Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-24 / 70. szám

'‘o, Világ proletárjai, egyesüljetek / ^ wm Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 70. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 24., kedd A VSZ-tagállamok külügyminiszterei Moszkvába érkeztek A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei hét­főn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ Kül­ügyminiszteri Bizottságának soron következő ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendége­ket: Petar Mladenov bolgár külügyminisztert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Cnoupek csehszlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját, Marian Orzechowsky lengyel külügymi­nisztert, a LEMP KB PB tagját, Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fisokért, az NDK külügyminiszterét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román külügyminisztert, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját. Ázsiai és csendes-óceáni leszerelési konferencia A MAGYAR—SZOVJET KULTURÁLIS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Alkotóművészek együttműködése Több mint harminc ország képviselődnek részvételével hétfőn megnyílt Pékingben az ázsiai és a csendes-óceáni regionális leszerelési konfe­rencia, amely része az ENSZ leszerelési vUágkampányó- nák. A megnyitó ülésen mon­dott beszédében Van Li kí­nai miniszterelnök-helyet­tes kifejtette, a jelenlegi ge­nerálóié történelmi feladata és kötelessége a leszerelés ügyének támogatása és elő­mozdítása. Jelenleg nem be­szélhetünk valódi enyhülés­ről a nemzetközi helyzetben, s továbbra is fennáll a há­ború veszélye. A fegyverke­zési verseny fokozódása és kiterjesztése a világűrre nem csak hatalmas erőforrásokat emészt fel, hanem súlyosan veszélyezteti az egész világ békéjét és biztonságát is — mondotta a kínai miniszter­elnök-helyettes. Tanácskozás a hagyományos fegyverek csökkentéséről Huszonhárom — a NATO- hoz, ültetve a VSZ-hez tar­tozó — ország hétfőn Bécs- ben luxemburgi elnöklettel konzultált arról, hogyan, mi­lyen keretek között tárgyal­janak az európai hagyomá­nyos haderőik és fegyverze­tek csökkentéséről. Jól ér­tesült források szerint a ta­nácskozást ezúttal is pozitív légkör, érdemi eszmecsere jellemezte. Változatlanul nyitott kérdés még (egyebek mellett), hogy a semleges és el nem kötelezett országokai milyen formában vonják majd be a leszerelési tár­gyalásokba. A szocialista or­szágok bevonásuk melleti vannak, s máris feladatuk­nak tekintik, hogy tájékoz­tassák őket az előkészítő megbeszélésekről. A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság hétfőn Moszkvában megkezdte XXI. ülését. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Köpeczi Béla művelődési miniszter, a szovjet küldöttséget pedig A Velencei-tó A Velencei-tavi üdülőkör­zet VII. ötéves tervének fejlesztési programját vitat­ta meg Agárdon a Velencei- tavi Intéző Bizottság elnök­sége. Megállapította, hogy a hetedik ötéves tervidő­szakban a legfontosabb ten­nivaló a tó vizének védel­mét, minőségének óvását, il­letve javítását szolgáló beru­házások megvalósítása, va­Vaszilij Zaharov kulturális miniszter — a bizottság két társelnöke — vezeti. Az ülés programja szerint a társelnökök tájékoztatják egymást a két ország kultu­rális és művészeti életének a pártkongresszusaikon, illet­ötéves terve fogadóképesség növelése lesz. Ennék érdekében újabb területeken kezdik meg a part- és mederrende­zést. A hetedik ötéves tervidő­szakban töhb mint 2,3 mil­liárd forintot költenek a Velencei-tavi üdülőtáj fej­lesztésére. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsá­gi együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 10, évfordu­lója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter üd­vözlő táviratot küldött Oskar ve művészeti szövetségeik közgyűlésein hozott határo­zatok nyomán végbemenő fejlődéséről. A bizottság tag­jai véleménycserét tartanak a fiatal művészek helyzeté­ről, illetve a fiatal magyar és szovjet alkotóművészek közötti együttműködésről, megtárgyalják a közoktatási együttműködés fejlesztésé­nek közös tennivalóit, to­vábbá áttekintik az 1983. évi bizottsági ülésen a zene- és együttműködésének elmé­lyítéséről elfogadott ajánlá­sok teljesítésének menetét. A tanácskozáson a magyar fél tájékoztatást ad arról, ho­gyan folynak a szovjet kul­túra hónapjának előkészüle­tei, amelyet Magyarországon a nagy októberi forradalom 70. évfordulója jegyében idén ősszel rendeznek. Fischernek, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének. Az NDK külügyminisztere szintén táviratban üdvözölte magyar kollégáját. (A szerződés jelentőségé­ről a 2. oldalon közlünk mél­tatást.) lamint az idegenforgalmi be­A Közművelődési Tanács munkájáról KEZDEMÉNYEZ, VÉLEMÉNYEZ Üdvözlő távirat az NDK-ba A társadalom és a gazda­ság változásával párhuza­mosain az utóbbi éveikben folyamatosan átalakultak a művelődési szokások, a köz- művelődés tartalma és rend­szere. E megváltozott felté­teleket figyelembe véve jöt­tek létre a közelmúltban a közművelődés irányításának új formái, s alakult újjá a Közművelődési Tanács. A Tanács tevékenységéről, feladatairól hétfőn a Műve­lődési Minisztériumban tá­jékoztatták az újságírókat. Fodor Péter főosztályvezető elmondta, a művelődési mi­niszter elnökletével működő tanácsadó testület célja, hogy kezdeményező, véle­ményező szerepet töltsön be a közművelődés egészét érintő döntések előkészítésé­ben, a kultúraközvetíltő in­tézményhálózat tevékenysé­gének összehangolásában. Feladata, hogy támogassa a művelődés ügyét előre vivő törekvéseket, s hozzájárul­jon a kulturális kínálat bő­vítéséhez, színvonalának emeléséhez. A tanács — amelynek tag­jai állami szervek, társadal­mi érdekképviseleti szerveze­tek és szövetségek képvise­lői, valamint kulturális sze­mélyiségek — a múlt héten tartotta alakuló ülését. Az itt elfogadott munkaprog­ramról a sajtótájékoztatón elhangzott: a tanács tagjai időről időre megvitatják a közművelődés aktuális kér­déseit. Egyebek között meg­vizsgálják a tömegkultúra és a szórakoztatás helyze­tét, a műveltségtartalom változásait, áttekintik a kis­települések művelődési ellá­tottságát, foglalkoznak a munkakultúra helyzetével, s a különböző művelődési ku­tatások eredményeivel. A tanács első ülésén egyebek között megvitatták a Köz- művelődési Alap céltámoga­tási rendszerének új pályá­zati! szempontjait. Lemondott Willy Brandt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke elnöke hétfő délután pártja elnökségének ülésén bejelentette szándékát, hogy idő előtt lemond tisztéről. A hazájában és nemzetközileg egyaránt nagy tekintélyt él­vező. 73 éves politikus a ta­valy nyáron megtartott nürnbergi SPD-kongresszu- son már jelezte, hogy 1988- ban viszavonul. Erre azon­ban — az SPD-ben elsősor­ban egy személyi kérdésben támadt vita miatt — már idén sor kerül. Brandt megüresedő poszt­jára ketten jönnek számí­tásba: Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti csoport­jának elnöke és Oskar La­fontaine saar-vidéki minisz­terelnök. Felújítják Kaposváron a malomárok fölött a vasúti hidat. Az 1894-ben épült szerkezet napjainkig nem szorult javításra. A mostani munka az új vasúti felüljáró építéséhez kapcsolódik Magyar—ciprusi kereskedelmi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával hétfőin befejeződött a ma­gyar—ciprusi gazdasági, együttműködési vegyesbi­zottság "március 19. lés 23. között Budapesten megtar­tott 4. ülése. A vegyesbizottság meg­vizsgálta a kétoldalú keres­kedelmi és gazdasági kap­csolatok alakulását és úgy értékelte, hogy azok 1986- ban — a' közösen kitűzött céloknak megfelelően — di­namikuson fejlődtek. Meg­vitatta a vállalatok kereske­delmi és termelési kooperá­cióinak főbb területeit a következő időszakra, kiemelt jelentőséget tülajdonítva többek között az ipart és a mezőgazdasági kooperáció­nak, szakemberók cseréjé­nek, licenckapcsolatökmaik és közös vállalkozásoknak, ide­értve a harmadik piaci együttműködés lehetőségeit is. A magyar vállalatok 1987- ben tovább folytatják hagyo­mányos acél-, vegyianyag-, műbőr-, szövet- és hússzál­lításaikat. Egyre nagyobb számban vesznek részt cip­rusi versenytárgyalásokon és fokozzák ajánlati tevékeny­ségüket olyan új területeken is, mint az infrastruktúra­építés, a vízgazdálkodási be­rendezések gyártása és gé­pek, szállítóeszközök eladá­sa. Az elmúlt évben impor­tunk bővült, Ciprusról egye­bek között bort, mustot, cit­romot és repülőgép-üzem­anyagot vásároltunk. Mind­két fél szerint további lehe­tőségek vannak a kétoldalú árucsere harmonikus fej­lesztésére. A magyar delegációt An- talpéter Tibor, a Külkeres­kedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője, a ciprusi de­legációt Jakovosz Árisztidu, a ciprusi tervhivatal főigaz­gatója vezette. Kezdődik a téglaszezon A tégla- és cserépipar gyá­rainak félénél, az 50 hagyo­mányos üzemben még min­dig időjárásihoz kötődő sze­zonális áru a tégla, mert csak a hideg elmúltával le­het a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészí­teni a nyers, nedves termé­ket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavítás­ra hasznosítják, s a kitava­szodással indítják a présgé­peket, a nyerstégla-gyártási idényt. A szokásos március eleji idénykezdést az idén meg­akadályozták az erős éjsza­kai fagyok, s kéthetes ké­séssel osak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lássanak a hagyo­mányos téglagyárak. A két héttel későbbi sze­zonnyitás nem okoz gondot a téglaéllátásban, mert az iparág 50 korszerű gyára — amely szárítókemencével is rendelkezik — a télen is fo­lyamatosan dolgozott. A gyá­rakban tetemes készlet, mintegy 150 millió kismére­tű téglaegységnek megfelelő falazóanyag várja az építke­ző vásárlóikat. Az építési idény kezdetére két régi üzem rekonstrukciója is be­fejeződik, ezzel mindkét gyárban évi 12 millió darab­ra emelkedik a kisméretű tégla termelése. Megkezdte a próbatermelést a Békés­csaba II. gyár új gépsora, amely újfajta termékéből, az úgynevezett holland tetőcse­répből évente 10 millió da­rabot gyárt, ezenkívül hófo­gó-, szellőző-, gerinc- és sze­gélyelemeket is készít. Hűszaki fejlesztés az állami gazdaságokban Korszerű gépeket és be­rendezéseket állítanak üzem­be a régiek helyéit az álla­mi gazdaságokban. A régi, elhasznált termelőeszközök felújítását, a hozzájuk való alkatrészek gyártását mind több helyen az üzemek kö­zötti együttműködés segíti. A műszaki fejlesztés ered­ményeként az elmúlt évek­ben az állami nagyüzemek­ben nem nőtt tovább a nul­lára leírt gépek aránya. A gazdaságok a korábbi­nál is nagyobb gondot for­dítanak a technikai eszkö­zök műszaki állapotának fenntartására, a gépjavítás minőségének fokozására. Ta­valy 12 állami gazdaságban újították fel a javítóműhe­lyekét; újakra cserélték ki a régi esztergapadokat, a maró- és a köszörűgépeket, öt gazdaságban láttak hoz­zá új javítóműhély kialakí­tásához. A Pécsi Állami Gazdaságban ipari tanulók képzéséhez tanműhelyt is létrehoztak. Több termelési rendszer­nél és állami gazdaságban az Agrotók és az Agrofker vállalatok igényeire alapoz­va alkatrészek gyártására is vállalkoznak. Az öreglaki ÁG-ban például ekevasakait készítenek, újabban pedig az arató-cséplőgépek, az ön­járó betaikarítógépek és más munkaeszközök hid­raulikus részegységeihez sze­reinek össze nagyértékű olajvezetékeket. A szántóföldi növényter­melés géprendszereinek kor­szerűsítéséhez a gazdaságok mia már az egy menetben több műveletet ellátó esz­közöket igénylik az ipartól, olyanokat, amelyekkel a je­lenleg alkalmazott módsze­rekhez képest 35—40 száza­lékkal csökkenthetik a ta- lajmunlka, a vetés, a táp- a nyagutánp éti ás és a nö­vényvédelem költségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom