Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 12., csütörtök A bécti utótalálkozó plenáris ülésén A nemzeti kisebbségekről VSZ—NATO kapcsolatfelvételi tervek Kölcsönös érdekek A nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesülését gátló akadályok felszámolására, a már létező normák finomítására és erősítésére tett javaslatot a bécsi utótalálkozó szerdal plenáris ülésén Kanada küldötte. Az egyelőre csak a nagykövet felszólalásából ismert, s ezért csak általános keretek között mozgó javaslat előirányozza például, hogy a helsinki folyamatban résztvevő államoknak kivé-, tel nélkül minden eszközt latba kell vetniük a nemzeti kisebbségek és a regionális kultúrák alapvető jogainak védelmében, az államoknak bátorítainiúk kell, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájukat minden tekintetben fenntartsák és fejlesz- szék. A kanadai előterjesztést támogató nyugatnémet küldött egyebek között arról beszélt, hogy „Bécstől keletre minden állam történelmét a nemzeti kisebbségek is formálták”, s hogy manapság „számos kisebbség veszélyeztetett”. Az NSZK delegációjának vezetője a nemzeti kisebbségeket vészéAlig jutott túl az NSZK a január végi általános választások politikai viharain, máris egy újabb — igaz, ezúttal csupán tartományi szintű — voksolás kiírása vonta magára a -figyelmet — az ország határain túl is. A hír ugyanis, hogy április ele. jén Hessenben helyi választások lesznek, ezúttal kétségtelenül országos jelentőségű, mégpedig azért, mert az itteni pártharcok és koalíciós csatározások kimenetele a távolabbi jövőre nézve is számos tanulsággal járhat. Hessen volt az NSZK egyetlen olyan tartománya, ahol (1985 decembere óta) szociáldemokrata-zöld koalíció kormányzott. Épp ez az összefogás, a két ellenzéki csoportosulás együttműködésének esélye volt a januári parlamenti erőpróba egyik legfogósabb kérdése is, hiszen az SPD-nek a kereszténydemokrata—keresztényszociális—szabaddemokrata kabinettel szemben egyedül a Zöldek kínálkoztak volna szóbajöhető partnerként. A feltételes mód egyébként teljesen jogos, mivel a Kohl ellenfeleként ringbe szálló Johannes Rau eleve kijelentette, hogy nem hajlandó erőit egyesíteni a túlságosan radikálisnak ítélt Zöldek mozgalmával. Márpedig ami országos szinten nem sikerült, az aligha működhetett tartósan Hessenben. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormánykoalíció számára jó hírt jelent a hesseni szakítás. Megnöveli ugyanis annak esélyét, hogy egy újabb tartományban kísérelhessék meg a CDU—FDP vezetés létrehozását, s újólag tudatosítsák a közvéleményben a vele szemben álló ellenzéki erők „széthúzását és szétzi láltságát”. Az előjelek alapján jelentősen meg is növelyeztető jelenségek közé sorolta, amikor korlátozzák kulturális örökségük ápolását, az adminisztratív intéz- sát, az adminisztratív beavatkozás miatt elsorvad az anyanyelv, messzemenően elszigetelik őket, ami akadályozza a határokon átívelő, pezsgő kulturális és egyéb csere kialakulását. A küldött országneveket nem említett és a 150 éve elhunyt Puskin gondolatára utaló idézettel zárta felszólalását: valakinek a szabadságában a másik szabadsága ás benne foglaltatik. * * * A NATO 16 tagállama megállapodott abban, hogy nem hivatalos érintkezésbe lép a Varsói Szerződés országaival, abból a célból, hogy megvitassák az európai hagyományos fegyverzet csökkentésével foglalkozó leszerelési értekezlet kérdését — adták hírül Brüsszelben; Az érintkezés felvételére a bécsi utókonferencia „peremén” hamarosan sor kerül. A közlés szerint egyelőre csak az összehívandó értekezlet tematikájáról lenne szó. kedtek reményeik Hessen meghódítására. Ez viszont nyilvánvalóan visszahatna a szoriáldemokraták helyze. téré, mind a tartományban, mind országos szinten. A mozgalom évkezdet után tehát ugyanilyen mozgalmas folytatás jellemzi a nyugatnémet belpolitikát. Zöldekkel vagy nélkülük, egyedül vagy újabb kényszerházasságban — a kérdésre egyelőre nehezen adható válasz. Annyi azonban bizonyos, hogy a hesseni tanulságokra áprilisban számos más nyugateurópai államban is oda fog. nak figyelni, hiszen a környezetvédelmi mozgalmak erősödése korántsem csupán az NSZK-ban kelt közérdeklődést. Minf múlt decemberben ismeretessé vált, a Varsói Szerződés Szervezete már tett különböző lépéseket a NATO-vail való kapcsolatfelvételre. A kapcsolatielvétel célja az lenne, hogy a két fél megvitassa az európai haderők és a hagyományos fegyverzet csökentésével összefüggő kérdéseket. Bécsi nyugati forrásokból szerdán elterjedt, hogy hivatalosan meg nem erősített hír szerint a 16 NATO- ország képviselői a jövő héten kedden a bécsi francia nagykövetségen találkoznak először munkareggelin a hét VSZ-ország képviselőivel. Nyugati források szerint minden érdekelt maga dönti el, hogy milyen szinten képviselteti magát a keddi megbeszélésen. Mongol Javaslat Kína megítélése szerint a helyzet még nem érett meg arra, hogy megrendezzék az ázsiai és a Csendes-óceáni térség kommunista és munkáspártjainak találkozóját — jelentette ki szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője azt a mongol javaslatot kommentálva, hogy Ulánbátorba hívják össze a térség pártjainak regionális találkozóját. Kína nem kapott meghívást egy ilyen találkozóra, de az elképzelésről tudomása van — tette hozzá a szóvivő. Mint mondotta, egy ilyen találkozó a jelenlegi helyzetben aligha járna bármilyen pozitív eredménnyel. A Fülöp-szigeteken életbe lépett az új alkotmány. A képen: Corazon Aquino elnökasszony leteszi a hivatali. esküt (Telefotó: — AP—MTI—KS) Stnada Hunganarum. a magyarok útja — történészek számára ismerős fogalom idehaza csakúgy, mint Itáliában. Őseink a középkorban ezen terelték az Alföldről Milánóba és a Pó-sikság gazdag városaiba a marha- csordákat. Padova egyetemén már 1221-ben oktattak magyar diákot, utóbb pedig — mint azt Bomfini, Mátyás király olasz, történetírója feljegyezte — az uralkodó „második Itáliává” kívánta tenni Pannóniát, felesége, Beatrix kedvéért. Kegyelettel őrzik mindkét országban a garibaidistá'k, a független Olaszországért küzdő magyar hősök emlékét. A magyar—olasz kapcsolatok méltatásában tehát mindenképpen indokolt a történelmi jelzői, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének február 17- én kezdődő római látogatása kiemelkedő esemény Budapest és az Örök Város újkori együttműködésében, amelynek históriájában mérföldkőként tartják nyilván miniszterelnökünk első, 1975-ben folytatott római eszmecseréit Két évvel később, 1977 júniusában Kádár János itáliai útja gazdagította újabb lehetőségekkel kapcsolataink elmélyítését. 1984 tavaszán Bettinó Craxi kormányfő vendégeskedett hazánkban. Lázár György küszöbön, álló római tárgyalásai jó alkalmat nyújtanak majd a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére, a gazdasági együttműködés fejlesztését akadályozó tényezők fölkutatására és kiiktatására, s tágabb értelemben az európai biztonság és a leszerelés lehetőségeinek kölcsönös elemzésére. Olyan időpontban látogat a magyar kormány vezetője az Olasz Köztársas ágba, amikor [különösen fontos a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű államok vezető politikusainak párbeszéde. Hazánk megkülönböztetett felelősséget érez Európa és a világ békéje, biztonsága iránt, s — mint arról az olasz államférfiak megnyilatkozásai .is .tanúskodnak — hasonló álláspontra helyezkednek a Tilheris partján is. Meglehet, a nemzetközi helyzet megítélésében nézeteink nem mindenben egyeznek, annyi azonban bizonyos, hogy a kelet—nyugati párbeszéd folytatásában, az európai biztonság feltételeinek megteremtésében, az enyhülés légkörének megszilárdításában Itália is érdekelt. Ami a két ország kapcsolatainak gazdasági szféráit illeti, nem titok, hogy számunkra rendkívül hátrányos — és az Olaszországgal folytatott kereskedelemben, is meghatározó tényező — az EGK szigorú rendszabályainak alkalmazása, a GATT- tagságunk ellenóne is kedvezőtlenül ható diszkrimináció. A múlt évben Magyarországon járt magas szintű olasz gazdasági küldöttségek részletesen tájékozódhattak törekvéseinkről. Tapasztalhatták, hogy részünkről nincs akadálya az érvényben lévő mintegy félszáz kooperációs szerződésen túlmenően kibővíteni az együttműködésit, nem utolsó sorban oly módon, hogy a magyar—ólasz vegyes vállalatok által előállított termékeket harmadik piacon kölcsönösen előnyös feltételekkel értékesíthetnék. Ehhez természetesen ki kell Gyilkosság Előkelő, milliomosoknak való szállodában vagyunk valahol az Egyesült Alla- mok-beli Virginia államban, egy árnyas liget közepén. Pazar bútorok, Lord Byron szobra, Degas-képek, nagy hangversenyzongorák és a vendégkönyvben Eisenhower elnök aláírása. Hirtelen a hallban egy asszony — aki ugyanolyan vendég, mint a többi — hatalmas sikollyal eldobja teáscsészéjét és ösz- szeesik. Halott. Később azonban feltámad, mert nem valódi gyilkosságról van szó, csupán egy krimi-játékról, amelyet mostanában a patinás amerikai Greenbier- szállodában űznek. Sir Alfred Hitchcock, a lélektani krimi nagymestere szerint az emberek imádnak féllni, különösen akkor, ha tudják, hogy szörnyűségek csák másokkal történhetnek meg. A Greenbier nemcsak „külsőségekben” kínál élvezetet vastag pénztárcájú klienseinek, hanem bűnténynek az azt követő nyomozásnak is aktív részesei lehetnek a vendégek a hétvégi pihenés közben. Alig 500 dollárt kell leguberálniuk ezért személyenként. A játék főszereplői a szál- lodatársaiság állandó vagy ideiglenes alkalmazottjai, akiket a vendégek előzetesen nem ismerhetnek, mert maguk is belekeverednek az „ügybe”. Megteremtik számukra a fenyegetettség érzését, és amikor megérkezik a rendőrség, ugyanúgy alibit kell bizonyítaniuk, mint az alkalmazottakníak. (A „hullát” mindig szédítő gyorsasággal eltüntetik.) A kihallgatások során előfordul, hogy a vendégeknek számot kell adniuk különös szokásaikról. hajlamaikról. Craxi kormányfő Budapesten 1984-ben — munkálni a megfelelő, mindkét fél számára előnyös pénzügyi feltételeket. Nemcsak a statisztikák, ■hanem a magyar kulturális közvélemény is tanúsítja, milyen népszerű nálunk az olasz irodalom, a filmművészet és az újkori drámairodalom legfrissebb termése. Ebben a tekintetben együttműködésünk korántsem kiegyensúlyozott Kultúránk rangos követei .ritkán találnak bebocsátásra Itáliában, ami bizonyára nem kerüld el a rövidesen kezdőidő magas szintű magyar—olasz eszmecserék részvevődnek figyelmét. Hazánk kereskedelmi partnerei között Olaszország a hatodik helyen áll. a tőkés országok között pedig az NSZK és Ausztria . után a harmadik. Lázár György római tárgyalásaitól a magyar közvélemény azt várja, hogy Budapest és Róma kapcsolatai dinamikusabban fejlődnek majd, ami megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyben hozzájárul az európai desszertnek kapcsolataikról. Elég egy el- ej.tett mondat, ,és máris bekerülnek a legfőbb gyanúsítottak közé. Noha mindenki tudja, hogy játékról van szó, rendszerint annyira belemelegszenek, hogy már mindenki önállóan nyomoz, ,bizalmatlanul méregeti ven- dégtársaiit, és igyekszik róluk terhelő bizonyítékokat gyűjteni. Minit egy jó .krimiben, itt is előfordulhat, hog; valamelyik „gyanúsítottat'’ is „megölik”, és -akkor minden kezdődhet elődről. A játék iákkor sikerül a legjobban, ha általános pánik tör ki. Az alkalmazottakkal szemben szigorúak a követelmények; aki nem veszi elég komolyan a szerepét, az könnyen az utcára kerülhet. A klienseknek egy pillanatra sem szabad lélegzethez jutniuk, és azt érezniük, hogy a játéknak bármikor véget .vethetnek. A vendégek, még a hely- foglaláskor, ötleteket is adhatnak a cégnek: ki legyen az áldozat, és milyen módon tegyék el az illetőt láb alól. A szálloda vezetői nagyon örülnek, ha valaki felajánlja, hogy öngyilkos lesz a játék kedvéért, de érdekes módon a legtöbben valamelyik óriáscég, a Ford, az IBM vagy a Reader’s Digest folyóirat vezérigazgatóját vagy személyzeti főnökét szeretnék áldozatnak látni. Ha Sir Alfred élne, valószínűleg a következő krimit eszelné ki : egy szállodában úri vendégek gyilkosságos- dit játszanak, műáldozattal, műrendőrséggel. Miközben mindenki a nyomozással van elfogüalkva, megölik a játék fő gyanúsítottját. Igazából... Göbölyös N. László Sz. G. Egy New York-i bíróságon hosszas huzavona után végre vádat emeltek 12 fehérbőrű fiatal ellen, akiknek köze volt három néger meglincseléséhez (egy közülük meg is halt). A képen: most szégyenlősek a tettesek (Telefotó: — AP—MTI—KS) Damaszkuszban Szíriái—Jordániái csúcstalálkozót tartottak a Közel-Kelet számos megoldásra váró kérdéséről. A képen: Husszein jordán uralkodó (balra) Asszad elnökkel (Telefotó: — AP—MTI—KS) Hesseni szakítás légkör javulásaihoz is. Gyapay Dénes
