Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-05 / 54. szám
1987. március 5., csütörtök Somogyi Néplap 3 KEREKASZTAL A megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága közötti együttműködés tapasztalatairól tanácskoztak februárban a két testület vezetői. Az 1982-ben kötött megállapodás bizonyos tekintetben idejét múlta. Az új igények kialakítását befolyásolta a KISZ XI. kongresz- szusának határozata, az új oktatási törvény megjelenése, az ifjúsági törvény előkészületben levő módosítása, s az időközben lezajlott társadalmi, gazdasági változások. A következő évek feladatairól szóltak a kerekasztal- beszélgetés résztvevői. A megyei tanács képviseletében Brandtmüller István általános elnökhelyettes, dr. Balassa Tibor elnökhelyettes és Klencsár Gábor, az ifjúsági és sportosztály vezetője, a KISZ megyei bizottságának képviseletében Kubik György és Návai Zoltán titkárok, és Ádámné Fábri Lili megyei úttörőelnök vett részt. Szerkesztőségünket Klje Ágnes képviselte. Együttműködés hosszú távra KUBIK GYÖRGY: — A megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság közötti együttműködés minőségében és tartalmában sokat változott. Elmélyült és körültekintő elképzeléseink vannak a feladatokat illetően. Újdonságot jelent munkánkban, hogy a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya, mint új politikai szövetséges szerveződött, a velük való együttműködés új színeket hoz az ifjúságpolitikai munkába. Kitűnő starthelyzetben vagyunk, az éves programok egyeztetése megkezdődött. A közép- és hosszútávú együttműködés alapját az idén kell megteremtenünk. Előnyösen változott az utóbbi években a helyi tanácsok és a KISZ-szervezetek közötti együttműködés, ámbár még bőven van tennivalónk. Jó példa erre az 1985-ös tanácstagválasztás. Az eredmények ebből a szempontból közepesnek mi- nősíthetőek, hiszen a 2092 tanácstag közül 195 a harminc éven aluli, ez pedig kevesebb, mint az előző időszakban volt. A Hazafias Népfronttal közösen már most megkezdtük a fölkészülést a következő választásra. Városkörzetenként ösz- szehívjuk a fiatalokat, beszélgetünk az őket érintő kérdésekről, a tanácstagok kötelességéről, jogairól, s nagyobb gondot fordítunk a választókörzetekben való megismertetésükre is. DR. BALASSA TIBOR: — A megyei tanács álláspontja továbbra is az, hogy az ifjúsági szervezetek egyik legfontosabb feladata a közéletben való részvétel ösztönzése. A két év előtti tanácstagi választás eltért a korábbi gyakorlattól. A kötelező kettős jelölések új helyzetet termtettek. A helyi tanácsok önállósága megnőtt, a társközségi elöljáróságok sok új jogosítványt kaptak. A tanácstagi jelöléseknél a lakosság a két jelölt közül annak szavazott bizalmat, akit — sokszor csak a kora miatt — alkalmasabbnak ítélt a község képviseletére. A jövőben erre szintén figyelmet kell fordítanunk. A jelöltek párosításánál ügyelnünk kell arra, hogy a képviseleti képesség fölmérése valóban a rátermettséget bizonyítsa. A tanácsi igazgatási területeken, a pozitív változások ellenére, nincs meg mindenütt a partner KlSZ-szerve- zet. Sok helyen senkinek sem érdeke, hogy a tanács és az ifjúsági szervezet között jó kapcsolat alakuljon ki. Ha a helyi, pártszervezetek nem ügyelnek eléggé arra, hogy megfelelő helyet.kapjanak a fiatalok a közéletben, vagy a községi tanácselnök gondolkodásában szorul háttérbe a fiatalokkal való foglalkozás, akkor romlik, vagy éppen lehetetlenné válik a kapcsolatteremtés. Ügy gondolom, hogy az új állami feladatokban az ifjúsági és sportosztály, illetve az ennek megfelelő helyi szervezetek létrehozásával pontosabban körvonalazódnak a tanácsok feladatai az ifjúságpolitika területén. ÁDÁMNÉ FABRI LILI: — Az úttörőszövetség kedvezőbb helyzetben van. Szoros együttműködésről mi sem beszélhetünk, de jó kapcsolatról igen, még a kistelepüléseken is. Ennek oka, hogy a lakosság és a gyerekek érdeke szorosan összekapcsolódik. A kisiskolások életét és helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérik a tanácsok, hiszen az ott élő családok részéről nemcsak az igény van meg, hanem — talán fogalmazhatok így — egyféle nyomás is érvényesül. Az úttörőmozgalom az érdekképviseletet az iskolákkal közösen látja el. Természetes, hogy a tanintézet és a tanácsok szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint az ifjúsági szervezettel. Aprólékos és átgondolt feladatvállalásokról nem mindig lehet szó, ez igaz. Ám ha az úttörőcsapatok kéréssel fordulnak a tanácshoz, részükről a fogadókészség mindig megvan, összességében az úttörőszövetségnek szervezettebb lehetőségek állnak rendelkezésre, s ebből következően jobban is működnek a legtöbb helyen. BRANDTMÜLLER ISTVÁN: Ügy vélem, hogy az együttműködési programban elsősorban a helyi tanácsok és KISZ-szervezetek között kell a kapcsolatot fejleszteni, s nem bizonyos, hogy eredményt érünk el, ha ezt úgymond felülről próbáljuk meg irányítani. Általában sokkal tartalmasabbak a kapcsolatok, ha mindkét partner ráébred arra: szükségük van egymásra. Egy község jövőjét az határozza meg, vajon ott marad-e a fiatal, talál-e megfelelő életteret magának. Ennek megteremtéséhez józan gondolkodásra van csupán szükség, a társadalmi és gazdasági feladatok összehangolására. Ehhez ' hozzátartozik a pályakezdő fiatalok helyzetének javítása is. A tanácsok — a lehetőségeken belül — eddig is sokat tettek. Ennek köszönhető, hogy a megyében eddig nem jelentkeztek ez okból társadalmi feszültségek, holott már évek óta nem könnyű például a gimnáziumot végzett lányok elhelyezkedése. Nem mindenki talál magának íróasztalt és fehérköpenyes munkahelyet, de eddig még nem fordult elő, hogy végül is ne kínáltak volna számukra megfelelő munka- lehetőséget. A megyei tanács fontos feladatának tekinti a felsőfokú végzettségű fiatalok letelepítését Somogybán. Jó a kapcsolat a különböző egyetemeken működő somogyi klubokkal, gondot talán csak a lakáshoz való jutás okoz, különösen a megye- székhelyen. A VI. ötéves tervben a tanácsi elosztású lakások 55 százalékát fiatal házasok kapták, tehát jóval többet, mint a lakásigénylők körében a részarányuk. Ez még mindig nem javított a helyzeten. Meghirdettük a hároméves programot, vállalva, hogy a VII. ötéves tervben ez idő alatt lakáshoz juttatjuk a fiatal lakásigénylőket. Nem hiszek abban, hogy ezt Kaposváron teljesíteni tudjuk. Másféle megoldásokat kell hát keresnünk. KUBIK GYÖRGY: — Kevés a szociális bérlakások száma, s a fiatalok jó része ma már szülői és tanácsi támogatással sem tud vállalkozni arra. hogy családi ház építésébe fogjon. A fiatalok pályakezdésekor hatványozottan jelentkeznek a nehézségek; ezen a területen tudunk a leginkább együttműködni a tanácsokkal. A lakáshoz jutás az egyik legnagyobb gond. A tanácsi támogatás odaítélésekor nagy szerepet kaphat az ifjúsági szervezet, hogy véleményezésével, egyetértési jogával élve segítse ezt a programot. Biztosítva, hogy a támogatás valóban azoknak jusson, akik erre leginkább rá vannak szorulva. A pályakezdők elhelyezésében, munkába irányításában szintén nagyobb figyelemre, jobb propagandára van szükség. Az 1990- re jelzett demográfiai robbanás miatt Somogy is „veszélyeztetett”, a munkavállalók és a munkalehetőségek összhangja megbomlik. Már most szükség van arra, hogy az esetleges pályamódosítások lehetőségeiről időben tájékoztassunk. BRANDTMÜLLER ISTVÁN: — Annál is inkább, mert pályamódosításra nem Brandtmiiller István, Kubik li és Klencsár Gábor 55 éves korban -vállalkoznak az emberek. Létezik a megyében úgynevezett átképzési támogatás, ezt a megyei tanács munkaügyi osztálya tartja kézben. Tavaly mindössze kétmillió forintot használtak fel ebből a vállalatok. Az érdeklődés hiánya szinte megdöbbentő, hiszen a felhasználásnak pénzügyi korlátja nincs. Sajnos, a munkáltatók eddig nem nagyon éreztek rá arra, hogy bizonyos profilmódosításokat el kellene végre dönteniük. Ehhez ;azonban át kell képezniük a munkaerőt. Az átképzési támogatás ezt az időszakot könnyíti meg. Egyetlen gazdaságnak sem hátrány, ha kétszakmás munkásai vannak. Ez nemcsak a gazdaság, hanem az egyén mozgásterét is növeli. KLENCSÄR GÁBOR: — Sok tennivaló van a propagandában; tájékoztatnunk kell a fiatalokat lehetőségeikről. A magasabb színvonalú, mindenre kiterjedő tájékoztatás igénye egyre égetőbb. Az a szomorú tapasztalatunk, hogy a meglevő eszközök és módszerek sem hozzáférhetőek a fiatalok számára. Egyszerűen azért nem, mert nem is tudják, milyen lehetőségeik vannak. Ennek áthidalására szeretnénk egy megyei ifjúsági tanácsadó irodát nyitni, ahol többek között információkat nyújthatunk a munkaerő-keresletről. a lakás- helyzetről, a fiatalok részére folyósítható hitelekről, munkahelyi kölcsönökről, s javaslatokat is tehetnénk az esetleges pályamódosításokra, az életvitelre. A tervek szerint a nyári időszakban a Balaton mellett szintén működtetnénk ezt az irodát. Kísérleti jelleggel már az idén létrehozzuk Siófokon. Ádámné FÁBRI LILI: — Sok szó esik arról, hogy a demográfiai hullám következtében jóval több munkaerő lesz, mint amennyi álláshely. Sokáig a tanulásnak, a tudásnak nem volt megfelelő presztízse; a család, a közvetlen környezet, s olykor az iskola is azt sugallta a gyereknek, hogy nem érdemes tovább tanulni, nem érdemes jól tanulni. Minél előbb kezd megfelelő helyen „zsíros” keresettel dolgozni, annál biztosabb a jövője. Ma az a feladat, hogy kisgyermek korban tudatosítsuk: a nagy tömegből csak azok indulhatnak sikeresen, György, dr. Balassa Tibor, Návai akik nagyobb erőbedobással, célra tartóan képezik magukat az iskolában, s akik már az általános iskolában úgy tanulnak, úgy választanak pályát, hogy fölmérik saját lehetőségeiket. A jó álláshelyekért nemsokára tülekedés lesz, s ez nemcsak a megyeszékhelyen, hanem az egész megyében, különösen a gazdasági szempontból elmaradott térségekben lesz tapasztalható. BRANDTMÜLLER ISTVÁN: — Abban a helyzetben vagyunk, hogy a gazdasági szempontból elmaradott jelzővel illetett települések közül 53 Somogy megyéhez tartozik. Itt negyvenezer ember él, rendkívül nehéz körülmények között. A közelmúltban hagyta jóvá a végrehajtó bizottság az 1987-re szóló fejlesztési támogatást, s ebből kiviláglott, hogy kicsit bonyolultabb gond ez, mint ahogyan képzeltük. Most tanulunk ezekben a térségekben előrelépni. A felzárkóztatás nemcsak anyagi gond. Szükség van arra, hogy az ott élők maguk mondják el, hogyan látják a helyzetüket, mit és hogyan .kell változtatni ahhoz, hogy a községek népességmegtartó ereje megmaradjon. A munkahelyek telepítése nagyon fontos, de az is, hogy az igényeknek megfelelő álláslehetőségeket kínáljunk. Az életkörülmények változtatásában nem lehet máról holnapra csodát tenni. Ahhoz, hogy a fiatalokat a szülőhelyhez kössük, megfelelő munkalehetőségre van szükség, távlatra, érvényesülésre. Kiderült, a körzetesítéssel néhány dolgot elsiettünk. Ezért fontolóra kell vennünk, hogy az alsó tagozatos oktatást néhány helyen visszatelepítsük a kisközségekbe. Ném lehet célunk, hogy apró gyerekeink ingázóként kezdjék az életüket. Mindezt persze alaposan meg kell fontolni, mert könnyen kiderülhet, hogy ha más föltételeket nem tudunk megteremteni a kistelepüléseken, néhány év múlva nem lesznek ott alsó tagozatos korú gyermekek. NÁVAI ZOLTÁN: — A KISZ megyei bizottságán a múlt évben megalakult a lakóhelyi ifjúsági bizottság, s ez a gazdasági szempontból elmaradott térségben élők helyzetén is kíván segíteni. Ifjúsági napokat szervezünk, ahol a helyi KISZ- szervezet és a lakosság képviselői vesznek részt. Feladatunk, hogy kidolgozzuk azokat a lehetőségeket, amelyek illeszkednek a gazdasági szempontból elmaradott térségek fejlesztési programjába. Meghirdettük A K1SZ- aktivisták 573 településért elnevezésű akciónkat, a KISZ KB-ba pedig benyújtottunk egy pályázatot, hogy a hét érintett megye részvételével országos tanácskozást rendezhessünk a nyáron Kaposváron. Ezen a konferencián szó esik majd arról: milyen módszerekkel tudjuk elérni a települések népességmegtartó erejének fokozását, s mi hárul ebből ránk, fiatalokra. DR. BALASSA TIBOR: — Ebben a témakörben külöZoltán, Ádámné Fábri Linösen fontos az ifjúsági szervezetek és a tanácsok együttműködése. Ha például a megyei tanács pályázatán részt vesz egy adott község vagy terület, legyen igénye a KISZ-szervezetnek is, hogy ennek a pályázatnak az elkészítéséhez segítséget adjon. Törekedjenek arra, hogy a tanácsokkal együttműködve határozzák meg a gazdasági feladatokat, javítsák az ott élők közérzetét. A társadalmi élet kiszélesítésével — gazdakörök megalakításával, tevékeny KISZ-klubok kialakításával vagy egyéb formában — nyújtsanak olyan közösségi élményt, hogy a fiatalok szívesen maradjanak lakóhelyükön. Előtérbe kerül tehát a nevelés, a szemlélet megváltoztatása. KLENCSÁR GÁBOR: — A szemléletváltozás, a politikus, az elvekért való bátor kiállás főszerephez jut napjainkban. Az ifjúsági és sportosztály január elsejétől működik, feladatai körvonalazódtak. Tevékenységünk rendkívül szerteágazó. Az ifjúsági és tömegszervezetekkel való együttműködés nélkül nem érhetünk el eredményt. A szakmai mellett a mozgalmi munka is szerves része tevékenységünknek. Céljaink között szerepel a káros szenvedélyek elleni küzdelem, a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló figyelem, az ifjúsági parlamentek szervezésével kapcsolatos- teendők. A tanácsokkal és a KlSZ-szer- vezetekkel együttműködve kezdeményező magatartásra vállalkozunk. Az ifjúságpolitika szerves része az érdek- védelem, különösen a gyermek korosztály érdekképviselete. Mivel a föltételrendszer pénzügyi eszközei nem bővültek, így olyan eszközökkel harcolunk, amelyek nem az anyagi támogatás függvényei. A felnövekvő nemzedék egészsége ma már társadalmi ügy. Az a célunk, hogy a következő években ismét alapellátássá tegyük a diáksportkörök megalakulását, működését, fölébresszük az igényt a fiatalokban és a felnőtt korosztályban az egészséges életmód iránt. DR. BALASSA TIBOR: — Végigtekintve az elmúlt évek együttműködésének állomásain, felelősséggel mondhatjuk, hogy a mindennapi élet határozta meg tevékenységünket. Ne a papír, hanem az legyen további munkánkban is a meghatározó, amire szükség van. A közös szándékot, a jó és hatásos együttműködést az azonos érdekközösség határozza meg. Ha ezt valahol nem ismerik fel, ott sürgősen változtatni kell a szemléleten. Különösen vonatkozik ez a helyi tanácsokra. A kapcsolattartás rendszerében változásra van szükség. Az eszközök nagyobb része a kezünkben van, a feladatok megoldása érdekében óhatatlanul szükséges minden helyi erő bevonása. Az egyenrangú partneri viszony kialakításában nagyon fontos a személyi alkalmasság mindkét részről. A célok ismeretében az eszközök hatékony, összehangolt felhasználásával kell elérnünk, hogy a végeredmény a legnagyobb legyep.
