Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-27 / 73. szám
1987. március 27., péntek Somogyi Néplap 3 Szerény szorgalmasok Az egyszerű nagyszerűsége Elöljárók Nemzetközi együttműködés a meteorológiában A 27. meteorológiai világnap alkalmából tegnap Budapesten ünnepi ülést rendezett a Magyar Meteorológiai Társaság. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) megalakulásának évfordulóján a szervezet tagországaiban évente megvitatnak egy időszerű kérdést. A WMO az idén a meteorológia — a nemzetközi együttműködés modellje témát ajánlotta. A budapesti tanácskozáson Kapovits Albert, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének igazgatója elmondta: a már 159 tagállamot tömörítő világszervezet jó példáját adja a kölcsönös érdekeket szolgáló nemzetközi együttműködésnek. A TITKÁR FALUPÁRTI Minden nap egyformán kezdődik. A párttitkár reggel hat óra ötvenkor indul Szilvásszentmártonról a szennai Zselictáj Termelőszövetkezet irodaépületébe. Neki is hét órakor kezdődik a munkaideje és négyig tart, mint az ellenőrző bizottság függetlenített elnökének. Az emeleti irodába azonban hol ilyen, hol olyan pártügyben kopogtatnak be hozzá, s általában a rendezvényektől függ: mikor ér haza. Hegedűs János nem az a tisztségviselő, aki egész nap a központban ül. Hol a műhelyekben, a földeken, hol a társközségekben: Zselickisfaludon, Kaposszerdahelyen beszélget az emberekkel. Szükség van a vélemények, a javaslatok összegyűjtésére, hiszen a tanács-vb tagjaként is állást kell foglalnia a településeket érintő kérdésekben. Töibb mint húsz éve párttitkár, így szokta meg. — Vegyes alapszervezet a miénk. A harminchét párttag zöme szövetkezeti; tizen- ketten pedagógusok, tanácsiak, nyugdíjasok. A titkár éppen a beszámoló taggyűlésre készült, amikor Szennában jártunk. Örömmel említette, hogy a szerkezetváltás hatása már érződik. Jó volt, hogy megszüntette a szövetkezet vezetősége a veszteséges szarvasmarha-ágazatot. Az angóra- nyúl tartása, a melléküzem- ág nyereséget hoz. A növénytermesztés is korszerűbb, részt vesznek a gabonaprogramban. Az aszály ellenére teljesítették a pénzbeli tervet. — Voltak-e álmatlan éjszakái a titkárnak az elmúlt években ? — Voltak ... — Ha csak az egyesülés óta számítom is, már a negyedik elnökünk van. — Bizakodóak a párttagok? — Nem tudom, hogy mondhatjuk-e így. Az bizonyos, hogy sok évig veszteséggel zárt a tsz, de három éve már nem. Az utóbbi egy-két év reményt és bizalmat ad: a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetnek talán sikerül talpon maradnia. — Mit tesznek ezért az alapszervezet tagjai? — Minden fontos beosztásban és a fizikaiak között is ott vannak. Becsülettel helytállnak, példát mutatnak. Jól ismerik a szövetkezet céljait, így cselekvőén részt vesznek a feladatok megoldásában. A héttagú pártvezetőség jól alkalmazkodott ahhoz a helyzethez, hogy a szövetkezetben, a községpolitikában is számítanak iránymutatására, szervezőmunkájára. Olyan munkamódszereket választottak, hogy ezzel is elősegítsék az eredményességét. — A szövetkezetben dolgozó párttagokat külön összehívjuk a gazdasági feladatok megbeszélésére. Pártcsoportokat alakítottunk Zselickis- faludon, Kaposszerdahelyen. A társközségek életében fontos, hogy az elöljáróságnak van kivel együttműködnie a településpolitikai kérdésekben. Hegedűs János példákat sorol: a helyes községpolitikai döntések hatása később a pártmunkában is érződik majd. Tanácstagként ő is járja a családokat! társadalmi munkafelajánlásokat gyűjtenek az iskola bővítéséhez. Szeretnék otthon tartani a fiatalokat, s a most Kaposváron tanuló felső tagozatosokat fokozatosan hazaviszik. — A párttagok egyetértenek az iskolaépítéssel, hiszen már szeptemberben itthon tanulnak az ötödikesek, majd évenként követi őket a többi osztály. Ez reményt ad arra, hogy föllendül a kulturális élet, a munkahelyeken is Egy öreg, végtelenül rozzant épület eltűnt. A szinte szegényesen egyszerű szövetkezeti irodia mellett kialakult tágas teret fehér hó borítja. A Jakéiban élőknek mostanában beszédtémát ad ez a térség. Tervük van vele. Van, akinek a képzeletében már áll itt a majdani fallúház, otthont adva éppúgy a fiataloknak, mint az időseiknek, a kultúrának csakúgy, mint a szakmai összejöveveteleknek. — Szeretnénk itt üzemi konyhát, ebédlőt; és persze szépen rendbe tett, kulturált környezetet. — Mikor? — Ha sikerül, az idén hozzálátunk. Jákó kisközség. Társközség. Az Aranykalász a megye egyik legkisebb szövetkezete. Nagyon sóik gazdaságban egyetlen kultúra nagyobb területet foglal el, mint amekkora ennek a közösségnek az egész határa. Három számjeggyel írható: hatszáznyolcvanhét hektár szántó az egész terület. Vendég ritkán fordul; meg. Sem jó, sem rossz példaként nem emlegetik a nevüket. Nem bánják, és nem igénylik ezt. Csak teszik a dolgukat. A saját, kicsi kereteik között, a parasztember ősi szerénységével, szívós szorgalmával. öregember sepregeti á havat az iroda körüli tenyérnyi kertecskében. Föl-föl*néz a szomszédos térségre, talán arra gondol, iha elkészül a faluház, több lesz a sepre- getni való. Szívélyesen igazít útba, de tökintetében ott a kérdés: „Hát ezek meg kicsodák? Mit alkarnak?” (Titkot meglesni jöttünk, bátyám! Hogy nincs itt semmiféle titok? Lehet! De akkor \arról a „semmiről” szeretnénk megtudni egyet s mást. No, ne rázza a fejét, nem vagyunk habókosak, de annak a semminek, valaminek kell lenni!) A mezőgazdaság két legutóbbi nehéz évét az Aranykalász szövetkezet úgy élte végig, hogy mindkét alkalommal fölül volt a kilencmillión a nyeresége. Sokszorosan nagyobb, stabilnak, megalapozottnak tudott üzemek inogtak meg ez idő alatt, is fele — negyedannyi eredménynek is örülték volna. Horváth László elnökről kevesen mondanák, hogy hatvanéves, s ráadásul ennek az életútnak az egyhar- madát első számú vezetőként járta végig. — A parasztember vérében volt, hogy a legszebb óráiban is számolt a nehezebb időikkel. Mindig úgy gazdálkodott, hogy legyen egy kis tartaléka, ami 'majd átsegíti a mélyponton. Mert mélypontok, az ég borította üzemben mindig voltak, van- nák, és lesznék is. Mi ezt az emberöltőkön át bevált szemléletet követjük. Mindig ;vigyáztunk arra, hogy legyen egy kis tartalék, és persze nagyon megnéztük, hova tesszük a forintokat. — Ezt a titkot mindenki ismeri. Gyakorlása itt miért jár sikerrel, másutt pedig imáért nem? Megvonja vállát, széttárja karját; tekintetével, mozdulatával jelzi: erre ő nem tud válaszolni. Inkább a maguk dolgáról (beszél. — Mondom — ismétli újra —, a kamrából mindent Kezemben a\ kutasiak egyik korábbi tanácsülési előterjesztése. Ebből idézek: „A székhelyiközségek jogilag a társközségekkel egyenrangúak lettek, így bebizonyosodott, hogy a közös tanács alkalmas a kisebb települések összefogására. Mégis gondot okoz a társközségek közös tanácsban való képviselete és a helyi közélet szinten tartása.” A szó a továbbiakban Horváth Istvánná tanácselnöké és Veszner József vb- titkáré. — Olyan nehézségék mutatkoztak, amelyeknek megoldása egyre sürgősebbé vált. Az alkotmány módosításáról szóló törvényerejű rendelet épp ezért már 1983-ban foglalkozott az elölj áróságók létrehozásával. A két évvel ezelőtti általános választások után a mi körzetünkben is mindhárom társközségben megalakultak az elöljáróságok. — Miilyen „jogosítványnyal”? — A közös itanács szerves részei. Részt vesznek a közös tanács céljainak, terveinek kialakításában, valamint a lakosság, a községek érdekeinek összehangolásában. Mint jogi személyék a községre jutó forintok felhasználásáról önállóan határoznak, s máguk dönthetnek a településfejlesztési hozzájárulás felhasználásáról, amelyet még kiegészíthetnek a lakosság támogatásával, társadalmi munkájával. A Minisztertanács által előírt helyi ügyekben döntési hatáskörük van, azért a tanács által felvetett kérdésekben csak egyetértésükkel, illetőleg véleményük figyelem- bevételével lehet dönteni. Legutóbbi találkozásunkkor Kuti Sándor a kisbajo- mi tanácstagok csoportját vezette. Ma az 539 lelket számláló falu elöljárója. — Több mint két évvel ezelőtt a kisbajomiakat tucatnyi kérdés foglalkoztatta. Mit lehetett azokból orvosolni; segített-e az elöljáróság? — Egészséges ivóvizünk már van. Különösebb gond a közlekedéssel sincs. Annál inkább a kereskedelemmel. elfogyasztani sosem szabad. Nálunk húsz év óta nem volt mérleghiány, sorbaállás ; úgy lépegettünk, úgy fejlesztettünk, hogy a biztonságunk meglegyen. Nem egészen hétszáz hektár szántón túl sor variációs lehetőség nincs. A termelői szokások, a hagyomány, az adottság, a burgonya termelésére „kötelezte” a gazdaságot, is mivel a földnek szerves anyag kell, nélkülözhetetlen volt mellette a szarvasmarha- tenyés ztés. Egyik mezőgazdasági tevékenységet sem lsegítetette az utóbbi időkig különösképpen a külső körülmény. De mivel itt mást tenni nem lehetett, mindkettőt igyekeztek a számukra legkedvezőbb módon végezni. Szlovák Ferencné főkönyvelő : — Nagyon sok munka van abban, hogy ugyan nem re- kordhozamolkkal, de nálunk a mezőgazdasági alaptevékenység nyereséges. Persze emellett igen lényeges, döntő szerepe van a melléküzemeknek, melyek eredményessége hosszú erőfeszítések után most kezd igazán beérni. Varroda és teheráru-szál- lítás: ez a két tevékenység tartozik Jákóban a kiegészítő tevékenységhez. A komlói Carbonnak bérmunkában készült kábátokat már olyan minőségben varrják, hogy itt, helyben készülnek el az exportra induló csomagok, szállítójárműveik pedig hovatovább az ország minden részében fuvaroznak. (Igaza van, bátyám, nincs itt különös titok! Talán csak annyi, hogy jól felmérve a képességeket, az adottságokat, amellett döntöttek, amire itt lehetőség, erő van. S ez a valami!) Valahonnan jött és máris siet tovább Vasvári János főagronómus. Pár szót váltunk a maikacs télről. Mondja: — Inkább most tombolja ki magát, aztán ha végre kinyílik a tavasz, hagyjon dolgozni bennünket. A gazdálkodó türelmetlensége vibrál benne, meg az izgalom: tényleg mindennel előkészültünk a kezdéshez? — Azt tartja a mondás, aki megáll, lemarad. Milyen lépéslehetőség van itt? Ahogy ki tudja, hányszor meggondolták a döntést, Horváth László újra töpreng a feleleten. — A tehenészeti telepen elodázhatatlan a rekonstrukció. Most, hogy központilag is támogatják ezt a törekvést, ikis hitellel, saját erőből, két-három év alatt megoldjuk. Lépni akarunk a növénytermelésben is.1 A burgonya csak ősszel hoz pénzt. A folyamatosság érdekében ez évtől egy „korábbi pénzes” növényt is beiktatunk: hetven hektáron borsót termelünk a konzervgyárnak. Már meg is vettük a betakarító gépsort. A többi tevékenységnél szinten maradunk — persze, ahogy telik tőlünk, igyekszünk jobban csinálni. Más gazdaságban talán említésre méltónak sem tartanak ennyi változást. De alig hétszáz hektár szántón ez lényeges újulást jelent. A megye legkisebbjeinek egyike a jákói Aranykalász szövetkezet. Különösen sehol sem emlegetik a nevüket. Csak teszik a dolgukat. A paraszterriber ősi szerénységével, szívósságával. Vörös Márta Az elöljáróság többször tárgyalt az áfésszel. Elmondtuk a falu véleményét, ők a saját érveiket. Egyelőre itt tartunk.. . A faluban sikerült megszavaztatni a településfejlesztési hozzájárulást. Sóikat tehetnek az elöljáróságok, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy egyelőre még mindenki ta- pogatódzik. Nincs jól bevált módszer. Mindenki azt keresi, miként lehetne többet és jobban. Jónás János Beteg elöljárója. Valamivel előnyösebb helyzetben van, mint kollégája, hiszen nemcsak elöljáró, hanem a közös tanács dolgozója is. — Nálunk is elkészült a terv az ivóvízhálózatra. Más- félmillió forintos beruházással bővítjük az iskolát. Egy helyen lesz az alsó tagozat, az óvoda és a napközi; megoldódik a gyerekék étkeztetése is. Ami változatlanul nagy kérdés: mi lesz az Öt- vöskónyi és Beleg között levő négykilométeres földút sorsa. Ha kiépülne, 12 kilométerre rövidülne Beleg és Nagyatád között a távolság. Vonzóbb lenne a község, hiszen nem mennének el az emberék azért, mert gond a bejárás, nehéz munkát találni. Sikereinket azonban nemcsak az elöljáróságnak köszönhetjük. Abban látom az elöljáróságok nagyobb szerepét, hogy összefogják a falu lakosságát, nem érzik magúkat gazdátlannak az emberek. Van hová és kihez fordulniuk bizalommal. Ismét Horváth Istvánná mondja: — Az elöljáróságok ott működnék jól, ahol korábban jó volt a tanácstagi csoport munkája; ahol azok kaptáik ismét bizalmat, akik korábban is jól dolgoztak. A háromból két településen az lett az elöljáróság vezetője, aki korábban a tanácstagi csoportot is vezette. Bíznak bennük az emberek. — Létük — hallom Veszner Józseftől — biztosíték a települések fejlődésére. Nem fordulhatnak elő olyan jogos-jogtalan vádaskodások, hogy az egyik falut a másik kárára gyarapítottuk. Nagy Jenő több fiatal marad. A párt- szervezet fiatalítására nagyobb lesz a lehetőségünk a mostaninál. A titkár tanács-vb tagként kiáll azért, hogy tovább növekedjen Szenna és a környékszerepe az idegenforgalomban, a téli sportban. A művelődési ház felújítását is ezért támogatták. A bővítés révén megteremtődtek a politikai élet föltételei, a párt- szervezet is kapott helyiségeket. — Megszokta a felesége ezt a sok esti távollétet? — A család mindig megértett. Ha nem így lett volna; akkor több mint húsz éve nem tudnám ellátni ezt a politikai munkát. Lajos Géza
