Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 35. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 11., szerda Erősödő szolidaritás Sokszor eszembe jut egy moszkvai emlékem. Amikor a Kalinyinról elnevezett gép­ipari üzemben szétnéztünk, kísérőim megálltak az egyik műhely fala előtt, s megmu­tatták a hazánkról, köztük a Balaton partjáról készített, gazdag képösszeállítást. Az üzemben nagy az érdekődés hazánk iránt, s mindig örül­nek, amikor egy-egy ma­gyar csoport vagy vendég látogat hozzájuk. Ugyanezt éreztem még több helyen, s arra gondoltam: a hétközna­pok rohanásában nem min­dig vesszük észre, milyen so­káig gyűrűző hatásúak az itt­honi barátsági és szolidari­tási rendezvények. Évről évre tartalmasabbak, színesebbek az értelmet és az érzelmet is megcélzó különfé­le somogyi események. A Ha­zafias Népfront béke-, barát­sági és szolidaritási bizottsá­ga a közelmúltban vette számba a tavalyi eredménye­ket. A békeévnek, az orszá­gos békekonferenciára való fölkészülésnek együttesen kö­szönhető, hogy a tavaszi bé­kehónap során 166, az őszi szolidaritási akció időszaká­ban pedig 188 rendezvény volt Somogybán. A különféle gyűléseken, ba­ráti találkozókon, rétegbe­szélgetéseken csaknem har­mincezren vettek részt. A mindenfelé szétküldött őrizzük a békét-plakátokat több tízezer somogyi írta alá. örvendetes például, hogy ná­lunk is meggyorsult a béke­klubok, -körök, -csoportok szervezése. Tíz már eredmé­nyesen működik, s most ala­kul egy a kaposvári Tanító­képző Főiskolán. Az emberek különösen ked­velik a beszélgetést és esz­mecserét kisebb csoportok­ban. Az úgynevezett réteg- találkozókon értelmiségiek, szocialistabrigád-tagok, nőbi­zottsági tagok vitatták meg a nemzetközi helyzetet, érté­kelték, hogy mit tehetnek a környezetükben a békéért, a barátságért, a szolidaritásért. Különösen fontos, hogy ne maradjanak ki a társközsé­gek sem a barátsági munká­ból. Az őszi szolidaritási ak­ció adatai szerint harminc­nyolc ilyen településen ismer­tették a békemozgalom ered­ményeit, szólítottak fel a szolidaritásra. A tettek sem maradnak el a gyűlések után. Ezt bizo­nyítja, hogy az üzemek, gaz­daságok szocialista brigádjai a kommunista szombaton vagy máskor megkeresett, esetleg összeadott pénzét befizették a szolidaritási számlára. Gyarapodott az emberek is­merete a Szovjetunióról, a közeli és távolabbi szocialista országokról is. A budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány ' Háza, a szocialista országok fővárosi kulturális tájékozta­tó központjai kiállításokat, művészeti együtteseket hoz­tak Somogyba, filmet vetí­tettek, gazdagon szemlélte­tett politikai, műszaki és kul­turális tájékoztatókat tartot­tak. S ami a legfontosabb; legtöbb helyen visszavárják őket az idén is. Somogybán nőtt a lakosság érdeklődése, s egyben az igé­nye is: minél változatosabb programokat várnak a tartal­mas békepolitika jegyében. Tájékoztató a külkereskedelemről Nőtt a szocialista ♦ országok részesedése Veress Péter külkereske­delmi miniszter kedden saj­tótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Elmon­dotta', hogy a külkereskede­lem célkitűzéséit 1986-ban csak részben sikerült telje­síteni. A rubel elszámolású forgalom kiegyensúlyozott volt, egyenlege a tervezett­nek megfelelően alakult. Kedvezően hatott a hazai el­látásra, hogy a szocialista országokból több energia- hordozó és tartós fogyasztá­si oifck érkezett, mint egy évvel azelőtt. A Szovjetunió­val kötött export- és import- szerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb színvonalon teljesítette. tA konvertibilis elszámo­lású forgalomban azonban a tervezett aktívum helyett jelentős, mintegy 400 mil­Veress Péter külkereskedel­mi miniszter sajtótájékozta­tón ismertette nemzetközi külkereskedelmi kapcsola­taink elmúlt évi tapasztala­tait és az idei feladatokat fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünkben. A vi­lágnak ebben a régiójában több korábbi jelentős vásár­lónk fizetési nehézségűk mi­att 20—40 százalékkal is csökkentette vásárlásait. A miniszter kiemelten foglalkozott a gép- és alkat-- részforgalom alakulásával. Elmondotta', hogy arányai­ban változatlanul jóval több gépipari berendezést vásáro­lunk a tőkés országokból, mint amennyit oda exportá­lunk. Rámutatott arra a tenden­ciára is, hogy miközben az import beszerzések nagyobb hányada a szocialista orszá­gokból érkezik, a javításuk­hoz, feliújításukhoz szüksé­ges alkatrészeket inkább a tőkés országokból vásárol­ják meg a vállalatok. En­nek okaként a hazai alkat­részgyártás és a belső koo­peráció elégtelenségét is em­KB-TITKAROK TALÁLKOZÓJA MOSZKVÁBAN Moszkvában kedden talál­kozót kezdtek a KGST-tag­államok tesfvórpártjai köz­ponti bizotts ága inaik m ező- gazdasági kérdésükkel fog­lalkozó titkárai. Tapasztalat­cserét folytatnak a párt- kongresszusaikon hozott határozatok megvalósításá­ról, a KGST-itagállamok 2000-ig szóló komplex prog­ramjának végrehajtásáról, valamint a mezőgazdasági termelésben való együttmű­ködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli.1 Havasi Ferenc kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Vagyim Medve- gyevvel, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón véle­ménycserére került sor a magyar—szovjet együttmű­ködés néhány időszerű kér­désiéről. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMiP KB tagja, hazánk szovjetunió-beli nagykövete. Szűrös Mátyás Franciaországba Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, a Fran­cia Kommunista Párt meg­hívására kedden Párizsba utazott Franciaországi tartózko­dása során megbeszéléseket folytat az FKP vezetőivel, valamint a francia politikai élet más vezető személyisé­géivel. lió dollár behozatali többlet keletkezett. Az export érté­ke az előző évhez viszonyít­va nem változott, miközben az import számottevően, 15 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen tendenciák Okait elsősorban belső gazdálkodá­sunk gyengeségeiben kell keresni — mutatott rá a miniszter. Az exportálható árualapokat csökkentette a tervezettnél nagyobb hazai fogyasztás, s kivitelünkben változatlanul jelentős arányt képviselnek a külpiacokon kevésbé jó áron értékesíthe­tő, anyagigényes, alacsony feldolgozottságé termékek. A kőolaj világpiaci árának esése, valamint az általunk nagy mennyiségben expor­tált élelmiszeripari és mező­gazdasági termékek árának további csökkenése mellett ez is hozzájárult áh hoz, hogy a cserearányok számunkra kedvezőtlenül változtak. Külkereskedelmünk szer­kezetében tavaly kisebb-na- gyobb átrendeződések voltak tapas ztalbatók. V álam ely est nőtt a szocialista országok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban, összes kivi­telünknek 58 százaléka a szocialista országokban 'ta­lált gazdára, s behozatalunk 55 százaléka onnan szárma­zott. A tőkés szállítások ex­portunkban 1986-ban egy százalékkal nagyobb hánya­dot képviselték; mint 1985- iben. Számottevő visszaesés következett be viszont a KGST szakértői értekezlet Miskolcon Kedden Miskolc-Tapolcán megkezdődött a KGST Köz­lekedési Állandó Bizottsága tudományos műszáki 'taná­csának háromnapos szakértői értekezlete. A tanácskozás témája: különlegesen magas minőségű sínacél gyártásá­nak kidolgozása, műszáki­technikai feltételeinek meg­határozása. A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek korszerű metal­lurgiai feltételeire alapozva vállalta a kísérleti, úgyneve­zett „szuperem” gyártásának megvalósítását. A tervek szerint a Lenin Kohászait! Művek korszerű technológiai berendezésein gyártott sín­acél öntecseket a Szovjet­unióban, illetve Lengyelor­szágban dolgoznák fel kész sínekké. A kedden kezdődött tanácskozáson -a KGST-or- szágok szakértői kidolgozzák a kísérleti .gyártások megva­lósításához szükséges többöl- da tú műszáki -tu d om ány os együttműködés tervezetét. (Folytatása a 2. oldalon) utazott. (MTI) Az üzemek háromnegyede teljesítette vállalását Az exportbővítést szolgáló pályázati rendszer A konvertibilis export bő­vítését szolgáló pályázatok eddigi tapasztalatairól, vala­miint az idei lehetőségekről kedden sajtótájékoztatót tar­tottak az Ipari Minisztérium­ban. Győri Ferenc osztályvezető elmondta, tavaly az export bővítése érdekében számos kormányzati intézkedést hoztak. Ezek sorába tartozott az öt évre szóló pályázati rendszer meghirdetése. Az iparvállalatok kezdetben ide­genkedtek jelentős export- többlet vállalásától, pedig cserébe számos kedvezményt helyeztek kilátásba, így pél­dául rendkívül alacsony ka­matú hitelt, kedvező gépköl- csönbórléti lehetőséget, be­ruházás esetén pedig a fel­halmozási adó elengedését. Később azonban megélénkült a vállalkozói kedv, s az év végéig mintegy 180 iparvál­lalattal és szövetkezettel ju­tottak konkrét megállapo­dásra. A pályázók már az első .évre több mint 164 mil­lió dollár többletexport el­érésére tették javaslatot. Az öt modell sikeres pró­baeladása után a min­taválasztékot tízre bővít­ve, új termékcsalád — farmer lábbelik — gyár- ■ fását kezdték meg a haj­dúböszörményi Hajdú­sági Cipőipari Szövetke­zetben. A folyamatos munkát biztosító beren­dezések, szerszámok megvételére mintegy fél millió forintot költött a szövetkezet. Az új ter­mékekben a divat, a gaz­daságosság és a szakmai lelemény ölt formát, ugyanis alapanyagként használt, koptatott far­mernadrágokat használ­nak fel. (MTI-fotó: Oláh Tibor— KS) előzetes mérlegadatok alap­ján az üzemek háromnegye­de teljesítette vállalását, egynegyede viszont elma­radt attól, mert egyes fejlő­dő országok fizetési nehéz­ségéi miatt az üzleték egy része meghiúsult. Az év közben újabb ex­portösztönző intézkedések születtek, miután külpiaci vesatösiégeínk tovább növe­kedtek, részben a világpiaci kőolajár csökkenése miatt. Az Ipari Minisztérium 70 vállalattal kötött olyan meg­állapodást, amely csak egy évre, tehát 1986-ra szólt. A szerződésekben rögzítették a teljesítéshez nyújtott állami garanciákat. A pályázók ösz- szesen 150 millió dollárnyi többletexportra vállalkoztak, s ezt általában! .teljesítették is. Egy másiiik ösztönző lépés volt a szabadnapi-pihenőnapi termeléssel létrehozott ex­porttöbblet segítése kedvez­ményekkel, például béradó- v isszaitéríitéssel. Ily mód on 25 —30 millió dollár értékű ex­porttöbblet keletkezett 40 vállalatnál. Az exportösztönző intézkedések nélkül külke­reskedelmi egyensúlyunk még kedvezőtlenebb lett vol­na — hangsúlyozták a sajtó- tájékoztatón. Francois Mitterrand fran­cia elnök kijelentette, hogy a francia politika nem vál­tozott Csádban, de a francia csapatokat csak akkor von­ják ki onnan, ha előbb a lí­biaiak is távoznak. AzAESZ elnöke, Sassou-Nguesso kon­gói államfő párizsi látogatá­sának első napján Mitterrand a díszvacsorán mondott po­hárköszöntőjében Líbiát vá­dolta csádl fegyveres beavat­kozással, míg a francia csa­tapasztalatai Az idén változaflan alap­elvek és feltételek mellett pályázhatnak a vállalatok, léhát a többletexport-válla­lásért ugyanazdkra a támo­gatásokra számíthatnak, miint eddig. Ugyanakkor a bank­rendszer változásával, a ke­reskedelmi bankok megjele­nésével már egyfajta ver­seny is kialakulhat. — a má­sodik félévtől van. erre lehe­tőség — hiszen a vállalati elképzelések közül a meg­keresett bankok szelektálni fognak aszerint, hogy melyik fejlesztés biztosítja a leg­gyorsabb megtérülést. A vál­lalatok pedig oda fordulnak majd támogatásért, ahol a legkedvezőbb feltételeket nyújtják számúikra. A pályázatok elbírálásánál a tavalyi tapasztalatok alap­ján azt is figyelembe veszik majd, hogy az exportnöve­kedést mekkora ráfordítás mellett érik el a vállalatok. Az üzemek a kedvezménye­ket a vállalati kötelezettsé­gek teljesítésével arányosan vehetik igénybe. Az év ele­je óta egyébként további .20 vállalati pályázatot nyújtot­tak be a minisztériumba, el­bírálásuk folyamatban van. patok szerepét törvényesnek tüntette fel. Ezzel a francia beállítással szemben Líbia többször rá­mutatott: Kadhafi líbiai és Mitterrand francia elnök krétai találkozóján megálla­podtak abban, hógy amíg francia csapatok tartózkod­nak Csádban pusztán Hisszén Habré kérésére, _ védelmi szerződés nélkül, addig Lí­biának is joga lesz csapato­kat állomásoztatni Csád te­rületén. A franciaországi csádi politika nem változott Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom