Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-13 / 61. szám
1987. március 13., péntek Somogyi Néplap 5 A DIÁKOK KÉRTÉK H őszi opy-na polc Kaposváron A már hagyományos rendezvénysorozat tegnap délután kezdődött Kaposváron a közgazdasági szakközépiskolában. A háromnapos esemény szervezését az idén az újonnan megalakult iskolai diákbizottság és a KISZ-bi- zottság vállalta, az évfolyamelsősök bevonásával. Az utóbbiak széles körű közvélemény-kutatással próbálták a tanulók érdeklődésének megfelelő programot összeállítani. Ennek eredményeképpen vidám versenyek, vetélkedők és szórakoztató programok alkotják a Nosz- lopy-napok gerincét. Az iskola szűk, ezért a Kilián művelődési központ is a diákok segítségére sietett. A két fő szervező, Horváth Tünde IKB- és Kem- mer Zoltán IDB-titkár véle-' ménye szerint, még egy évben sem sikerült ilyen jól a házi reklám, mint az idén. Ebben nagy szerepe volt az iskolarádiónak, amelyben a II. B osztályos tanulók már a hét közepén meghirdették „Sóhajtás” című tréfás vetélkedőjüket. Alkalmi információkat továbbított még az osztálytermek előtti falra ragasztott sok, színes faliújság is. Az intézményben összesen 11 középiskola diákjai méKÖNYVESPOLC Az anekdotázó Deák Ferenc SÁNDOR PÁL TANULMÁNYA Érdekes könyvet írt Sándor Pál a népszerű Nemzet és emlékezet sorozatban. Feltérképezte és összegyűjtötte Deák Ferenccel, a „haza bölcsé”-vel kapcsolatos anekdotákat, mégpedig úgy, hogy közben nyomon követi Deák életútja és életműve kiemelkedő állomásait. A „passzív ellenállás” ama kor hangulatának legmeghatározóbb kifejezője volt; s Deák megnyilatkozásaiban szinte az egész ország közvéleménye öltött testet. Deák Ferenc híressé vált mondása szerint élt: „A hazáért mindent kockáztathatunk. de magát a hazát kockáztatni nem szabad.” Puritán egyéniségét, egyenességét és következetességét későbbi legnagyobb elvi ellenfele, Kossuth Lajos is elismerte. Könyvében Sándor Pál is utal rá, hogy a legtöbb Deák-anekdota az 1850-es évek terméke. Maga Deák, bár sohasem volt harsogó egyéniség (mi sem állt távolabb tőle!) szívesen és színesen anekdotázott. S ez ^nemcsak politikai széleslátókörűségéből, kiváló em- , berismeretéből, hanem sajátos egyéniségéből is fakadt. Sokat gúnyolódott magán is. Az önként vállalt magány sok emberben szül keserűséget. A színes, anekdotázó hang, amellyel megszínesítette élete végig vállalt, elkötelezett munkáját, Deákot sok mindenen átsegítette. Sándor Pál könyvének fő értéke a hű korrajz mellett azoknak a fontos életrajzi momentumoknak az elénk tárása, amelyek meghatározók voltak az anekdoták születésekor. Deák sikertelen nősülési szándéka egy életre elraktározta benne a női hűtlenség és a csalódás élményét, s ez nem egyszer vitriolos anekdotában tört felszínre. Az anekdoták legtöbbje természetesen hosszú politikai és közéleti tevékenységhez kapcsolódik. Hogy mennyi a valóságértékük? Mint az anekdotáknak általában. Inkább a kor hangulatához hűek. Maga Deák is így nyilatkozott: „Sok anekdotát tulajdonítanak nekem. Csakhogy úgy vagyok velük, mint a budai keserűvízzel, melyet Deák Ferenc-víznek hívnak: se nem az enyém, se nem élek vele.” S mégis: az elhatároló szándék ellenére, élete végéig gyűlnek, sorjáznak körülötte az anekdoták. Hogy miért? Mert az anekdota a népszerűség mellett mindig a szeretet jele is. Arról beszélünk, azt beszéltetjük a legtöbbet, akit szeretünk. A kiegyezés mindmáig történelmünk egyik legtöbbet vitatott kérdése. A bírálók tábora nagy volt régen is. MÍ. már a történelem további eseményeinek, mozgatórugóinak ismeretében ítélhetünk. összességében a kiegyezést helyteleníthetjük, de a „hogyan tovább?” meglátása és megoldása akkor — Deák Ferenc korában — lét- fontosságú volt. Miért érdemel Sándor Pál könyve külön is figyelmet? Mert nemcsak anekdotagyűjtemény. Ezt a nagy elődök — Tóth Béla és Gracza György — különben is elvégezték. Hanem mert legalább ennyire történelmünk egyik legkiemelkedőbb egyéniségének színes megmutatása. Dr. Sípos Csaba rik össze tudásukat politikai tájékozottságban, számítógép-programozásban, sport- és ügyességi játékokban. A tegnap lezajlott versenyeken sakkozásban, kispályás fociban, leány-kézilabdameccsen, lövészetben, játékos ügyességi versenyen, számítás- technikában, valamint politikai vetélkedőn versengtek a diákok. Közben az épület különböző termeiben kis- és videofilmek szórakoztatták a résztvevőket. Az ünnepi megemlékezést és koszorúzást ma délelőtt tartják a Noszlopy szobornál. Ezt követi a Ki tud többet So- mogyról? című vetélkedő. Érdekesnek ígérkezik az öregdiákok, tanárok, diákok sakkcsapatversenye, valamint az iskolarádió játékos vetélkedője és a diák költők, írók felolvasóműsora. Ennek keretében az iskola tanárai értékelik az ifjú irodalmárok produktumait. Az irodalmi színpad Petőfinek A helység kalapácsa című művét mutatja be. Az újvárfalvi Noszlopy- kúria megtekintése és a KISZ-fogadalomtétel zárja a gazdag programot. A habán kerámiából készült Noszlopy vándorkupát pedig az összesítés után legtöbb pontszámot elérő iskola diákjai őrzik — egy évig. V. Ä. Könyvkiadó szövetkezetek Könyvkiadó szövetkezetek létrehozását tervezik a Szovjetunióban. Két moszkvai hetilap is — a Mosz- kovszkije Novosztyi és a Li- tyeraturnaja Gazeta — közölte, hogy a Szovjet írószövetség titkárságának irodája megtárgyalta és támogatásáról biztosította az erre vonatkozó elgondolásokat. Támogatást helyezett kilátásba az új típusú szövetkezeteknek az illetékes kormányszerv, a Goszkomiz- dat is. Szovjet lapvélemények szerint a jelenleg kizárólag állami vállalatokra alapozott könyvkiadás szövetkezeti alapon való bővítését az teszi szükségessé, hogy továbbra is meglehetősen nagy a kielégítetlen könyvkereslet, az íróknak pedig nagy gondot okoz az állami kiadás nehézkessége, bürokratizmusa, lassúsága és sok tekintetben elmaradott szemléletmódja. A Moszkovszkije Novosztyi valószínűnek tartja, hogy az elsők között alakul meg a Veszty (Üzenet) nevű kiadói szövetkezet, amelynek létrehozását öt fiatal — har- mincegynéhány év átlag- életkorú — irodalmár kezdeményezte: két költő, továbbá egy-egy prózaíró, drámaíró és kritikus. Úgy képzelik, hogy szövetkezetük íróemberekből áll majd, akik részjegyek vásárlásával szerzik meg tagsági jogaikat. A tagok közgyűlése vezetőséget és szakértői csoportot váltaszt, s az utóbbi testület köteles legkésőbb három hónapon belül dönteni minden kézirat sorsáról. A Veszty kiadó szorgalmazni akarja kezdő szerzők műveinek megjelentetését, esetleg viszonylag kis példányszámban is. és az ezzel járó esetleges pénzveszteségeket általában a nevesebb írók általa megjelentetett kelendő műveinek hasznából kívánja fedezni. A szerzők egy része az állami könyvkiadás előírásai szerint kap előleget és honoráriumot könyvéért, mások csak a művek eladásának arányában jutnak pénzhez, ismét másoknak pedig esetleg vállalniuk kell, hogy művüket — ha anyagilag nem ígérkezik sikeresnek — a szövetkezet csak tiszteletdíj nélkül. sőt saját költségükre adja ki. A hót kiemelkedő középiskolai rendezvényének, a Noszlopy-napáknak záró akkordjaként ma 16 órai kezdettel bált rendeznek a köz- gazdasági szakközépiskola diákjainak Kaposváron a Kilián városi művelődési központban. Szintén a művelődési ház programjaként tekinthetik meg a BBS-klub tagjai a Nagyvárosi kanyarok című játék-, a Summa és a Vendégjáték című kísérleti filmet a mozimúzeumban ma este fél nyolc órai kezdettel. A kereskedelmi szakközépiskola névadóünnepségére szombaton délelőtt kilenc órakor kerül sor a Kilián művelődési központban, ezt délután négy órától a Dili- show követi. Zenés panto- mímshow, számítógépes játékok is szórakoztatják a közönséget, majd megtekinthetik a Jazzénekes című videofilmek A rendezvényt diszkó zárja. Ugyancsak a művelődési központban naponta 10—18 óráig amatőr képző- és iparművészeti kiállítás is látható. Kaposváron a Somogy Megyei Művelődési Központ sjabadidőklubjában logopédiai foglalkozásra és német nyelvtanfolyamra várják a gyerekeket ma délután, utána este a magányosok klubja tart találkozót. A játszóház szombaton reggel kilenc órától, és poprock klub vasárnap 15 órától kínálja programját az érdeklődőknek. A kaposvári Édosz Művelődési Házban könyvkiállítás nyílt népművészeti kiadványokból, valamint a Népművészeti Stúdió fazeSport és testnevelés Az utóbbi időben gyakran hallhatunk szakértőt és kevésbé hozzáértőt arról meditálni a rádióban és a televízióban, a napilapok hasábjain is, hogy mitől ilyen ifjúságunk edzettsége, miért ilyenek a sportolási szokások. Szóba kerül az egészséges életmód kérdése is. Láthattuk a televízió álriportjainak sorát a híradó műsorában és más adásban is. Ezek az általánosság szintjét alig megütő vélemények, hozzászólások, bizony, inkább ártanak az ügynek. Lényegre szorítkozó , összegzést is láttunk azonban a múlt szombaton sugárzott Mi, ti, ők ifjúsági műsorban : egy testnevelő tanár mondta el észrevételeit, sokkal pontosabban, mint az előtte többször is megszólaltatott „illetékesek”. Szavai nem voltak megnyugtatóak, bizonyára többeknek nem tetszettek, ám véleményével egyet kell értenünk. Ma az iskolai testnevelés hiányosságainak pótlását felesleges önámítás lenne a középiskolai bajnokságok megszervezésétől várni. (Középiskoláink egy része már amúgy is inkább hasonlít egy versenyistállóhoz, mint középfokú tanintézményhez.) Hiba lenne a régebbi iskolák szigorúságát emlegetni üdvözítő megoldásként. Iskolai testnevelésünk azokhoz az — akár nálunk is jól ismert — házakhoz hasonlítható, amelyek alapjaiban rosszak, így az emeletek is meginognak néha. Ez az alap nem más, mint az általános iskolák alsó tagozata. Ide úgy kerülnek a gyerekek, hogy előzőleg idejük nagy részét a szabad levegőn töltötték, volt idő bőven a játékra. Ez az iskolába lépés szeptemberével megszűnik. Nincs többé önfeledt játék, van helyette sorakozó, meg „kettesével menjél fiam”, és „jobb oldalon fölfelé, bal oldalon lefelé az emeletről.” Ezek mellé jön még a nem ritkán nyolc—kilenc órás elfoglaltság, amelyből jó esetben három óra ha jut játékra. Ezt ellensúlyozni csak a testnevelési órák tudják — nem pedig tornaórák, a fogalmat összekeverőknek ajánlom vegyenek részt egyszer egy utóbbin —, igaz, indokolatlanul alacsony óraszámban. A testmozgásnak ebben a korban nemcsak kompenzáló hatása van, hiszen a gyerekek anatómiai felépítésében is változás következik be, ennek figyelmen kívül hagyása testi deformálódá- sokat is okozhat. A testnevelési órák több ok miatt kasszakkörének bemutatója tekinthető meg ma délelőtt és délután. Gyermekjátszóház 9 órától és a oigány ifjúsági klub rendezvénye várja az érdeklődőket délután 6 órától Kaposváron a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban. A Magyar Néphadsereg kaposvári helyőrségi klubjában ma 19 órai kezdettel Nostra-buli lesz. A Dunán épülő vízlépcső építéséről tájékozódhatnak a siófoki népegyetem hailLga- tói ma 18 órai kezdettel a Dél-balatoni Kulturális Központban. Boglánlellén a Vikár Béla Művelődési Házban holnap este, 17.30 órai kezdettel bolgár művészeti esetet tartanak. Ezen — többek között — részt vesz Nino Nikol ov költő és a Bulgária énekegyüttes. Tavaszi túra és olimpiai ötpróba várja az érdeklődőket Barcson szombaton 9 órai kezdettel. A túráit Kossuth Lajos csokonyavisontai szobrának koszorúzása zárja a fonradalmi ifjúsági napák rendezvényének keretében. Bált rendeznek Homok- szentgyörgyön az általános művelődési központban, szombaton 20 órai kezdettel, a Nostra együttes közreműködésével. Végezetül a képzőművészet iránit érdeklődőknek ajánljuk figyelmükbe a ma 16 órakor, a Kaposvári Galériában megnyíló kiállítást. Nyrorn Piszer Mária bécsi szobrászművész alkotásait Pogány Gábor művészettörténész méltatja. Képünk a Noszlopy emlékmúzeumban készült Üj- váríalván. nem tudják betölteni igazi szerepüket. Ilyen például a felszereltség kérdése. Ahol nincs tornaterem, esetleg külön szoba sincs, ott a testnevelés meglehetősen mostohagyerek. Ahol van terem, ott jó esetben két osztály van együtt, következésképpen fél munkát végez mindegyik. Emiatt is testnevelőink többsége gyakrabban hallgatja az időjárásjelentést, mint mások, reménykedve a szép őszi időben vagy a korai tavaszban. Arról, hogy jó lenne, ha esetleg úsznának is a kicsik, rózsaszínű álmokat szövögethet az ország számos testneveléssel foglalkozó szakembere, és hozzá nem értője. Szándékosan írtam így, hiszen túl azon, hogy csak a pedagóguspályán van ilyen nagy számú képesítés nélküli, úgy hat: ezt a tárgyat bárki oktathatja. Nemcsak első osztályban, hanem előre megtervezetten, négy évig is. (Minden elismerés megilleti azokat, akik nem szakos létükre igyekezetükkel, szorgalmukkal próbálnak javítani a helyzeten.) Számuk nagyon kevés, és semmiféle igyekezet nem pótolhatja azt az ismeretanyagot, amit szakos kollégáik évek alatt megszereztek. Így aztán teljes alsós évfolyamok mennek úgy a felső tagozatba, hogy ott találkoznak először a félelmetes „tornatanárral”, akihez már az első időkben jönnek a szülők, hogy miért futnak olyan sokat a gyerekek, meg nagyon fáradt a fiam (lányom), nem tud tanulni. Nem tud, persze, mert négy évig egyszer sem futott any- nyit, amennyit a felsős követelmények is elvárnak, nem ugrott távolugrógödörbe, nem tudja megfogni a labdát, le akar esni a bordásfalról. A felső tagozat próbálja pótolni a hiányokat, de nyolc év anyagát nem tudják megtanítani négy év alatt. Így aztán kettős hátránynyal kopogtat a fiatal a középiskola kapuin. A tanárok pedig egymásra mutogatnak, mondván: nem tanította meg a tanító, nem tanította meg a tanár ... A televízió éles szemű riportere pedig arról faggatja a középiskolásokat, miért nem sportolnak, miért közönyösek a testedzés iránt. A kérdéseket egypár évvel korábbi korosztálynak kellene föltenni, illetve azoknak az igazgatóknak, akik a ma már alsó tagozatra is szakképesítéssel rendelkezőkel inkább mást taníttatnak vagy éppen nem fogadják el a képesítésüket. Mindkettőre van példa. Lehet, hogy igaza lesz Köl- cseynek? „Az embert maga és mások hasznáról felvilágosítani az egyik legnehezebb feladatok közé tartozik .. Balogh P. Ferenc
