Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-13 / 61. szám

Vitág proletárjai, egyesüljetek ! XLIII. évfolyam, 61. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 13., péntek ■ ■ Ülést tartott a Minisztertanács Szolgáltatók ösztönző rendszere, fogyasztók fokozott érdekvédelme KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács köte­lezte az illetékes állami szerveket olyan ösztönző- rendszer kidolgozására és bevezetésére, amely érde­keltté teszi a szolgáltatókat tevékenységük több vagy nyújtott műszakban való folytatására, a szolgáltatási tevékenység színvonalának javítására. A kormány egy­úttal előírta, hogy a meg­VSZ szakértői tanácskozás * Március 11-én Szófiában megtartotta soros ülését az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó VSZ-munkacsoport. A szak­értők megvizsgálták a bu­dapesti felhívás előrevitelé- nek helyzetét, tekintettel ar­ra, hogy az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő álla­mok képviselői között a bé­csi találkozón nem hivata­los 'konzultációk kezdődtek a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzetek európai méretű csökkentésé­ről folytatott tárgyalások mandátumáról és fórumáról. Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára bemutatkozó látoga­táson fogadta Christiane Ma- litchenko-t, a Francia Köz­társaság budapesti rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követét. rendelők lakásán vagy egyéb ingatlanén végzett munka esetén a megrendelő kíván­ságára 1987. szeptember 1- jétől a vállalkozók — köt­bérfizetés terhe mellett — olyan időpontban kötelesek megkezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát. A Mi­nisztertanács megerősítette a Gazdaságfelügyeleti Bizott- síágnak a fogyasztói érdek- védelem fokozását szolgáló határozatait. Ugyancsak megerősítette a Tudománypolitikai Bizott­ságinak a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerhez kapcso­lódó kutatási programra, valamint a környezetvédel­mi kutatások programjára vonatkozó határozatait is. * * * Bányász Rezső, a Minisz­tertanács ülését követő kor­mányszóvivői értekezleten a Közleményben szereplő té­mák közül elsőként a szol­gáltatások időpontjának pon­tos megjelölésével, ezek betarthatóságával kapcsola­tosan elmondta: — A kormány döntését részletes vita előzte meg, éppen, azért, hogy valóban végrehajtható határozat szülessen. A határozat azt írja elő, hogy a vállalatok­nak — a megfelelő felkészü­lési időszak után — a meg­rendelővel kell megállapod­niuk a javítás pontos idő­pontjában. Ez természetesen nem arra vonatkozik, hogy hány óra alatt kell elvégez­ni maigát a munkát, csak azt' rögzíti, mikorra kell a megrendelő lakására, ingat­lanára érkezniük a szolgál­tatóknak. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor kötbér fizetésére is kötelezhetők lesznek. Tényleges érdek fű­ződik ugyanis ahhoz, hogy a lakosság jelentős részének — amely néha kiszolgálta­tottnak érzi magát a szol­gáltatókkal szemben — ne keljen hosszú ideig távol­maradnia munkahelyéről a szerelőket várva. Ez persze csak egy lépés a szolgálta­tások minőségének javítása területén. Igazi haladást az hozhat, ha ebben a szférá­ban is valóságos piaci hely­zet alakul ki. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—jugoszláv villamos­energetikai szerződés Húsz évre szóló villamos­energetikai szerződést kötött csütörtökön Pécsett a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt és jugoszláv partnervállala- ta, a Jugel. Az MVMT a megállapodás értelmében vállalja, hogy a magyar vil­lamosenergia-hálózaton ke­resztül Jugoszlávia részére harmadik országból villa­mosenergiát továbbít. A tranzit céljaira a Szeged és Szabadka között négyszáz ki­lovoltos távvezetéket épít a Jugel szervezetébe tartozó Elektrovojvodina cég. Az er­re vonatkozó megállapodást a tranzitszerződéssel egy­idejűleg írták alá Pécsett. Az ezredfordulón tűiig szóló magyar—jugoszláv megállapodás a két ország közéi három évtizedes múl­tú willamosenergetikai együttműködése továbbfej- lesztésénék fontos állomása. Az új távvezeték megépíté­sével a két ország közötti jelenlegi száz-kétszáz millió kilowattórás évenkénti ener­giaforgalom mintegy a tíz­szeresére növekedhet. Amerikai ellenőrzési javaslat Az amerikai fél tegnap Genfben az ellenőrzésre vo­natkozó kiegészítő javasla­tot adott át a szovjet fél­nek, kibővítve ezzel az Európában telepített köze­pes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó március 4-i szerződésterve­zetét. A március 4-i amerikai szerződéstervezet válasz volt a szovjet vezetés február 28-i javaslatára. Ennek lé­nyege, hogy a Szovjetunió már nem teszi függővé a közepes hatótávolságú atomfegyverekről való meg­állapodást az űrfegyverek betiltásáról. A csütörtöki kiegészítő amerikai javaslatban hírek szerint arról lehet szó, hogy az érintett nyugat-európai országok — amelyek terüle­tén amerikai közepes hatótá­volságú atomeszközök van­nak — elvben hozzájárulnak a helyszíni ellenőrzéshez A történelmi tanulságok számbavétele Március 15-i megemlékezések országszerte Az 1848-as polgári forra­dalom és az 1848—49-as sza­badságharc emlékére hazánk számos településén rendez nemzeti ünnepünkön, már­cius 15-én a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront megemlékezéseket, ünnep­ségeket. A résztvevők, fia­talak és idősek, családok és munkahelyi közösségek e napon felidézik a 139 évvel ezelőtti eseményéket a tör­ténelmi tanulságok számba­vételével, s koszorúkat, vi­rágokat helyeznek az em­lékhelyekre. A tavaszi történelmi ün­nepek jegyében indítják március 14-én a megyékben több helyszínen és a fővá­rosban az olimpiai ötpróba tavaszi túráját. Ennek min­den résztvevője emléklapot kap, amelyen Deák Ferenc és Széchenyi István szavai emlékeztetnek 1848 jelentő­ségére. A Márciusi Front zászló- bonitásának ötvenedik évfor­dulójáról a pénteki buda­pesti megemlékezést köve­tően szombaton Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen emlékülésen szólnak történészek és ko­rabeli résztvevők. Március 15-én, vasárnap Budapesten a Nemzeti Mú­zeum lépcsőin a minden év­iben hagyományos, s az idén is látványosnak ígérkező történelmi-irodalmi műsor idézi a 139 évvel ezelőtti napot. A KlSZ-alapszerve- zétek tagjai, diákok és dol­gozó fiatalok felkeresik és megkoszorúzzák hazánkban az összes 1848—49-es em­lékhelyet, köztük Budapesten a Petőfi-, Bem-, Táncsics- és Kossuth-szobrot, a Bat- thyány-örökmécsest csak­úgy, mint Pákozdon a csata emlékművét, s M önökön Kossuth Lajos szülőházát. Sárváron vasárnap Petőfi- szobrot avatnak. A TÉGLAIPAR TERVEI Jobb minőség, nagyobb választék A magyar téglaipar 1987-es terveit igyekszik a piac kö­vetelményeihez alakítani. Mérsékelt mennyiségi, de fokozódó minőségi igények­nek kell megfelelnie, hogy talpon maradhasson. Ennek mikéntjéről kezdődött két­napos tanácskozás csütörtö­kön Z'amárdiiban, a Finom- kerámiaipar üdülőjében, a Tégla- és Cserépipari Tröszt­höz tartozó vállalatok és a nagyobb téglagyárak veze­tőinek részvételével. Az esz­mecserén részt vesz Somogyi László építési és városfej­lesztési miniszter, valamint a minisztérium több vezető munkatársa is. Az iparág helyzetéről Andrasowszky György, a Pénzügyminisztériumi tájékoztató A külföldiek ingatlanhasználatáról A külföldi állampolgárok ingatlanhasználatával kap­csolatos lehetőségekről, a július 1-jén hatályba lépő törvényerejű rendelet bizto­sította jogokról tájékoztatta az újságírókat tegnap a P én zügyrn imi s ztér i u mban Draskovits Tibor, a törvény- előkészítési osztály vezetője. Elmondotta: kölcsönös ér­dek idegenbe szakadt ma­gyarokkal a kapcsolatok ápo­lása, fejlesztése. Ezt nagy­mértékben elősegíti az új (törvényerejű rendelet, mely lehetővé teszi, hogy a kül­földi állampolgárok Magyar- országon lakásra, illetve üdülőre használati jogot sze­rezzenek. Lényegében tartós bérleti szerződés lehetőségéről van szó, amelynek sajátossága, hogy a használó nem válik tulajdonossá, de rendelkezik az ingatlan .meghatározott tulajdonjogaival. így például nem csak a bérlő, hanem leszármazottai is jogosultak a jogviszony folytatására, a szerződést csak annak sú­lyos megszegése esetén — bírósági úton — lehet fel­bontani. A bérleti jogviszony maximális időtartama 30 év. A használó jogának gya­korlását közeli hozzátarto­zójának átengedheti. Nincs akadálya annak sem, hogy a Magyarországra települő külföldi állampolgár az ál­tala bérelt ingatlant megvá­sárolja. A jogszabály alkotói arra számítanak, hogy a keretjel­legű szabályozás eredménye­ként az ingatlan használatba adásának különböző változa­tos és előnyös formái jön­nek létre. így elképzelhető lakótelepek kialakítása kül­földiek számára. A Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár zalaegerszegi gyárában 4 és <i személyes felvonókhoz korszerű hajtóműve­ket gyártanak. Ebben az évben elkészítendő négyszáz felvo­nó-hajtóműből százat külföldön értékesítenek. A képen: Sza­bó János felvonó-hajtóművet szerel (MTI Fotó: Czika László—KS) tröszt vezérigazgatója el­mondta, hogy 1984 után csökkent a kerámia falazó- anyagok iránti igény. Ez évben a tavalyi szinten — agy mii 11 árd -h étszáizn egy ven- rrtillió tégla körül — stabi­lizálódott a kereslet. Ennyi tégla elegendő lesz az 1987- es országos lakásépítési terv­ben szereplő, megközelítőleg 70 ezer új otthon létrehozá­sához. A piaci igények csökkené­sére reagálva tavaly foko­zatosan leállítottak 14 kor- szenűtlen, veszteségesen ter­melő téglagyárat, s a dolgo­zói létszám is mintegy ezer­rel csökkent. Mindezek el­lenére utólag sem ítélhető fölöslegesnek az a kétmil­liárd forintnyi beruházás, amellyel a korábbi nagy .ke­reslet időszakában 32 kisebb és 12 nagyabb — köztük a kőröshegyi téglagyárat kor­szerűsítettek. A fejlettebb technológia és a jobb mun­kakörülmények most a mi­nőség javításában és a vá­laszték bővítésében kama­toztathatók. A téglaipar jelenleg meg tud felelni a tovább saígo^ ritott hőtechndkaii szabvány­nak. az építtetők részéről is joggal elvárt hőszigetelési követelményeknek. A kíná­lat javára írható,, hogy az iparéig igyekszik új formá­kat keresni vevőinek jobb kiszolgálására. A gyárak termékeiknek csaknem egy­negyedét tavaly már köz­vetlenül értékesítették a la­kosságnak, a fővárosban pe­dig megnyitották az első vevőszolgálati egységet. A termelés csökkentett mennyisége gazdálkodási gondokat is felszínre hozott. Kát év alatt 360 millióról 72 millióra csökkent az iparág nyeresége. Az ener­gia és egyéb költségek csök­kentése részint a belső tar­talékok fokozottabb mozgó­sítását, részint az eddiginél hatékonyabb, gazdaságosabb technológiák alkalmazását sürgeti a téglagyárakban. Fegyelmezettebben Bizalmiak határoztak A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság csurgói gyárában minden munkahe­lyi közösség számolt vetett tennivalóival. A szakszerve­zeti bizalmiak bizottságával Geleta Ferenc igazgató is­mertette a tavalyi eredmé­nyeket : megkétszerezték a tervezett exportot, átlago­san 9,7 százalékkal növelték a béreket, miközben negy­venhárommal csökkentették a létszámot. Kocsis Miklós főmérnök a műszaki és gyártmányfej­lesztésről, a termékváltásról beszélt. Az emberekkel va­ló foglalkozást hangoztatta Németh Tamás szakszerve­zeti titkár, s ehhez a fegye­lem fokozása is hozzá tarto­zik. A tavalyi balesetek 60 százalékát az előírások be nem tartása okozta, öt eset­ben állapítottak meg ittassá­got, egy dolgozót ezért el is kellett bocsátani. A múlt évben 18-an mentek nyug­díjba, közülük tizenkettőn megromlott egészségük mi­att. A szocialista brigádok munkáját értékelve elmond­ták a felszólalók: jó volna felülvizsgálni a munkaver- seny-mozgalmat, mert nem biztos, hogy azok részesül­nek a legnagyobb elismerés­ben, akik a legtöbbet tették. A bizalmiak szavaztak a kollektív szerződés függelé­kének legfontosabb válto­zásairól is. Csurgón az elmúlt évek­ben valódi törzsgárda ala­kult ki, fiatal szakembe­rékkel, megbízható dolgo­zókkal. Aki elment, ahe­lyett nem kerestek újakat. Erről beszélt zárszavában Geleta Ferenc is, aki meg­ragadva az alkalmat, ezúttal köszönt el a bizalmi testü- ' lettől, hiszen tizenkét évi vezetés után, elérve a nyug­díjkorhatárt, nyugállomány­ba vonul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom