Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-09 / 57. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 9., hétfő Voroncov és Kampelman tájékoztatója Jó esély van ' w Kölcsönös érdekeltség Vizsgálják a zeebrugge-i kompkatasztráfa okát a megegyezésre Sorozatos mulasztások Sorozatos emberi mulasztások, az alapvető biztonsági előírások megszegése okozta azt a február 4-i szerencsétlenséget, amelynek következtében 18 bányász életét veszítette, 13-an súlyosan, 14-en pedig könnyebben megsérültek a sziléziai myslowicei bányában. Ezt állapította meg a közel egy hónapig tartó alapos vizsgálat, amelynek eredményeit szombaton tette közzé a lengyel bányászati minisztérium. A dokumentum szerint a kötelező biztonsági előírások megszegésével végzett hegesztés okozta a metánrobbanást, amit szénporrobbanás követett és ez vezetett a tragédiához. A veszélyes metánkoncentráció azért jöhetett létre, mert a szellőzés rosszul működött, sőt egy időre ki is kapcsolták, a metánt érzékelő és az elektromos berendezéseket önműködően kikapcsoló érzékelők pedig szakszerűtlenül, rossz helyre voltak felszerelve. A vizsgálat nyomán a bányászati miniszter leváltotta a bánya igazgatóját, a bányászati munkáért, a szellőzésért, az energiaellátásért és a munkavédelemért felelős főmérnököket. Másik nyolc vezetőt felfüggesztettek állásából és fegyelmi vizsgálat indul ellenük, 9 személy — köztük 3 fizikai dolgozó — ellen pedig együttes fegyelmi és büntető eljárást indítottak. A francia sajtóban nagy visszhangot kelltetlt a közepes hatótávolságú rakétáik ügyéneik két újabb fejleménye: Voroncov szovjet küldöttségvezető derűlátó megállapítása párizsi sajtóértekezletén, miszerint a megállapodás 3—4 hónapon belül kidolgozható. továbbá az a bejelentés, hoigy Shultz külügyminiszter a jövő hónapban Moszkvába látogat. A lapok mindebből azt a következtetést vonják le, hogy az eurorakétá'k teljes kivonását mindkét fél akarja s nagyon felgyorsult a haladás a megállapodás felé. Voroncov párizsi sajtóértekezletéből a francia sajtóban két momentum keltette a legnagyobb figyelmet: a szovjet küldöttségvezatő közeli kilátásként értékeli a megállapodás tető alá hozását és a Szovjetunió elfogadja a helyszíni ellenőrzésit a szigorú viszonosság alapján. A Párizsban megjelenő International Herald Tribune tudósítása már első mondatában azt emeli ki, hogy „Moszkva 3—4 hónap alatt akarja a megállapodást”. A Le Quotidien de Paris cikkének címe: „Moszkva elfogadja a helyszíni ellenőrzéseket”. A tudósítás elmondja, hogy a Szovjetunió száméra nem okoz problémát a rákéták leszerelésének helyszíni ellenőrzése. A Le Maiin szintén Voroncovnak az ellen őrzésiről mondott szavait idézte a leghosszábban, A Szovjetunió kész ugyanolyan ellenőrzési feltételeket bizMax Kampelman Washingtonban tájékoztatta Reagan elnököt t ősi tani az amerikaiaknak saját területén, mint amit a? • ő megfigyelői kapnak Nyu- gaít-Európában. Max Kampelman, a genfi leszerelési értekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetője szerint „jó esély van a megegyezésre” a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről. Kampelman azit követően nyilatkozott, hogy jelentést tett Reagan elnöknek a tárgyalások alakulásáról, a legújabb fejleményekről. Az amerikai diplomata szerint a jelenlegi előrelépés egy ilyen megállapodás előkészítésére jelentős fejlemény ugyan, de mögötte kétéves munka áll. A küldöttségek a megállapodás számos részletét kidolgozták már, bár az ellenőrzés kérdéseit és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták problémáját illetően még számos kérdés vár megoldásra. Kampelman azt mondottal, hogy a Szovjetunió már a most előkészítés alatt álló szerződésen belül hajlandó lennie két ilyen rakéta-típust kivonni a hadrendből s arra vonatkozóan is van elvi megállapodás, hogy a további tárgyalások a rövidebb hatótávolságú rakétákról közvetlenül az esetleges szerződés megkötése után már meg is indulnának. „Realisták vagyunk: az ilyen tárgyalásokon mindig vannak hullámvölgyek és hullámhegyek, gyakran tűnik úgy, hogy közeli a megoldás, de azután ismét hullámvölgy következik. Most azonban valóban jónak látom a megállapodás lehetőséget” — jelentette ki az amerikai nagy követ. Az idén első ízben lesz külön hivatalos pavilonja Nagy-Britanniának a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ez az esemény egyben jelképesnek is felfogható: az utóbbi öt-hat év felgyorsuló diplomáciai és politikai munkája nyomán új szintre emelkedtek a magyar—brit kapcsolatok. Ennek bizonyítását várhatjuk Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter most kezdődött magyarországi látogatásától is. A közelmúltban a brit parlament felsőházának elnöke járt hazánkban, így nem túlzás élénknek nevezni a két ország kapcsolatait. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter évente többször is találkozik brit kollégájával — akinek első fontos külföldi útja 1983-ban éppen magyar országra vezetett. Margaret Thatcher emlékezetes budapesti és Kádár János hasonlóan sikeres londoni útja azt a nézetet támasztja alá, miszerint kölcsönös érdekeltség tapasztalható a felek közötti kapcsolatrendszer fejlesztésére. Nem titok, hogy hazánk fontos gazdasági partnernek tekinti Nagy-Britanniát, amely a tőkés országok között az 5—6. helyen áll a kereskedelmi kapcsolataink terén. Az utóbbi négy évben ugyanakkor megduplázódott a két ország közti forgalom, ami egyrészt a brit vállalatok fokozott érdeklődésének, másrészt a korábban kihasználatlanul hagyott lehetőségeknek a jele. A mostani látogatás alkalmával aláírásra kerülő beruházásvédelmi megállapodás éppen ezt a tendenciát szándékozik erősíteni, s így a további gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja majd. A kétoldalú kapcsolatokon kívül azonban nemzetközi jelentősége is van Sir Geoffrey Howe látogatásának. Éppen a brit külügyminiszter utalt erre az elindulása előtt adott nyilatkozatában. A NATO-n és a Varsói Szerződésen belül mindkét országnak van tekintélye, s így nem mindegy, hogyan viszonyulnak korunk legfontosabb globális kérdéseihez. Ezek közül is első helyen áll a leszerelés ügye Az erről várható véleménycserének különleges jelentőséget ad Mihail Gorbacsov legújabb javaslata az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról, s az ennek nyomán kibontakozó alkotó vita. H. G. A belgiumi Zeebrugge kikötőjében péntek este szerencsétlenül járt brit komphajó balesetének okát egyelőre még nem sikerült pontosan tisztázni. Egyelőre csak feltételezések vannak. Az egyik változat szerint a belgiumi kikötőből Nagy-Bri- tanniába tartó komphajó, amint kitárolt a kikötőből és 180 fokos fordulatot tett, hogy orral nekivágjon a nyílt tengernek, elhibázott manőverrel a kikötői gátnak ütközött és percek alatt féloldalra dőlt. A másik verzió: a gépkocsik behajózására szolgáló ajtó — a komphajó 36 kamiont és 84 személygépkocsit is szállított — valamilyen okból kinyílt, a víz bezúdult és a hajót az döntötte oldalára. A fedélzeten levő utasok egy része nyomban a jeges vízbe esett, többen megkapaszkodtak a korlátokban, sokan az oldalára dőlt hajó vízből kiemelkedő helyiségeiben rekedtek, ahol még maradt elegendő levegő. Ezek nagyrészét tudták a helyszínre érkezett belga, holland és brit mentőalakulatok kimenteni. Nyitottak fel azonban olyan helyiséget, ahol csak holttesteket találtak. Megnehezítette a mentést a sötétség, a jéghideg víz, s az is, hogy éjfélkor megérkezett a dagály. Az utasok zöme brit állampolgár. A hajót üzemeltető cégtől kapott felvilágosítás szerint magyar utas a hajón nem volt. A mentők — elsősorban belga alakulatok, majd holland, brit, nyugatnémet egységek és sok önkéntes búvár — igen gyorsan a helyszínre érkeztek, de a katasztrófa igen gyorsan, másodpercek alatt játszódott le, a személyzetnek még S.O.S. jelzés leadására sem volt ideje. Egy brit szakértő szerint számítani lehetett rá, hogy egyszer ilyen szerencsétlenség bekövetkezik „ezekkel az óriás dobozokkal, amelyek percek alatt megtelhetnek vízzel”, mert egy jelentéktelen nyílás is elegendő a víz betörésére. Szombatra virradóra a szerencsétlenség színhelyére érkezett a belga királyi pár, a miniszterelnök, a kormány több tagja, szombat délután pedig Thatcher asszony brit kormányfő is. A katasztrófa színhelyén, a zeebrugge-i , kikötőben szombat este tartott sajtó- konferencián hivatalosan közölték: a szerencsétlenül járt brit komphajó, a Herald of Free Enterprise fedélzetén volt 543 ember közül 408-an megmenekültek (köztük mintegy 100-an megsebesülAz Abdallah-ügy újabb fejleménye Újabb látványos fordulat az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Georges Ibrahim Abdallah ügyében: első ügyvédje leleplezte magát, mint a francia hírszerzés ügynökét, aki mindvégig besúgóként tájékoztatta védencéről * a titkosszolgálatot, a DGSE-t. Ez a váratlan fordulat újabb jele annak, hogy a Libanoni Forradalom Fegyveres Frakciója (FARL) feltételezett kommandóvezérének ügye tele van tisztázatlan rejtélyekkel, s Abdallah sorsáról nyilván nem a párizsi különleges bíróság mondta ki a végső szót. Mazurier egy újságíróval együtt írt „A fekete ügynök” című könyvében adta elő részletes önvallomását. Minit baloldali érzelmű fiatal ügyvédnek, számos terrorista védence is volt. 1982- ben felkereste őt Abdallah és felkérte arra, hogy adott jelzésre juttassa majd el a sajtószervekhez a FARL leendő merényletét igazoló nyilatkozatát. Mazurier nem tagadta meg a kérést, mert Abdallah szerinte fenyegeAz ügyvéd és most megjelenő A fekete ügynök című könyv a párizsi televízióban. (Telefotó: AP—MTI—KS) A belgiumi Zeebrugge kikötője közelében zátonyra futott és felborult brit komp. (Telefotó: AP—MTI—KS) tek), 51-en életüket vesztették, 84-en eltűntek. Az utóbbiak nagy részének sorsára valószínűleg akkor derül fény, amikor a még a kikötő vizében felborultan fekvő hajót kivontatják és átvizsgálják. Szombat este a sötétség beálltával ezt a munkát felfüggesztették és vasárnap reggel újrakezdték. A mentőket és az egész partvidéket óvatosságra inti, hogy a hajón levő kamionok közül kettőnek elszabadult a veszélyes szállítmánya: 50 hordó metilbenzol-cianat és 61 hordó cianid. Bíznak benne, hogy a hordók az előírásoknak megfelelően jól zárnak és nem tetézik a bajt. A másodpercek leforgása alatt bekövetkezett katasztrófa kapcsán ismét fellángolt a vita az ilyen típusú komphajók biztonságáról. A szakértők emlékeztetnek arra az esetre, amikor 1984- ben a Mont Louis nevű, hasonló típusú francia teherhajó radioaktív szállítmányával a belga partok közelében, Ostende-nél hajótörést szenvedett. A most szerencsétlenül járt brit Herald of Free Enterprise harmadmagával 1980-ban épült egy hamburgi hajógyárban és emeletes — a hajó mindkét végén nyitható — gépkocsiterében 350 gépkocsit, valamint 1300 utast szállíthat. Ez a hajó egyébként a La Manche csatornán való átkelés gyorsasági rekordjáért elnyerte a tőén viselkedett, de később eltépte a papírt. Egy gyilkos FARL-merénylet után határozta el, hogy a belügyminisztériumhoz fordul. Válaszul egy úr kereste fel irodájában és felszólította, hogy épüljön csak be a FARL-ba és dolgozzék a DGSE-nek. Mazurier ezt hazájának tett jó szolgálatnak tartotta, s afféle hírvivő szerepet vállalt Abdallah és szervezete más tagjai között. Abdallah letartóztatása után a lyoni perben a DGSE utasítására védelmét is elvállalta. Akkor áibrándult ki, amikor hiába jelezte a hírszerzésnek. hogy Abdallah súlyosabb büntetése esetén barátai vérfürdőt fognak rendezni Párizsban, a bíróság mégis 4 évet szabott ki Ab- daillahra. Amikor pedig a Táti áruházban rendezett merénylet hét ártatlan áldozatot követelt, Mazuriarnél betelt a pohár. Az ügyvéd úgy érezte, egész kettős tevékenysége hasztalan volt. s elhatározta, hogy leleplezi magát. Könyve rövidesen megjelentik a boltokban — pár tízezer példányt most bezúztak, mert egy rövid rész több francia ügynök nevét tartalmazta, s ezt ki kellett hagyni. Kék Szalagot. A hajó konstrukciója olyan, hogy a gépkocsitereket nem védi külön hajószektor a vízbetörés elől, s a vízbetöréstől esetleg megmozduló igen súlyos rakomány könnyedén áttöri az oldalfalat. Ilyen szerencsétlenség következett be 1934- ben a francia Mont Louis-n, amelynek radioaktív rakománya az Északi-tengerbe jutott. Margaret Thatcher kormányfő utasítására vasárnap megkezdődött a hivatalos vizsgálat a Townsend Tho- rensen cég Zeebrugge és Dover kikötő között közlekedő komphajójának pénteki katasztrófája ügyében. Londonban azt hangoztatják: ez volt a brit polgári hajózás legsúlyosabb katasztrófája azóta, hogy 75 évvel ezelőtt a „Titanic” jéghegynek ütközött és 1500 utasát hullámsírba temette. A brit vizsgálóbizottsággal egyidejűleg kezdték meg munkájukat Zeebrugge-ben a belga hatóságok, és a Townsend Thorensen cég, továbbá — a Brit Tengerész Szakszervezet kérésére — a Nemzetközi Tengerész Szak- szervezetek Szövetsége által kiküldött szakértők. A katasztrófa okait illetően tartja magát az a nézet, hogy a komphajó azért veszítette el az egyensúlyát, mert hanyagul, vagy egyáltalán nem zárták le annak a rakodótérnek a kapuit, ahol a gépkocsik és a teherautók „utaznak”. Állítólag általános gyakorlat, hogy a felgyülemlő benzingőz kiszellőztetésére indulás után — a szabályzatot megsértve — egy ideig nyitva tartják ezeket a kapukat. A rakomány egyensúlyban tartását ballaszt-manőverezéssel érik el, ám ezt, feltételezések szerint, ezúttal elmulaszthatták. Sevardnadze Laoszban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja, hivatalos látogatása befejeztével vasárnap elutazott Indonéziából. A djakartai repülőtéren Mochtar Kusumaatma- dja indonéz külügyminiszter búcsúztatta a szovjet diplomácia vezetőjét, aki a laoszi fővárosba, Vientianba repült tovább. A szovjet külügyminiszter Ausztráliából érkezett csütörtökön Djakartába, ahol megbeszéléseket folytatott Mochtar Kusumaatmadjával nemzetközi kérdésekről — különös tekintettel az ázsiai térség helyzetére —, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Sevardnadzét szombaton fogadta Suharto indonéz köztársasági elnök.
