Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

4 Somogyi Néplap 1917, március 26,, csütörtök Díszpadok születnek ELMŰLT AZ IDEGENKEDÉS A fegyelem javítása Tavaly januárban a Víz= építés éímű lap = a Ból- üunántúli Vízügyi Építő vállalat belső tájékoztatója = körkérdést intézett a* osztályvezetőkhöz arról, hogy a gazdasági előrelépés samponjából minek a fej= lesztéeét, javítását tartják fontosnak: Orosz Ottó ter­melési oszáiyvezetó azt vá­laszolta; „Fontos, hogy a termelés fegyelme, a határ­idők betartása', a minőség biztosítása sokkal komolyabb szerepet kapjon, mint eddig. Magam részéről e három fel­adatot tartom elsőrendűnek, mert a műszaki élet legfőbb ismérve a pontosság- Mind­három kívánság kapcsolódik ehhez, tehát számunkra kö­telező.” Decemberben Önálló témaként is foglalkozott a lap a munkafegyelemmel: dr. Szigeti László munka­ügyi osztályvezető adott helyzetképet a vállalat mun­kamoráljáról, Klug Rudolf, a pártvezefő- ség titkára arról tájékozta­tott, hogy a testület is, és a pártalapszervezetek is na­pirendjükre tűzik időnként a munkafegyelem helyzetét, Mindebből kitetszik, hogy állandóan napirenden van a munkafegyelem, A legfon­tosabbak természetesen az igazgatói utasítások, hiszen ezek szándéka világos, eredménye kézzelfogható. Holl Lajos igazgató szerint a munkafegyelem témakö­rét azért tartják napirenden, mert azt szeretnék elérni, hogy külső ráhatás, ellenőr­zés nélkül is mindenki meg­bízhatóan dolgozzon. So­mogy, Baranya, Zala és Tol­na megyében áO=-őO mun­kahelyen tevékenykednek munkásaik; ennyi területen nehéz folyamatosan ellen­őrizni, = Viszonyítani néha basz= nos, néha kellemes — mond­ta az igazgató, Ha az orszá­gosan megmutatkozó mun­kafegyelemhez viszonyít a Réiviép, akkor még elége­dett is lehet, Ha viszont sa­ját maguk számára megfo­galmazzák a követelménye­ket, akkor látják, hogy van még tennivaló, A szinte el­lenőrizhetetlen munkaterüle­tekből, á szabadban végzett munkából adódóan a válla­latnál a legnagyobb gond a munkahelyi italozás, ittas­ság, A januárban kiadott szigorító igazgatói rendel­kezésekkel annyit már elér­tek, hogy szeszes italt nem visznek a dolgozók a mun­kahelyükre, A dolgozók testi épsége szempontjából is fontos, hogy senki ne legyen mámoros. Aki ezt nem érti meg, an­nak a prémium látja kárát, valamint a fizetésemelés el­maradása. Tavaly öt dolgo­zót elbocsátottak a vállalat­tól, mivel az előzetes figyel­meztetések és büntetések sem használtak. A munkafegyelemmel kap­csolatos követelmények a beosztottakra és vezetőkre egyaránt vonatkoznak. Nem egy vezető érezte már meg a jövedelmén, hogy elége­detlenek a magatartásával, illetve a területén megmu­Üjabb Hitelbank-kötvény Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. hitelforrá­sainak bővítésére csütörtö­kön 500 millió forint értékű bankkötvényt bocsát ki, ame­lyet gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek vásá­rolhatnak meg. A kötvény a nemzetközi pénzpiacon ál­talánosan alkalmazott, válto­zó kamatozású értékpapír. Mindenkori kamata fél szá­zalékkal haladja meg a Ma­gyar Nemzeti Bank hosszú lejáratú jegybanki refinan­szírozási hitelkamatát. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a kötvény­kölcsönt négy egyenlő rész­letben, 1991-től kezdődően fizeti vissza. A bank az ér­tékpapírok forgalomba hozá­sával a gazdálkodó szerveze­tek és közületek ideiglenesen, vagy hosszabb időre be nem fektetett pénzét gyűjti össze, és csoportosítja át jövedel­mező fejlesztések finanszíro­zására. A szakemberek felmérései szerint a kötvénypiacon élénk forgalom tapasztalható, így arra számítanak, hogy a most kibocsátandó értékpa­pírok hamarosan vevőre ta­lálnak. tatkezó morállal.. A fogyói­mét javítani é§ meg§zilarüi= tani csak kövétkézétééteggei tehát- Szórt használják vég­ső esetben az elbocsátás esz­közét is, A fegyelmi vétsé­get el nem követő, de a munkáját langyos szorga­lommal végző dolgozókat nem küldik ugyan el, de nem Is marasztalják, A vál- Ifllatnál így csökkent a lét­szám az utóbbi avekbep, Szervezési megoldásokkal, az anyagi lehetőségek sze­rinti műszáki fejlesztések­kel elérték, hogy a létszám- csökkenéssel párhuzamo* san javult a termelékeny­ség. Jelenleg ezerötszázötvenen dolgoznak a Délvíépnél. Közérzetüket minden bi­zonnyal befolyásolja, hogy olyan vállalat tagjai, amely évről évre nyereséges, A ta­valyi nyereség például 107 millió forint volt, Hol! Lajos arról is beszélt, hogy néhány munkaterület vezetőjét elsősorban az za­varja, ha a dolgozó öt per­cet késik. A munkafegye­lem formai betartása nem elégítheti ki a vezetőt. A munkaföltételek alakítása és a munkaszervezés vezetői feladat, ez az előfeltétele a munkafegyelemnek is. A közvetlen termelésirányí­tóknak van lehetőségük ar­ra Is, hogy elejét vegyék a hanyag munkának, az elő­forduló feketefuvaroknak, a társadalmi tulajdon megká­rosításának. Szilágyi Mihály az egyik telephely betonüzemóben dolgozik, Elmondta: janu­árban nem mindenki fogad­ta tetszéssel, hogy szigorí­totta' a vállalat a munkaidő alatti eltávozások rendjét és hogy más, fegyelemjavító in­tézkedéseket is hozott. Hó­napok elteltével azonban egyre többen belátták a rendelkezések hasznosságát. A dolgozók most már igény­lik: a vállalat egész terüle­tén úgy alakuljanak a mun­kaföltételek, hogy lehetővé váljon a kiegyensúlyozott munka és a jó kereset. A fe­gyelmezettebb munka min­denkinek érdeke. Kovács Gyula Kevés a kétmilliós alap Népszerű a kivételes nyugdíjemelés A műhely kicsi, A belépő készülő munkadarabok lát­tán ügy érezheti, visszament az időben, Három asztalos a régi mesterek kézügyességé­vel formálja az egyedi önt­vények mintájára a fát, Régóta dolgozik a Kapos­vári Villamossági Gyár cse­ri telepén a megye egyetlen mintaasztalos-műbelyének csoportvezetője Vágh István, Nyugdíj előtti néhány hónap­ját tölti, Azt mondja, örül, hogy ilyen szép munkákkal búcsúzhat a gyártól, — E minták alapján ké­szülnek a város sétálóutcájá­ba kerülő postai aknatetők, a fák köré a gyökérvédő rá­csok és egyéb fedlapok, Az öntésük itt a gyárban törté­nik. A minták elkészítése meg­lehetősen aprólékos munka, Egy-egy minta több száz ap­ró darabból áll össze. Éger­fát, diófát használnak a mes­terek. A rácsok és fedlapok 20. — Ö, tisztes idegen — így a szalonnasütögető bölcs öreg — egészen egyszerű ma­gyarázata van annak. Ami­óta az Üristen asszonyt csi­nált Ádám bordájából, azóta nem született még egy olyan fukar nőszemély, mint Li- picsné. Az ő pincéjéből jön­nek fel a legnehezebben a borok. Hát attól olyan nehe­zek. Hiszek az öregeknek, eb­ben a ráfogásban mégis ké­telkedtem. Utólag beláttam, nagyot hibázik saját kárára az, aki kételkedik az öregek igazmondásában. Lángálló Éva dalművésznővel kapcso­latban derült ki, hogy özv. L. Gy.-né szül. S. Z. valóban irigy. Sőt az irigység legrú­tabb változatától, a félté­kenységtől sem riad vissza. Na de ettől, ami másként a történet drámai forrpont- jának nevezhető, még messze vagyunk. Beszéljünk másról. Az már tisztázódott, meny­nyire megtévesztően hangzik az avatatlan fülnek a Bús­terveit Lőrincz Ferenc és építész társai készítették, — Régóta dolgozik együtt az Asztalos János nevét vi­selő brigádunk: Palovics La­jos, Gömbös Gyula és He- ninger József, A mintaaszta­losnak a szakmáján kívül ér­hegy elnevezés. Ne maradjon kétség a tetejére vezető Sir- szurdok felől se. Valamikor régen, egy felhőszakadás után találtak néhány darab cson­tot az alá folyó iszapban. Ez bizony embercsont — fogta rá az akkori plébános. Ke­resték a koponyát is, de nem találták. Mégis, nehogy csúf­ság essék a kegyeleten, a plébános kis koporsót hoza­tott a városból, szépen be­szentelte, eltemette a szurdok oldalából kimosott csontokat. Megint jött egy felhőszaka­dás, ami most már a kopo­nyát is elő áztatta az agyag­ból. Csontnak éppen csont volt, de nem emberi. Forgat­ták, nézegették, mígnem a mugailmazott állami csődörös eskü alatt vallotta, hogy bi­zony pár hónapos, legfel­jebb félesztendős csikóé volt ez a koponya. Ugyan ki von­hatta kétségbe olyan szakte­kintély véleményét, aki csak­nem negyven éven át szol­gált a bábolnai méntelepen? Azóta nevezik Sírszurdok­nak azt a meredek szőlőhe­gyi ösvényt, aminthogy az­óta kaptak rá a mérgesítő csúfolkodásra: „Eltemették, teni kell a gyártástechnoló­giához és szükség van jó rajzkészségre re. Ezek a munkások mindezt tudják. Az öntöde művezetője, Szabó Gyula az eddiginél több lehetőséget is lát ezek­ben a munkákban. — A padokból a városban mintegy ötvendarabos meg­rendelésre számítunk még. A csatornázási öntvényekből 43 darabot készítünk el. A pad elkészítése után több város­ból is érdeklődtek a mun­kánk iránt. Ha nagyobb szériában kel­lene gyártani az öntvénye­ket a famintákat alumínium váltaná fel. A fa csupán 50- 100 darabos megrendelésekig bírja az igénybevételt. — Nagyon kell vigyáz­nunk a termék szép kivite­lére. Ez többletfeladatot je­lent a formázásnál és az ön­tésnél, de mindig szívesen csinálunk ilyen munkát. mint Lécsen a csikócsontot”. Nagy idő telt el, amíg vona­kodás nélkül vállalkozott ar­ra fiatal káplán, hogy plébá- nosi címet fogadjon el a lé- csei egyházközségben. Ejha, most veszem észre, Vámpír Satyáról egészen megfeledkeztem. Hiszen a csodaprímással való kibékü­lésemet kellett volna elmon­danom. Feszült kíváncsiságra semmi ok. Már fenn volt a Búshegy közelebbi és maga­sabbik púpján, azaz Imrus cimborám présházában, ami­kor oda érkeztem. Satya a hegedűjét hozta magával, én meg Bölömbikát, a hírneves basszbaritont. Viruló mosollyal, tárt ka­rokkal közeledtem Satyához: — Legyen pirosbetűs ün­nep ez a nap, amikor újra hozzá segített a szerencse, hogy hajlandó kezet fogni velem a zenekultúra szeme- fénye! Akár hiszik, akár nem, ez a szigorúan tárgyilagos őszinteség azonnal semmissé tette éveken át tartó harag­ját. Hiába: nagy művész, nagy ember. A lehető leg­ritkább egyezés. 12. DALPROBA Részemről a feledés már a kézfogás pillanatában befeje­zett tény volt, mert képte­len vagyok a haragtartásra. Ügy vettem észre, Vámpír Satya sem akar emlékeztetni arra a hetekig tartó munka- képtelenségre, amit tulajdon­képpen nem is én okoztam, hanem kartársai tettlegessé- gig fajuló lobbanékonysága. Meg aztán olyan behízelgően viselkedett május idusa ott a Búshegy tetején! Hipp- hopp, igazi varázslat: Lukáts Imre különleges barátom, úgy is mint vizsgázott méregrak­táros, szempillantás alatt bor­ral teli miskakandcsót, meg enyhén szutykos poharakat állított a rönkasztalra, amely megannyi nótás estére emlé­kezve hallgatott a virágba bo­rút százesztendős körtefa alatt. Mert errefelé, akárcsak bármely bortermő hegyen, minden fa éppen százeszten­dős. Tavaly is annyi volt, jö­vőre is annyi lesz. Akkor is, ha szelídkörte, akkor is ha vadkörte, de legesleginkább akkor, ha se nem körte, se nem alma, se nem cseresz­nye, hanem egyenesen dió. Mély oka van ennek a meg­különböztetésnek, mert kép­zelhető-e originálisabb pasz- szió, mint a testes óbor íz­lelgetése közben százeszten­dős diófa terméséből cseme­gézni a kacskaringós gerezde­ket, azon mód, ahogy frissi­ben előpiszkáljuk a héjj re­keszeiből? (Folytatjuk.) Kisdeák Máriával, a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osz­tályvezetőjével arról beszél­gettünk, kik és miért kérik eddigi nyugdíjuk kiegészíté­sét. — Tavaly több mint két­millió-kétszázezer forint állt a megyei társadalombiztosí­tási tanács rendelkezésére ahhoz, hogy a nyugellátáso­kat kivételes alapon emelje. Az idén szintén ennyi pénzt lehet felhasználni. 1985 óta ez az alap a kétszeresére emel­kedett. — Mit vesz figyelembe a társadalombiztosítási tanács, amikor eldönti: ki kaphat és ki nem ebből a keretből? — Elsősorban a munkában eltöltött több évtizedet, az­után azokat az érdemeket, amelyeket a kérelmező a szo ­cializmus építésében meg­szerzett gazdasági, mozgalmi vagy közéleti tevékenységé­vel. Természetesen meghatá­rozó a szociális helyzet, illet­ve az anyagi rászorultság. — Mennyien kérik a kivé­teles nyugdíj megállapítá­sált? — Csaknem megháromszo­rozódott a javaslatok, az egyéni kérelmek száma az 1985. évihez képest. Tavaly 1917 érkezett. Ebből 1296 eset­ben döntött a társadalombiz­tosítási tanács kedvezően a kérelmező szempontjából. Hetvennyolc személynek más szervek állapították meg a kivételes ellátását az itte­ni javaslat alapján. 199'tava­lyi kérelem januárra húzó­dott át, mert közben elfo­gyott a felhasználható keret. Elismerésre méltó, hogy az esetek túlnyomó többségében hivatalos szervek javasolták a nyugdíj kivételes fölemelé­sét. A megye mezőgazdasági jellege magyarázza, hogy pél­dául 437 termelőszövetkezeti tag részesülhetett benne. Egy­re több az egyéni kérellem is. Tavaly 339 nyugdíjas si­kerrel kezdeményezte nyug­díjának emelését. Megjegy­zem azonban, hogy sokan fél­reértik e lehetőséget, s szinte jogos járandóságként kérik nyugdíjaik fölemelését. — Mit mutat a statisztika az igénylőkről? — A megye nyugdíjas ál­lományát tükrözi, hogy 824 kérelmező nő volt. Az öreg­ségi nyugdíjasok közül 449 már betöltötte a 75. életévét, vagy több annál. Jellemző­nek tartom, hogy a tavalyi kérelmezők közül 913 sze­mélynek a nyugdíja alacso­nyabb volt, mint 2500 forint, 307-é pedig 2501 és 3000 fo­rint között mozgott. — Milyen összeggel emelik kivételes alapon a nyudíja- kat? — Általában 100—400 fo­rint közöttivel. A legtöbben 101 és 200 [forint között kap­tak. 545 személy nyugdíja 201 és 300 forint közötti ösz- szeggel emelkedett. Előfor­dult az is, hogy a kivételes ellátás ezer forint, illetve an­nál is több .volt. Sok nyug díjas ír köszönő levelet azért, mert enyhített a gondjain. L.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom