Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-28 / 74. szám
1987. március 28., szombat Somogyi Néplap 3 A piackutató — Szereti-e a tejet? — Naponta legalább három litert megiszom, és kedvenceim a tejtermékekből készült ételek, melyeket magam sütök-főzök. — Ez „munkaköri kötelessége” a tejipari vállalat piackutatójának ? — Nem. Mégis fontos, hogy az ember ne csak ismerje, hanem fogyassza is azokat a termékeket, amelyeket el akar adni, és kíváncsi a fogyasztók véleményére. Az olyan boltvezető, aki nem szereti a tejet, jóval kevesebb odaadással foglalkozik a tejtermékekkel, üzletében gyengébb a választék, kisebb e cikk forgalma. Horváth János az egyik legtapasztaltabb tejipari szakember Somogybán. Több mint három évtizede dolgozik a megyei tejipari vállalatnál. — A technikum után segédművezetőiként kerültem a cseri úti kis üzembe. Később vajgyártóként dolgoztam, és a munka mellett tanultam tovább. Azután 20 évig jártam a megyét motorral, mint körzeti ellenőr. Hajnalban gyakran én nyitottam a pajta ajtaját, s vártam a fejőkét. Előfordult, hogy hófúvásban indultam a Csepellel, ám a tejet már csak a honvédség segítségével sikerült elszállítani. Nyolc óra volt a munkaidő, de sokszor 13—14 órányi a munka. Ezzel még nem is volt vége, hiszen ekkor következtek a társadalmi megbízatások, a KISZ- és a párt- munlka, a munkásőrszolgálat. Horváth János 1957-ben pártfeladatként szervezte meg a KISZ-alapszervezetet a megyei tejipari vállalatnál. Párttagként lett KlSZ-akti- vista. Ugyanabban az évben lépett a munkásőrségbe is. tóerőt az adja, hogy a megyékben akadnak fehér foltok a tejtermékfogyasztásban. Nálunk például ilyen a csurgói térség, ahol jóné- hány bolt pultjain jóformán csak a trappista sajt árválkodik, miközben több mint 360 féle cikket forgalmazunk. Sok függ a piackutató felkészültségétől, ha saját vállalata termékeit — választékbővítésként — más megyében igyekszik bevezetni. A megyei NEB-nek az élelmiszer-alapellátást vizsgáló legutóbbi jelentése a tejtermék-ellátást ítélte — minőségben, választékban és árban is — a legkedvezőbbnek. Az elismerésben része van Horváth János odaadással végzett munkájának is. — Mi lesz a következő újdonság ? — Az elektromos árammal kezelt, hűtés nélkül is egyhetes szavatosságú Elex tej. E termékünk bevezetése, forgalmazás-előkészítése lesz a következő feladatom. Bíró Ferenc Továbbképzés a ruhagyárban A dél-dunántúli ruhaipari szakoktatók évente kétszer találkozót adnak egymásnak — de a sorozat tegnap megszakadt. Az új oktatási törvény értelmében a megyei munkaközöísségéket iskolákon belüli munkaközösségekre osztották fel. A továbbképzésekre nagy szükség volt, és ma sem vethető el. A félévenkénti kapcsolattartás elengedhetetlen az oktatóknak, hiszen másként nemigen láthatnának bele az ipari termelés gyakorlatába. A legújabb technológiákat csak a gyárakat ismerve taníthatják az iskolában. Riegler Gyuláné ruhaipari szaktanácsadó szerint a szak- mudkáslképzők ezután sem távolodnak el egymástól, az iskolai munkaközösségek később is rendeznék, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, találkozókat. A Baranya és Somogy megyéből érkezett tanárok tegnap először a kül- és belpiaci értékesítésről hallottak beszámolót dr. Várni Jánosnak, a Kaposvári Ruhagyár igazgatójának előadásában. A szákmai eszmecsere után divatbemutató következett. A kaposvári gyár legújabb divat szerint készített modelljeit szakmunkástanuló lányok mutatták be. Nagy József né, a vállalat modell- tervezője büszkén nézte a szép, kéllemes színharmóniá- jú öltözeteket. A bemutatót szakmai tájékoztató körvette: Pogányné Csapó Zsuzsa, a ruhagyár technológusa a mozdulatelemzésen alapuló gyártás- tervezésről beszélt. A gyakorlatban is megnézték a szakemberek, amiről az előadás szólt. Azt a szalagot mutatták be az érdeklődőknek, ahol a legeredményesebben használták az új gyártáái módszert. vállalati gazdálkodásról — Sok nagy feladatot kaptunk a KISZ-ben. Magam is dolgoztam a Hanságban, s mi kezdtük el építeni Kaposváron az első KISZ- lakásokat. Sokszor éjjel dolgoztunk, s nappal mentünk alapot ásni. 1957 elején teherautó-karavánnal vittük az élelmiszert a budapestieknek. A két évtizednyi motorozás a kórházi ágynál ért véget. — Gerincsérv miatt rokkantnyugdíjba kerültem, ám a vállalat továbbra is számított rám. Akkor, a hetvenes évek második felében már nem az volt a kérdés: jut-e elég tejtermék a boltokba, hanem az, hogyan lehetne jobb minőséggel és választékkal új fogyasztókat megnyerni. Ekkor bíztak meg a piackutatói feladattal. Az első kísérleti termék, amelynek várható fogadtatását vizsgáltam, az almás krémtúró volt. — Hogyan mérik föl az igényeket? — Elsősorban a kóstolással egybekötött termékbemutatókon. Rendszeresen járok a kereskedelmi vállalatokhoz, a boltokba, sőt az iskolákba és óvodákba is. A gyerekek véleményét különösen fontosnak tartom, hiszen az egészséges táplálkozási szokások az ő korukban alakíthatók ki a legeredményesebben. Sok fortélya van ennek a munkának. A termékismeret mellett pszichológiai érzékre is szükség van, érteni kell a kirakat- rendezéshez, sőt olykor a szakácskodásban szerzett jártasság is jól jön. Az újdonság megkóstoltatása után nagy valószínűséggel meg tudom ítélni a fogadtatást. Bár legalább ilyen fontos a mutatós és praktikus csomagolás és az ár is. — A piac és a verseny rokonfogalmak. Versenyeznek-e az egyes vállalatok piackutatói? — Nincs éles versenyhelyzet a vállalatok között, így a piackutató számára a hajKonferencía a A vállalati önállóságról, annak lehetőségeiről és korlátáiról kezdődött kétnapos konferencia tegnap Budapesten. A tanácskozáson — amelyen a népgazdaság különböző ágazataihoz tartozó vállalatok felső- és középszintű vezetői, valamint a gazdaságirányítás korszerűsítésével foglalkozó kutatók, Oktatók vesznek részt — A megyénkben élő és dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek száma az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt, ennek ellenére a megyék közötti rangsorban a tizenhatodik helyen állunk. A Somogy Megyei Tanács kedden foglalkozott a felsőfokú végzettségű szakemberek helyzetével. A pályakezdők letelepítését fokozottan szükséges segíteni, határozott a tesület és felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddiginél jobban kísérjék figyelemmel a középiskolások felsőfokú oktatási intézményekbe történő továbbtanulási jelentkezését, és ösztöndíjjal segítsék őket. A Pedagógusok Szakszervezetének Somogy megyei bizottsága csütörtökön tárgyalt az Oktatásügy fiatal dolgozóinaik helyzetéről. Megállapították: anyagi, erkölcsi megbecsülésük nem nőtt az utóbbi időben, lakáshelyzetük, üdülési és művelődési lehetőségeik változatlanok. A kis településeken nem vállalnak szívesen munkát. Megyénkben 8850- en dolgoznak az oktatásügyben, 28 százalékuk 30 év alatti. A testület vizsgálata arra is rámutatott, hogy a munkahelyi vezetők nem használják ki a lehetőségeket a kezdőfizetés megememegvitatják a gazdaságirányítási rendszer működésének tapasztalatait, és foglalkoznak a reformfolyamat felgyorsításának teendőivel is. A konferencián Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást. Számos kutatóintézeti és lésében; ezt nemzedéki ellentétek is befolyásolják. A fiatal pedagógusok 58 százaléka él városban, a fluktuáció pedig elég jelentős, hiszen több mint 50 százalékuk már több munkahelyen próbálkozott. A vándorlás okai bizonyítják, hogy javarészt családi okok játszottak ébben szerepet. A lakáshiány mindössze 4 százalékukat késztette munka- helyváltoztatásra. A Sándorok bizalmat keltettek a tavaszvárókban, a Józsefek elveszítették a zsákjukat, ám a hét közepétől már lehetett érezni a kikeletet. A gondos gazdák máris munkához láttak, ahogy a föld szikkadni kezdett. A kiskertekben is megélénkült a munka. A vései termelőszövetkezet hatalmas gyümölcsösében már megmetszették a fákat, s alapos lemosó permetezésre várnák a rügyeiket bontogató ágak. A fóliasátrakban is megkezdődött a vetőmagágyak előkészítése. A számítástechnika sem idegen a mezőgazdaságban, a somogyi termelőszövetkezetekben már meghonosodtak ezek a hasznos gépek. Évente hat-nyolc téeszt lát el a Somogy Megyei Teszöv korszerű számítástechnikai eszközökkel, biztosítja a szakemberképzést és a továbbképzést. vállalati szákember is elmondta tapasztalatait. Felvetették, hogy a piac továbbra sem orientálja kellőképpen a vállalatokat gazdasági döntéseikben. Gondot jelent, hogy a szabályozás különbözőképpen értékeli a gazdálkodók forintjait, s ez nem segíti elő a2 erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást. Somogybán a héten emlékeztek meg a Márciusi Front zászlóbontásának félévszázados évfordulójáról. A kaposvári emlékünnepségen Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke személyes emlékeit idézve szólt a debreceni egyetemisták követeléseiről, választ adva arra a kérdésre is, hogy ők miben különböztek a budapesti diákoktól. A debreceni fiatalok már a húszas évek elején bekapcsolódtak a kommunista mozgalomba, széles bázisuk volt a parasztság körében is. Épp ezért határozottabban fogalmazták meg követeléseiket a társadalom átalakítása érdekében. A héten ülésezett a Szak- szervezetek Somogy Megyei Tanácsa is. A tagdíjrendszer módosításéról volt szó. A munkahelyeken kialakult véleményeket összegezve megálilapi tóttá a testület, hogy az előző év egy hónapra eső átlagkeresetét vegyék figyelembe a tagdíj megállapításakor, s ebbe ne számítson bele a havi 310 forint bérpótlék, a túlóradíj és a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, valamint a nyugdíj- járülék. A nyugdíjasoknál a kategóriák kiszélesítését javasolták. Horányi Barna Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Koszorúzás Mosdóson Régi harcosra emlékeztek Mosdós híres szülöttére, Kürschner Jakabra, a Tanácsköztársaság kiemelkedő harcosára és a tavasz három kiemelkedő eseményére emlékeztek tegnap a munkásmozgalom kiváló harcosának szülőfalujában. A Himnusz elhangzása után Stágl József elmondta Váczi Mihály Azokhoz tartozom című költeményét, majd Vörös Sándor, a pártbizottság titkára köszöntötte az ünneplő közönséget. Megemlékezésében méltatta a magyar munkások küzdelmét, amelynek eredményeként hazánk történelmében először 1919 márciusában a munkásosztály vette át a hatalmat s megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. Néhány hét leforgása alatt történelmi jelentőségű elhatározások és intézkedések születtek az állami élet, az ország politikai berendezkedése, a népgazdaság, a dolgozók kulturális és életkörülményeinek átalakítására. Ebben a munkában jelentős szerepet vállal Kürschner Jakab, aki 1852- ben született Mosdóson. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba 1873-ban az Általános Mun- kás-betegsegélyző és Rokkantpénztár tisztviselője volt, majd az úgynevezett nemválasztók pártja, az Általános Munkáspárt egyik vezetője, szervezője és agitátora. Kiváló magyar és német nyelvű szónok, aki különösképp jelentős tevékenységet fejtett ki a beteg- és rokkantpénztárak vidéki fiókjainak szervezőjeként. 1890-ben az SZDP vezetőségének a tagja lett, majd a Népszava szerkesztője. Olyan szociális vívmányokért küzdött, amelyekben a dolgozó népeknek a Tanácsköztársaság születése előtt nem lehetett része. Ilyen volt a nyolcórás munkaidő, a bérek és fizetések emelése; 1919-ben gondoskodtak először a szűkös élelmiszer-készletek egyenlő elosztásáról is, törvénybe iktatva az általános nyugdíjrendszert, az évi fizetett szabadságot, a betegség- és balesetbiztosítást. Különösen nagy gondot fordítottak az anyák és a gyermekek védelmére. Mindezek megvalósításáért sokat tett Kürschner Jakab. A munkásmozgalom kiváló harcosa születésének 135. évfordulójára emlékezve tegnap Mosdóson a művelődési ház emléktábláján elhelyezték koszorúikat a párt, a tanács és a téesz képviselői. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival zárult. Nemcsak a név változott Cégtáblát cseréltek a nagyatádi bank homlokzatán. A Nemzeti Bank cégére helyett az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. emblémája került föl az iroda falára. Mindez már csak formaság volt, mert a bankosok január elseje óta Del Fabró Ede igazgató irányításával önálló bankszervként kezelik húsz mezőgazdasági üzem, két ÉSZKV, egy áfész, négy kisvállalat és egy vízgazdálkodási társulat számláját. — Milyen jogosítvánnyal nyitottak Nagyatádon? — Ugyanolyannal, mint a hitelbank többi bankszerve. Egyelőre a területi elosztás elve érvényesül a számlavezetésnél, de július elsejétől mindenkinek módjában lesz választani: kinél és hol akarja számláit vezettetni. — Bankjuk részvénytársaság. Vannak-e részvényeseik ezen a területen? — Egyelőre a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát, a lakócsai és a barcsi termelőszövetkezet vásárolt egymillió forint értékű részvényt. Reméljük, hogy lesznek követőik. — Kezemben egy reprezentatív kiadvány, amelyhez hasonlót eddig csak a kereskedőik kínáltak. — Ha úgy vesszük, akkor mi is kereskedünk. Éppen ezért vezettük be a tanácsadást, ezt például már a Bö- hönyei Állami Gazdaság is igényibe vette. Felkerestük őket, és kedvező megoldásokat ajánlottunk. Egyébként ők vették igénybe elsőként új üzletágunkat, a váltóleszámítolást ... — Miiből áll ez? — A gazdaság nyolcmillió forint értékű váltót írt alá egy üzleti megállapodás alapján a KSZE-nél, mi pedig 9,5 százalékos kamat fejében átvállaltuk. — Ha jól értem, akkor finanszírozták a böhönyeiek egyik vállalkozását? — Igen, erről van szó. — Segíteni természetesen csak annak lehet, aki biztosítékot tud nyújtani. Önök is élhetnek a csődeljárás lehetőségével ? — Elsődleges feladatunk a hitelezési veszteség megelőzése. Az új felszámolási eljárás lényege az, hogy bármely hitelező kezdeményezheti az eljárás lefolytatását, ez azonban végsősoron a bíróság hatásköre. Ez a két leglényegesebb elem, amiben az új rends'zer különbözik a régitől. — Bankszervük a Nemzeti Bank fiókjának utódja, amellyel kapcsolatban volt a lakosság is. Őket bizonyára érdekli, hogy korábbi tevékenységi körükből ki maradt meg? — Továbbra is vállal juk a sérült bankjegyek érték szerinti beváltását, a forgalomból kivont pénzek átváltását. Még nem tudjuk, hogy lesz-e továbbra is jogosítványunk a külföldrne szóló küldemények szállításához kiviteli engedélyek megadására. A későbbiekben több olyan tevékenységet is szeretnénk vállalni, amely szorosan érinti a lakosságot. Nagy Jenő
