Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
2 Somogyi Néplap 1987. január 8., csütörtök A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Demokrácia és oktatás ABC — kínai módra Új lehetőségek a kapcsolatok elmélyítésére Nyikolaj Rizskov Helsinkiben A Szovjetunió és Finnország kapcsolatai az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is a teljes egyenlőségen, a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetés és a mesterséges korlátok elutasításán alapulnak. Ezt hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Kalevi Sorsa finn kormányfő szerdán Helsinkiben tartott megbeszélésükön. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok, mindenekelőtt a kereskedelmi-gazdasági együttműködés helyzetéről ós kilátásairól esett szó. Rizskov megállapította, hogy a Szovjetnunióban lezajló változások új lehetőségeket nyitnak a szovjet—finn kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, az együttműködés további, előremutató formáinak felkutatására. A nap folyamán különböző kétoldalú megállapodásokat kötöttek. Így Nyákolaj Riizskov és Kalevi Sorsa egyezményt int alá a nukleáris balesetek esetién adandó tájékoztatásról, a nukleáris erőművekkel kapcsolatos in- formáaiócseróről, továbbá a világűr feltáráséban való együttműködésiről. A nyitány emelkedett hangulatú, sőt helyenként kimondottan ünnepélyes volt, elvégre a washingtoni Capitóliumon ezúttal az Egyesült Államok századik kongresszusa kezdte meg munkáját. Sor került az új szenátusi és képviselőházi vezetők eskütételére, a különböző bizottságok hivatalos megalakulására. A folytatás azonban — legalábbis a Fehér Ház szempontjából — korántsem sikerült ilyen fényesen:- már az első munkanapon heves összecsapásokra került sor (amint az többé-kevésbé előre látható volt) az „iráni kapcsolat” ügyében. Az amerikai belpolitika jó ismerői a törvényhozás összeülése kapcsán mégsem e konkrét vitatéma buktatóit és kulisszák mögött nap nap után felbukkanó újabb leleplezéseit említik, hanem azt a fordulatot, ami a tavalyi időközi választások nyomán Reagan elnököt új helyzet elé állította. Kormányzásának hat éve óta ugyanis most első ízben kell, hogy szembenézzen olyan kongresszussal, amelynek mindkét házában az ellenzéki demokrata párt képviselői szerezték meg á többséget, s e megszilárdult pozíció várhatólag erőteljesen kihat majd a hivatali időszakából hátralevő két esztendejére is. A nyitó napok felszólalá- lásai. a költségvetési ügyekben megkezdődött kihallgatások és a .bizottsági ülések máris kirajzolják a jubileuJanuár 8-án a társadalmi fejlődésért küzdő erők, valamennyi haladó mozgalom és demokratikus csoportosulás világszerte megemlékezik az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus, — az appartheid rezsim felszámolásáért, a demokratikus alapokon nyugvó és faji megkülönböztetéstől mentes független Dél-Afri- fcáért küzdő szervezett mozgalom — születésének 75, évfordulójáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez alkatomból nyilvánosságra hozott nyilatkozatában hangsúlyozza: karöltve e magyar társadalmi és tömegszervezetekkel valamint mozgalmakkal — az ünnepi alkalmat felhasználva — cselekvő szolidaritását és támogatását fejezi ki az ap- partheid-ellenes küzdelem vezető erejével, az Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Az- ANC az ország gyarmatosítói, majd a fajüldöző rendszer elleni elkötelezett, elszánt harc 75 éve alatt az ország appartheid-eltenes erőit egyesítő, tudatos, következetes politikát folytató szervezetté vált. Az általa vezetett szabadságiküzdelem, s a többséget alkotó őslakosság politikai szerepvállalása a nemzetközi reakció számára lehetetlenné tette a fajüldöző rendszer változatlan fenntartását, s utat mutatott a mélyreható társadalmi, 100. kongresszus néhány fő frontvonalát, például az USA kereskedelempolitikáját, a szociális és hadi kiadások problémáját, a fegyverzetkorlátozás, a SALT—II. egyezmény érzékeny témáját, és az adminisztráció közép-amerikai politikáját. Ami azonban a napi csatározásoknál, nyíltszíni vagy háttérben folyó kötélhúzásoknál is érdekesebb, az a demokraták általános tevékenysége, vagyis az a kérdés, hogyan akarják megnövekedett befolyásukat érvényesíteni, mikor és miben hajlandók határozottabban szembeszállni a republikánus kormányzattal. Hiszen, s ezt az ellenzéki honatyák aligha feledhetik, mindösz- sze két év van már csak hátra a következő elnökválasztási erőpróbáig, így (amennyiben reális esélyt akarnak biztosítani maguknak a Fehér Ház visszahó- dítására) a hátralevő időszakban érezhetőbb, kézzelfoghatóbb alternatívák kidolgozására és képviseletére lenne szükségük. Az elmúlt bő fél évtizedben a demokraták nemigen bizonyultak képesnek — mi több, fő politikai vonalukat tekintve nem is igen akartak — szélesebb körű ellenállást tanúsítani a reagani vonalvezetéssel szemben. A mostani capitoliumi csaták tehát az 1988-as versenyfutás előkészületeire és kimenetelére is fényt vethetnek. Sz. G. , mi és politikai átalakulás felé. Űj távlatok — egy demokratikus, nem fajüldöző Dél-Afriká távlatai — nyíltak meg az ország népe előtt. Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy a világ népei antiimperialiista, antiko- lonialista szolidaritásának mi magyarok is részesei lehetünk. Megerősítjük cselekvő szolidaritásunkat és támogatásunkat.- az Afrikai Nemzeti Kongresszussal és minden, hazája függetlenségéért. demokratikus, amtiim- periai ista, an tikol onia 1 ista appartiheid-mentes átalakulásáért küzdő dél-afrikai hazafival. Követeljük a népelnyomó apartheid-rendszer azonnali felszámolását, Nelson Mandela és valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli szabadonbocsátását. Újabb összecsapások Csádban A Zouar oázistól északra újabb összecsapások voltak a csádi kormányhadsereg és a líbiai erők között — jelentették be kedden N’dzsa- menában. A kiadott katonai közlemények szerint a kormányhadsereg offenzívájá- nak célja az, hogy ellenőrzése alá vonja az északi területek stratégiai fontosságú útjait. A csádi források először jeleztek harcokat a líbiai határhoz ennyire közel eső körzetedből. Francia források határozottan cáfolták, hogy francia katonák is részt vesznek a demarkációs vonaltól északra folyó harcokban. (A 16. szélességi fok, a Párizs által korábban meghúzott „vörös vonal” választja szét a kormányerők és az ellenük harcoló felkelők által ellenőrzött területeket.) Jacques Chirac francia kormányfő keddi rádlóinterjú- jában viszont kijelentette, hogy Franciaország választ ad Líbia csádi akcióira, ds nem részletezte a tervezett intézkedéseket. * * * Párizsban szerdán bejelentették, hogy a francia légierő bombázta a Csád északi felében levő Vádi Dum repülőtér radarberendezéseit. Felhatalmazott katonai helyen a hírhez csak annyit fűztek hozzá, hogy a bombázás elérte célját. Minden valószínűség szerint ez volt a hivatalosan is kilátásba helyezett francia megtorlás azért, hogy Líbia vasánap bombázta Arada csádi várost Franciaországban szerdán számos közszolgálatban folytatódtak a bérkövetelő sztrájkakciók, Jacques Chirac miniszterelnök viszont kategorikusan leszögezte, hogy kormánya ellenáll a nyomásnak és nem enged bérpolitikai irányelveiből. Ezek az idén kétszázalékos emelést tesznek lehetővé az Földünk legnépesebb országában, az egymilliárdos Kínában a tiltó rendelkezések ellenére tavaly december óta újra és újra az utcára, terekre vonulnak a diákok, hogy hangot adjanak jogos vagy jogosnak vélt követeléseiknek. Az újév első napjaiban már olyan eseményre — pártlapok elégetésére — is sor került a pekingi egyetemen, amely baljós fényt vet a diákmozgalomra. Egy nagybetűs faliújság (tace- pao) ismeretlen szerzői pedig szabályszerű ultimátumban követelték az első számú kínai- vezetőtől, Teng Hsziao- pingtől, hogy tíz napon belül adjam választ a tüntetőknek. Joggal vetődik fel a kérdés, mit is akarnak a diákok, ml rejlik akcióik mögött. Ugyanakkor érdekes lehet azt is bemutatni: melyek a kínai oktatási rendszer fő jellemzői ? A fiatalok követelései szervesen kapcsolódnak a kinai belpolitikai helyzethez. A megkezdett gazdasági reformok után elérkezett az idő a politikai intézmény-rendszer átalakításához is, ám ez nem ígérkezik gyors folyamatnak. Pekingben már megalakítottak egy bizottságot, amelynek feladata, hogy elkészítse a reform tervezetét, de ennek elkészültét az év végénél előbb aligha lehet várni. A kidolgozandó reformnak a legfőbb feladata lenne az állami és pártfunkciók szétválasztása, a hivatali bürokrácia csökkentése, a szocialista törvényesség garantálása. E törekvéseket szeretnék a diákok megsürgetni, a reformfolyamatot meggyorsítani. Több tacepa- ón például azt hangoztatták, hogy nem felülről adagolt demokráciára, hanem alulról kiharcolt demokráciára van szükségük. állami szolgálatban. Chirac azzal riogatta a franciákat, hogy ennél magasabb emelés esetén az infláció „elszabadulna” és a munkanélküliség újabb hullámával kellene számolni. Szerdán a vonatok mintegy fele közlekedett. A párizsi metrón szintén a szerelvények fele járt, de egyes A fentiekkel párosulnak azok a törekvések, amelyek a diákok szociális helyzetét érintik. A kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tavaly tavasszal fogadott el törvényt a meglévő oktatási rendszer reformjáról. Most a diákok a mielőbbi korszerűsítéséért, életkörülményeik javításáért lépnek fel. A Kínai Népköztársaságban az elemi iskola öt vagy hatosztályos, (többségében inkább öt). Ennek elvégzése után a jól tanuló diák középiskolában folytathatja tanulmányait, amelynek alsó foka háromosztályos, a fel- sőtagozat pedig két vagy három éves. A középiskolának több fajtája van Kínában. A „teljesnek” nevezett változat hasonlít leginkább a mi gimnáziumunkra s ezenkívül műszaki és mezőgazdasági jellegű iskolákban tanulhatnak a diákok. A tankönyvek újak, a „kulturális forradalom” idején forgalomban lévőket kicserélték. A kínai oktatás sajátossága, hogy nagy teret kap. benne a helyi kezdeményezés, a tankönyvek néha tartományonként különböznek. Megszigorították a vizsgák-rendjét. A mai felvételi vizsgákon nem sok sikerre számíthatna az a diák, aki — a „kulturális forradalom” idején — felvételi dolgozat helyett üres papírlapot adott be. Nagyobb fegyelemre van szükség, de az önálló gondolkodásnak is teret kell kapni, — vallják a kínai nevelők. (Az országban a mintegy 800 felsőoktatási intézményben »körülbelül másfél, millió egyetemista tanul, s csaknem ötvenezren külföldön — elsősorban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában — végzik tanulmányaikat.) vonalakon szinte leállt a forgalom. A párizsi autóbuszforgalomban helyenként „fehér foltok” keletkeztek. A villamos műveknél dolgozókat képviselő szakszervezetek kedden este kivonultak a bértárgyalásokról, mert a művek igazgatósága nem tágított 1,7 százalékos emelési ajánlatától. Négy szak- szervezet 24 órás sztrájkot javasolt a dolgozóknak, akik országszerte közgyűléseken vitatják meg a javaslatot. A postánál kedden kezdődött a munkabeszüntetési akció, szerdán már a párizsi főposta is leállt. Sztrájkokra került sor a hadianyaggyárakban, a raktárakban és a kikötőkben is. Chirac az Europe—1 rádiónak nyilatkozva azt fejtegette, hogy „normális időkben” elsőként igyekezne kielégíteni a dolgozók jogos követeléseit. Most viszont kormánya a tömeges munka- nélküliség enyhítését tekinti legfőbb feladatának. Ameny- nyiben akár egyetlen szakma bérkövetelésének is engednéFelvonuló diákok Sanghaj utcáin Az oktatási törvényben a kilencéves kötelező iskola fokozatos bevezetését irányozták elő. Ezzel a még gondot jelentős analfabétizmust szeretnék leküzdeni. Az oktatás ingyenes, sőt a szegény családok gyermekei ösztöndíjat is kapnak. Viszont a jobb eredmények elérésében szeretnék érdekeltté tenni a hallgatókat, azért például a sencseni egyetemen olyan reformot dolgoztak ki, amelynek értelmében utóvizsga díjként magas összeget kellene fizetni, aki pedig gyenge eredményt ér el a vizsgákon, az a jelenlegi tandíj többszöröséért tudná csak tanulmányait tovább folytatni. Például ez ellen a tervezett intézkedés ellen is felemelték szavukat a kinai diákok. Hogy mi lesz a tüntetések kimenetele, megjósolni jelenleg nem lehet. Az biztos, hogy sem a politikai, sem az oktatási rendszer reformja nem olyan kérdés, amelyet napokon belül meg lehetne. oldani. A jelenlegi helyzetet mindenesetre mind a reformok hívei, mind az ellenzői megpróbálják kihasználni. (Ök arra hivatkoznak, lám ide vezet a nyitás, a nagy liberalizálás.) Egyesekben a jelenlegi diáktüntetések és a ta- cepaók a „kulturális forradalom” időszakát idézik vissza. Egy munkás így írt erről a Pejcsing Zsipao című kínai lapnak: „Mindannyian átéltük a zűrzavar évtizedét. Kína ezt nem engedheti meg magának még- egyszer. nek, „a példa ragadós lenne” és „az elszabaduló bérek maguk alá temetnék a kormány inflációellenes politikáját. Ennek nyomán pedig még nagyobb lenne a munkanélküliség.”. Chirac egyrészt azt bizonygatta, hogy a több bért sürgetők közül „senkit sem akar térdre kényszeríteni”, másrészt élesen támadta az FKP-t és a CGT szakszervezetet, azzal vádolva őket, hogy politikai síkra terelik és a kormány sarokba szorítására akarják felhasználni a bérmozgalmat. „A kommunista szakszervezet és a kommunista párt kézbe vette a dolgokat. Olyan akciót indítottak, amely révén közvetlenül támadják a kormány politikáját... Ez eléggé aggasztó.” A kormányfő szokatlanul szókimondóan bírálta az elnököt is. Chirac szerint Mitterrand a sztrájkoló vasutasok újévi fogadásával nem segítette elő a konfliktus megoldását. Kétségbevonta, hogy az elnök pártatlan döntőbíróként viselkedne, mert „mindig csak a kormány ellen fúj, a baloldal ellen soha”. Kijelentette még, hogy a kormány egységes és átalakítására semmi szükség. Franciaországban folytatódott több közszolgáltatási ágazat dolgozóinak munkabeszüntetése. A képen: a CGT szakszervezethez tartozó munkások felvonulása a párizsi utcákon Szerda esti kommentár Csaták a Capitoliumon Megkezdte munkáját Washingtonban az új összetételű törvényhozás. A kép előterében: immár két Kennedy szenátor is található a honatyák között (bjilra Edward Kennedy, jobbra pedig Joe Kennedy II.). Décsi Katalin Bérmozgalom Franciaországban A kormány ellenáll a nyomásnak
