Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

2 Somogyi Néplap 1987. március 28., szombat MAGYAR-BOLGÁR KÖZÖS KÖZLEMÉNY Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés külügyminiszteri bi­zottsága HETI ESEMENYKRONIKA VASARNAP: Amerikai flottafelvonulás és fenyegető nyilat­kozatok a Hormuzi-szorosnál észlelt állítólagos irá­ni rakétákkal kapcsolatban. HÉTFŐ: Thatcher brit kormányfő, hétvégi moszkvai látoga­tása előtt, Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyu­gatnémet kancellárral találkozik. - Willy Brandt le­mond pártelnöki tisztségéről. KEDD: KGST-közös piaci fórum Hamburgban. - Újabb ter­rorcselekmények: bombamerénylet a rajnai brit hadsereg főhadiszállása ellen. SZERDA: A kinai országos népi gyűlés ülésszaka, Csao Ce- Jang beszéde. - Az ENSZ főtitkára, majd Bush alel- nök is fogadta Szűrös Mátyást. CSÜTÖRTÖK: Közzéteszik a Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottsága moszkvai ülésének dokumentumait, Gorbacsov fogadja a résztvevőket. - Részleges vá­lasztások Indiában. PÉNTEK: Magyar-bolgár kormányfői megbeszélések. - Ri­adó a nicaraguai hadseregben a hondurasi—ameri­kai hadgyakorlatok nyomán. — A világpiacon ismét emelkednek az olajárak. Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi- nisztertanácsa elnökének meghívására március 26— 27-én Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke hi­vatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népközársaságban. Kádár János, a Magyar Szociálisa Munkáspárt főtit­kára fogadta Georgi Atana- szovot. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművénél, látogatást tett a Csepeli Szerszámgépgyárban és meg­tekintette Budapest neveze­tességeit. A megbeszéléseken a kor­mányfők tájékoztatták egy­mást a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. és a Bol­gár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáról, és vé­leményt cseréltek a szocialis­ta építőmunka kérdéseiről. Áttekintették a két ország együttműködésének helyze­tét és feladatait. Megvitatták a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit. A miniszterelnökök meg­elégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár együttműködés a marxizmus —leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érde­keknek megfelelően eredmé­nyesen fejlődik. Állást fog­laltak a kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Kiemelték, hogy a két .nép barátsága elmélyítésében, országaink együttműködése előmozdításában Kádár Já­nos és Todor Zsivkov talál­kozóinak és megbeszélései­nek meghatározó jelentősége van. Lázár György és Georgi Atanaszov hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttmű­ködést hatékonyan szolgál­ja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés és szocialista gazdasági integráció távlati fejlesztésé­nek fő irányairól 1983-ban aláírt dokumentumban fog­laltaik végrehajtása. A két­oldalú tartós termelési kap­csolatok fejlesztésében el­ért eredményeket értékelve rámutattak annak fontossá­gára, hogy meg kell terem­teni ezek dinamikus bővíté­sének feltételeit. A kormányfők kiemelték a népgazdasági tervek egyez­tetéséről szóló jegyzőkönyv jelentőségét és szükségesnek tartják, hogy az 1986—90. évekre szóló árucsere-forgal­mi megállapodásban rögzí­Nagy-Britanniában nagy érdeklődés előzi meg Mar­garet Thatcher kormányfő ma kezdődő ötnapos szov­jetunióbeli látogatását. A brit lapok vezércikkekben látják el „útravalóval” a brit miniszterelnököt, akit útjára elkísér Sir Geoffrey Home külügyminiszter is. A The Times hasábjain az ellenzéki munkáspárt vá­lasztási kampányigazgatója, Bryan Gould képviselő szó­lítja fel Thatcher asszonyt, hogy közölje Mihail Gorba- csovval Moszkvában azt, amit Neil Kinnock Washing­tonban készül Reagan el­nökkel közölni: egyértelmű­en támogatja az INF-egyez- mény mielőbbi megkötését. Gould a továbbiakban sürgeti a konzervatív kor­mányfőt: támogassa a ha­dászati nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésének Reykjavíkban elfogadott tervét: tegye világossá, hogy ilyen megállapodás esetén maga is kész bevonni a brit nukleáris ütőerőt a leszerelé­si tárgyalások hatókörébe; javasolja az atomfegyver­kísérletek brit—szovjet moratóriumának kimondá­sát átfogó atomcsend-meg- áilapodás előmozdítása cél­tett 2,3 milliárd rubeles for­galom teljesüljön. Fontos feladatnak tartják az 198Y. évi árucsere-forgalmi meg­állapodás maradéktalan tel­jesítését. Rámutattak arra, hogy hozzá kell kezdeni a gazdasági kapcsolatok hosz- szabb távú — 1990 utáni — fejlesztésének megalapozá­sához, különösen az együtt­működés súlyponti területe­in, az elektronikai és számí­tástechnikai termékek, nagy teljesítményű fémmegmun­káló gépek, közúti jármű­vek, emelő-szállító berende­zések és egyes vegyi anya­gok gyártásában. Egyetértettek azzal, hogy tökéletesíteni kell a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dés mechanizmusát. Na­gyobb hangsúlyt kell fektet­ni a népgazdaság egyes ága­zatainak és alágazatainak fejlesztésére vonatkozó el­képzelései kellő hatékonysá­gú koordinálására, a gépipa­ri termékek forgalmára. Az áruforgalom dinamikusabb fejlődését főként a1 szakosí­tás és a kooperáció továb­bi elmélyítésével és új ter­mékgyártási lehetőségek fel­tárásával kell megalapozni Hangsúlyozták a, fogyasztási cikkek cseréjének fontos sze­repét a választék bővítésé­ben. Szükségesnek tartották, hogy a népgazdaság külön­böző ágazataiban a gazdasá­gi együttműködés új formá­it szélesebb körben alkal­mazzák. Támogatták a gaz­dasági szervezetek, vállala­tok. tudományos intézetek tartós, közvetlen kapcsolatai­nak intenzív kiépítését,' va­lamint közös vállalatok lét­rehozását. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésében, a megállapodá­sokban rögzített feladatok végrehajtásának irányításá­ban és ellenőrzésében fon­tos szerepet tölt be a Ma­gyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt működési Bizottság. A kormányfők hangsúlyoz­ták a KGST-tagországok kö­zötti szocialista gazdasági in­tegráció további dinamikus fejlesztésének jelentőségét a 2000-ig szóló műszaki-tudó-- mányos fejlesztés komplex programja alapján, valamint a testvérpártok vezetőinek 1986. évi moszkvai értekez­letén létrejött megállapodá­saknák megfelelően. Lázár György és Georgi Atanaszov nagyra értékelte az együttműködés eredmé­nyeit a kultúra, a tudo­mány, az oktatás, az egész­ségügy, a sport és az ide­genforgalom területén. Ki­jából; erősítse meg az ABM- egyezmény szigorú betartásá­nak támogatását, illetve a világűrben nukleáris fegy­verkezési verseny ellenzé­sét. ..Ha Thatcher asszony ilyen irányvonalat követne Moszkvában, ezzel elnyerné az egész brit nép támogatá­sát, és a munkáspárt is őszintén üdvözölné lépéseit” — hangoztatja az ellenzéki politikus. „Thatcher asszony Moszk­vában” című vezércikkében a Financial Times figyel­meztet: rendkívül nehézkes­sé válnának az INF-tárgya- lások, ha eurorakéták ügyét — amiben lényegében már Kialakult a megállapodás — megpróbálnák kibővíteni más rakéták és a hagyomá­nyos fegyverzetek bonyolu1: problémáival. A The Independent „Brit politikusok nemzetközi kor- teskörúton” című vezércik­kében megjegyzi: „Nem puszta véletlen a brit mi­niszterelnök moszkvai és az ellenzéki pártvezér wa­shingtoni látogatásának idő­beli egybeesése: mindket­ten — jelentős mértékben — korteskednek, arra töreked­ve, hogy túljátszák egymást az államférfiúi szerepkör­ben”. ' emelték a szocializmus épí­tésében szerzett tapasztala­tok kölcsönös, jobb megis­merésének fontosságát, a tu­dományos és kulturális érté­kek cseréjének szerepét a két nép kapcsolatainak, ba­rátságának erősítésében. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés egységének erősítésére, az egyeztetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére. Határozott támogatásuk­ról biztosították a Szovjet­uniónak a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek fo­kozatos és teljes megsemmi­sítésére irányuló hosszú tá­vú programját, amelyet Mi­hail Gorbacsov 1986. január 15-i nyilatkozatában ter­jesztett elő. A kormányfők üdvözölték az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták leszerelésére vonatkozó leg­újabb szovjet kezdeménye­zést. Aláhúzták a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé buda­pesti ülésén az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzet lényeges csökken­tésére tett javaslatok idősze­rűségét. Határozottan fellépnek a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti — a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló — politikai párbeszéd folytatá­sáért, az egyetemes bizton­sági rendszer megteremtésé­ért, a szocialista országok er­re vonatkozó javaslatának előmozdításáért az ENSZ- ben. A két kormányfő hangoz­tatta országaik szándékát, hogy tevőlegesen hozzájá­rulnak a bécsi találkozó si­keréhez, a bizalomerősítő in­tézkedésekről a konkrét le­szerelési intézkedésekre va­ló áttéréshez, a helsinki fo­lyamat eredményes tovább­viteléhez politikai, katonai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és humanitárius terüle­ten. A Magyar Népköztársaság üdvözli és támogatja a bal­káni atom- és vegyifegyver- mentes övezet létrehozására tett kezdeményezéseket. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság aggodalmuknak adtak han­got a világ különböző ré­szein kialakult válsággócok miatt és kifejezésre juttat­ták, hogy támogatják a konfliktusok békés, tárgya­lásos rendezését. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének szívélyes légkörben, a teljes egyetértés és nézetazonosság szellemében lefolytatott tárgyalásai hozzájárulnak a baráti kapcsolatok, a két orszák együttműködésének fejlesztéséhez. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke, Georgi Atanaszov meg hívta a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsá­nak elnökét, Lázár Györgyöt, tegyen látogatást Bulgáriá­ban. A magyar miniszterel­nök a meghívást köszönettel elfogadta. A hét kérdése Miről tanácskozott a Var­sói Szerződés külügyminisz­teri bizottsága? Az első világháború híres amerikai hadvezére, akit a korabeli sajtó csak „Póker Pershing"-nek nevezett, aligha sejthette volna, mi­lyen gyakran emlegeti majd nevét az utókor. A most zá­ruló héten egy különös ma­nőverrel kapcsolódott ösz- sze: amerikai részről célzá­sokat tettek rá, hogy a 108, Nyugat-Európába telepített, középhatósugarú Pershing —2-es rakétát nem távolít- ják el, hanem „átalakítják” PerShing—les típusúvá, amelynek hatósugara rövi- debb, téhát kiesne a korlá­tozás alól. A mozzanatból nem hiányzik a Pershing, de a póker sem, hiszen az „át­alakított” rakéták bármikor könnyen visszaalakíthatok lennének... Genfben a héten befejező­dött a középhatósugarú ra­kétákról folytatott szovjet— amerikai tárgyalások újabb fordulója és április második feléig gondolkodási szünet következik. A megbeszélése­ket hasznosnak ítélték, s Viktor Karpovnak, a szov­jet külügyminisztérium egyik illetékesének nyilatkozata szerint reális remény van rá, hogy négy-hat hónapon belül, a reykjavíki elveknek megfelelően, létrejöhessen a megegyezés, megnyíljék az út egy új csúcstalálkozóhoz. Ám ott van a gyakran em­legetett „ha” — lehetséges, ha amerikai részről komoly megállapodási szándékot nyilvánítanak. Ügy tűnik azonban, hogy egyelőre nin­csenek híján a zavaró té­nyezőknek. A csomagbontás után Washington új csoma­got akar összeállítani, s a középhatósugarú rakétákat szeretné összekötni a rö- vidhatósugarúak problémá­jával. Szovjet részről készek erről is tárgyalni, csakhogy nehezen lehet ésszerűnek mondani, amikor egy kibon­takozó megegyezést hirte­len újabb feltételekkel bás­tyáznak körül. Nem szolgálta a bizalmat egy évforduló sem: négy éve volt annak, hogy az elnök elmondta híres és hírhedt csillagháborús beszédét. Eb­ből az alkalomból a Penta­gonban elhangzott kijelenté­sek ismét az SDI megvalósí­tását, s az űrbéli eszközök mielőbbi próbáját sürgették. Ilyen körülmények között tanácskozott ’Moszkvában a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottsága. Három jelentős dokumentumot fo­gadott el, a békekezdemé­Willi Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt és a Szo­cialista Internacionálé elnöke lemondott tisztéről nyezések folyamatosságá­nak, s a közvetlen napi fel­adatoknak jegyében. Ennek keretében a Varsói Szerző­dés tagállamai — köztük ha­zánk — messzemenően tá­mogatták az atomleszerelés­re vonatkozó szovjet indít­ványokat s hangoztatták a középhatósugarú rakéták Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök asszony moszk­vai utazása előtt felkereste Mitterrand francia elnököt felszámolásának, az ilyen értelemben atommentes Európa létrehozásának szük­ségességét. Ugyanakkor visszautalták a budapesti fel­hívásra is, amely fontos lé­péseket irányzott elő a ha­gyományos fegyverzetek szintjének kölcsönös csök­kentésére. Ha ehhez hozzá­vesszük azt a külön Ok­mányt, amelyben most a szocialista országok külügy­miniszterei a vegyi fegyve­rek felszámolása mellett áll­tak ki — megmutatkozhat egy ígéretes vonulat: kap­csolódnak egymáshoz a le­szerelés különböző vonatko­zásai. A bizottság felhívást tett közzé a bécsi Európa- találkozó sikere érdekében is. Az átalakítást, a bel- és külpolitikában jelentkező új gondolkodásmódot a követ­kező napokban a helyszínen, az „első kézből” nyert tájé­koztatás alapján tanulmá­nyozhatja Margaret That­cher. A brit kormányfő, moszkvai útját megelőzően, tárgyalt Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyugatné­met kancellárral s telefon- beszélgetést folytatott Rea­gan elnökkel. (Rómával nem konzultált külön, de Itália kormány nélkül áll, Andre­otti a sikertelen kísérletek után, visszaadta megbízatá­sát.) Jóllehet London eléggé ellentmondásos álláspontot foglal el, s az utazást meg­előzőién mind pozitív, mind kedvezőtlenebb nyilatkoza­tok is elhangzottak, a mai helyzetben igen lényegesnek ígérkezhet a szovjet—brit csúcstalálkozó. Amit rövide­sen Shultz külügyminiszter moszkvai útja köivet, de je­lenleg még nehéz lenne meg­állapítani, mi lesz és mi le­het a washingtoni vendég poggyászában. Réti Ervin Az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport és az NDK Néphadserege egységeinek kö­zös hadgyakorlata az NDK-ban. A képen: ellentámadásban a páncélosok Thatcher poggyásza

Next

/
Oldalképek
Tartalom