Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIH. évfolyam, 26. szám Ára: 2,20 Ft 1987. január 31., szombat Á KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a gazdaság ás a társadalom 1986. évi fejlődéséről Az Elnöki Tanács ülése 1986-ban a termelés a szá­mítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a ter­vezettnél nagyobb méntélkiben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesít­ményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előze­tes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évi­nél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nem­zeti jövedelem pedig mint­egy 0,5 százalékkal nőtt, ér­téke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő ter­melőágazatok — ipar, építő­ipar, mezőgazdaság — egyiike sem érte el a tervezett ter­melésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearány­romlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereske­delemben keletkezett beho­zatali többletet az idegen­ságállomány nőtt, a rubel- elszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal össz­hangban, csökkent. A kül­gazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának volu­mene körülbelül 3 százalék­kal emelkedett, értéke a ter­melésnél nagyobb, 895 mil­liárd forint volt. Mind a fo­gyasztás, mind a felhalmo­zás meghaladta'az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító té­nyezők közül a népgazdasá­gi beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos nö­vekedést jelent és összeha­sonlító áron is meghalad­ta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 száza­lékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi be­ruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruhá­zásoké több volt, mint 1985- ben. A lakosság és a magán- szektor beruházása számot­tevően emelkedett és mint­egy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek be­ruházásain belül jelentőseb­ben a nem rubelelszámolású import gépek, valamint a hazai gyártású gépek beszer­zése emelkedett. Az üzembe­helyezett beruházások némi­leg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi tel­jesítése, a befejezetlen be­ruházások állománya az elő­ző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állo­mánya gyarapodott, az anya­gi ágakban valamivel na­gyobb mértékben, mint a termelés. ^ 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 szá­zalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalék­kal kevesebben, a nem anya­gi ágakban körülbelül 2 szá­zalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. A termelékenység emelkedé­se megközelítette a 2 száza­lékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy két­harmada volt az anyaghá­nyad. Ez az arány lényegé­ben azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafel­használása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 száza­lékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafel­használás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energia- forrásokon belül — a meg­növekedett szén- és földgáz- import következtében — az impott aránya kissé nőtt és meghaladta az összes ener­giaforrás felét. Az év folyamán folytató­dott a vállalatok decentrali­zálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rend­szere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irá­nyításra való áttérés. E vál­lalatok 28 százalékát közgyű­lés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szer­vek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezett­nél mérsékeltebben, 1,8 szá­zalékkal emelkedett. Az ál­lami iparvállalatok 1,3 szá­zalékkal, az ipari szövetke­zetek 3,6 százalékkal növel­ték termelékenységüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek tel­jesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értéke­sítésében az export aránya az előző évihez képest mér­séklődött. A lakosságnak el­adott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházá­si célú értékesítés 6,5 száza­lékkal, a termelőfelhaszná­lást szolgáló* 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fő­vel, 0,7 százalékkal csök­kent, az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 2,1 száza­lékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a ter­melést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság rom­lott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépipar­ban, az építőanyagiparban és a villaroosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedel­mezőség valamelyest megha­ladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. szénbányászat, a vaskohá­szat, a magasépítő-ipar és a húsipar gazdálkodását, és in­tézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Tör­vényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek fel­számolásának rendjéről. Mi­nisztertanácsi rendelet sza­bályozta a struktúra válto­zása miatt átmenetileg elhe­lyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részük­re elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munka- közösségek, valamint az ipa­ri és szolgáltató szövetkeze­ti szakcsoportok számának növekedése. A részükre ki­fizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyarapo­dott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen mű­ködő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az energiahordozó forrá­sok között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 szá­zalékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kő­olaj-, mind a földgázfelhasz­nálás részesedése emelke­dett. A villamosenergia-ter- melés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985-ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembehelyezésével, a villa- mosenergia-termelés 27 szá­zalékát szolgáltatta. A nettó villamosenergia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia­felhasználáson belül 27 szá­zalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió ton­nával, 3,8 százalékkal keve­sebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termel­tek, 5 százalékkal keveseb­bet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivi­tele rubelelszámolású vi­szonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csök­kent. Az acélgyártás minő­sége és a termékszerkezet ja­vult: a nemesacélok és az abból készült termékek ará­nya emeillkiedetit. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjá­ban az év végén megindult a' termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelé­sét. Növekedett az alumíni­um-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgo­zottsági fokú ötvözött ter­mékek, valamint a tőkés im­port megtakarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emel­kedett. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villa- mosgépipart kivéve vala­mennyi gépipari ágban bő­vült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasz­nálás több területén romlott. Rubel viszonylatban majd­nem annyi, nem rubelelszá­molású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesít­tettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százallékkal nö­velte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fo­gyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelke­dett a beruházási célú érté­kesítés is. Üzembe helyezték a hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszek­rény- és mélyhűtőláda-gyártó kapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolaj feldolgozó ipar terme­lése meghaladta az előző évit, a szerves- és szervet- let vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédő- szer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevő­en növelte termelését a ház­tartási- és kozmetikai vegy­ipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari ter­mékek exportja rubelvi­szonylatban kissé csökkent, nem rubel viszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem voflt elegendő az árcsökkenésből adódó be­vételkiesés pótlására. Bel­földre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen belül fo­gyasztási célra 6,2 százalék­kal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kom­(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A (testület, megtárgyalva a Miniiszterítamács előterjesz- télsét, módosította a szabály­sértésekről szóló 1968. évi I. (törvényt. Az új jogi szabá­lyozás az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, vala­mint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja mieg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes mun­kaügyi1 szabálysértések te­kintetében a munkavédelmi és" munkaügyi felügyelők ha­táskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályoz­za. Az Elnöki Tanács áttekim- ibeWte és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állaim- poligársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magylar ál­lampolgárság megszerzésére, Ma reggel az Építők Szak- szervezetének székházában kezdi) meg munkáját a XI. országos békekonferencia. Az egésznaposra tervezett ta­nácskozáson délelőtt plenáris ülést tartanak, majd a mint­egy 1200 küldött nyolc mun­kabizottságban tanácskozik. A tartalmas eszmecsere érde­kében a békekonferencia szekcióülései az érdeklődők számára is nyitottak lesznek. A gazdaság, béke és nem­zetközi együttműködés kér­déseivel foglalkozó munka- bizottságban egyebek között megvitatják: mennyibe kerül a világnak a fegyverkezési verseny, és milyen gazdasá­gi következményekkel jár. Az atomfegyvermentes öve­zetek létrehozásának lehető­ségeiről, az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek felszámolásával kapcsolatos elképzelésekről, a világűr militarizálásának megaka­dályozásáról folytatnak esz­mecserét más témákkal együtt a biztonság és a le­szerelés időszerű kérdései című szekcióban. Az ifjúságnak a békemoz­galomban betöltött szerepét vizsgáló munkabizottságban áttekintik a magyar közélet­ben újszerű szerepet vállaló békeközösségek tevékenysé­gét, számot adnak a X. or­szágos békekonferenciát kö­vetően létrehozott ifjúsági békebizottság munkájáról, s meghatározzák azokat a ten­,megszüntetésére irányuló, megnüvdkedett számú kérel­mekben a döntésekéit az ál­lampolgárságról szóló tör­vény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szem­pontok indokolták. A hatá­rozatok meghozatalát a bel­ügyi, a tanácsi és a külkép­viseleti szervek gondos elő­készítő munkájukkal segítet­ték. A kegyelem gyakorlásá­ra az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes mél­tánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, ne­héz családi helyzet esetében — vagy más rendkívüli ok­ból került sor. A kegyelmi eljárásiban a döntések előké­szítését az igazságügyi szer­vek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfe­lelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezés­ről döntött, bírákat mentett fél és választott meg az El­nöki Tanács. nivalókat, amelyekkel a fia­talok a következő két esz­tendőben a béke ügyét szol­gálhatják. Az OBT tudomá­nyos és kulturális bizottsá­ga javaslatára a tudósok, írók, művészek felelőssége az atomkorszakban című szekcióban a figyelem hom­lokterébe kerül az áltudomá­nyos nézetek, eszmék elter­jedésének problematikája. Három munkacsoportban vitatja meg a XI. országos békekonferencia a békére nevelés kérdéseit. A fejlődés, a béke és a szolidaritás kér­déseivel is önálló szekció foglalkozik. Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tartott az Országos Béketa­nács. A harmadrészt új ta­gokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. Az ülésen Sebestyén Nán- dorné felmentését kérte az Országos Béketanács elnöki tisztségéből. A mozgalom ve­zető testületé — megköszön­ve több évtizedes .békemoz­galmi tevékenységét — helyt adott kérésének. Az Orszá- kos Béketanács az ülésen tiszteletbeli elnöki címet ado­mányozott Sebestyén Nán- dornénak. Az Országos Béketariács új elnöke dr. Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató- intézet főigazgató-főorvosa, egyetemi tanár lett. Elnök- nökhelyettessé Balogh Andrást, az MSZMP Politi­kai Fődtstkollájániak tanszék­vezető egyetemi tanáréit, a történiettudoimány kandidá­tusát, az OBT Fejlődési Bi­zottságának elnökét válasz­tották, és elnökihelyetitesi tisztségében megerősítették Bárd Andrást, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetőjét, valamint Boldizsár Iván írót. főszer­kesztőt. Az Országos Béketanács főtitkára továbbra is Bara­bás Miklós, titkára Fodor István és Horváth Éva. Amerikai flottamozdulatok a Földközi-tengeren. A ké­pen: a J. F. Kennedy repü­lőgép-anyahajó a dél-spa­nyolországi partok előtt xr «fae*; forgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsé­kelte. A konvertibilis adós­Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói: Terv Tény az 1985. évi százalékában Bruttó hazai termék 102,7 kb. 101 Nemzeti jövedelem termelése 102,3—102,7 kb. 100,5 belföldi felhasználása 100,2—101,0 kb. 103 Ipari termelés 102,0—102,5 101,8 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 99 Mezőgazdasági termékek term. 103,0—103,5 101 Lakossági fogyasztás kb. 101 kb. 103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 kb. 103 Szocialista szervek beruházása (folyó áron) 103,5—105,1 105,1 Lakásépítés 86,2— 89,6 95,6 Ha kezdődik a békekonferencia Mennyibe kerül a fegyverkezés? TISZTÚJÍTÁS A BÉKETANÁCSBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom