Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

4 Somogyi Néplap 1987. február 12., csütörtök Női dzsekik tavaszra Negyvenmillió forint értékben készít különfé­le ruhaipari termékeket a nagykanizsai Uránia nagykereskedelmi válla­latnak a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet. A sza­lagon jelenleg női dzse­kiket ‘varrnak. A kabá­tok tavasszal kerülnek a nagykanizsai áruházak­ba. Intézkedéssorozat a tabi Kempingcikknél Leépítés, átcsoportosítás Űj levegőtisztasági szabvány Feltérképezik a megye levegőszennyezőit Decemberitől új szelek fújnak a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tabi gyárában. Itt ás 'kulcskérdés a termékszerkezet átalakítá­sának gyorsítása, a munka­erő (hatékony foglalkoztatása. Az eddigi intézkedésekről Varga István igazgatóval be­szélgettünk. — A múlt év végén lát­szott már, hogy az addigi létszámmal előállított terme­lési érték és hatékonyság nem felel meg az új vállala­ti követelményeknek. Ez új intézkedési terv készítésére késztetett bennünket. — Hallhatnánk a részle­tekről is? — December közepén a szakszervezeti bizalmi tes­tületi ülésen dolgozóink el­fogadták a gazdasági veze­tők javaslatát, a 321-es lét­számot január végéig 300-ra kell csökkenteni ahhoz, hogy dolgozóink múlt évi 59 000 forintos keresetszinitje az év végére 64 000 forintra emel­kedjék, és. működésünk gazdaságosabb legyen. A na­gyobb feladatokat kisebb létszámmal, jobb és fegyel­mezettebb munkával keli el­végeznünk. A testület elfo­gadta átlagosan a 10 száza­lékos normaidő-csökkentést, valamint azt is, hogy a tel- jiasítménylbérben dolgozó munkavállalóknál bevezes­sük az általános egyenes da- rabbérrendszert. Ez az in­tézkedés egyszerűsíti az üze­mek közötti munkaerő-átcs'O­/ pontosítást és megszünteti a norma rendezéstől való félel­met. — Milyen konkrét átszer­vezésre került sor? — Január 31-ig az alkal­mazotti létszámot 5 — az improduktív—fizikai dolgo­zókét 18-cal csökkentettük, miivel a felkínált teljesít­ménybéres munkát nem vál­lalták. A 23 távozó dolgozó közül ötnek a munkahely mondott fel, a többiek ön­ként távozták. Ezzel együtt megváltozott 33 dolgozó mun" Ikafcöre, ők az improduktív területről a gyártásba kerül­ték: betanításuk megkezdő­dött. Január 30-án megszün­tettük a ponyvaüzemet s a toedegkéri Egyetértés Terrne- lőkzövetkezettel kötött meg­állapodás alapján kiköltöz­tettük a szövetkezet üzem- csarnokábá. Ezzel 11 tabi dolgozó munkahelye is Be- degkérre tevődött át, őket naponta gépkocsival szállít­juk. Az együttműködés a tsz- nek évente 3 millió forint többletbevételt jelent. Meg­szűnt üzemünk helyén, feb­ruár 2-től farmernadrágot varró műhelyt alakítottunk ki. A tabi Kempingcikk Gyár intézkedéseit az ottmaradók egyetértéssel fogadták.. Az elbocsátott dolgozók — akik- ~ nek a munkájával, munka­fegyelmével nem voltak elé­gedettek, elhelyezkedését se­gítették. Krutek József Űj levegőtisztasági szab­vány lépett életbe 1987. ja­nuár elsejétől. A Miniszter­tanács 21/1986. számú ren­deletbe alapvetően rendezte azokat a kötelezettségeket, amelyek a levegőtisztaságá­nak a megőrzése érdekében a vállalatokra hárulnak. Dévényi Jánost, a megyei tanács építésügyi és vízügyi osztályának a főmunkatársát arról kérdeztük, hogy az új szabvány megjelenése mi­lyen Változásokat jelent a megyében. — A légszennyező anya­gok fajtáinak szélesedése mi­att egy új információs rend­szert is létre kellett hozni. Szükségessé vált a régi kor­szerűsítése. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal kiadott egy levegőtisztasági bejelentő- lapot, amelyet az érintett vállalatoknak ki kell tölteni, önbevallást kell készíteni. Ezt követően a Környezet- védelmi Intézet pécsi állo­mása felmérés, vagy becslés alapján kiszámítja a szeny- nyezés mértékét. A mérés pontosabb ugyan, de az utóbbi módon megállapított érték is elfogadható. — Gondot okoz, hogy ed­dig a légszennyezés bejelen­tését csak a vállalatok egy része tette meg. — Amelyik vállalat nem 'küldi vissza kitöltve az adat­lapot, annak vezetője ellen, a kötelező adatszolgáltatás elmulasztása miatt, eljárást indítunk. Eddig 209 vállalat küldte el a bevallását, de a becslések szerint az érintet­tek száma eléri a négyszá­zat. Az adatlapot március 31-ig lehet eljuttatni az il­letékes hivatalba. A másik gond az, hogy a levegő- szennyezés csökkentése ér­dekében történő vállalati lé­pések beruházásnak minő­sülnek és ez egyáltalán nem ösztönzi az érintetteket arra, hogy tegyenek is valamit. A levegőszennyezőkre ki­rótt 'bírságokat az OKTH arra használja fel, hogy az említett beruházásokat se­gítse. Somogyiban a levegő­szennyezés megelőzésében úttörő szerepet vállal a So­mogyi Erdő- 'és Fafeldolgozó Gazdaság a Berzsenyi utcai telepének korszerűsítésével. — 1988 végére az egész megyét fel akarjuk térké­pezni a szennyező források alapján. Ennek során a vá­rosokban és a nagyobb köz­ségekben feltárjuk a legna­gyobb szennyezőket, majd a megye egyes részeit leve­gőtisztasági szempontból kategóriákba soroljuk. — Három ilyen kategória létezik, közülük például a Balaton-parti települések a kiemelten védett kategóriába tartoznak. Az országos helyzethez vi­szonyítva a megye levegője, szennyezettsége szempont­jából a jók közé sorolható. Sajnos úgyanez nem mond­ható el Kaposvárról. L. R. ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK Az állampolgári jogviták forrásai Sokat és sokan panasz­kodnak, hogy a hivataltól hiába várnak választ, elhú­zódik az ügyintézés, hóna­pokig tartanak a peres ügyek. Ilyenkor reflexszerű- en a ^.hatóságokat, a jogvi­tákban döntő szerveket hi­báztatjuk!, bürokráciát, ne­hézkességet emlegetünk. Az állam a 'társadalmi vi­szonyok jelentős részét jo­gilag szabályozza. Ha a jog­szabály nem érvényesül, ön­kéntes jogkövetés után jog­viták keletkeznek. Az ál­lampolgárok közötti jogvi­ták — igazodva a jogilag szabályozott területekhez — döntően polgári jogi, állam- igazgatási jogi és családjogi természetűek. Az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a polgári jog. A tulajdonosnak tisztában kell lennie a tulajdonjoga terje­delmével és korlátáival. Így például az ingatlan tulajdo­nosának azzal, hogy hol hú­zódik a telekhatára, beépít­heti-e az ingatlanát, hogyan teheti ezt, hová kell kerítést építenie, hogy alakul a -te­lekhatáron álló kerítés, nö­vényzet használata, hasznai­nak szedése, mivel jár, ha ingatlanát haszonélvezeti jog, (vagy más használati jog, így teleki szolgalmi jog terheli. Különösen fontos a tulajdonjog, használati jog terjedelmének, korlátáinak ismerete közös tulajdonnál. Fontos a-lápelv, hogy a tu­lajdonos a használat, bir­toklás során köteles tartóz­kodni minden olyan maga- tairtástók amellyel másokat, különösen szomszédait szük­ségtelenül zavarná, jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ennek az alapelvnek a megsértéséből fakad a leg­több tulajdonjogi, használati jogi, birtokvédelmi jogvita, amelyet bíróságok rendez­nek, bár birtokvédelmet a tanácsi szakigazgatási szerv­től is lehet kérni, ha jogi kérdést nem kell ' tisztázni, és egy éven -belül -történt a birtokháborítás. A tulajdonosi jogosítvá­nyoknál kell megemlíteni a-z építkezésekből eredő jogvi­tákat. Az épület nagysága, a szomszéd ingatlanhoz való közelsége, a nyílászárók el­helyezése, a szennyvíz, csa­padékvíz elvezetése ad eb­ben a 'körben leggyakrabban vitára okot. Ezek elsődleges sen államigazgatási jogvi­ták, és az építéshatóságok rendezik, de több kérdésben, az építkezésből eredő jogvi­ták is bíróság elé kerülnek. (Például ráépítés, -túlépítés, a kilátás elvesztése.) Az ál­lampolgárok vagyoni ügyek­ben kötött szerződéseiből eredő viták eldöntése a bí­róság elé -tartoznak. Viták merülhetnek fel az­zal -kapcsolatban is, hogy az elhunyt személy vagyonát), mint hagyatékot, ki örököl­je. A házasság felbontásával, a vagyonközösség megszün­tetésével, a gyermekelhelye­zéssel, a gyermektartással kapcsolatos viták száma saj­nos egyre szaporodik. Ezek a viták a bírósági döntést követően folytatódnak a gyámhatóságnál, a gyermek gondozásával, nevelésével; láthatásával kapcsolatos kérdésekben. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül kör­nyezetünk védelme, amelyet Zavarnak ártalmas szennye­zéssel, bűzzel, zajjal járó tevékenységek. Az állampol­gárok egyre gyakrabban for­dulnak a tanácsi szakigaz­gatási szervekhez a környe­zetükben ilyen következmé­nyeket előidézők ellen, kér­ve a káros tevékenység megszüntetését, -korlátozá­sát, a jogsértő személy bír­ságolásét. Megkeseríti életünket, ha környezetünkben lakótár­sunk, üdülőtársunk az alap­vető együttélési szabályokat nem -tartja be. A szabálysér­tési hatóságoknál gyakoriak a házirend megsértésével, a csendháborítássail kapcsola­tos állampolgári viták, ezek durvább esetei (rágalmazás, becsületsértés, magánlak­sértés) -nem csak szabálysér­tési, hanem büntető eljárá­sokat is elindíthatnak. Az lenne társadalmilag kí­vánatos és hasznos, ha jog­vitáinkat lehetőleg nem a hatóság vagy bíróság előtt, állami kényszer igénybevé­telével rendeznénk, hanem együttműködve, békésen, esetleg kölcsönös engedmé­nyek útján egymás között oldanánk meg, illetve jog- tisztelő magatartással már ezek keletkezését is meg­előznénk. (Folytatjuk.) Dr. Polonkai Anna Az illetékes válaszol Légvezeték miatt — türelmet A Somogyi Néplap 1986. december 19-i számában Hiá­nyos a szolgáltatás címmel cikk jelent meg a karádi pos­tahivatal távbeszélő szolgál­tatásával kapcsolatban. A cikkíró nem írta meg részletesen, hogy miért tart­ják kritikán alulinak a hi­vatal távbeszélő szolgáltatá­sát. Vizsgálatot folytattam a karádi postahivatalnál és megállapítottam, hogy pa­naszmentesen látja el ezt a feladatot. Ezt az MSZMP községi bizottságának titká­ra is megerősítette. A gon­dot a -távolsági áramkörökön jelentkező rossz hallási vi­szonyok okozzák. A műszaki tervek a hibát végleg nem tudják megszüntetni, mivel az áramkörök egy része lég- vezetékes, erősen ki vannak teve az időjárás viszontagsá­gainak. Ez sajnos rendkívül korszerűtlen megoldás, azon­ban a jelenlegi körülmények között jobbat biztosítani nem tudok. Reiner Ágoston a Pécsi, Postaigazgatóság osztályvezetője Balatoni hátország Mezőgazdasági nagyüzemek az idegenforgalomért Egyre több mezőgazda- sági nagyüzem foglalkozik idegenforgalmi tevékeny­séggel ; egy részük önállóan vállalkozik a vendégek fo­gadására, szórakoztatására, számos gazdaság viszont va­lamelyik idegenforgalmi szervezethez kapcsolódva rendezkedett be erre. Külö­nösen a termelőszövetkezetek látnak nagyobb lehetőséget társulások alapításában; az ilyen szervezetekbe tömörül­ve különösen az adminisztrá­ciós munkát, a vendégcso­portok lekötését és az elszá­moltatást sikerült egyszerűsí­teniük. A Balaton somogyi hátor­szágában legismertebb a Szentbalázsi Tsz idegenfor­galmi munkája. A tavaly alapított Zselictours Utazási Irodával közösen a felúj ítatt gálosíai kastélyban és a szomszédos parasztportán az idén már 68 vendégnek te­remtenek kényelmes szállás- lehetőséget. Szolgáltatásai között a sétalovaglások, a gyalogtúrák, szüret és disz­nótoros rendezvények, vala­mint a vadászat és a hor­gászat szerepelnek. A főváros környéki mező- gazdasági üzemek közül az ócsai Vörös Október két he­lyen alakított ki turista-cent­rumot, ahol a Pegazus Tours szervezésében áprilistól októ­berig fogadják a vendégeket. Sarlóspusztai fogadójukat az idén bővítették, a szezonban 130 ágy várja itt a turistá­kat. Fedett lovarda, uszoda és teniszpálya színesíti szolgál­tatásaikat. Az idén 20-30 százalékos forgalombővülésre számítanak. A dömsödi Lo­vasfogadót a szezonra szin­tén bővítik, egyszerre 45 vendéget szállásolhatnak el; itt a lovaglás mellett dunai csónakázásra, továbbá ke­rékpározásra és teniszezésre nyílik lehetőség. Minden eddiginél nagyobb idegenforgalomra számít — 10-12 ezer külföldi turistát vár lovasbemutatóira és han­gulatos pincepartijaira — a mezőszilasi Mezőföld Tsz. A Fejér megyei közös gazda­ság az idegenforgalmi ága­zattal javítja a lótenyésztés jövedelmezőségét. A Velen- cei-tó partján gazdálkodó Vörösmarty Tsz vendéglátó egységek, büfék fenntartásá­val veszi ki részét az ide­genforgalomból; az M7-es mentén két nagyforgalmú gyors-éttermeit üzemeltet­nek. A közelmúltban meg­alakult Agrotours irodán ke­resztül várhatóan újabb Fe­jér megyei gazdaságok kap­csolódnak be az idegenfor­galomba, olyanok például, amelyek borászati ágazatukat erősítik meg vendéglátó- hellyel. Egerben az Egri Csillagok Tsz Fekete Ló néven foga­dót üzemeltet, a Szép- asszony-völgyben pedig bor­pincét nyitott. A megye- székhely melletti Andornak- tályai Eger-völgye Tsz-nek étterme van, amelyet az IBUSZ-szal együttműködve használ ki. Mátraházán van vendéglője a detki Magyar— Bolgár Barátság Tsz-nek, jó forgalmat bonyolít le a tor- naleleszi és az abasári gaz­daság vendéglátóhelye is. A megyei gazdaságok, például az Egri Csillagok Tsz, az idén bővítik a szálláslehető­ségeket, mérsékelt áron kí­nálva szálláshelyet az ide­geneknek. A hajdúsági nagyüzemek közül a Hortobágyi Állami Gazdaság — a lovasnapok és a hídivásár rendezője — az idén csárdaközi túrákat szervez. A tiszacsegi út mel­letti Kishortobágyi csárdától indul a kirándulás — kíván­ság szerint, lovon, szekéren, kerékpáron — a Nagyhorto­bágyi csárdáig, a híres ki- lenclyukú hídig. A túra út­vonalán páratlan érdekessé­geket láthatnak a vendégek, s így várhatóan az idén sok látogatója lesz a gazdaság létesítményeinek. A Debre­ceni Állami Gazdaság a Pallagi lovaspálya mellett Lovas presszó nyitását ter­vezi. Rendőrkézen a Rubik-villa betörői Budapesten a VI. kerületi Rendőrkapitányság munka­társai telfgták a Rubik-villá- ba történt betöréssel alapo­san gyanúsítható Csorba Ti­bor 27 éves műtős és Csaba István 30 éves műtős buda­pesti lakosokat. A Rubik- család hosszabb külföldi tá­vollétében a bejárónő fedez­te fel január végén, hogy idegenek jártak a lakásban. Miután megállapították, hogy értékes műszaki beren­dezések és különböző más tárgyak is hiányoznak, a nyomozást ismeretlen tette­sek ellien nyomban megindí­tották. A gyanúsítottak ki­hallgatásukon elmondták, hogy értékek után kutatva dúlták fel a feltaláló iratait, s nem volt szándékukban azokból bármit is elvinni. A redőrség mindkettőjüket elő­zetes letartóztatásba helyez­te, és folytatja az ügy vizs­gálatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom