Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-07 / 56. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 7., szombat Római katolikus főpapok kinevezése II. János Pál pápa dr. Pás kai Lászlót esztergomi érsekké nevezte ki. A kinevezéshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az előzetes hozzájárulást megadta. 11. János Pál pápa dr. Paskai László kalocsai ko- adjutor érseket esztergomii érsekiké; Marosi Izidor váci segédpüspököt váci megyés- püspölklké; dr. Dankó Lászlót, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorát címzetes püspökké, kalocsai apostoli kormányzóvá kinevezte. Nyugdíjba vonulásuk miatt dr. Bánk Józsefet, a váci megyéspüspöki és dr. Belon Gellértet pécsi segéd- püspöki tiszte alól felmentette. A kinevezésekhez, illetve felmentésekhez a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú tvr. alapján az előzetes hozzájárulást megadta. Dr. Paskai László 1927. május 8-án iszületett Szegeden. 1951-ben Budapesten szentelték pappá, 1952-ben ugyanitt teológiai doktorrá avatták. Ezt követően 1955- ig Szegeden rpüspöki szertartó, ynajd tizenegy éven át filozófiai tanár és prefektus. 1965-től la Budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisaként \és |a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia filozófiai tanszékvezető professzoraként tevékenykedett. 1973- ban a iKözponti Szeminárium rektorává nevezték ki. Dr. Paskai László 1978-tól címzetes püspök, veszprémi apostoli kormányzó, 1979-től veszprémi megyéspüspök. 1982-től kalocsai koadjutor érsek, 1986 <óta tölti be a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének itisztét. K. Adelman a leszerelésről Az ellenőrzés a legnehezebb kérdés Az Egyesült Államok azt kívánja, hogy már a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközökről megkötendő szerződés is foglaljon magába megállapodásokat egyes rövidebb hatótávolságú eszközökről, s legkésőbb az egyezmény megkötése után hat hónappal kezdődjenek tárgyalások a többi ilyen rakétáról — mondotta Kenneth Adelman, az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának vezetője az MTI washingtoni tudósítójának. Adelman szerint már ebben a megállapodásban foglalkozni kell a NATO által SS—12 és SS—23 kódjellel számon tartott szovjet rakétákkal. Ezek számát 130-ra becsülte. Adelman ugyanakkor azt mondotta, hogy az amerikai tervezet nem teszi függővé a megállapodást a hagyományos fegyveres erők csökkentésétől, bár új tárgyalásokat akar az ilyen csökkentésről a NATO és a Varsói Szerződés között a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyett. Az amerikai diplomata azt mondotta, hogy a genfi leszerelési tárgyalások jelenlegi fordulója „rendkívül jelentős” volt, azért is, mert a tárgyalások másik két területén is volt bizonyos előrehaladás: a két fél megkezdte annak írásba foglalását, hogy milyen területeken értenek egyet, illetve van eltérő véleményük a hadászati fegyverek csökkentésével és az űrfegyverekkel kapcsolatban. Adelman azt mondotta, hogy „számos részletben” még nincs megállapodás a közepes hatótávolságú eszközöket illetően. A legnehezebb kérdésnek az ellenőrzést minősítette: szerinte ugyanis a helyszíni ellenőrzés lehetőségét a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem egyformán értelmezi. Washington egyebek között ellenőrzést akar megvalósítani az érintett fegyvereket gyártó üzemekben is. Ugyancsak eltérőeknek minősítette a két fél elképzeléseit a rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközöket, illetve a megállapodás szerint fennmaradó közepes hatótávolságú eszközök telepítési helyét illetően. Azt mondotta például, hogy „egyedül az Egyesült Államok ügye”, hova telepítené a fennmaradó száz fegyvert, Washington viszont meg akarja határozni, hova telepíthetné a Szovjetunió ilyen fegyvereit. * * * Reagan amerikai elnök pénteken munkaebéden találkozott Max Kampelman- nal, a genfi amerikai tárgyaló küldöttség vezetőjével. Kampelman tájékoztatta az elnököt a szovjet javaslatokról és a közepes hatótávolságú eszközökről folytatott eddigi tárgyalásokról. Sevardnadze Indonéziai tárgyalásai A hivatalos látogatáson Indonéziában tartózkodó Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter pénteken találkozott indonéz kollégájával, Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszterrel. A baráti légkörű találkozón a szovjet és az indonéziai diplomáéra vezetője tárgyalt a kétoldalú politikai és kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról, a térség politikai helyzetéről, valamint nemzetközi kérdésekről. A külügyminiszterek megállapították, hogy a Szovjetunió és Indonézia álláspontja a fontos, időszerű nemzetközi kérdéseik megítélésében közel áll egymáshoz. A legutóbbi hét nap legkiemelkedőbb eseménye kétségtelenül a középhatótávolságú atomfegyverekről szóló új szovjet indítvány bejelentése volt. A képen: Moszkvában nemzetközi sajtóértekezleten ismertették a javaslat részleteit őrzéshez, a Pentagonban igyekeznek úgy feltüntetni, mintha ez megoldhatatlan lenne. 2. A megmaradt száz rakéta milyensége. Washington elsősorban a veszélyesebb és hatékonyabb Pershing—2-ket kívánja átmenteni a manőverező robotrepülőgépekkel szemben. 3. A rakéták elhelyezése. Megint a Pentagon terve: Alaszkában szeretnék állo- másoztatni a Pershing—2- eseket, ahonnan a Szovjetunió jelentős ázsiai területeit elérhetnék. 4. A közepesnél rövidebb rakéták kérdése. A Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó a rövid hatósugarú, harcászati jellegű rakétákról tárgyalni s visszavonja a válaszintézkedések keretében Csehszlovákiába és NDK-ba telepített rakétáit. Egyébként nem valós érv az sem, hogy az „atommentes Európában” a Varsói Szerződés fölényét emlegetik a hagyományos fegyverzetek vonatkozásában. Változatlanul érvényben van a budapesti felhívás, tehát itt is mód nyílna a csökkentésre, teljes kiegyenlítettségre. Vannak tehát még tár- gyalnivalók, sőt buktatók is, de általános vélemény szerint hat hónap alatt megegyezésre lehetne jutni. Az előrelépés egyúttal egy csúcs- találkozó belépőjegyét is jelenthetné, akár egy washingtoni Gorbacsov-látogatás, akár egy félutas, reykjavíki típusú megbeszélés irányába. Mindez megfelelne az általános diplomáciai élénkülésnek, amit Thatcher brit kormányfő tervezett moszkvai látogatásától Sevardnadze éppen folyamatban levő ázsiai—ausztráliai kőrútjáig sok minden jelez. A nyugati sajtó mindinkább úgy teszi fel a kérdést: akar-e és képes-e tárgyalni Washington és személy szerint az elnök? Rámutatnak újra és újra az időzítésre: aligha véletlen, hogy a Szovjetunió éppen a Tower-je- lentés nyilvánosságra hozatala után tette közzé indítványait s nem akarta a kezdeményezést az Irangate- ügybe keveredett államfő gondjaival, a belső viszályokkal összemosni. A bizonyos tisztulás nyomán (habár a 13 perces Reagan-ma- gyarázkodás visszhangja nem volt egyértelmű, de a Fehér Ház azóta úgy tesz, mintha az üzem „hétközna- pian” működne) az amerikai elnöknek kétségtelen érdeke is külpolitikai sikerek felmutatása, méghozzá nem akármilyen megállapodások formájában. Szélsőséges konzervatív amerikai erők azonban nyomást kívánnak gyakorolni s esetleg még korábbi favoritjukat, Reagant is megvádolhatják „az amerikai érdekek eljátszásával”. Szovjet részről tudatosan számolnak a pro-val és kontrával, egyúttal nem akarnak időt veszteni: ha a: 1987-es év nem hoz érdemleges eredményeket, az amerikai elnökválasztási kampány miatt másfél-két esztendős kihagyás is következhet. Az idő pedig (a fegyverkezést tekintve: sok) pénz s egyben biztonság is. Réti Ervin eredetileg amerikai részről előterjesztett nulla-változathoz, s hajlandó volt kihagyni a számításból a brit és francia rakétákat. (A katonai egyensúly megrendülését ellensúlyozhatja ugyanis, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták — egy újabb egyezményig — megmaradnak.) Majd a reykjavíki csomagbontás lehetővé tette, hogy külön tárgyalásokat folytassanak és adott esetben külön megállapodás születhessen. Szovjet részről kihangsúlyozzák, hogy a középhatósugarú rakéták behelyezése a csomagba, ták- tikad tárgyalási elem volt s elérte célját, mert előtérbe helyezte a megoldási módozatokat. Ugyanakkor hozzáfűzik, hogy a csomag meglevő részei továbbra is ösz- szefüggnek egymással: az űrfegyverkezésről való lemonA hét kérdése dás illetve annak csak laboratóriumi keretek között történő kutatóprogramja elválaszthatatlan a hadászati ván e területen várhatók viták. Megállapítható, hogy az amerikai vezetés s különösképpen a nyugat-európai szövetségesek komoly tárgyalási alapot látnak a szovjet elképzelésekben. Általában pozitív volt London, Bonn és Róma reagálása, zavar mutatkozott Párizsban, ahol a kormány — a francia atomütőerőre való tekintettel — először csaknem elutasító véleményt hangoztatott, majd Mitterrand köztársasági elnök jó értelemben helyesbített. Ezzel együtt bizonyos amerikai körök fenntartásaikat hangoztatják és szemmel láthatólag négy témában próbálnak ellengőzt adni. Mit jelent és milyen eredményekkel járhat az új szovjet kezdeményezés? Az olvasó már megszokhatta, hogy egy-egy hétnek több kérdése (s természetesen több válasza) is vám, miután a nemzetközi politikában mindig találhatunk figyelemreméltó eseményeket. Ám a heti eseménykrónikából most mégis egy kérdést ragadtunk ki. Mert a hét kérdése — ez túlzás nélkül állítható — az év kérdése is lehet: alkalom arra, hogy kimozdítsák holtpontjukról a megrekedt leszerelési tárgyalásokat. Mindez az új szovjet kezdeményezésből következhet, amelyet Mihail Gorbacsov nyilatkozata foglalt magába. Moszkva felnyitotta a sokat emlegetett reykjavíki csomagot és hajlandó külön megvitatni az Európában telepített szovjet és amerikai rakéták felszámolásának ügyét. Az izlandi fővárosban tartott csúcstalálkozón a két fél között gyakorlatilag elvi megállapodás jött létre: eszerint kontinensünkről kivonnák az amerikai Pershing —2-eseket s a manőverező robotrepülőgépeket, illetve a szovjet SS—20-as rakétákat, és a két nagyhatalom a jövőben csupán száz-száz robbanótöltet továbbítására alkalmas középhatósugarú eszközökkel rendelkezne. A A hét közepén lemondott a Bettino Craxi vezette olasz kormány. A képen: Craxi a parlamentben bejelenti a döntést — mellette Andreotti jelenlegi külügyminiszter 1. Az ellenőrzés. Noha szovjet részről kijelentették, hogy már csak saját szempontjukból is, ragaszkodnak a kölcsönös helyszíni ellenSzovjetunió az ország ázsiai részén, az Egyesült Államok pedig az amerikai földrészen. Atommentes Európáról ugyan (még korai lenne beszélni, hiszen Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik bizonyos számú rakétával, de jelentős lépést tehetnénk a kívánt cél felé. Az új kezdetet, amit a többnyire bátorító nyugati visszhang is jelez, két olyan szovjet lépés tette lehetővé, amely felolvaszthatta a Washington által „politikai jégszekrénybe” fagyasztott vitát. Moszkva hozzájárult az fegyverrendszerek csökkentésétől. Ez a stratégiai elem a tárgyalásokon, s elképzelhetetlen, hogy miközben az amerikaiak csillagháborús terveket kovácsolnak, a Szovjetunió feladja vagy lényegesen csökkenti nukleáris ütőerejét. Ilyen előzmények után Genfben, a héten letették az asztalra az új szovjet indítványt, majd ugyancsak átnyújtották az amerikai tervet. Egyelőre a tanulmányozás időszakában tartunk, nincsenek még részletek a részletekről, márpedig nyilÁzsiai körúton tartózkodott a héten Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki közben ellátogatott Ausztráliába is. A képen: a szovjet diplomácia irányítója Bangkokban Prem Tinszulanond thaiföldi kormányfővel HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASARNAP: Az új szovjet javaslatok a nemzetközi érdeklődés középpontjában, Genfben a hét folyamán előterjesztik az európai közép-hatósugarú rakéták felszámolására vonatkozó elképzeléseket. - Az Irangate- botrány személyi vonatkozásai: Howard Baker lesz a Fehér Ház új kabinetfőnöke s William Webster a CIA igazgatója, miután nehézségek merülnek fel az eredetileg ajánlott Gates-szel kapcsolatban. HÉTFŐ: Sevardnadze szovjet külügyminiszter megkezdi ázsiai -ausztráliai körútját, az első állomás Bangkok, majd Canberra következik. - A bécsi magyar nagykövetségen konzultációt tartanak a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egy új európai leszerelési tárgyalási fórum létrehozásáról. - Az izlandi kormányfő moszkvai látogatása. KEDD: Gorbacsov fogadja Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát. - Az ötpárti olasz kormánykoalíció belső vitái miatt lemond Bettino Craxi szocialista miniszterelnök, a kereszténydemokraták kívánnak új kormányfőt jelölni. - A GUNT, a csádi nemzeti egységkormány tüzszüneti felhívása, Libia támogatja a kezdeményezést. SZERDA: Józef Czyrek vezetésével lengyel parlamenti küldöttség folytat megbeszéléseket az Egyesült Államokban. - Magyar javaslatok a bécsi Európa-talál- kozón. - Nézeteltérések Mitterrand elnök és a francia kormány között az új szovjet javaslatok megítélésének kérdésében. - A jordániai király bonni megbeszélései. CSÜTÖRTÖK: Fontos csúcsdiplomáciai előrejelzések: bejelentik Thatcher moszkvai és Gorbacsov prágai utazását. - Reagan 13 perces televíziós beszédben próbálja megmagyarázni az elnöki bizonyítványt az iráni fegyverszállításokkal kapcsolatban, vegyes visszhang az amerikai kongresszusban. - Üjabb iráni of- fenziva az északi fronton. PÉNTEK: Managuában Ortega elnök fogadja Borisz Jelcint, a Moszkvai Pártbizottság titkárát, a nicaraguai nyilatkozatok a kontrák újabb támadási terveire figyelmeztetnek. - Az amerikai külügyminiszter Peking után, Szöulban és Tokióban folytat tanácskozásokat.
