Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-13 / 61. szám
4 Somogyi Néplap 1987. március 13., péntek Védik a fogyasztók érdokoit Megkétszereződött bírság Űj rendelkezések léptek életbe tavaly a szabálysértési eljárások meggyorsítása érdekében. Ennek a hatása is érződött tavaly a tanácsok tevékenységében. Dr. Vörös Tamással, a megyei tanács igazgatási osztályvezető-helyettesével először a múlt évi statisztika tanulságairól beszélgettünk. — Tavaly 5686 szabálysértési följelentés volt: csaknem annyi, mint tavalyelőtt. A csökkenés tehát megállt. Még érdekesebb a kép, ha beszámítjuk azt, hogy a közterületi felügyelők 9014 helyszíni bírságot róttak ki. Ez csaknem ötezerrel több, mint a tavalyelőtti. — Mi ennek az oka? — Egyrészt több a közterület-felügyelő a megyében, másrészt nagyobb a hatáskörük. Ezenkívül a tevékenységük is változott: nemcsak figyelmeztették, felszólították a lakosságot, hanem bírságoltak is. A tavaly március 1-jén életbe lépett új rendelkezések szerint például helyszínen megbírságolhatják a szabálytalanul parkolókat. Ezzel 2062 esetben éltek. — Akiket megbüntettek, elmondták, hogy sokkal szigorúbban léptek föl ellenük. Elsősorban milyen területen volt ez érezhető? — Egyes ügyekben a csökkenés és a növekedés változik. A növekedés száma és aránya csak a csendhábo- rítási és a vásárlók megkárosítása miatti ügyekben számottevő, ugyanakkor nagy a csökkenés a tulajdon elleni, a tankötelezettség megszegése, a köztisztasági, a tűzrendészet! és az építésügyi szabálysértések esetében. Ennek ellenére az előfordulás arányát tekintve még mindig vezet a tulajdon elleni szabálysértés, azután következik a tankötelezettség megszegése, majd a köztisztasági ügyek. Elmondhatom, hogy mindenhol szigorúbban léptek föl például az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, az élelmiszer minőségének megromlása esetén. Ez a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálta. — Tükrözik ezt a bírságok? — Mindenképpen. A bírságolási gyakorlat szintén szigorúbb lett, elsősorban ott ahol még elmaradtak az általános gyakorlattól. A szabálysértési hatóságok többnyire jól érvényesítették a társadalmi tulajdon, a fogyasztói érdek, valamint a környezet védelmét, hatékonyan léptek föl a munka nélküli jövedelemszerzés ellen. Ezt igazolja, hogy a megyei bírságátlag 1801-ről 1995 forintra emelkedett. A tavaly kiszabott pénzbírság összege több mint 7 millió 894 ezer forintra rúgott, s ez egymillióval nagyobb, mint 1985-ben. Ha a közterület-felügyelőségek által kirótt több mint kétmillió forint bírságot is beszámítjuk, akkor a végösszeg már tízmillió forint. Megjegyzem, hogy az egyes1 szabálysértési hatóságok bírságolási gyakorlata igen eltérő, helyenként liberális, esetenként pedig megtorló bírságot alkalmaznak. Az is előfordult, hogy néhány tulajdon elleni, környezetvédelmi ügyben a pénzbírság kiszabása helyett indokolatlanul figyelmeztetéssel is beérték. — Mennyire élnek a szabálysértési hatóságok azzal a lehetőséggel, hogy tárgyalás nélkül zárják le az ügyet? — Többségük bátran él ezzel a lehetőséggel. Ennek köszönhető, hogy 2445-re nőtt azoknak a száma, akiket tárgyalás nélkül megbírságoltak. A megyei tanács igazgatási osztálya azért szorgalmazza a tárgyalás nélküli bírságolást, mert ez a munkaidőalap védelmét szolgálja. Az ugyancsak, hogy a tárgyalásra küldött idézések egy része most már a munkaidő utánra szól. — Mi az, ami gondot okoz? — Az állampolgárok általában értetlenül viselkednek, amikor a közterület-felügyelők parkrongálás miatt szabnak ki bírságot. A tanácsok több millió forintot költenek a zöldövezetekre. Sajnos, egyes gépkocsivezetők nagy anyagi kárt okoznak, amikor ráhajtanak az ilyen területekre. L. G. TEKERCSELIK A VILLANYMOTOROKAT Sikeresen zárta a múlt évet a Kaposvári Hűtő- és Villamosgép-javitó Kisszövetkezet. Nyolcmillió forint nyereséget értek el a különféle háztartási gépek javításával, villanymotorok tekercselésével és a lakosságnak nyújtott egyéb szolgáltatásokkal. A kisszövetkezet legnagyobb egysége a tekercselőrészleg. Itt tavaly 2400 villanymotort javítottak meg. Uj szolgáltatásként ebben az évben megkezdték a több száz kilowattos villanymotorok tekercselését is. (Gyertyás László felvételei) A TŰZVÉDELMI RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A tűz elleni védekezés a közrend és biztonság része. Ennek megfelelően jogilag szabályozták a tűzvédelmet is. A feladatok teljesítése garantálja a nemzeti javak védelmét, az emberek élet- és vagyonbiztonságát, az építőmunkát a tűz pusztítása ellen. Megyénk tűzvédelme biztonságos. Az utóbbi két évben. de különösen tavaly negatív jelenségek erősödtek fel. Ezért a kormányzat figyelme fokozottabban hazánk tűzvédelmi helyzetére irányult. Tavaly a Minisztertanács határozatot fogadott el és további feladatokat jelölt meg. Többek között a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait kötelezték összesítő tájékoztató elkészítésére a tűzvédelmi helyzetről. Megyénkben is érvényesülnek az országos tendenciák. Az ipar átalakulásával, a mezőgazdaság gépesítésével és tevékenységi körének bővülésével, a lakótelepek kialakításával új veszélyforrások jelentkeztek. Mindez a tűzesetek számának növekedése mellett jelentős kár- érték-növekedéshez is vezetett. A veszélyhelyzet növekedésével azonban a védekezés személyi és tárgyi feltételei nem tudtak lépést tartani. A múlt év második felében elvégzett értékelés azt mutatja, hogy az irányítás és felügyelet helyének, szerepének megítélése körüli viták a vállalati tűzvédelmi szervezetek egy részénél megtorpanást eredményeztek. A tűzvédelmi rendelkezések megtartása körüli gondok többsége már a tervezés, a beruházás és a kivitelezés időszakában is megmutatkoztak. A használat általános^ tűzvédelmi rendelkezései — amelyeknek a termelés, a forgalmazás, a szállítás, a tárolás és a felhasználás során kell érvényesülniük — könnyen teljesíthetők, ha a tervezői, beruházói és kivitelezői fegyelem megfelelő. Egy vállalat tűzvédelmi helyzetét a vezetők hozzáállása és e munkát egyeztető dolgozó tevékenysége határozza meg. Az a tapasztalatunk, hogy a szakmai munkában is igényes vállalatvezető jól képzett tűzvédelmi előadót alkalmaz. Sajnos ellenpéldákkal is találkozunk. A tűzvédelem tárgyi feltételeinek biztosításában a mezőgazdaság szövetkezeti szektora van hátrányosabb helyzetben. A melléküzem- ági tevékenység nem mindig a legbiztonságosabb körülmények között zajlik, nem is említve a különböző magánvállalkozásban dolgozó gmk-kat. Sokszor még a veszélyhelyzet felismeréséig sem jutnak el. A beépített tűzvédelmi berendezések üzemkészsége — a lakótelepek középmagas épületeinek kivételével — biztosítva van. A termelő technológiák, a szállítás, forgalmazás, tárolás és felhasználás tűzvédelmi rendelkezéseinek érvényesülése elfogadható, de több ponton az elvárható biztonság alsó szintjén áll. A rendelkezések érvényesülése az esetek többségében nem anyagi tényezők függvénye. A gondos és körültekintő munka, a szakértelemmel vállalt felelősségérzet tartalék még, amelyek mozgósításával a tűzvédelmi rendelkezések még teljesebb érvényesülését lehet elérni. Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok AZ MKBT PLENÁRIS ÜLÉSE Á közlekedéskultúra társadalmi igény GERENCSÉR MIKLÓS 9 Siketet hátz H m íim avagy mit mesél a valódi vőlegény 9. Állami tulajdonú pepi tás munkaeszközömet tudtom és beleegyezésem nélkül elrejtette a pajtában, majd telefonált a Magyar Posta helyi hivatalából a munkaadómnak, hogy fődarabtörés miatt bizonytalan időtartamra Lécsen keLl maradnom. Ne idegeskedjenek, a javítás feltételei helyben adottak, mert a lécsi termelőszövetkezet gépipara magasan az országos átlag színvonala fölött van. Vitatható persze, mennyire helyes az ilyen eljárás, nevezetesen, megengedhető-e kész tényeket teremteni mozgásszabadságom lehetetlenné tételére a hátam mögött, de ugyan miért éppen az én különleges barátom bizonyult volna tökéletesnek, amikor hibátlannak mondható emberfia az öt kontinens egyikén sem található. Mentségére mondom az én különleges barátomnak, hogy váratlan felbukkanásom fokról fokra hovatovább az eszét vette, annyira megmámorosodott különben érdektelen személyem jelenlététől. Kezdeti kapaszorongató óvatosságából már-már a duhaj ság szélsőségeibe csapott át. — Visszaadtad az életemet! — hajtogatta. — Ugyan ... — Csodát műveltél velem! — Mással is megtettem, de túlozni nem szabad ... — Túlozni?! Hiszen még azt is neked köszönhetem, hogy apa lettem! — hajtogatta szakadatlanul, pedig ez az utóbbi állítása végképp nem felelt meg a valóságnak. Minél konokabbul ismételte a valótlanságot, annál kínosabbnak kezdtem érezni a túlzó magasztalást Borsi Zsu- zsánna jelenlétében, akiben esetleg hátrányos fontolgatást idézhetett elő a gazda apaságra vonatkozó fogadkozása, pedig mondhatom, a dadával már egészen mesz- szire jutottam a kapcsolatfejlesztő tekintetváltásokban. Szemjátékom erősen fokozta Borsi Zsuzsánna tűzről- pattantságát. Nehogy magára vonja a többi nő figyelmét, felcsapott tempódiktá- lónak. így mind a négyen a magasztalásomhoz méltó buzgalommal iparkodtak tiszteletemre, vagyis: főzték számos jércéből a becsinált- levest, rántották a csirkét és sütötték a kapros túróslepényt, (mindezt az én ki- kényszerített nyilatkozatomra, amiből megtudhatták gasztronómiai ízlésemet). A házigazda e lázas munka háttérhangulatában nagy átéléssel idézte fel, voltaképpen hogyan is mentettem ki a halál torkából. Mély átélőképességét nagyban fokozta, a hatvan fokos vegyes kisüsti, amelyből a besztercei szilva és a császárkörte zamatét véltem a legtisztábban kiérezni. E zamatok körültekintő ér- tékelgetése közben az alábbiakat tudtam meg Lukáts Imre különleges barátom megpróbáltatásairól. Kezdetben csak alattomos kis fájdalmak zaklatták a feje különböző pontjain. Ezek a fájdalmak lassanként az elviselhetetlenségig fokozódtak arca és homloka üregeiben, s füle legbelsejében, később a feje tetején, a tarkóján, de még a szájpadlása fölött is. Gondolta, a pálinka mindenre jó, különösen az ő pálinkája. Itta hát oda- adóan. Máig tisztázhatatlan, a pálinkától, avagy a fájdalmaktól vesztette el az eszméletét, amikor jött érte a szirénás mentő. Arról sincs fogalma, hogy szirénázott a mentő, sőt afelől is teljességgel tájékozatlan, volt-e egyáltalán kórházban, mert ugyanazon a hitvesi pároságyon eszmélt ismét magára, ahol a gyötrelmekkel teli pálinkaivás közben öntudatát vesztette. Feltámadásának magyarázatát igen valószínűtlennek találtam. Hite szerint ugyanis amikor a fagyott mezőkön száguldottam vele otthona felé, a rázódás utat nyitott a fejébe gyülemlett gonosz folyadékoknak. Már reggelre magához tért. A csodával határos fordulat minden kétséget kizáró bizonyítéka volt, hogy azonnal kívánta a pálinkát. Hívta tehát a kupicát, illetve a feleségét, mármint Irma asszonyt. Igenám, de legnagyobb megrökönyödésére a szomszédos hitvesi ágyon a csendes téboly állapotában nyöszörgőit a mindig makk- egészséges Irma. Még a fogát is csikorgatta kínszenvedésében. Mi történt vele, jaj, az isten szerelmére, mi történt? A rejtelmes kérdésre a körzeti orvos adta meg a választ. Irma asszonynak négy bordája megrepedt. Kettő jobbról, kettő balról. Bizony, amikor ezt meghallottam, némi szégyenpír futotta be arcomat, mert föl kellett tételeznem, hogy Irma asszony bordái attól a sokat emlegetett rendkívüli utazástól szenvedtek traumatológiai károsodást, hiszen őt nem kötöztem le. Ahogy lovagias férfihoz illik, Irma asszonyra pillantottam legalább utólag a megbánás és a bocsánatkérés arckifejezésével, de ő, csodák csodája, a neheztelés szemernyi jelét se mutatta. Sőt. Mondhatni a kacér köszönet bizalmas fényei csillantak fel hirtelen megfiatalodott szemén. (Folytatjuk.) Az egész társadalom igénye, hogy emelkedjék a közlekedési kultúra, csökkenjen a balesetek száma. Tömören így foglalható össze az a téma, amelyről plenáris ülésen tanácskozott tegnap délelőtt Kaposváron a megyei rendőr-főkapitányságon a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A megye minden részéből érkezett mintegy száz aktívát dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, az MKBT elnöke köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet Várhegyi Sándor alezredes, OKBT-titkárhelyettes is. Az elmúlt időszak értékelésére az MKBT titkára, Németh Gábor alezredes vállalkozott. Szólt arról, hogy a széles körben kibontakozó megelőző munka eredményeként tavaly Somogybán nem emelkedett a személyi sérüléssel járó balesetek száma, a közlekedési morál azonban nem alakult kedvezően. A közlekedők egyes rétegeinél előtérbe került a fegyelem lazulása, a szabályok megszegése, az agresszív magatartás és vezetési stílus. Továbbra is nagy gondokat okoz az ittas járművezetés; visszaszorítására még nagyobb figyelmet kell fordítani. A közlekedésbiztonság megkövetelné a közúthálózat folyamatos javulását. Erről azonban nem számolhatunk be, hiszen 1986-ban a közúthálózat csupán néhány fontos létesítménnyel bővült. Elkészült Kaposváron a Nagykanizsa felé kivezető 61-es út felüljárója, valamint Siófokon a 65-ös út négysávos bevezető szakasza. Tavaly 4280 új gépjármű- vezetői engedélyt adtak ki a megyében, 1504-et viszont közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt be kellett vonni. A személyi sé- rüléses balesetek az előző évihez képest 549-ről 545-re csökkentek. A balesetek következtében 64 személy vesztette életét, 12-vel kevesebb, mint 1985-ben. Az összes balesetnek majdnem a felét személygépkocsi-vezetők okozták. Továbbra is jellemző a gyorshajtás, a figyelmetlen, gondatlan vezetés, az elsőbbségi jog meg nem adása és a már korábban is említett ittas vezetés. A múlt évben valamennyi területi KBT-nél javult a munka. Feladataikat széles körű társadalmi összefogással oldották meg. A plenáris ülésen jó néhány aktíva fejtette ki véleményét az MKBT tevékenységéről és az előbbrelépés módjairól. Szóltak az „úrvezetők” gyakorlatlanságáról, rutintalanságáról, a gépkocsik műszaki állapotáról, amelyet a. átfogóbb alkatrészellátással javítani kell, hiszen az aut'' nem csupán luxuscikk, ha nem munkaeszköz, amit mindennap használnak. Az útjainkon eluralkodó „vadnyugati” stílus ellen egységesen kell fellépni. A közlekedéskultúra része az általános emberi kultúrának, ezért már az általános iskolában el kell kezdeni az intenzív és tudatos nevelést. Az ülés zárásaként a közlekedésbiztonsági munkában eredményesen tevékenykedő társadalmi aktíváknak jutalmakat adtak át.
