Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
2 1987. január 31., szombat Somogyi Néplap A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) binát lineáris polietilén gyárát, bővítették az EGIS Gyógyszergyárban a generikus gyógyszerek gyártását. Az építőipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösre emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a csepeli papírgyár bővítette hullámlemez-, illetve hulilám- dobozgyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növény- olajipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság .igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5-6 százailék körül alakult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakásépítés elmaradt az előző évitől. A ilakását- adások ütemessége romlott. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az agy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évvel. A cukorrépatermés a vetés- terület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél'. A zöldségtermés lényegében ajzjanols aiz előző évivöl. Ezen belül gyökérfélákbőí, vöröshagymából es fokhagymából kevesebb termett:, ugyanakkor jó, illetve toibb vol|t a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termeitt, mint egy évvel azelőitt. A termés ikéihailrnadájt adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 mii'liió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felállt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüretelitek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 száza*- liéMíaL kevesebbet az 1981— 85. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állat- seámlalláS előzetes adatai szerint aiz ország sertésáitlio- mánya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tétt ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy élvvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen bélül azonban a vágóbaromfi 'termetese 9 szállókkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojálsból 3-4 százalékkal kevesebbet termelitek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 széfeálékkal meghaladta az 1985. iétvit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel1, 3,7 százalékkal, kevesebb volt, minit 1985-ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be, de mérsiéklődöitt az; ipara, építőipari stb. munkákon dolgozók szálma is. A mezőgazdaság műtrágyafelhasználása ’ az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mező- gazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak. Az év "folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tároló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógép-vezérlésű folyé- konyműtrágya-keverő telepe, amely 120—150 ezer hektár folyékony műtrágya ellátását tudja biztosítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A. nettó fakitermelés megköze lítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítmé- nyük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúion utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődő u, az ös/- szes többi járműfajtáé rvőu A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — többek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folyia- tódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamosmozdony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az ut- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az M 1-es autópálya Herceghalom— Biatorbágy közötti, valamint az M 5-ös autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17- tel nőtt. 1986 végén aiz állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 bolitja és vendéglátóhelye, vailamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számálnak csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat ailaipterüleitének növekedése. A magánfciSkeres- kedők ás vendéglátók sízá- ma 1986-ban is számottevően emelkedett. Az üzletek nyitvatartási rendje valamelyest jiaivulllt, dé változatlanul. nines eléggé össz- hiamghain a fogyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer 'hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelő kapacitása 3,1 százalékkal bővült és megközelítette a n'api 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogasz- táls 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a köz csatom a-h ál ózaít. Közüzemi vízzel a népesség 86 saáfcailékai, míg közcsatornával 47 százaléka ellátott. A vízkárelhárító rend- sízelr tovább épült, alz év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kánt. ‘ Külkereskedelem 1986-ban a behozatali: volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 száza- / lókkal kisebb volt, mintegy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista, országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét’, minit aiz előző évben. RubeteLszámolésokban tovább bővült a KGST-orszá- gokkal folytatott 'kölcsönös árucsere: a behozott áíruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, imint az előző évben. A behozatal energia- ás anyagjellegű termékekből', fogyasztási iparcik- kekbőüi, valamint mezőgazdasági-élelmi szeri pari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi síintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kiviteleké több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből. a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazdasági-élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több, energia- hordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági-élelmiszeripari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olajexportáló országok fizetőképességének romlása. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. Idegenforgalom 1986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. Elkészült a budapesti Taverna, a büki Thermál Szálló, a Club Tihany üdülőfalu, és befejeződött a Hungária Nagyszálló bővítése, rekonstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszusokhoz és különféle rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgálta a Forma 1-es autópálya és a kapcsolódó létesítmények elkészítése és átadása is. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reál- jövedelem 1986-ban a tervezett 1—1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelemnövekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közelálló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlag- keresete 6540 forint, á mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete — a tervben előirányzott szinten- tartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986-ban körülbelül 148,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek ki, ez az ösz- szeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3 565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986-ban kifizetett együttes összege 5,6 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségét 1986-ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermekgondozási segélyben és a gyermek- gondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt és az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészség- ügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — volumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,9 százalékkal nőtt. A ruházaticikk forgalom volumene 2,9 százalékkal, a vendéglátásé 2,4 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. A ruházati cikkek kínálatának javulása szinte minden cikket érintett. A vegyes iparcikkek előző évinél jobb árukínálata mellett néhány tartós fogyasztási cikkből nem volt folyamatos az ellátás. A szilárd tüzelőanyagok kínálata fokozatosan kiegyensúlyozottá vált, a választéki hiányosságok is mérséklődtek. Az építőanyagok többségéből a kínálat jó, egyes építőanyagokból kielégítő volt, néhány cikkből azonban nem volt folyamatos az ellátás. A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31- én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás 1987. január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986-ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1983-ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élve- születések száma 12,1 volt. Tavaly 146 ezren haltok meg, közel 1200-zal kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszülött közül egyéves kora előtt 19 halt meg, eggyel kevesebb, mint 1985- ben. 1986-ban javult az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelice- dett. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 72-vel, a községi fogorvosi körzetek száma 6-tal emelkedett. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913- ra csökkent. A fejlesztések és megszűnések egyenlegeként a működő kórházi ágyak 6záma az év folyamián 1500-zal, 103 900-ra bővült. 1986-ban tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek Kizárna 1986. év végéin 38 600 volt, 700-eiai több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei heüyék száma az elmúlt évben 1100- izail csokiként éis az év végűn 67 200 vollt, 100 bölcsődés 'koirúra 17,8 heíly jutott. 1986-bain az óvodai helyeik száma 2700-aal csökkeni!, de kevesebb volt az óvodáskorú gyeimnek is. így a|z óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az óvodáskorúak 92 száízailélka jár óvodáiba. Alz 1986—1987-es tonéív- ben az általános iskola nappali tagozatán 1342 ezrein tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban, Az osztálytermiek száma 1986-ban 744-gyeli bővült. A tanulók 41,9 s.ztáZa- léka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tovább itanuli: a korább iáikhoz hasonlóan fellé köteíépisikolá'ban:, falé szakmunkásképző, illetve szakiskolában;. A középiskolák •nappali tagozatain mintegy 800 fővel többen, a szakmunkásképző iskolákban, ezerrel kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középiskolákban tanulók egyötöde Iákik diákotthonban. 1986-ban 52 300 fő érettségizett nappali ta>- gozaton, 3600 fővel több, mint az előző évben. A felsőoktatási intézményekben közel 100 ezren tanulnak, ebből 64 900-ain nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatásban részesülőik aránya 9,6 százallék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthonban. 1986- ban 24 700-an szereatek diplomát. Budapest, 1987. január 30. Központi Statisztikai Hivatal
