Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-24 / 70. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 24., kedd Kína külügyminisztere az NSZK-ban tárgyal A kínai exportgondok következtében az NSZK javára fennálló külkereskedelmi egyenlőtlenséget leszámítva problémamentesnek nevezték a két ország ígéretesen fejlődő általános kapcsolatait azokon a hivatalos tárgyalásikon, amelyeket Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter hétfőn kezdett meg nyugatnémet vendéglátóival. Vu, áki prágai, varsói, szófiai és római látogatása után érkezett Bonnba, először Genscher külügyminiszterrel ta: nácskozott. (A képen.) A kétnapos politikai vélemény- egyeztetés során szintén fogadja őt KoM kancellár, s találkozik Franz Jose] Strauss bajor miniszterelnökkel, más tartományi vezetőkkel, Willy Brandttal, é Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével és a zöldek pártjának képviselőivel is. Űj év, új veszélyek Az 1366. év első napján új remények helyett inkább új veszélyek keletkeztek a Közép-Keleten. A perzsa időszámítás szerint szombat volt az új év első napja, ám az ilyenkor hagyományos békés jókívánságok helyett most minden politikus az iraki— iráni konfliktusról beszélt. Khomeini ajatollah, irán vallási vezetője egységre szólította föl az ország népét, és fegyveres erőinek valamennyi ágát, s csak közvetve szólt a háborúról. Ha- menet áüamfö ugyanakkor katonailag sikeresnek nevezte az elmúlt esztendőt, és további erőfeszítésekre buzdította a lakosságot a háború és az alacsony olajárak miatti nehézségek leküzdése érdekében. Miközben a frontokon továbbra is dörögtek a fegyverek, Husszein iraki elnök megismételte országa korábbi javaslatait a háború befejezésére. A béketerv a szemben álló haderőknek a nemzetközileg elismert határokra való visszavonását, a két ország közötti béke- és meg nem támadási szerződés aláírását irányozza elő. Ezt az indítványt Irán korábban ismételten elvetette, s a megfigyelők szerint most sem mutatkozik semmi jele a lehetséges megállapodásnak. Tovább fokozta a térségben uralkodó feszültséget az Egyesült Államok magatartása. A zavarosban halászó washingtoni politika a hajózási útvonalak védelme ürügyén egyre komolyabb csapásmérő erőt állomásoztat az öböl térségében. Az NBC amerikai televíziós hálózat jelentése szerint a Pentagon kész tervekkel rendelkezik iráni katonai célpontok elleni légitámadásokra. Az öböl körzetében hajózó Kitty Hawk repülőgép-hordozó fedélzetéről szállnának föl a vadászbombázók — amennyiben Irán lépéseket tenne a kulcsfontosságú Hor- muzi-szoros lezárására. (Ez a téma egyébként nem szerepelt semmifajta iráni nyilatkozatban!) Nem véletlen azonban, hogy Kuvait, amely a hadi események közvetlen közelében fekszik, visszautasította azt az amerikai ajánlatot, amely szerint a Pentagon védelmet nyújtana a kis országba tartó hajóknak. Ez a lépés tovább növelte volna ugyanis a külföldi fegyveres jelenlétet, s ezzel fokozta volna a háború kiterjedésének veszélyét. A háború egyelőre 1366- ban is folytatódik, várhatóan továbbra is ezerszámra szedi áldozatait. Milyen jó lenne, ha jövő év márciusában már múlt időben írhatnánk róla. Vannak azonban olyan erők, amelyek láthatólag más /célokat követnek, s az amúgysem egyszerű képlet bonyolítására törekszenek. „ Megállapodás Makaóról A Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság kormányának képviselői megállapodtak annak az egyezménynek a szövegében, amelynek értelmében Portugália visszaszolgáltatja Makaót Kínának. A megállapodást a Makaóról folytatott tárgyalások negyedik fordulóján érték el Pekiogben. A kínai és a portugál kormány közös nyilatkozatát március 26-án látja el kézjegyével a két tárgyalóküldöttség vezetője. Ezzel lehetővé vált, hogy a kínai országos népi gyűlés március 25-én megnyíló ülésszakán ratifikálják a Makaóra vonatkozó megállapodást. Á moszkvai út előtt Margaret Thatcher Párizsban, Bonnban Francois Mitterrand francia elnök tegnap délelőtt a normandiai Bénouville sur- Orne kastélyban fogadta Margaret Thatcher brit miniszterelnököt. A mostani rövid találkozó célja a francia-angol együttműködés erősítése a biztonsági kérdésekben, közelebbről az álláspontok összehangolása Margaret Thatcher moszkvai látogatása előtt. A brit kormányfő még a nap folyamán továbbutazott Bonnba, ahol Helmut Kohl kancellárral folytatta a politikai egyeztetést. A két nyugat-európai atomhatalom, Anglia és Franciaország érdeklődéssel fogadta Gorbacsov SZKP KB-főtifkár javaslatát arra, hogy távolítsák el Európából a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakétákat. Mindkét kormány hangsúlyozta, hogy ennek során nincs szó az angol és francia fegyverek csökkentéséről. másrészt hangoztatták, hogy a kivonással kapcsolatban szükségesnek látják a rövid hatótávolságú rakéták és a hagyományos erők összehangolt csökkentését is. A normandiai Caen melletti Benouville kastélyban tartott másfél órás eszmecserét és munkaebédet Tha: teher asszony igen hasznosnak nevezte. Mitterrand elnök azt hangsúlyozta, hogy a brit kormányfőnek nincs felhatalmazása a nyugateurópaiaktól, hogy valamennyiük nevében beszéljen Moszkvában, de „eléggé *ú- iyos a szava ahhoz, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsuk az Iránt, amit mondani fog, Közös, felfogást alakítottunk ki és ez csak jól jön". A lényegre térve Thatcher asszony M i tterranddal egybehangzóan fejtegette, hogy elfogadják a szovjet—amerikai tárgyalások tényét. Bár ők magúk nem vesznek részt rajta, véleményűiket ki akarják fejteni, hogy „biztosítsuk (Nyu- gat-)Európa biztonságát". Mitterrand és Thatcher megbeszélésén szóba kerültek közel- és közép-keleti témák is. Thatcher asszony jelezte, hogy London és Párizs egyaránt „szeretné az izraeli-arab tárgyalások felújításéit egy nemzetközi konferencia keretében”. Csádi harcok A francia és amerikai segítségre támaszkodó n’dzsa- menai kormány vasárnap „nagy győzelmet” jentett be közleményében: eszerint csapatai elfoglalták a legnagyobb észak-csádi légitámaszpontot Ouadi Dourn mellett, amely, hangzik á bejelentés, eddig líbiai ellenőrzés alatt állott. A közlemény szerint ez volt a központi kormány hadseregének legnagyobb katonai sikere azóta, hogy tavaly decemberben támadást indított az ország északi részének elfoglalásáért. A Mitterrand francia elnökkel való tárgyalásairól érkezve — Margaret Thatcher brit kármányfő hétfőn a nyugatnémet fővárosban beható konzultációkat folytatott Helmut Kohl kancellárral. A kétórás megbeszélés után megtartott rövid közös sajtóértekezletén Thatcher és Kohl egyaránt kiemelte: a brit miniszterelnök fontos időpontban utazik Moszkvába, hiszen Gorbacsov főtitkár hivatali ideje alatt változások mennek végbe az országban. A brit vendég ezt elismerésre és üdvözlésre méltónak tartatta, de kifejtette azt a véleményét is, hogy a Nyugatnak „éberséget kell tanúsítania”, s a leszerelési- fegyverzetel len őrzési kérdésekben lépésről lépésre haladva ügyelni kell a kiegyensúlyozottságra és az ellenőrzés hatékonyságára. Ez: zel összefüggésben újra hivatkozott a rövid hatótávolságú eszközök, a hagyományos és a vegyi fegyverzet csökkentésének problémáira, s a nagyobb biztonság megteremtésének szükségességét hangoztatva óvott jóvátehetetlen hibák elkövetésétől. Finnországi választások Sorsa sorsa Kalevi Sorsa, az 87 esztendős finn politikus, aki a hetvenes évek elejétől — több mint tíz éve — tölti be északi nyelvrokonaink földjén a miniszterelnöki tisztet, többé-kevésbé elégedett lehet. Egyrészt azért, mert a most leköszönő kabinetje a leghosszabb ideig volt hivataLban a független finn állam történetében, és teljes mandátumát kitöltötte, másrészt azért, mert a márciusi választásokban pártja, a Finn Szociáldemokrata Párt némi visszaesés ellenére is, a legtöbb szavazatot (24,3 százalék) szerezte meg. A lagymatag kampány után lezajlott parlamenti választások lényeges meglepetést nem hoztak. A szociáldemokraták megmaradtak az ország legnagyobb pártjának, 57 helyük van a 200 fős finn parlamentben. Az ország második politikai ereje, az egykor egyértelműen jobboldali Koalíciós Párt, finn nevén a Kokoomus 1966 óta ellenzékben van. Ez a konzervatív tömörülés az elmúlt években egyre inkább centrista irányzatú, polgári tömegpórttá akart válni, s szándéka sikerességét jelzi, hogy húsz év óta a legjobb választási eredméA találkozó — új helyszínen Az európai utótalálkozó a húsvéti szünet után az új bécsi kongresszusi központban folytatja munkáját, jelentette be hétfőn Franz Vranitzky osztrák kancellár. A bejelentés meglepetést okozott, miután a 35 ország képviselői egyhangúlag azt kérték a házigazda osztrák kormánytól, hogy a Hof- burgban folytathassák a munkát, ahol a konferencia tavaly november óta tanácskozik. Vranitzky, miután hétfőn fogadta a küldöttségvezetőknek a tárgyalásokkal megbízott csoportját, közölte: jóllehet azok a Horburgban való maradást igényelték, tudomásul vették az osztrák kormány álláspontját. A Duna északi partján, az osztrák főváros egy külső kerületében épült kangresz- szusi központ hosszú évek óta belpolitikai viták tárgya Ausztriában. A több milliárdos, elhúzódó beruházást végül csak arab olajtermelő országok hiteléből tudták befejezni s a nagyméretű központ — magas üzemeltetési költségei miatt — eleve ráfizetéses. E helyzetben az osztrák kormány ragaszkodni kívánt az eredeti tervhez, hagy az utótalálkozó (amely legkorábban ez év végén érhet véget, de alkalmasint tovább húzódik) költözzék át a most megnyíló központba. Az utótalálkozón részt vevő küldöttségek általában a belvárosban béreltek szállásit és irodákat, ezért szorgalmazták, hogy' a központi fekvésű Hofburg- ban maradjanak. A házigazdák annyi engedményt tetfek, hogy az új helyszín költségei megegyeznek majd a Hofburgéval — bár eredetileg magasabb bérleti díjat kértek. nyét érte el: szavazataránya megközelítette a szociáldemokratákét (23,2 százalék), 53 mandátumával pedig Finnország második legnagyobb politikai pártjává lépett elő, s így ismét kormányképes lett. Megerősítette helyzetét, s ezáltal a parlament legnagyobb politikai tömörülésévé vált a polgári középpártok Centrista Szövetsége, az eddig kormányban is szereplő Centrum- párt, a Svéd Néppárt, a Liberális Néppárt, és a keresztény szövetség. A konzervatívok előretörése, és a centrumpártiak megizmosodása a polgári pártok megerősödését jelzi a Finn Köztársaságban. És a baloldal? — kérdezheti az olvasó, aki emlékszik rá, hogy a finn KP a Tízéves szerződés Tíz évvel ezelőtt, 1977. március 24-én nagy jelentőségű szerződést írtak alá Berlinben a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság legmagasabb szintű vezetői. A 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés kimondja, hogy a két ország minden területen fejleszti kapcsolatait. Erősíti a kölcsönösen előnyös két- és többoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködést, szélesíti a szakosítást és együttműködik a termelésben és kutatásban. Bővíti a kapcsolatokat a kultúra, a sajtó, az egészségügy, a körneyzetvédelem, a turizmus és a sport területén. A tíz éve kötött új szerződés nemcsak egyszerű folytatása volt az addig érvényben lévő és a kapcsolatokat kitünően szolgáló szerződésnek, hanem minőségileg magasabb fokra emelte országaink együttműködését. Arucsereforgalmunk értéke ma eléri az 1 milliárd 800 millió rubelt és ezzel az NDK a szocialista országok között a második legnagyobb partnerünk. Hazánk pedig az NDK KGST-n belüli kereskedelmében a harmadik helyet foglalja el. Kapcsolataink legfontosabb területei: a kohászat, a járműgyártás, a mezőgazda- sági gépgyártás, a közlekedés, a könnyűipar, a gépipar, az elektronika, valamint a környezetvédelem. Gazdasági kooperációnkat tovább bővítette a magyar—NDK gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének 1985. október 29-én Budapesten aláírt 2000-ig szóló programja. Ezen belül kulcsfontosságú a közös munka a mikroelektronika, a robottechnika és a biotechnika fejlesztését szolgáló kutatásokban. Együttműködésünk a szerződés szellemében kiterjed az élet minden területére, a magasszintű látogatásokra, kulturális értékeink cseréjére, az egymás jobb megismerését szolgáló turisztikára csakúgy, mint eredményes sportkapcsolatainkra. A tíz évvel ezelőtt aláírt egyezmény a baráti kapcsolatok átfogó fejlesztésével jelentős segítséget nyújt a két ország szocialista építőmunkájához, s egyben hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárdításához. G. I. A három legerősebb párt vezetői az eredmények ismertetése után; balról- jobhra: Kalevi Sorsa, Ikka Souminen és Paavo Väyrynen második világháborút követő években az olasz és a francia után Európa nyugati felének legerősebb kommunista pártja volt. „A kommunisták várható veszteségei, és a konzervatívak nyereségei révén a parlamentben a szocialista és a nem szocialista pártök viszonya tovább módosul a polgári pártok javára” — jósolta a választások előtt az osztrák Die Presse. Igaza lett. A legutóbbi választások óta kettészakadt kommunista, népi demokratikus mozgalom nehéz helyzetbe került. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi szárny — ellentétben a várakozással — megtartotta pozícióját, a többségi kommunistákat tömörítő Népi Demokratikus Szövetség viszont szavazatot veszített: 16 mandátummal kell beérnie. A bőség zavara — így is jellemezhetnénk a finn parlamenti választásokat, hiszen tizenhárom párt kapcsolódott be a kampányba, és több mint 1900-an indultak a 200 képviselői helyért. Az erőviszonyok ismeretében nem kétséges, hogy az április másodikén összeülő új parlamentben folytatódik a koalíciós kormány megalakításának hagyománya. Elméletileg elképzelhető ugyan, hogy csak polgári pártokból alakuljon kormány, a megizmosodott konzervatívok és centristák vezetői azonban már első nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy a szociáldemokratáikkal közösen kívánnak kormányozni. A hagyomány amellett szól, hogy Kalevi Sorsa pártja, amely az 1907-ben megtartott első finn választások óta három kivétellel mindig a legerősebb frakciója volt a finn parlamentnek, 1916-ban pedig az abszolút többséget is megszerezte, az idén is helyet kapjon az új kormányban. Annál is inkább, mert a gazdaságilag is kiegyensúlyozott, válságmentes négy év után semmi sem indokolja, hogy a választások győztesei elforduljanak az SZDP-től. Ez egyébként kodkázatos is lenne, hiszen a szakszervezeteket maga mögött tudó finn szociáldemokrácia ellenzékben veszélyes lehetne. Helsinki megfigyelők szerint az ország három vezető pártja, a szociáldemokrata, a Centrumpárt, és a konzervatív tömörülés próbálja tető alá hozni a kormánykoalíciót. Bizonyos politikai megélénkülésre lehet tehát számítani Suomi földjén a csöndben lezajlott parlamenti választások után. Először a közös kormányprogram kidolgozása kerül napirendre, s csak aztán a tárcák elosztása. (Emlékeztetőül: Kalevi Sorsa négypárti kormánya a parlament polgári többségét tükrözte, a miniszteri tárcák 9 :8 arányiban oszlottajk meg a centrista pártok, illetve a szociáldemokraták között.) A szociáldemokraták szerint a kormányprogram kidolgozása — és ezt a nézetet osztja a pártelnök Kalevi Sorsa is — fontosabb, mint a személyi kérdések. Mégsem kerülhető ki a címbeli fordulat: mi lesz Kalevi Sorsa sorsa? A helsinki sajtóközpontban a választási eredményeik közzétételekor senkii sem volt hajlandó biztosat mondani a leendő finn miniszterelnök személyéről. Sokat sejtet azonban a Centrumpárt elnökének, Paavo Väyrynen- nek az a kijelentésé, hogy a kormányfői tisztséget, figyelembe véve a választási eredményeket, más párt képviselője is betölthetne...
