Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 3., kedd Hétfő esti kommentár A MANILÁI HOMOKÓRA Népszavazást tartottak hétfőn a Fülöp-szigeteken. A hétezer szigetből álló, öt­venötmilliós ország mintegy huszonötmillió választásra jogosult polgárának arról kellett döntenie, jóváhagy­ja-e Corazon Aquino asz- szony kabinetjének új al­kotmánytervezetét. Az ország különleges jel­legénél fogva <számos ős­erdővel borított, nem egy­szer egymástól igencsak tá­voli sziget) jó néhány napig aligha várható hivatalos végeredmény. Ez az a ritka eset azonban, amikor nem annyira a kimenetel az ér­dekes (a megfigyelők hetven százalékos jóváhagyást jö­vendölnek), hanem az a tény, hogy erre a nem akár­milyen erőpróbára egyálta­lán sor kerülhetett. A dolog lényege ugyanis éppen az, hogy az elnök­asszony minden rendű és rangú ellenfele mostanáig éppen arra koncentrálta erőfeszítéseit, hogy a nép­szavazás lebonyolítását megakadályozza. Ebben a sokágú tevékenységben élen­jártak a most nagyjából egy esztendeje emlékezetes kö­rülmények iközött megbuk­tatott Ferdinand Marcos diktátor hívei. Mit tett az ellentábor, hogy megállítsa a kérlelhe­tetlenül pergő homokórát, és elkerülje a hétfői erőpró-t bát? Válaszként megállapít­hatjuk, hogy az elnökasz- szony ellenfelei nagyon is sok húron játszottak: egy­részt Juan Ponce Enrile ex- hadügy miniszter vezetésé­vel immár a sokadik kato­nai puccsot szervezték a minap, és a helyzetre jel­lemző, hogy még a nagy erőpróba előestéjén is folyt a lázadók maradványainak lefegyverzése. Másrészt az ellentábor igyekezett meg­semmisíteni az elnök és a fegyveres gerillamozgalom, az NPA között megkötött fegyverszüneti megállapo­dást, hogy ismét felizzítsa a központi hatalom számára Hétfőn szavazott a Fülöp- szigetek lakossága az új al­kotmányról. Képünkön: Co­razon Aquino elnökasszony szavaz oly veszélyes „bozóttüzet”, és egyben megkérdőjelezze az államfő egyik leglátvá­nyosabb eredményét. Ha­sonló dologgal próbálkoztak egy másik fronton, a déli muzulmán zendüléssel kap­csolatban. (Az elnök velük is megállapodást kötött, ezt is megpróbálták felrúgni a népszavazás küszöbén.) Ilyen előzmények után igazuk van azoknak, akik szerint a Malacanang-palota óriási sikerként könyvelheti el, hogy eljutott eddig a na­pig S hogy mi a tétje ennek a napnak? A siker nem keve­sebbet jelent, mint Aquino asszony hatalmának immár végleges legalizálását. Az új alapokmány legfontosabb cikkelye ugyanis a jelenlegi elnöki hatalom hatéves meg­hosszabbítása. Ezért zavarta annyira az ellentábort a ma- nilai homokóra pergése — és ezért akarták inkább ösz- szetörni ezt az órát. jj g Béketanácskozás lesz Moszkvában Az atomfegyvertől mentes világról és az emberiség túl­éléséről nemzetközi tanács­kozást tartanak a szovjet fő­városban február 14-től 16- ig. — Jelentették be hétfőn moszkvai sajtóértekezletü­kön a szervezőbizottság szovjet tagjai. Az eszmecse­rén politológusok, üzletem" berek, művészek, tudósok és vallási személyiségek vesz­nek részű Hadgyakorlat Csehszlovákiában Megkezdődött hétfőn a Csehszlovák Néphadsereg harcászati gyakorlata. A február 6-ig tartó gyakorlat Csehszlovákia északnyugati részén folyik, 17 500 katona részvételével. A manőverre a helsinki záróokmányt alá­író országok közül 23 állam összesen 43 megfigyelőt de­legált. A megfigyelőket a Csehszlovák Néphadsereg ve­zetése nevében Jiri Brychta altábornagy, a vezérkari fő­nök első helyettese üdvözöl­te. Casey lemondott Lemondott tisztéről Willi­am Casey, az amerikai Köz­ponti Hírszerző Hivatal, a CIA vezetője. Casey-t de­cemberben rákos agydaga­nattal műtötték -meg, s je­lenleg is kórházi kezelés alatt áll. A Fehér Ház hét- (az államfői rezidencia)>. fgj bejelentése szerint Casey Mubarak panasza Világszerte meglepetést kel­tett, hogy Mubarak elnök sú­lyos szemrehányásokkal illet­te Egyiptom nagy pártfogó­ját és szövetségesét, az Egye­sült Államokat. Az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva ugyanis még no­vemberben kérte, hogy Ame­rika felével csökkentse az or­szág államadósságai után já­ró kamatokat. Ugyancsak sürgette Washington meg­ígért közbenjárását a Nem­zetközi Valutaalapból kért egymilliárd dolláros hitel, és a Világbanktól remélt továb­bi kölcsönök megadásához. Az olajárak visszaesése, és a külföldi adósságterhek sú­lya katasztrofális helyzetbe hozta Egyiptom gazdaságát. Ennék a helyzetnek a követ­kezménye, hogy Mubarak 1981-ben történt elnökké vá­lasztása óta tavaly novem­berben már hatodik kormá­nyát volt kénytelen kinevez­ni. A fellendülés évei Néhány éve még minden jól ment. Mubarak elődje, Anvar Szadat alatt megélén­kült a gazdaság, és az Izra­ellel kötött megállapodás le­hetővé tette a fegyverkezési kiadások csökkentését. Négy­millió egyiptomi vállalt kül­földön munkát, mindenek­előtt az olajállamokban. Évi átutalásaik az ország devi­zabevételének egyharmadát jelentették, többet, mint az olajexportból származó bevé­tel. Komoly bevételt hozottá Szuezi-csatorna és a külö­nösen az utóbbi két évben fellendült idegenforgalom. Mindez lehetővé tette a vas- és acélipar, valamint a drága bauxitexportra szoru­ló, tehát gazdaságtalan alu­míniumipar kiépítését. Nagy­vonalúan szubvencionálták a fogyasztási javakat. A ven­dégmunkások átutalása év- ről-évre nőtt. Az olajbevéte­lek, az immár 45 millió ton­nára nőtt termelés eredmé­nyeképpen ugyancsak növel­ték az állami kasszát. Elmaradt olajmilliók S ekkor jött a krach: az olajárak esése. Az arab olaj­két ok is magyarázza: az iszlám papság befolyása, va­lamint a fellaihok ellenállá­sa. Ez utóbbiak számára a sok gyermek a szükséges ol­csó munkaerőt jelenti. A kormány a súlyos gaz­dasági helyzet ellenére nem meri megkockáztatni az aránytalanul magas szociális kiadások mérséklését. Az öt­venes években kevesebb, mint 30 millió volt az or­szág lakossága, ezek számá­ra tették olcsóbbá az alap­vető élelmiszerek és szolgál­tatások árát. A hús, az ét­olaj, a szappan, a kenyér, a liszt, a cukor és a tea arány­talanul olcsóbb a világpiaci áraknál. A tömegélelmezést utódja eddigi helyettese, Ro­bert M. Gates lesz. A 43 éves Gates hivatásos hírszer­ző, korábban az ügynökség egyik vezető szakértője volt a Szovjetunióval és a lesze­relési kérdésekkel összefüggő ügyekben. Mariin Fitzwater, Reagan elnök új szóvivőjének hétfői közlése szerint Casey maga kérte felmentését a tisztség­ből, mivel a súlyos műtét után még hosszú időn át képtelen lesz ellátni a hiva­talával járó feladatokat. Guberálás Kairóban. Százezrek élnek a nagyváros hulladé­kaiból w Uj szovjet kezdeményezés Genfben Kedden nyílik meg a Nemzetek Palotájában a le­szerelési bizottság idei ülés­szaka, amelyen ezúttal is jelentős új szovjet kezde­ményezések várhatók a ve­gyi fegyverek eltiltásának ügyében. A javaslatokat vár­hatóan kedden terjeszti elő a 40 országot tömörítő bi­zottságban Jurij Voroncov első külügyminiszter-helyet­tes. A vegyi fegyverek alkal­mazását ugyan tiltja egy még 1925-ben kötött, azóta 118 állam által aláírt egyez­mény, de az nem akadá­lyozta meg, hogy — többek között — az amerikaiak ve­gyi hadviselést folytassanak Vietnamban, vagy hogy be­vessenek vegyi fegyvereket az iraki—iráni háborúban is. Nemzetközi egyetértés van abban, hogy e különösen ve­szélyes fegyverfajta eltünte­téséhez egyezménnyel kell eltiltani annak gyártását és tárolását is. A bonyolult feladat meg­oldásán már 18 éve dolgo­zik a genfi leszerelési bi­zottság, mindeddig szerény eredményekkel, miközben megalapozott vélemény sze­rint növekszik azoknak az országoknak a száma — el­sősorban a Közel- és a Tá­vol-Keleten —, amelyek (a nagyhatalmak mellett) ren­delkeznek vegyi fegyverek­kel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok még a hetvenes években külön tár­gyalásokat is kezdett erről, de azok annál is kevésbé ve­zethettek eredményre, mi­után Washington egyidejű­leg megkezdte „elavultnak” nyilvánított vegyifegyver­készleteinek korszerűsíté­sét. A Reagan -kormány a törvényhozás, majd a NA- TO-szövetségesek ellenállá­sával szemben keresztülvit­te az úgynevezett bináris ve­gyi fegyverek gyártását: bombákba, rakétákba, tü­zérségi lövedékekbe két, ma­gában ártatlan anyag ke­rül, amelyek csak a robba­nás következtében válnak mérgezővé. Jóllehet az 1985 novemberi genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón Reagan elnök egyetértett azzal, hogy kiemelten fog­lalkozzanak a vegyi fegy­verek ügyével, a bináris fegyverekre vonatkozó dön­tést — néhány kisebb NA- TO-ország tiltakozása elle­nére — a múlt év tavaszán jóváhagyták. Azokat végül- is nem Nyugat-Európában, hanem az Egyesült Államok­ban fogják tárolni. Az új fegyverkezési döntést törté­netesen nem sokkal azután hozták, hogy a Szovjetunió Genfben javasolta: állapod­janak meg a vegyi fegyvere­ket gyártó üzemek, beren­dezések helyszíni, nemzet­közi ellenőrzés alatt való leszerelésében. A javaslat szerint ezeket az üzemeket, akár magán- akár állami tu­lajdonban vannak, be kell jelenteni, majd a megálla­podást követően egy éven belül meg kell kezdeni le­szerelésüket. A vegyifegy- ver-készleteket megsemmi­sítenék, e munkának tíz éven belül kell befejeződnie. (Tekintettel a feladat bo­nyolultságára, e határidő­ben a leszerelési bizottság­ban már korábban egyetér­tettek.) A javaslat, a messzemenő nemzetközi, helyszíni ellen­őrzés elvének elfogadásával azt célozta, hogy áttörés kö­vetkezzék be ezen a téren. Az amerikai taktika azon­ban nem változott: kitartot­tak korábbi elgondolásaik mellett, hogy pusztán a ve­gyi fegyverek gyártásának gyanúja alapján átvizsgál­hassák más országok bár­mely épületét, objektumát. Ez olyan igény, amelyet nemcsak a Szovjetunió, ha­nem más ország sem foga­dott el. Időközben azután az amerikai törvényhozás a bi­náris vegyi fegyvert hordo­zó tüzérségi lövedékek gyár­tását is jóváhagyta — amennyiben ez év őszéig nem születik meg a vegyi fegyvereket eltiltó egyez­mény. A reykjavíki csúcstalál­kozón a kérdés alig került szóba, azóta viszont a NA­TO összekapcsolja az euró­pai nukleáris és vegyi fegy­verek kérdését, ami csak to­vább bonyolítja az ügyet. A Szovjetunió és az Egyesült Államok időközben folyta­tott kétoldalú tárgyalásokat is. Hír szerint elsősorban arról, hogyan lehet megaka­dályozni a vegyi fegyverek továbbterjedését, de az ál­láspontok közeledésére nem volt jel. E helyzetben a Szovjetunió újabb nyilvános kezdeményezéssel próbálja kimozdítani a zsákutcából az évek óta alig haladó genfi tárgyalásokat. Még semmi jel sem mutat arra, hogy Washington hajlana a köl­csönös engedményeken ala­puló megállapodásra, amely pedig sürgetőbb, mint vala­ha. A leszerelési bizottság, amelynek hazánk is tagja, idei ülésszakán a vegyi fegyverek mellett ismét na­pirendre tűz egy sor továb­bi, hosszú ideje tárgyalt fon­tos témát: az előző évekhez hasonlóan tárgyalnak az űr- fegyverkezési verseny meg­előzéséről, a nukleáris kí­sérletek teljes eltiltásáról, a nukleáris fegyverkezési ver­seny és leszerelés, az újtí­pusú tömegpusztító fegyve­rek, a radiológiai fegyverek, valamint az átfogó leszere­lés kérdéseiről. A testület­nek az öt, atomfegyverrel rendelkező hatalom: a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Kína, Nagy-Britannia, és Franciaország mellett to­vábbi 35 kisebb-nagyobb or­szág tagja. Ezek közül a szocialista országok mellett a semleges és el nem köte­lezett államok fejtenek ki igen tevékeny munkát a ha­ladás érdekében. A leszere­lési bizottságban áttörésre az idei ülésszakon sem szá­mítanak. de a fórumnak ez­úttal is fontos szerepe lesz a részmegállapodások ki­munkálásában, amelyek —a két nagyhatalom megegye­zése esetén — bekerülnek a szerződésekbe. Heltai András „Csak az iszlám hozhat megoldást!” — hirdetik az egyiptomi fundamentalisták szolgáló lepénykenyeret, az „ais baladi”-t például 95 szá­zalékkal szubvencionálják. A dotációk az állam összbevé­telének egyharmadát emész­tik fel. A szubvenciók leépítése Egyiptom külföldi adóssá­ga 39 milliárd dollár. Az adósságok törlesztése a je­lenlegi feltételek alapján messze felülmúlná az összes devizabevételek felét. Ezt az Egyesült Államok által ren­delkezésre bocsátott évi 2,8 milliáiu uuilár már nem ké­pes fedezni. Ezért is panasz­kodott Mubarak elnök, és kérte mindenekelőtt az Egyesült Államoktól a ka­matterhek csökkentését, és a törlesztések átütemezését. A másik út, az irreálisan magas állami dotációk csök­kentése. Ez azonban elke­rülhetetlenül jelentős ár­emelkedésekkel. és az amúgy is nagy szegénységben élő tömegek miatt súlyos politi­kai kockázattal jár. Az utol­só fél évben már száz szá­zalékkal emelkedtek a hús­árak, a rizs ára 170 száza­lékkal lett magasabb. Az árak mindennemű további emelése még szélesebbre nyitja az ollót a szűkszámú gazdag, és a túlnyomó több­ségben lévő szegény lakos­ság között. Vészjelzés Aszjutból Legutóbb az állambizton­sági szolgálat 55 baloldali akadémikust tartóztatott le, mert állítólag puccsot készí­tettek elő. A legnagyobb ve­szélyt azonban a jobboldal, a vallási fanatikusok jelen­tik, akik iszlám köztársasá­got akarnak létrehozni Egyiptomban. A növekvő szegénység lehetőséget ad a szélsőséges iszlám funda­mentalistáknak, hogy külön­böző segélyek osztásával, kis kórházak fenntartásával hí­veket toborozzanak maguk­nak. Karácsony hetében Aszjut északegyiptomi városban, ahol kopt keresztények és muzulmánok élnek együtt, utcai tüntetésekre került sor, amelyek során a rendőrség­gel is összeütköztek. Aszjut pedig mindenkor vészjelzés Kairó számára. így volt ez már Szadat, sőt Nasszer ide­jében is. Gáti István országok — csak Irakban nemrég még mintegy két­millió egyiptomi dolgozott — csökkentették a fizetéseket. A vendégmunkások hazauta­lásai drasztikusan csökken­tek. 1986-ban már csupán egymilliárd dollárt hozottaz olajexport, az előző évi 3 milliárddal szemben. A Szuezi-csatorna tranzit- forgalmától 1 milliárd dollár bevételt reméltek. Ez 200 millióval elmaradt a terve­zettől, mert a csatorna mé- lyítési munkálatainak elhú­zódása miatt a 150 ezer ton­nánál nagyobb hordképessé- gű tankhajók még mindig nem közlekedhetnek. A közel-keleti terrorcse­lekmények miatt erősen visz- szaesett a turistaforgalom. Igaz, a múlt év végén újra megindult a turisták áram­lása. karácsonykor tömve voltak Asszuán és Luxor szállodái, de az évi bevétel messze elmarad a várt do.l- lármilliárdoktól. Nyolchavonta 1 millió fő Az állami bevételek csök­kenése mellett a demográfiai robbanás nehezíti Egyiptom helyzetét. Az elmúlt 35 év alatt megduplázódott az or­szág lakossága — jelenleg a népesség száma eléri az 51 millió főt. Nyolchavonta 1 millió fővel nő a lakosság. „Ki tudja ezt a sok szájat élelemmel ellátni?” — teszi fel a kérdést az ellenzéki „El Wafd” c. hetilap. A születésszabályozásra irá­nyuló minden törekvés ered­ménytelen. A túlnyomó több­ség nem hajlandó a fogam­zásgátlók alkalmazására. Ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom