Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

\ •ír 2® AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 6. szám ' Ara: 1,80 Ft 1987. január 8., csütörtök Sevardnadze nyilatkozata A politikai rendezés napjaink valósága Kabulban folytatott tárgyalásokat az afgán vezetőkkel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a KB titkára. A képen balra az afgán, jobbra a szovjet küldöttség. (Telefotó — AP—MTI—KS) 1987 TERVEIBŐL Uj telefonközpontok, hálózatépítés Az afganisztáni fejlemé­nyekkel kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott szerdán Kabulban, hazauta­zása előtt a Bahtar hírügy­nökségnek Eduard Sevard­nadze. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn érkezett munkalátogatásra az afgán fővárosba Anatolij Dobri- i nyinnal, a KB titkárával együtt. Mint Sevardnadze el­mondta, az afgán vezetők­kel folytatott megbeszél é­Az Ipari Minisztérium ve­zetői és a Kereskedelmi Ka­mara tagozatvezetői, illetve területi ipari bizottságai­nak képviselői megbe­szélést tartottak a miniszté­riumban az idei feladatok­ról. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hang­súlyozta, hogy az ipar alap­vető feladata fokozottan se­gíteni a nemzeti jövedelem növelését, s az export bőví­tését. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a vállalatok javítják piaci munkájukat, s erőteljesebben fejlesztik ter­mékeiket. Szükség az is, hogy a KGST-n belüli együttmű­ködés lehetőségeit jobban ki­használják, és éljenek az onnan származó import le­hetőségeivel. Az eszmecserén több vál­lalat vezetője elmondta, hogy az évindulás jól sikerült, de ahhoz, hogy a lendület ne törjön meg, szükséges az anyagellátás javítása. Jelen­leg például kevés a pamut­fonal. Többen kérték az Ipa­ri és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium vezetőit, hogy idő­ben tájékoztassák a termelő vállalatokat a készáru-im­portról, mert csak ennek ismeretében tudják felmérni a saját termékeik iránt vár­ható keresletet, illetve kül­földi vevőt találni árucik­keiknek. Többen rámutattak, hogy egyre sürgetőbb a sze­lektív iparfejlesztés és ez bi­zonyos területek visszafej­lesztésével jár. Ma az egyik legfőbb gond, hogy mely te­rületek visszafejlesztésére kerülhet sor a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül. El­hangzott az is: a vállalati tartalékok kihasználására még sok a teendő; főként a költségek csökkentésével le­het nagyobb nyereséget elér­seiken a Szovjetunió teljes támogatásáról biztosították az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB leg­utóbbi ülésén elfogadott, a nemzeti megbékélést célzó Irányvonalat, a szembenálló erőkhöz intézett tűzszüneti javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés célja a jelenleg ugyan egy­mással szemben álló, de a hazájuk sorsáért aggódó erők közeledése, majd együttműködése. A tűzszü­net ellen azok lépnek fel, ni. Ehhez azonban szükséges olyan műszaki fejlesztés is, amelynek jelenleg nincs meg minden esetben a feltétele. Elmondták, hogy a munka­fegyelem megszilárdításáért is sokat kell még tenni. En­nek fontos feltétele a jobb vállalati szervezés, s nem utolsósorban a folyamatos anyagellátás, ami ma még nagyon sok helyen akadozik. akik mögött az imperializ­mus áll — azaz olyan erők, akiket a legkevésbé sem nyugtalanít, mi lesz Afga­nisztánnal, s az afgánok bőrére politizálnak — szö­gezte le. — Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélik, hogy a po­litika rendezése csak a szovjet csapatok kivonásán múlik. A rendezés elsősor­ban a külső beavatkozás beszüntetésétől függ. s attól, hogy a beavatkozás később se újuljon fel. A nemzeti megbékélés politikája meg­teremtheti az Afganisztán körül kialakult helyzet po­litikai rendezéséhez szüksé­ges felső feltételeket — mu­tatott rá a szovjet külügy­miniszter. ■— Ügy véljük, hogy a politikai rendezés nem távlati perspektíva, ha­nem napjaink valósága. Ilyen szellemben foglalko­zunk az afgán kormánnyal együtt a szovjet csapatok kivonásának kérdéseivel. Az első lépést már megtettük — hat ezredet kivontunk. Ez a kérdés tehát tisztázó­dott. Már csak arra van szükség, hogy a szomszédos országok megértsék, mi áll érdekükben és mi nem. Pakisztánnak és Iránnak az Afganisztán körüli hely­zet alakulásában játszott szerepéről szólva Sevard­nadze hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindkét ország­gal jószomszédi kapcsolato­kat tart fenn, és e kapcso­latokat fejleszteni kívánja.' A helyzet rendezésével Pa­kisztán és Irán is nyerne, hiszen érdekük, hogy szom­szédjuk el nem kötelezett és független baráti ország le­gyen. A jövőben visszatérő af­gán menekültek elhelyezé­se, munkába állítása nem kis feladatot jelent. Erről szólva a szovjet külügymi­niszter rámutatott: a szov­jet—afgán együttműködést rugalmasabbá kell tenni, hogy könnyebben alkalmaz­kodjék az új feladatokhoz. Magyar—francia küliigy- minisztériumi megbeszélések Horn Gyula külügyminisz- tér.iumi államtitkár január 5—7. között megbeszélést folytatott Didier Bariani fran­cia külügyi államtitkárral. Áttekintették a magyar— francia kapcsolatok ’ helyze­tét, az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit, va­lamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Horn Gyulát fogadta Jean- Bernard Raimond külügymi­niszter. Találkozott Louis le Pensec-kel, a Szocialista Párt külügyi titkárával, és elő­adást tartott a Francia Kül­ügyi Intézetben a kis és kö­zepes államoknak a kelet- nyugati kapcsolatokban be­töltött szerepéről. Szovjet meghívást fogadott el a TUC A brit Szakszervezeti Fő­tanács (TUC) vezetői a hét elején úgy döntöttek, hogyha TUC képviselteti magát a Szovjet Szakszervezetek kongresszusán — jelentette szerdán első oldalán a Mor­ning Star. A lap megjegyezte, hogy a brlt_ szervezett dolgozók je­lentős csoportjai évek óta sürgetik a kelet—nyugati szakszervezeti kapcsolatok javítását. A TUC tagjainak egyötödét képviselő különbö­ző brit szakmai szakszerve­zetek ennek a törekvésnek a jegyében küldték el delegá­cióikat az SZVSZ által ösz- szehívott berlini szakszerve­zeti világkongresszusra. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom kettészakítása .óta azonban először kerül sor arra, 'hogy a TUC hivatalos meghívást fogad el a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsától. Az idén is sokmillió lorin- tot költ el a posta a somo­gyi telefonhálózat fejleszté­sére. Folytatódik a kaposvá­ri telefonközpont szerelése. Marcaliban és Nagyatádon kezdődik jelentősebb beruhá­zás, valamint több területen kerül sor a kábelhálózat re­konstrukciójára. Koltai Ist­vánt, a megyei távközlési üzem vezetőjét kérdeztük az idei program részleteiről. — Marcaliban megkezdő­dik az új telefonközpont épí­tése. Az épület hatvanmillió forint értékű lesz, egy há­romezres kapacitású központ kerül majd bele, nyolcszá­zas távhívókapacitással. Két­millió-háromszázezer forint értékű hálózatrekonstrukció is lesz a városban, a Berzse­nyi-lakótelepen. Az új épület kivitelezésére versenytár­gyalást írtunk ki; egyelőre még nem dőlt el, hogy me­lyik szervezet nyeri el az építés jogát. — A legnagyobb változást 1987-ben a nagyatádiak vár­hatják. Mi történik ott? — Teljes hálózatrekon- strukció lesz, a Közúti Épí­tővállalat a kivitelezője. Két darab ezres konténerközpon­tot telepítünk a városba, így megszűnik a kézi kapcsolás, Nagyatádon tárcsázással hív­hatják egymást az előfizetők 1987 második felétől. A táv­hívásra azonban még várni­uk kell, de nem sokat; 1988- ban a. kaposvári központ át­Magyar—kambodzsai ba­rátsági gyűlést rendeztek szerdán. Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából áz érdi Benta-völgye Termelőszö­vetkezetben. A magyar és a kambodzsai himnusz elhang­zása után Miskolczi Katalin, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte a részt­vevőket, majd Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövete mondott beszédet. Megemlé­kezett 1979. január 7-ről, amikor a kambodzsai nép — a testvéri Vietnam segítsé­Január 3. és 7. között Vlagyilen Nyikityinnek, az OSZSZSZK Agráripari Ál­lami Bizottsága első elnök- helyettesének vezetésével szovjet mezőgazdasági kül­adása után Nagyatádot is bekapcsoljuk u távhívásba. — Tehát a megyeszékhe­lyen készülő új crossbar­központ nemcsak a kaposvá­ri helyzetet javítja, hanem másutt is érződik majd a hatása. Hogyan halad a nagy értékű munka? — Tart a szerelés, az ere­deti határidőkhöz képest, kö­rülbelül két hónap előnyt szereztek eddig a BHG szak­emberei. Megtörtént a kábe­lezés, hatvan kilométer hosz- szúságú kábelt szereltek be. A helyi és a helyközi köz­pont berendezése is ideér az idén, Több száz állomás elő­szerelését is tervezzük a má­sodik félévben. Ez annyit je­lent, hogy a vonalat „vakon” kiépítjük a lakásig, illetve a közület helyiségéig. Így 1988. június 30-án négyezer új ál­lomás egyidőben szólalhat meg. — Lesz központ, de lesz-e hozzá hálózat? — Kaposváron és körzeté­ben összesen ötvennyolcmil­lió forint értékű hálózat-re­konstrukció készül el az idén. Így sok új lakótelepre és ki- sebb-nagyobb településre — például Nagyberkibe, Kisgya- lánba és Batéba — ér el a megfelelő telefonkábel, s ez hosszú időre megoldja a gon­dokat. Korábban hírül adtuk már, hogy a posta újabb telefon- kötvények kibocsátását ter­vezi Somogybán. gével — megdöntötte a ke­gyetlen polpotista rendszert. Azóta, mint elmondta, a tár­sadalmi, a gazdasági és a politikai élet minden terüle­tén jelentős eredményeket értek el. Üjjáteremtették a mezőgazdaságot, megindult az ipar termelése. Végezetül a nagykövet köszönetét fe­jezte ki a magyar népnek a Kambodzsa újjászületéséhez, újjáépítéséhez nyújtott segít­ségért. A nagygyűlés az In- ternacionálé hangjaival zá­rult. döttség tartózkodott ha­zánkban. A vendégek a Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette magyar delegációval tárgyaltak. A mezőgazdasági ügyvitel korszerűsítésére fejlesztették ki a Réka—16-os számítógéprend­szert a zagyvarékasi Béke termelőszövetkezet elektronikai üzemének szakemberei, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének közreműködésével. Az idén már megkezdik a sorozatgyártását. (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felvétele) ! Tanácskozás az ipar feladatairól Még sok a teendő a vállalati tartalékok kihasználására Magyar—kambodzsai barátsági gyűlés (MTI) OSZSZSZK-küldöttség látogatása v

Next

/
Oldalképek
Tartalom