemzetközi kérdésről is. El­mondta, hogy Mihail Gor- bacsovval közölte: országa azt szeretné, hogy Afganisz­tán semleges és el nem kö­telezett politikát folytasson, de ehhez szükségesnek tart­ja az ott állomásozó szovjet csapatok mielőbbi teljes ki­vonását. Nagy-Britannia a Szovjetunióval együtt szük­ségesnek tartja a közel-ke­leti kérdés igazságos rende­zését, s ennek érdekében nemzetközi konferencia ösz- szehívását. A kormányfő megemlítet­te, hogy a tárgyalásokon érintették az emberi jogok kérdését is. Üdvözölte azt, ami e téren a Szovjetunió­ban történik, s Mihail Gor- bacsovnak azt az álláspont­ját, hogy a szovjet vezetés kész az emberi jogokkal ösz- szefüggő egyedi ügyeket is gondosan megvizsgálni, eze­ket az ügyeket kedvezően megoldani. A brit tömegtájékoztatás Moszkvába küldött tudósítói és politikai szakértői kedden reggel még nem foglaltak ál­lást abban, hogy vajon si­ker, vagy kudarc-e Margaret Thatcher kormányfő látoga­tása,' amelyet ő maga a ha­zai választási esélyek alaku­lásától teljesen független „történelmi küldetésnek” ne­vezett. A br.iit kormányfő környe­zetében „elevennek, érdek­feszítőnek és szókimondónak, de sohasem ellenségeskedő- nek” minősítették Margaret Thatcher és Mihail Gorba­csov összesen osaknem 9 órán át itantó megbeszélé­seit. Thatcher asszony tár­gyalópartneréről és a meg­beszélések eredményeiről így nyilatkozott a brit ripor­tereknek: „Lenyűgöző és fel­villanyozó ember és most már sóikkal jobban megér­tem, mit akar elvégezni a Szovjetunióban.” Ami • a fegyverzetkorlátozási kér­déseket és a megbeszélésék közvetlen eredményeit illeti, a brit kormányfő csupán „a bankba helyezett letétekre” és a genfi tárgyalásokra utalt, arra célozva, hogy a legmagasabb szintű szovjet —brit véleménycsere ered­ményei csak a jövőbeli fej­lemények ailapján lesznek megítéilhetőek. Charles Wheeler, a BBC televízió külpolitikai szakér­tője így összegezte benyomá­sait: „A két ideológiai pó­lus között a leglényegibb kérdésekben nyilvánvalóan nem volt és nem is lehetett alap az álláspontok közele­désére. Thatcher asszony szempontjából annyiban si­keresnek tekinthető a láto­gatás, amennyiben az ottho­ni közvélemény előtt fenn­tartotta a vaslady-képet: olyannak mutatkozott, ami­lyen elvárást önmagáról oda­haza kialakított. Mindazon­által, Thatcher asszony sokat tanulhatott Gorbacsovval folytatott megbeszélésein” — fűzte hozzá a szakértő. Letartóztatások Chilében i*T Közvetlen légijárat indult Varsó és Peking között. A képen: a varsói repülőtéren elhelyezik az útbaigazító táblát (Telefoto — CAF—MTI—KS) Mérföldkő az űrkutatásban Földkörüli pályán kering a Kvant-modul Az űrrepülésben mérföld­követ jelentő új űrberende­zést, a szovjet Mir űrállo­máshoz csatlakoztatható mo­dulok első egységét juttatták földkörüli pályára kedden a Szovjetunióban. Az asztrofizikai és más tudományos kísérletek vég­rehajtására kifejlesztett Kvant elnevezésű kiegészítő egységet nagyteljesítményű Proton hordozórakétával küldték a világűrbe. A 11 tonna súlyú modult öt nap múlva kapcsolják a Mír űr­állomáshoz. A szovjet űrál­lomást eleve úgy tervezték, hogy a világűrben tovább építhető az adott 'tudomá­nyos kutatások szükségletei szerint. A Mírhez egyidejű­leg öszesen hat különféle űrobjektum — űrhajók, ki­egészítő elemek — kapcsol­ható. Az 5,8 méter hosszú és 4,1 méter átmérőjű modul fe­délzetén található egy labo­ratórium, a tudományos be­rendezéseknek helyet adó ka­bin. valamint egy zsilip­kamra. A laboratórium és a zsilip-kamra hermetikusan zárt. A modulon található tudományos berendezések kifejlesztésében részt vettek egyebek között Nagy-Britan­nia, Hollandia és az NSZK szakemberei is. FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg dr. Stark Antalt mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tiszt­sége alól felmentette, egy­idejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivátal elnökét felmentette, és dr. Halmos Csabát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökévé ki nevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa- dalombiztosítái Főigazgató­ság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kornidesz Mihályt, a Ma­gyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette és Bereczky Gyu­lát a Magyar Televízió elnö­kévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi- zottág elnökhelyettesét — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek el­ismerése mellett — e tiszt­ségéből fölmentette, egyide­jűleg Müller Lászlót az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesévé kinevezte. » « * Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarország­ért Érdemrendet adományoz­ta. A kitüntetést dr. Tétényi Pál, az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. Űj tisztségviselők a református egyház vezetésében A Magyarországi Refor­mátus Egyház Országos Zsi­nata Somogyi József világi elnök vezetésével kedden ülést tartott. Napirendjén több fontos személyi kérdés is szerepelt. A református egyház legmagasabb szintű vezető testületé a betegsége miatt nyugalomba vonult Bartha Tibor püspök utód­jául Tóth Károly püspököt, a Kálvin téri templom lel­kipásztorát, a zsinat eddigi lelkészi alelnökét választot­ta meg a zsinat lelkészi el­nökévé. Az alelnöki tisztség­re Kovách Attila veszprémi püspököt, a zsinat főtanácso­sává Aranyos Zoltán taná­csost választották. Az ülésen Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke kö­szöntötte a megválasztott vezetőket. Értékelte álla­munk és a református egy­ház közötti jó kapcsolatot, amelynek kialakításában több mint negyedszázados egyházvezetői munkásságá­val Bartha Tibor püspök ki­emelkedő érdemeket szer­zett. Méltatta Tóth Károly eddigi egyházkormányzati, közéleti és nemzetközi bé­kemozgalmi tevékenységét, s biztosította államunk bi­zalmáról. Kedd esti kommentár PÁPAI VIZIT Rövid montevideói megál­lóval kezdte II. János Pál pápa kéthetesre tervezett újabb latin-amerikai utazá­sát, amelynek további állo­másai Chilében és Argentí­nában lesznek. A katolikus egyház feje az eltelt nyolc és fél év alatt immár har­mincharmadik lelkipásztori utazására vállalkozott. Prog­ramja ezúttal is rendkívül zsúfolt, több mint 36 ezer kilométernyi repülőutat tesz majd meg, 62 beszédet tart 16 városban. Az amerikai földrész déli csúcsa államainak megláto­gatása hosszabb ideje szere­pel már a Vatikán tervei­ben, lényegében azóta, hogy pápai közvetítéssel sikerült Chile és Argentína évszáza­dos vitájára pontot tenni a Beagle-csatorna hovatarto­zását illetően. Az egyezményt II. János Pál mostani kőr­útjának első állomáshelyén, Montevideóban írták alá. Miközben a Vatikán a ka­tolikus dél-amerikai orszá­gok lakossága "körében teen­dő lelkipásztori tevékenység­re helyezi a hangsúlyt, a pápát kőrútjára elkísérő több mint hetven újságíró, csakúgy, mint általában is a nemzetközi sajtó, a vizit po­litikai összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Argentíná­ban és Uruguayban a több­éves katonai rendszerek után a közelmúltban állították helyre a demokráciát, míg Chile — a latin-amerikai féltekén Paraguay mellett — a diktatúra utolsó oszlo­paként maradt fenn. Igaz, Buenos Airesben és Monte­videóban is visszamaradtak fájó sebek, a külvilág most mégis elsősorban arra kíván­csi, hogy II. János Pál lá­togatása betölt-e „béke­missziót”; áttételesen, kö­vetkezményeiben mérsék­lőén hat-e a Pinochet dik­tatúrára, szolgálja-e a de­mokratikus kibontakozás ügyét. Ezek az elvárások nem alaptalanok, hiszen az év eleje óta maga Pinochet dik­tátor is tett — nyilvánvaló­an a pápai látogatásra te­kintettel — néhány ellent­mondásos gesztust. Engedé­lyezte a politikai száműzöt- tek egy részének hazatér­tét, igaz, e körből kizárta továbbra is a közismert bal­oldali személyiségeket. Egy hete tért vissza illegálisan Chilébe Clodomiro Almey- da, az 1973-as véres puccsal megdöntött Allende-kor- mány volt külügyminisztere, a Chilei Szocialista Párt vezetője. Nyilatkozatában lépését éppen a pápa útjá- val hozta összefüggésbe, hangsúlyozva, „ha van vala­mi, amiben a szentszék ál­láspontja világos, az a szám­űzetések, és általában is az emberi jogok megsértésének elítélése”. A chilei katolikus egyház egyébként maga is az alkot­mányos kibontakozást sürge­tő erők mellé állt, mégha megnyilatkozásai mérsékelt hangneműek is. Az utóbbi hónapokban mindenesetre több püspök nyíltan kifogá­solta a diktatúra elnyomó intézkedéseit, a szabadság- jogok korlátozását. Pinochet viszont szeretné a pápai lá­togatást felhasználni ingatag helyzetének megerősítésére. Az elkövetkező napok ese­ményei adnak majd választ arra, hogy a diktatúra avagy a demokratikus erők remé­nyei igazolódnak be. O. L. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom