Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. április 1., szerda Somogyi Néplap 3 VONZÓBB PÁRTÉLETET! MELLÉKÜT Megváltozott alapokon Sokéves törekvésünk a párt politikai-mozgalmi jel­legének erősítése. Ezért ér­demes megkísérelnünk vá­laszt keresni árrá a kérdés­re, mit jelent a pártmunka politikai-mozgalmi jellege á pártszervezetekben, hogyan nyilvánul meg ez a párttag­ság és a pártonkívüliek szá­mára. Nem lehet erre a kér­désre örökérvényű, tételes választ adni, mégis kutat­nunk kell a választ, hiszen csak így változtathatunk sa­ját gyakorlatunkon. A párt politikai szervezet, politikai célok megvalósítá­sa érdekében mozgósítja tag­jait, politikai cselekvések révén fejti ki tevékenységét. A politika azonban nemcsak a „nagypolitikával” azonos; elképzelhetetlen helyi politi­kai mozgások, tevékenysé­gek nélkül. A helyi politika közvetíti a párt legfelső ve­zető szerveihez a legkisebb sejtek törekvéseit, tapaszta­latait, illetve a vezető szer­vekben formálódó politikai irányvonalat a helyi szerve­zetekhez, párttagokhoz. Amelyik pártszervezet nem képes saját környezete moz­gásait, állapotát politikailag minősíteni és ennek megfe­lelő helyi politikát kialakí­tani, az nem tudja betölteni szerepét. A párt tagjai számára — de a párton kívüliek szemé­ben is — a pártok közvet­lenül érzékelhetően saját pártszervezetük jelenti. Eb­ben a szervezetben olyan belső légkör, mindennapi te­vékenység kialakulása kívá­natos, amely lehetőséget ad az alkotó együttgondolko­dásra, amely az azonos esz­mei alapon álló, cselekvő­kész emberek önmegvalósító közössége is. A párt tevé­kenységének politikai-moz­galmi jellege ezért elsősor­ban azon áll vagy bukik, mennyire képes a pártszer­vezet valóságos politikai sze­repet betölteni s e szerep formálásában, érvényesíté­sében milyen széles körnek teszi lehetővé az alkotó köz­reműködést, a közös cselek­vésben való részvételt. A politika végsősoron em­beri magatartásokban, az emberi gondolkodásban és cselekvésben fejeződik ki. Ezért a párt számára min­den egyes ember fontos. Csak így válhatnak az egyé­ni cselekvések egy irányba mutató politikai folyamatok részévé, csak így érezheti minden párttag a közös cse­lekvés örömét, a kollektíva erejét, védelmét, támogatá­sát. A pártszervezetekben ezért rendkívül fontos, hogy a tagság és a vezetők em­berközelségbe kerülve meg­ismerjék egymást. Nemcsak a megismerés politikai értel­mében, hanem a mindennapi élet gondjainak, örömeinek' értelmében is. A párt egé­szének, mint politikai közös­ségnek az összetartó erőit csak a pártcsoport, az alap­szervezet képes megteremte­ni. Ezért a pártmunka moz­galmi jellege, a helyi politi­zálás minősége szempontjá­ból kulcskérdés, hogy a párt- szervezet belső felépítése, a pártcsoportok száma, létszá­ma, összetétele kedvező ke­reteket és feltételeket te­remt-e a kommunista kö­zösség létrejötte szempontjá­ból vagy éppen azt nehezíti, gátolja. Minden pártszerve­zetnek érdemes rendszeresen megvizsgálnia e kérdést és igazítani, ha indokolt. A jól dolgozó pártszerve­zetben, minden párttag szá­mára világos, hogy ki miért felelős, kinek mi a dolga. Ez megnyilvánul a szervezet felépítésében, belső műkö­désében, a pártmunka folya­mataiban egyaránt. A párt azonban nem mechanikusan működő gépezet, amelyben fogaskerekek kapcsolódnak össze; a párt elkötelezett embereik szövetsége, akik egy közösen vallott eszmétől ve­zérelve cselekszenek. A rend, a szervezeti működés fegyelme nem vakfegyelem, hanem a hatékony közös cselekvés feltétele. A pártmunka mozgalmi jellegét nem erősítik a kap­kodó rögtönzések, azok a „formaruhák”, amelyeket a pártélet egyes eseményei az elmúlt évtizedekben maguk­ra öltöttek. A taggyűlések, választások stb. részletesen is szabályozott rendje első­sorban azt szolgálta, hogy megtanítson mindannyiun­kat a párton belüli demok­rácia játékszabályaira, hogy szervezeti kényszerpályát teremtsen az egymásra fi­gyeléshez, a közös vélemény formálásához, és nem utol­sósorban segítse az idővel való jó gazdálkodást. Pár­tunk azonban sok tekintet­ben kinőtte már e formaru­hát, s a legszínvonalasabb munkát végző pártszerveze­tek gyakorlata igazolja, hogy a formai megoldások szé­lesebb választékával, a ru­galmasabb és helyenként egyszerűbb megoldásokkal eredményesebben lehet poli­tizálni, s az ezt szolgáló kö­zösségi viszonyokat is fej­leszteni. Pl. ma sem tiltja semmilyen párthatározat, hogy közös gondolkodást és politikai választ kereső tag­gyűléseinket ne a hagyomá­nyos elnökség-hallgatóság ülésrendben tartsuk, mint­egy szembeállítva egymás­sal a javaslattevőket és kri­tikusaikat. Vagy lehet úgy is megvitatni fontos kérdése­ket, hogy nem döntjük el előre a lehetséges választ minden esetleges kérdésre, hanem teret engedünk a kol­lektív mérlegelésnek, a ve­zetőség nem vállalja magára a tagság helyett történő gon­dolkodást, annál inkább a gondolatébresztést. Vajon elég gondosan ügyelünk-e arra, hogy taggyűléseinken ne igazgató elvtárs, osztály- vezető elvtárs stb. üljenek, hanem egyenjogú, mind a gondolkodásban, mind pedig a cselekvésben felelős párt­tagok? Párttagnak lenni azonban nem csak tudati azonosulást, egy helyesnek tartott poli­tika megvalósításában és al­kotó továbbfejlesztésében való közreműködést jelent. A párttagság érzelmi azono­sulás is, közösséghez tarto­zás, emberi - kapcsolatok együttese. Talán sok helyen ma még nem látják ezt elég világosan. Ennek egyik jele például ahogy ünnepeinket beillesztjük a mozgalom mindennapjaiba. A közösség számára első­sorban saját, belső ünnepei a fontosak, ez áll legköze­lebb minden egyes tagjához. Ezért ne féljünk ünnepként kezelni az egyének vagy a szőkébb közösségek számára saját ünnepet jelentő ese­ményeket. Az új párttagnak ünnep a felvételéről hatá­rozó taggyűlés és a tagsági könyv átadása. Az egyes párttagok személyes életé­nek is. vannak a mozgalom számára fontos ünnepi ese­ményei. Váljanak ezek a kommunisták közösségének ünnepeivé is! Nemcsak a munkát, a nehézségeket, a felelősséget kell megoszta­nunk egymással: az örömöt is megsokszorozza a közös­ség figyelme. Aláhúzom: ez utóbbi, a figyelem a fontos. Figyelni egymásra, számon tartani egymás gondját, örö­mét. Érezni és éreztetni az eggyüvé tartozást, a közösség erejét, védelmét. A párt vonzó ereje esz­méiben gyökerezik. A gyö­kér azonban csak kiinduló­pontja a növény szárbaszök- kenésének, virágzásának. Alapszervezeteink vonzóere­jét ezért az értelmes cselek­vési lehetőség vonzása, a tenniakarásra épülő közös­ség vonzása, a szervezett és ezért eredményes munka örömének vonzása jelenti. Így hat egymásra a tartalom és a forma: a környezet éle­tében meghatározó politikai szerepet csak a mozgalmi jellegét is kiteljesítő párt- szervezet képes betölteni. Kápolnai György az MSZMP KB munkatársa A drótkötélvégtelenítő volt az első. 1970-ben a kiegészí­tő tevékenység az országban mindenhol feketebárány volt, inkább idegenkedve fo­gadták, mintsem segítették volna a vállalkozókat. A ka- polyi Haladás Termelőszö­vetkezet nehéz adottságok között gazdálkodik. A dim- bes-dombos táj alig alkal­mas a hatékony munkára. A körülményeket nem kérik számon mindenkitől, sokkal inkább az eredményeket. A kapolyiak nem álltak meg a drótkötél végtelenítésnél. Drótkötélkötözőelem-gyár- tással folytatták, majd a műanyagüzem következett. A mezőgazdasági termény- szárítókat, malomipari gé­peket tizenöt személyes bri­gádjuk javítja országszerte. A tabi gumifutózóban is ötödrészben részvényesek. A melléküzemágak felsorolása azonban ezzel még nem ért véget. Másfél éve a kapolyi téesz lett a gazdája a szántódi Shell-kútnak és szerviznek. E vásárlást jelentős beruhá­zások követték — ezeknek megtérültét Pikli Béla, a termelőszövetkezet elnöke négy-öt év elteltével várja. Ez a tevékenységi kör már most eredménynövelő a pénzgazdálkodás szempont­jából. A kétnapos pénzforgá­si sebesség igencsak előnyös, Nagyon kellene a szerve­zett ellenőrképzés, illetve továbbképzés. A számviteli főiskolát végzettek * idővel főkönyvelővé, pénzügyi ve­zetővé válnak, s ott marad­nák „fehér foltként” a belső ellenőri tennivalók; a gya­kori vidékrejárásiban rejlő gondok és anyagi problémák nem vonzzák a dolgozókat ebben a munkakörben. A somogyi áfészeknél ezzel is magyarázható az ellenőri apparátuson belüli meglehe­tősen nagy fluktuáció — a na­gyobb áfészeknél tapasztal­ható ugyan fejlődés ezen a téren, a kisebbeknél viszont konzerválódtak a tíz-tizen­öt évvel ezelőtti állapotok. Ezt a véleményt hallottuk több más, igen fontos meg­állapítással a szövetkezeti belső ellenőrzés helyzetéről, a továbbfejlesztés feladatai­ról a Mészöv elnökétől, dr. Nemes Kálmántól. S mi a helyzet az ipari szövetkezeteknél? Dr. Ko­vács László, a Kiszöv elnö­ke szerint az ezekben a szö­vetkezetekben a belső ellen­őrzés — néhány kivételtől eltekintve — képtelen meg­felelni a követelményeknek; itt is gyakori a fluktuáció, kevés a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező, a szövetkezet életét és műkö­dését összefüggéseiben >- látó szakember. Helyenként az kivált mikor a téeszek nem tudják időben behajtani va­lamely jogos követelésüket más vállalattól. Ezenkívül a gyors anyagcserélődés miatt nem terheli a gazdaságot fö­lösleges tárolási felelősség és költség. A Shell-kutak egyike sem önkiszolgáló. A pontosság és a megbízhatóság szintén hozzá tartozik az angol nagyvállalat szolgáltatásai­hoz. Ezeket a töltőállomáso­kat Magyarországon az In- terág Rt látja el üzemanyag­gal, így e vállalattal közvet­len kapcsolatba került a Ha­ladás Termelőszövetkezet. Szántódon végzik a BMW gépkocsik márkaszervizét is, és új alvázvédelmi eljárást is alkalmaznak. A benzinkút a téesz tulajdona, de hogy ott milyen tevékenységet folytatnak, a Shell szabja meg. Bármikor betoppanhat­nak a külföldi ellenőrök, s ha nem találnak mindent rendben, szigorúan büntet­nek. A meghatározott áru­skála nemcsak kötelezettsé­get, hanem biztonságot is ad: a márkacég vállalta az ellátást. A benzinkút a pénzgazdál­kodás szempontjából jelen­tős, a polietilénfólia és sza- lagcímkefestő üzem pedig nyolc-tíz millió forintos be­vétele és egymillió forint nyeresége miatt lényeges. első számú vezetők igényte­lensége is tapasztalható, és az, hogy nem szervezik meg eléggé a belső ellenőrök fog- lalkoztatását, a munka haté­konyságát. Olykor — a fel­tárt hiányosságok nyomán — a fele]ősségrevonás elsikkad. Megyénk 76 mezőgazdasági termelőszövetkezete és a hat szövetkezeti közös vállalat közül 75 alkalmaz belső el­lenőrt, túlnyomórészt függet­lenített munkakörben. Bogó László, a Teszöv titkára is gondként említette a gyako­ri személyi változást a belső ellenőri posztokon. Az dk: nincs megoldva a számvite­li irányítók utánpótlása, sok helyen belső ellenőri mun­kára alkalmas szakemberek­kel töltik be a megürese­dett számviteli, pénzügyi vezetői munkaköröket; erre annál is inkább szívesen vállalkoznak a dolgozók, mert ezekben a beosztások­ban kedvezőbb a javadalma­zás. Az ellenőrzési munkát sokan népszerűtlen feladat­nak tartják; a kevés siker­élményre hivatkoznak, ami­kor tartózkodnak az ilyen megbízások vállalásától. Más a helyzet mindhárom ágazatnál a szövetségi ellen­őrzésekkel. Ezeknek az el­lenőrzési irodáknak a tevé­kenysége része — mondhat­nánk úgy Is az előbbiek is­meretében: elengedhetetlen Ezt a munkahelyet 1975-ben létesítették, lehetőséget te­remtve tizenöt-húsz asszony­nak a folyamatos elfoglalt­ságra. A ruhaipari vállala­toknak készítettek műanyag tasakokat, de a kezdeti sike­reket követően annyira meg­nőtt a konkurencia, hogy más termék után is kellett nézniük. A műhelyben a házilag készült hegesztővel gyors egymásutánban vágják és hegesztik is egyben a tasa­kokat. Igazi piaca persze a szalagcímkéknek van. A nemrég vásárolt szalagfestő is jelzi, hogy van kereslet a díszes termékek iránt. Az országban mások is foglal­koznak ezzel, de a kapolyi téesz azzal jár élen a ver­senyben, hogy kis tételben is rövid határidőre vállalja a munkát. Az üzem életre hívásakor a nyereség nemigen tartozott a célok közé. Az asszonyok­nak így egész évben volt munkájuk, s ez volt akkor a legfontosabb. Mostanra meg­változott a nézet: a szövet­kezet üzletkötői járják az országot és felmérik a min­denkori igényeket. A acetátselymet, amiből a része — a szövetkezetek bel­ső ellenőrzósii munkájártak, az ipari szövetkezeteknél éppúgy, mint az áfészekban és a téeszek ben. Munkájuk nem sérti a szövetkezetek érdekeit, sőt valóságos szö­vetkezeti érdekeket szolgál­nak — mint dr. Kovács László, az Ipari Szövetkeze­tek Somogy Megyei Szövet­ségének elnöke megállapítot­ta. Hasonlóképpen vélekedett dr. Nemes Kálmán Mészöv­éinek is: a megyei szövet­ség ellenőrzési tevékenysé­géből oroszlánrészt vállaló ellenőrzési iroda munkaitár- sainalk a vizsgálatok során tett megállapításait, az adott — különböző — alternatív javaslatokat a szövetkezetek elfogadják és megfelelően hasznosítják. Bogó László Teszöv-titkár szerint: a szö­vetég ellenőrző irodája — egyebek mellett — a téeszek ellenőrző bizottságainak, bel­ső ellenőreinek munkáját is segíti. Munkatervi javaslato­kat, módszertani útmutatáso­kat ad részükre, a jó tapasz­talatokat pedig népszerűsíti, ahol szükség van rá. A Teszövnél az ellenőrzési munka továbbfejlesztési fel­adatai között az első helyen szerepel: koordináció révén el kell érni, hogy a szövet­ségi általános, átfogó vizs­gálatok a téeszeknél az ed­diginél nagyobb számban szalagok készülnek, hatvan­nyolcvan centi széles végek­ben kapják. Előbb keskeny csíkokra darabolják, más­ként nem is lehetne festeni. A vágót is maguk készítet­ték : izzó drót hasítja a kí­vánt méretre a selymet úgy, hogy egyben a széleit meg­olvasztja, s így később nem foszlik majd az anyag. A festetlen, keskeny csíkokra vágott szalagot külön cso­magolva is kínálják. A meglevő gépekkel pró­bálnak újszerűt alkotni. A kezdeményezés példája a kisgyermekeknek szánt jel­képkészlet. Az óvodába ké­szülő gyerek nagymamája vagy édesanyja egész dél­után varrhat, míg a plédtől az utolsó ingecskéig min­denre rávarrja a piros megy- gyet vagy a hajót. A kapolyi üzemben akrillselyemre nyomják mindezt egyszerű, síkidomokból összeállított képekből, s azt néhány öltés­sel a ruhára lehet erősíteni. A kapolyiak nem törődtek bele, hogy a hepehupás ter­mőterületükön alig érnek el eredményt. A kiegészítő te­vékenység náluk is bevált — biztonságot ad. Faragó László megelőzzék a PM Ellenőrzé­si Igazgatósága által végzett pénzügyi revíziót, növelni kell a mérlegvalódiság és a költségvetési kapcsolatok el­lenőrzésére fordított időt. A tulajdonosi és a függetlení­tett belső ellenőrzés színvo­nalának növelésére az ellen­őrzési iroda az eddigieknél is nagyobb segítséget nyújt munkatervi javaslataival, módszertani útmutatásaival, valamint szervezett tovább­képzésekkel a téeszeknek, az ellenőrző bizottságoknak. Az Iszövnél ugyancsak szervezett formában kíván­ják megoldani a revizorok továbbképzését, s azt, hogy a revizori pályát választók alkalmassá váljanak nem­csak a komplex műszaki - gazdasági ellenőrzésekre, az előírások betartásának szá­monkérésére, hanem a haté­konyság vizsgálatára is. A szövetség feladatának tartja az ellenőrzési ismeretek ok­tatását valamennyi vezető és gazdasági munkakörben dol­gozó számára is. A Mészövnél indokoltnak látják — a szövetkezetek hatékonyabb segítése végett — az általános revíziók ese­tében a vizsgált időszakiok legalább három évre való meghosszabbítását. Így ugyanis alaposabbak lehet­nének a szövetkezetek által igényelt ellenőrzések. H. F. Három szövetség tapasztalatai Belső ellenőrzés a szövetkezetekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom