Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 17., kedd Mihail Gorbacsov beszéde Fórumzáró sajtóértekezlet — Fogadás a Kremlben egyik témája, a Szovjetunió GATT-ba történő belépése. Ezzel kapcsolatban a szek­ciót képviselő olasz üzletem­ber, Rinaldo Ossoda elmond­ta, hogy a Szovjetunió fel­vétele hasznos lenne a ke­let-nyugati gazdasági együtt­működés szempontjából, és a fórumon résztvevő üzlet­emberek kedvezően ítélték meg a belépés lehetőségét. (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió tényleges leszerelés­re, egyszersmind pedig a legszigorúbb — egyebek kö­zött nemzetközi — ellenőr­zési és felügyeleti rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttö­rés” volt Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reyk- javikban feltárult lehetősé­gért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csök­kentéséért, -majd felszámolá­sáért. A szovjet vezető bírálta az atomelneítentés doktrínáját, kimutaltta annak tarthatat­lanságát. Felhívta a figyel­met arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverke­zési hajsza átterjedése a vi­lágűrre. Ebben az esetben — mutatott rá „a destabilizáló­dás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt”, a háború vélet­lenszerű kitörésének kocká­zata pedig „nyomban né­hány nagyságrenddel meg­nő”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a rakéta- védelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „ki­terjesztő értelmezése” a szerződés aláaknázásához ve­zet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terro­rizmust és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész har­colni annak minden formája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fo­galmazott, hogy a nemzetkö­zi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultusza, a gondolkodás mi- Mtarizálódása”, és sürgette a nemzetközi viszonyok „hu­manizálását”. Első lépések­ként említette az tomfegy- vertának csökkentését, s a fegyvereid vMágűrDe jutta­tásának megakadályozását. Utalt arra, hogy humanitá­rius területen is bővíteni kell az együttműködést, ez ugya­nis , »segít megteremteni a béke megőrzésének erkölcsi biztosítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biz­tosítékok kidolgozását”. Az idő — mondotta vége­zetül az SZKP KB főtitkára — „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyver­kezési hajsza újabb forduló­jának veszélye, és amint ro­hamosan éleződnek a regio­nális és az úgynevezett glo­bális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egy­más 'leijátszását, az egyolda­lú előnyszerzést célzó kísér­letekre. E játék tétje túlsá­gosan nagy: az emberiség femnimamadása”. • • I Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB .titkára vasárnap fogadta „A tábornokok a bé­kéért és a leszerelésért” el­nevezésű csoport Nyugatról érkezét,t tagjait. A volt ma­gas rangú katonai vezetőka A San José-i csúcs Az izraeli kormányfő látó- pontja is. Nem .tudtak megállapodni a Costa Rica-i elnök közép- amerikai rendezési javasla­tának elfogadásában a San José-i csúcs részvevői. Az úgynevezett „tegucigalpai csoport” — Costa Rica, Hon­duras és Salvador — vala­mint a semlegességét han­goztató Guatemala államfői tartottak találkozót a Costa Rica-i fővárosban. A csúcs egyetlen témája Nicaragua belső helyzete volt, Dániel Ortega niicara- guai államfőnek mégsem küldtek meghívót. Oscar Ari­as Sanchez Costa Rica-i el­nök „béketerve” szerint a nicaraguiai vezetésnek tár­gyalásokat kellene kezdenie az etlenfarradalmárok kép­viselőivel, és új választáso­kat kell kiírnia. A Costa Rica-i elnök szerint azért van szükség új rendezési tervre, mert „a Contadora- csoport erőfeszítései nem hoztak semmi eredményt”. A .tervezetet támogató kö­zös nyilatkozat Vinicio Ce- rezo guatemalai elnök fenn­tartásai miatt maradt el.Ce- rezo a találkozó előtt kije­lentette, hogy nem ír alá olyan közös közleményt, amely ellentétes lenne az or­szág „aktív semlegességi po­litikájával”. A nicaraguai kormány éle­sen elítélte a San José-i csú­csot. A Costa Rdca-i terv célja a Contadora államok béketörekvéseinók meghiú­sítása, Nicaragua elszigetelé­se. Mindez a washingtoni ve­zetés törekvéseit szolgálja — hangsúlyozta a managuai kormány. A moszkvai békefórum moszkvai békefórum mun­kájában vesznék részt. Az eszmecserén a vendégek ki­fejezésre juttatták aggodal­mukat a fegyverkezési ver­seny folytatódása, a világban kialakult veszélyes helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy megoldásokat kell találni a nukleáris katasztrófa elkerü­lésére. Dobrinyin tájékoztatást adott a nemzetközi biztonság és béke megteremtését célzó szovjet béke javas la tokról. Kiemelte: a volt katonai ve­zetők jelentős szerepet játsz­hatnak abban, hogy a közvé­lemény megértse, milyen vi­lágméretű következmények­kel jár a nukleáris háború. A találkozón egyetértettek abban, hogy az atomkorban kialakult helyzet egy újfajta katonai-politikai gondolko­dásmód és az ennek megfe­lelő magatartás kialakítását követeli. A moszkvai fórumon részt­vevő egyházi személyiségek tiszteletére adott ünnepi fo­gadást vasárnap Pimen, Moszkva és egész Oroszor­szág pátriárkája. Az egyházi vezető a kerekasztal résztve­vőit az emberek milliói kö­veteinek nevezte, akik a bé­ke, az igazságosság megte­remtése, az élet megőrzése és egy nukleáris világégés el­kerülése érdekében tárgyal­nak. • • • A moszkvai fórum nagy fontosságú lépés volt a kü­lönböző társadalmi és gaz­dasági berendezkedésű or­szágok közötti közeledés hosszú folyamatában — hangsúlyozta a fórumolt záró sajtóértekezleten Peter Us­tinov angol színész, író. A szovjet fővárosban hét­főn sajtóértekezlettel zárult „Az atomfegyvermentes vi­lágért, az emberiség fenn­maradásáért” jelszóval tar­tott nemzetközi béketanács­kozás. A tanácskozásnak mintegy ezer résztvevője volt és a különféle saakt erőieteknek megfelelően hét szekcióban folytattak eszmecserét — kö­zölte a sajtótájékoztatón Jev- genyij Velihov akadémikus, a szervező bizottság vezető­je. A vallási személyiségek kerékasztal-tanácskozása fel­hívással fordult a világhoz, minden jóakamatú embert kö­zös cselekvésre szólítva fel a béke megóvása érdekében. Erről Juvenalij Metropolita beszélt a sajtó képviselőinek. A sajtóértekezleten szóba került az üzletemberek ke­rékasztal -tanácskozásának Samir az Egyesült Államokban tárgyal New Yorkban kezdte meg amerikai látogatását tegnap Samir izraeli miniszterelnök. A kormányfő keddtől Wa­shingtonban folytat tárgya­lásokat, szerdán pedig Rea­gan elnökkel találkozik. Az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök vasárnap este feltűnő jelentésekben számoltak be arról, hogy az izraeli kormányfő indulása előtt adott nyilatkozatában közölte: Washington „szö- vetségesi” státust ad az or­szág számára. Ez azt jelenti, hogy a Tel-Aviv-i kormány nagyobb katonai és gazda­sági segélyben részesülhet és főként, még szarosabbra fűz­heti a katonai együttműkö­dést az Egyesült Államok­kal, bár Izrael eddig is ki­vételes elbánásban részesült. gatása előtt az amerikai saj­tó elsősorban a két ország viszonyának problémáit em­legeti. Ezek között a leg­újabb a közel-keleti kérdés rendezésének problémája Tel Aviv változatlanul eluta­sítja azt, hogy a Szovjetunió részvételével megtartandó nemzetközi konferenciát hív­janak össze a rendezés elő­segítésére és hivatalosan ez az amerikai kormány állás­A HADSEREG ESKÜJE résztvevőinek tiszteletére hétfőn á Kreml-palotában fogadást adtak. Ennek folyamán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára eszmecserét tartott Terry Taylor amerikai ter­mészettudóssal, Petra Kelly- vel, a nyugatnémet „Zöldek” párt parlamenti képviselő­jével, Peter Ustinov angol íróval és színművésszel, Mar­cello Mastroianni olasz film­színésszel, Gert Bastian nyu­galmazott nyugatnémet tá­bornokkal, Donald Kendall- lal, az amerikai PepsiCo cég elnökével, Otto Wolff von Amerongennal, a német ke­reskedelmi és iparkamarák szövetsége elnökével, Uwe Natan dán tudóssal és a fó­rum más résztvevőivel. A Fülöp-szigetek hadsere­gének mind a 250 ezer ka­tonája .tegnap este letette a hűségesküt az ország új al­kotmányára, amelyet a hó­nap elején népszavazáson hagytak jóvá. Az ország né­pességének elsöprő többsége az új alaptörvény elfogadá­sa mellett volt, de a fegyve­res erők soraiban a 40 szá­zalékot is elérte a nemmel szavazók száma. Corazón Aquino államfő a múlt héten a katonák érté­sére adta, hogy választhatnak a hűségeskü, vagy a lemon­dás között. A hadsereg ve­zetői ellenzik a kormány megbékélési kísérleteit a 18 éve gerillaháborút folytató Üj Népi Hadsereggel. A fegyveres erők soraiban már két lázadást fojtottak el és több kormányellenes össze­esküvést lepleztek le azóta, hogy Corazón Aquinót állí­totta az ország élére a Fer­dinand Marcos diktatúráját tavaly február 25-én meg­döntött népi mozgalom. Az ünnepélyes központi eskütételt a fülöp-szigeteki fegyveres erők Manila mel­letti „Camp Aguinaldo” fő­hadiszállásán tartották Fidel Ramos vezérkari főnök ve­zetésével. Jelen volt Rafael lleto hadügyminiszter is. A A katonák aznap az ország valamennyi laktanyájában le­tették a hűségesküt, fogadal­mat téve, hogy hívek lesz­nek az ország új alkotmá­nyához és Corazón Aquino államfőhöz. Az eskü szöve­gét aláírásukkal is megerő­sítették. Beszélgetéseket folytatott a vendégekkel több más szovjet vezető, így Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medvegyev is. A fogadás barátságos, fesz­telen és nyílt légkörben zaj­lott le. » * * A fórum résztvevői kö­zött ott voltak a nyugat és a kelet irodalmának, képzőmű­vészetének, zeneművészeté­nek, filmművészetének, tu- mányos életének, üzleti kö­reinek és politológusainak legkiválóbb képviselői. Ma­gyarországot szintén rangos személyiségek képviselték — köztük Berend T. Iván, Beck Tamás, Hellán Zsuzsa, Ki­rály István, Szabó István és Törőcsik Mari. Az eszmecse­rék zárt ajtók mögött foly­tak teljesen kötetlen formá­ban, és a tanácskozások be­fejeztével nem adtak ki zá­róokmányt. A cél ugyanis az volt, hogy mindenki szaba­don, saját szempontjából ki­indulva nyilvánítson véle­ményt az emberiség egészét érintő fontos kérdésekben. Miként több résztvevő is megállapította, ezt a külde­tését a moszkvai békefórum messzemenően teljesítette. A nyugatnémet választások után Változatlan új összeül február 18-án hol­nap, az újonnan megválasz­tott nyugatnémet parlament, szavaz az új (vagyis a régi) kancellár személyéről és előbb utóbb megismerkedik az új kormánnyal is, amely minden bizonnyal azonos vagy csaknem azonos lesz az eddigivel. Mi változott tehát a január 25-d választásokkal, volt-e ennek az eseménynek egyáltalán tétje? Volt. Bizo­nyos viszonylatok eltérnek a régitől, és van, ami — s ez lényeges — nem következett be. Először esett meg az NSZK történetében, hogy mindkét nagy csoport — a kereszténypártiaké és a szo­ciáldemokratáké — meggyen­gült, ezzel szemben a kicsik, a polgári liberálisok és a környezetvédő Zöldek erősöd­tek. Ez növeli önbizalmukat, szavuk súlyát, de az 1982 óta meglévő alapvető erőviszo­nyokon nem változtat. A ke­resztény-liberális szövetség (Kohl, Strauss, Genscher) megmaradt, s ezen belül fi­gyelemreméltó, ami — nem következett be. A kormánykoalíció (az em­lített hármas szövetség) ke­belében a külpolitikát ille­tően két irányzat birkózott egymással a választások előt­ti hónapokban: egy mere­vebb, amelynek Strauss a szószólója,- és egy rugalma­sabb, amely nagyobb megér­tést és figyelmet fordít a szo­cialista országok javaslatai­ra és a Szovjetunióban vég­bemenő változásokra, s amelynek fő képviselője a szabaddemokrata külügymi­niszter, Hans-Dietrich Gen- soherre, és az általa képvi­selt nézetekre. Nem arról volt szó, hogy meg akarják rontani a kelet- nyugati viszonyt, inkább ar­ról, hogy a külpolitikát vá­lasztották ki eszközül a li­berálisok megbuktatására és a Kereszténydemokrata Unió — Keresztényszociális Unió abszolút többségének megteremtésére. Az Unió jobb szárnyát évek óta bosz- szamtja ugyanis, hogy rá vannak utalva a liberálisok parlamenti támogatására, és emiatt engedményeket kell tenniük nekik, például a kül­politikában, vagy a tünteté­sek rendőri megítélésében. A választásokat megelőző kam­pányban úgy vélték, hogy „a túl engedékeny” liberális külpolitika elleni hangulat- keltéssel el lehet érni: Gen- soherék vagy be se kerülje­nek a parlamentbe, vagy a minimumra csökkenjen kép­viselőik száma, és ezzel be­folyásuk. S éppen az lett a január 25-i nyugatnémet vá­lasztások egyik legfontosabb vonása, hogy a közvélemény A Libanoni Vöröskereszt autókaravánja a dél-libanoni Rasidije palesztin menekülttábor bejáratánál. A tábor blokádját vasárnap megszüntették (Telefoto — AP—MTI—KS) A régi—új koalíció első egyeztető ülése nem így döntött; viszonylag szép százalékokkal segítette a liberális pártot, az Unió viszont történetének legrosz- szabb eredményét érte el. A választók többsége ezzel a Kohl-kormányt segítette ugyan ismét nyeregbe, de Genscher — és nem Straus6 — külügyminiszterségével. Egyébként a kormány ugyan­azokon a témákon fog rá­gódni a jövőben is, mint ed­dig: adóreform; növekvő munkanélküliség. (Az persze bizonyos alapot ad a jövőbe­ni politikához, hogy az or­szág gazdasága elég jó „passzban van” a legutóbbi időben.) A másik érdekes problé­ma, amely a választások után megoldásra vár, a Német Szociáldemokrata Párt jö­vője. Egy meglehetősen óva­tos kancellárjelölttel (Johan­nes Rau), de merész prog­rammal (az atomenergiaipar leépítése, az amerikai űr­fegyverkezés elvetése, a Zöl­dekkel kötendő szövetség merev elvetése) indultak. S viszonylag gyenge eredményt értek el. Ezek a választások gyakorlatilag vonalat húztak a párt eddigi pályafutása alá: valami újat kell kezdeni, Jo­hannes Rau visszavonul sa­ját tartományába, elege volt a nagypolitikából. Jövőre nyugalomba megy Willy Brandt, új elnököt választ a párt; a következő esztendők­re tervezik az új pártprog­ram végleges formába önté­sét is. Csupa kérdőjel: mi­vel és kinek a vezetésével vágnlak neki a nyolcvanas­kilencvenes évek fordulójá­nak Valóban élre kerülnek-e — milnl a jóslások mondják — „az unokák” (Willy Brandt szavai), vagyis a negyvenes éveiket taposó fiatalok, akik a párt balszárnyát képvise­lik? Bár a szociáldemokraták most mélyponton vannak, ennek a nagy hagyományok­kal rendelkező és minden hullámvölgy ellenére erős pártnak a döntései nem kö­zömbösek az egész NSZK szempontjából sem. Tatár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom