Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-09 / 57. szám
1987. március 9., hétfő Somogyi Néplap 3 KOCKÁZATVÁLLALÁS A SZAKTANÁCSADÁSBAN Szélesedő szolgáltatás Növényvédősök környezetünk megóvásáért Beszerzés helyett vegyszervásárlás NÖVÉNYVÉDELMI KÓDEX KÉSZÜL A hét végén tartotta igazgató tanácsi ülését a Kaposvári Szarvasmarha-tenyészitő Közös Vállalat. Átfogóan értékelték az üzemek szairvas- marha-ágazatának fejlesztése érdekében végzett rendszerszervező munkájukat, kritikusan véleményt mondtak — a sikerekről éppúgy, mlinit azokról a részterületekről, ahol még nem sikerült megtenni a kívánt előrelépést. A közös vállalatnak fennállása óta a legfőbb törekvése az volt, hogy sokoldalúan segítsék a tej- és hústermelés mennyiségi ás minőségi növelését, az ágazati eredményesség javítását. Ezt a szándékot nem mindig erősítette a külső közgazdasági környezet, kivált a hatodik ötéves terv második felében a rendszerszervező is érzékelhette az üzemek elkedvetlenedését: néhány partner megszüntette vagy csökkentette szarvasmanha- álllományát A KSZKV nem adta — nem is adhatta — fel eredeti célját, a nehéz körülményeket új, a korábbinál célravezetőbb módszerekkel, szorosabb és szélesebb együttműködéssel igyekezett ellensúlyozni. A szabályozómódosítások hatásáA tavalyinál mintegy negyedével több mezőgazdasági termék forgalmazását tervezi az idén a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, a Tszker. Legjobban az ipari fehérjetakarmányok, az élőállatok és az állati eredetű termékek felvásárlását és értékesítését fokozzák. Megkétszerezik az ipari és az élelmiszeripari gyártmányok forgalmazását. Még nagyobb mértékben bevonják az árutermelésbe a kistermelőket, a nagyüzemeket pedig egyebek között újabb raktárak, tárolók építésével, illetve gépek, eszközök kölcsönzésével segítik. A több mint 1200 szövetkezetét tömörítő Tszker a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel megalapította a Fehérjeforgalmi Gazdasági Társaságot. Rövidesen megkezdik az értékesítést; évente mintegy 800 millió forint értékű takarmányalapanyaggal — szójadarával, repcedarával, halliszttel, tápsókkal és más alapanyaggal — látják el a szövetkezeti takarmánykeverő üzemeket. A Tszker a tavalyinál mintegy 12 százalékkal több élőállatot és állati terméket vásárol fel a nagyüzemekből és a kistermelőktől. Ezért is megkezdték a közös vállalathoz csatlakozó állattenyésztő szakcsoportok szervezését, mivel így nagyobb támogatást tudnak nyújtani a kistermelőknek. A múlt évben növelték a feldolgozott és a korszerűen csomagolt élelmiszerkésztermékeik arányát: négy területi központjukat szerelték fel modern csomagológépekkel. A programot az idén is folytatják, a terv szerint 4— 5 új csomagológépsort állítanak üzembe. A vállalat 1987-ben csaknem 2,5 milliárd forint értékű exportáru értékesítését tervezi. A termékek mintegy 70 százalékát — részben saját jogon, továbbá az Agrimpex, a Monimpex és más vállalatok közvetítésével — a konvertibilis elszámolású piacra küldik. Az idén először vásárolnak fel tartósításra nagyobb meny- nyiségben meggyet, sárga- és őszibarackot, ezekből mintegy 900—1000 tonnát tárolnak majd a baksi hűtőházban. A gazdaságok műszaki ellátására mintegy 2,8 milliárd forint értékű gépet, alkatra a múlt évtől ismét élénkülés tapasztatható: tavaly már tizenkét üzem ként a rendszertől rekonsitrukciós terveket, s ezek végrehajtása a gazdaságoknál több mint tizenkilenc százalékos férőhelynövekedést jelent. A tenyésztéstől a technológián át a takarmányozásig az ágazat egészét átfogó szervezőmunkában a hatékonyság javítását tekintették alapkövetelménynek. Ennek érdekében átszervezték, korszerűsítették és új alapokra helyezték a szaktanácsadói munkát. Három módszert dolgoztak ki, s az üzemek igényük szerint dönthetnek, melyiket választják. Partnereik kisebb hányada igényli az álltalános szaktanács- adást, míg nagyobb hányaduk a művezetői szintig történő szakosított szaktanács- adást vár. Űj, mások által még nem alkalmazott módszer a jövedelemgarantált szaktanács- adás, ez minden másnál szorosabb kapcsolatot, érdekazonosságot és közös kockázatvállalást jelent. A gazdaság ugyanis csak akkor díjazza a rendszer szolgáltatásait. ha a közös műn - ka eredményeként többletjövedelem képződik. Tavaly a részt és ipari eredetű anyagot forgalmaznak. Bővítik a gépkölcsönzés lehetőségeit, továbbá mintegy 350—400 millió forintot fordítanak nagyobb értékű gépek beszerzésére. A Tszker eredményesen zárta a múlt évet. Áruforgalmának és szolgáltatásainak értéke meghaladta a 21 milliárd forintot, s ez 20 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az exportot egy év alatt negyedével növelték. A közös vállalat nyereségéből — a vagyoni betét arányában — 42 millió forint visszatérítést adtak partnergazdaságaiknak. Az elmúlt években sokan és sokféleképpen hallatták véleményüket az energiaválságról. Attól függően, kit hogyan érintett a váratlan és gyakori árrobbanás. Volt, aki az emberiség újabb veszedelmét emlegette, mások inkább azon morfondíroztak, hazánkban meddig elegendőek az energiakészletek. S hogy a vita egyáltalán nem elvi jellegű, az rögtön kiderült, amikor szigorítaná kezdték a hőtechmikai szabványokat. Ez ugyanis már zsebre megy, és pénztárcánk érzékeny szenzorként közvetíti a világpiacon végbe menő árváltozásokat. A legjelentősebbek 1973- ban és 1974-ben „robbantak”, ezekre a nyugati országok szigorú energiatakarékossági intézkedésekkel válaszoltak. Például az épületek jobb hővédelmét szolgáló szabványokat léptettek életbe. Mi sem tétlenkedtünk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a szakintézetek számításai alapján kidolgoztatta az Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai című szabványtervezetet. Ez egy ideig csak tervezet maradt, értelmetlen lett volna ugyanis addig bevezetni, amíg nem volt elég, valóban megyében a. szentgáloskéri szövetkezetben próbálták k: ezt a kölcsönösen igényes, különösen feszes és fegyelmezett együttműködést kívánó módszert. Hasznosságáról mindent elmond, hogy ebben a nagyüzemben megkétszereződött az ágazati jövedelem. A rendszerszervező üzemi érdeket szolgáló törekvéseinek ez csak egyik példája. A sort lehetne folytatni azzal, hogy mind a tej-, mind a húságazatban nemesítő bizottságot hoztak létre, ezzel megteremtették a termelésszervezés folyamatos fejlesztésének alapjait. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az új hazai és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések szélesítésére. Hozzá tartozik ehhez a gyepgazdálkodás javítása éppúgy, mint az új silókukorica-vetőmagvak beszerzése vagy a magas tejhozamú tehenészetek komplett takarmányozásának megoldása. A múlt évben a kaposvári közös vállalat háromszázhetvenhét gazdasággal tartott kapcsolatot, különböze szolgáltatásokat végzett, közreműködött a náluk levő több mint ötvenhatezer letermelésének elősegítésében. Az állomány nagyobb hányada — több mint nyolcvanöt százalék — a tejelő típus, s a múlt évben ez az állomány átlagosan három százalékkal, százhatvankét literrel növelte termelését. Rendszerátlagban tehenenként 4 560 literes termelést értek él. Amíg a tejágazatnál mérsékelt, de következetes előrelépés tapasztalható, nem mondható el ez a húságazatról. A múlt évben végzett elemzések, vizsgálatok bebizonyították: a sikertelenség korántsem magyarázható csupán külső körülményekkel, számos tenyésztési, tartási, technológiai váltásra, színvonalasabb szakmai munkára van szükség a húsmarhatartás eredményességének javításához. Ezt a feladatat éppúgy megfogalmazta a rendszer idei programjában, mint például a takarmánygazdálkodás vagy a műszaki szolgáltatások javítását. hatékony hőszigetelő falazóanyag, ablak, ajtó. Hivatalosan a magyar hőtechnikai szabvány 1979. április 1-jén lépett életbe, s a korábbihoz képest meglehetősen szigorúnak bizonyult. A szigorúbb szabványok nyomán folytatott kísérletek azt igazolták, hogy az ezek szerint épített lakóházak energiafogyasztása jelentősen, 30 százalékkal kevesebb, mintha a régi módon építették volna azokat. S nemcsak ezt figyelték az ellenőrök, hanem azt is, hogy még mindig korai volt büntetéssel fenyegetni a rendelkezések megszegőit, ugyanis az országban nem lehetett folyamatosan kapni a hőszabványnak megfelelő építőanyagokat. Ezért határoztak úgy az illetékesek, hogy 1981. január 1-jéig eltérhetnek a házépítők a követelményértékektől. Attól kezdve azonban építési engedélyt nem adtak ki annak, aki a tervhez nem mellékelte a hőtechnikai számításokat. Az időközben, 1980-ban megszületett energiagazdálkodási kormányprogram is segítette a hőtechnikai szabványok megvalósulását, amikor kimondta: „az épületek hőveszteségének csökikenté- sét új, korszerű építő- és Küszöbön a tavasz. A nagyüzemi és kisüzemi ültetvényekben már csattogtak a metszőollók. Élénkül a forgalom a vetőmagboltokban, s most van a növényvédő szerek vásárlásának az ideje is. De vajon csak vásárolják a szereket a kistermelők? Vagy némi ügyeskedéssel „beszerzik”? Milyen biztosíték van arra, hogy a természet harmóniájába mindenképpen beavatkozást jelentő készítmények ne okozzanak kárt egészségünknek, környezetünknek? Ezekről beszélgetünk dr. Jasinka Jánossal, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás főmérnökével, a kertbarátszövetség elnökékel. — Számos előadást tart, cikket ír, tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez; ezekben mindig szerepel a környezetvédelem. Mi az indítéka? — Növényvédős vagyok, tisztelem a természet körforgását. Meggyőződésem, hogy a környezetvédelemért azok tehetik a legtöbbet, akik megelőzik a veszélyforrások kialakulását, azt, hogy a növényekben mérhető károk ne szigetelőanyagok gyártásával is elő kell segíteni.” Ezután megkezdődött az építőanyag-iparban a gyártókapacitások bővítése: Tapolcán 870 millió forintos költséggel az évente 18 ezer tonna bazaltgyapot-szigetelőlemez-.. gyár építése, megkezdték működésüket a Poroton falazóblokkot készítő üzemek, s elkezdődött az évente 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár beruházása. Kazincbarcikán bővítették a gázszilikátgyártás feltételeit, Fűzfőn pedig a polisztirolhabét. A kormányzat százezer forintos kölcsönnel támogatja azokat, akik utólag vállalkoznak lakóházuk hőszigetelésére; a tavaly fölemelt építési kölcsön is energiatakarékosságra ösztönzi az építőket. Azt is sokan sokféleképpen kiszámolták már, megéri-e ekkora befektetés. Ha abból az adatból indulunk ki, hogy az ország teljes energiafogyasztásának mintegy a negyedét fordítjuk az épületek üzemeltetésére, ennek pedig 70—80 százalékát a fűtés emészti föl, nem állhat ellen semmilyen másik érv. S habár a korszerű, hőtakarékos építőanyagok valóban többe kerülnek, mint a hagyományosak (ezek alkalmazása keletkezzenek. A termés- eredmények fokozásával párhuzamosan igyekszünk megvédeni a vegyszerfelhasználó, a termékfogyasztó egészségét; óvjuk féltett kincsünket, a környezetet. — A kemizálás szennyezi a környezetet. Ezzel egyetért? — A növényvédelem nem azonos a kemizálással! A növényvédelem magába foglalja a fizikai, a mechanikai, az agrotechnikai, a biológiai és a kémiai védekezési eljárások rendszerét. A kemizálás tehát csak részterület, amelyet a többi eljárással együtt lehet igazán eredményesen, környezetvédő módon alkalmazni. Munkatársaimmal együtt következetesen ellenőrizzük a felhasznált készítményeket, azok dózisát, az előírások betartását. örvendetes, hogy nőtt azoknak a készítményeknek a száma, amelyek kizárólag egy kártevőt pusztítanak és megkímélik például e kártevők természetes ellenségét. — Vannak nagyüzemben és kisüzemben használató készítmények. Nem véletlenül! Milyen veszélyt jelent az, ha a kistermelő a nagyobb miatt egy száz négyzetméteres családi ház körülbelül 30 —40 ezer forinttal kerül többe), a fűtőanyag-megtakarításon mindenképpen megtérül ennek az ára. Ha ismét nagyobb összefüggésben vizsgáljuk a megtakarítást, ebben a tervidőszakiban, 1990-ig a népgazdaság számára 200 ezer tonna olaj egyenértékű energiát lehet megtakarítani. Az pedig senkinek nem közömbös, hogy a zömében importból vásárolt energiahordozókért mennyit kell kiadni az államkasszából, az itthon termeiteket pedig hogyan dotáljuk. Ám épp emiatt csalóka a megtérülés számítási képlete. Az államilag támogatott árú fűtőanyagokat tekintve az építés többletköltségei 20 év alatt térülnek meg, ám ha a valóságos árat vesszük alapul, akkor 10 év után. Ettől kezdve már a családi kassza is megéri a takarékos fűtést. S e kevesebb kiadás már akkor is nagy öröm, amikor nőni kezdenek a gyerekek, s még inkább az, amikor már a nyugdíjas napjainkat mor- zsolgatjuk. Talán akkor örülünk legjobban a fiatalkori előrelátásunknak. Sz. K. Évente mintegy hatezer szer- maradvány-vizsgálatot végeznek a növényvédő állomás laboratóriumában termésbiztonság érdekében nem a számára javasolt szert vásárolja meg, hanem „beszerzi” a nagyüzemi készítményt? — Sajnos, van ilyen; ez a legnagyobb veszély. A gombaölő szerek nagyobb részét engedélyezték a kisüzemben is, nincs gond a gyomirtó szerekkel sem, viszont a házikerti rovarölő szerek választéka meglehetősen szűk. Megjegyzem, hogy ezekkel is jó eredmények érhető el, ha időben és helyesen választott készítménnyel védekezik a kistermelő. Sajnos vannak, akik valamilyen úton a nagyüzemben engedélyezett rovarölő szereket szerzik be, és nem számolnak azzal, hogy milyen veszélyt jelentenek ezek rájuk és a fogyasztókra, illetve a környezetre. A felvilágosító munkán kívül az árutermelő kisgazdaságok termékeiből rendszeresen mintát veszünk, műszeres vizsgálatokat végzünk. Ezek kétséget kizáróan megmutatják a növényvédő szer szabálytalan felhasználását. Ilyenkor szankciókat alkalmazunk. — A büntetés megoldás? — Élni kell vele mindany- nyiunk érdekében. Az idén még a korábbinál is következetesebben fogunk érvényt szerezni a szabályoknak. Már csak azért is, hogy eloszlassuk azt a tévhitet: csak a nagyüzemekben használható készítmények a célravezetők. A kisüzemekben engedélyezett rovarölőkkel éppúgy lehet exportképes terméket előállítani, természetesen kellő szaktudással, idejében elvégzett permetezéssel. Az árutermelő kisüzemek döntő többsége jól példázza ezt. — A felvilágosító szó, a büntetés mellett van-e más elgondolásuk arra, hogy a kistermelés valóban szakszerűen, egészségünket és környezetünket védő módon folytatódjék? — Hazánkban a kisgazdaságok évente mintegy száz- milliárd forint termelési értéket állítanak elő, megyénkben csaknem hatmilliárdot. Nélkülözhetetlen érték ez. A kistermelők munkájához segítséget ad a most készülő növényvédelmi kódex, amely új alapokra helyezi a növényvédő szerek engedélyezését. Hármas besorolás várható: lesznek nagyüzemben engedélyezett szerek, feltételes forgalmú szerek és szabad szerek. Új kategória a feltételes forgalmú készítmények csoportja. Ezekhez azok a kistermelők juthatnak hozzá, akik elvégzik az általunk szervezett tanfolyamot és ezt a vásárláskor bizonyítják. Addig is folytatjuk az eddigi gyakorlatot. A termőhelyen és piacon rendszeresen vizsgáljuk a termékek szermaradványait. V. M. A tsz-kereskedelem fejlesztési tervei hén jövedelmező Tíe év alatt magtérül Hőszigetelés és fűtési költség
