Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
4 Somogyi Néplap 1987. január 15., csütörtök Alkalmazásra készen, kísérletképpen Új folyékony műtrágyák A mezőgazdasági munkákra való felkészülés közepén tartanak a barcsi Dráva menti Agrokémiai Társaságnál. Épp a szivattyúk és egyéb berendezések karbantartását végzik. Emellett már az idei tervek is készen vannak. Ezekről a tervekről beszélt Láng László, a társaság igazgatója. — Ebben az évben is a saját taggazdaságok ellátására törekszünk elsősorban. Az eddig forgalmazott szusz- penziós műtrágyát ki akarjuk egészíteni egy új termékkel, a folyékony nitrogénoldattal, s a tervek között szerepel egy másik termékbővítés is. A keszthelyi egyetemmel és a kemizálási szolgáltatta! közösen elkezdtük a szuszpenziós mész kísérleti gyártását. Ha ez a termék beválik, jól illeszkedik a meszezési programhoz. A társaság 1987-ben 14 ezer tonna szuszpenziós műtrágya gyártásával számol. A nitrogénoldatból 3 ezer tonnát fognak készíteni. A telepen már átálltak a kétmű- szakos munkavégzésre —, hogy a tavasz beálltával a mezőgazdasági üzemek műtrágyaigényeit minél gyorsabban ki tudják elégíteni. Később a tárolóteret is bővítik, s így megoldható lesz a folyékony műtrágyának a központi telepen történő raktározása. — A mezőgazdaság a tavalyi nehezebb év után kissé bizonytalan a rendeléseket illetően. Küszöbön van a műtrágyák árváltozása is, és mivel a gyártáshoz szükséges alapanyagokon állami dotáció van, az árváltozás várhatóan kedvezőbbé teszi ezeknek a szereknek a használatát. A múlt évben a folyékony műtrágyával kapcsolatban még voltak aggályaik a felhasználóknak; ez minden új termék esetében érthető. Ennek ellenére már az indulást követően sem volt értékesítési gondunk, a kitűzött célokat elértük. Nehezítette az új módszer bevezetését az is, hogy a gépparkot alkalmassá kellett tenni az új műtrágyák kiszórásához. A korábban használt műtrágyaszóró gépeket ki kellett cserélni. A folyékony tápanyag nemcsak valamivel olcsóbb a szilárd műtrágyánál, hanem a .talajban is jobban hasznosul. — A taggazdaságaink ellátásán túl természetesen törekszünk új piacok szerzésére is. Az’ üzem kapacitása ezt lehetővé teszi, most évi 24 ezer tonna folyékony műtrágyát tudnánk legyártani. Jelenleg 30 kilométer a legtávolabbi hely, ahová szállítunk termékeinkből. Más üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szállítás mintegy 70 kilométeres körzetben gazdaságos, tehát lehetne terjeszkedni, ha a környező üzemek igénylik ezt. TARI JÁNOS ertrudifz 8. Hát akkor hogyan is állunk? — összegezte magában a helyzetet. Tibor szerelmes a| lányba, ezen nem lehet .változtatni, erről nem tudja lebeszélni. Éva hidegsége nem járt a kellő eredménnyel, a fiú még jobban lángol érte, hiába húzta magára a közöny és a harag jégpáncélját. Erről egyik éj- j«Ű a téli szünetben beszélgetett vele, amikor Tibor ablaka még hajnalban is világos volt. A fiúnak a lány iránt érzett haragja tipikus szerelmi harag vollt. Iram hiába próbálta bebizonyítani a fiának, hogy Éva sem jobb a deákné vásznánál, a fiú nem hitt neki. Tibor a vizsgaszünetben lassan mégis letette a vizsgáit, s látszólag visszatért a nyugalma« Évával viszont változatlanul tartotta a hadiállapotot. Az anyjában pedig egyre jobban kiérlelődött az új taktika. Először is beszélni kell Évával, hogy á fiú jobb lelkiállapota kedvéért függessze fel a magára erőszakolt magatartást, £ legyen újra olyan, mint a nyáron volt. Erre a mafla fiúra pedig rá kell erőltetnie, hogy legyen sakkal bátrabb, magabiztosabb a lánny al szemben. Még az se baj, ha egy kicsit érezteti, hogy Éva itt csak megtűrt lény, s hálával tartozik a családnak. Ha a kefiehajú Péternek majdnem odaadta magát, ezt Tiborral szemben igazán megteheti. Az asszony meg volt róla győződve, hogy Tibor szemében akkor válik Éva közönséges, mindennapi lánnyá, ha odaadja magát neki. Persze, ennek is vannak veszélyei. Hátha Tibor is abba a néhány százalékba tartozik, aki hűséggel fizet a lány odaadásáért? Ennek azonban még mindig kisebb a kockázata. E kockázat nélkül nincs siker. Az anya hosszú éjjeleken töprengett ezen az új taktikán. Magában elismerte, hogy az ő közreműködése nem tartozik a legtisztességesebb női erények közé. VaEllenőrzik a táppénzen levőket Sok a kiesett idő Bizonyítani nehéz, mégis elő-előfordult, hogy a fagyszabadságra küldött dolgozók egyike-másika a 11 forintos órabér helyett a táppénzt választotta, mert akkor több mint a kétszeresét kapta. Aki már sok évet lehúzott a mélyépítésben, könnyen „eljátssza” a hirtelen jött derék-, gerincfájdalmakat, az orvos pedig jóhiszeműen kiírja hosszabb- rövidebb időre. — Az ilyen eseteket persze csak sejteni lehet — ma- * gyarázta Antal János, a Déldunántúli Vízügyi Építővállalat szakszervezeti bizottságának titkára. — Olyan is megesett, hogy kaptunk bejelentéseket egyik-másik ácsra, kőművesre, de nem állta meg a helyét: valóban betegen feküdt. — E szerint olyan nem is fordult elő, hogy valakinek megvonják a táppénzét? — Tavaly volt egy eset. Az orvos javaslatára az egyik dolgozó nem kapott egy napra, mert nem ment el a vizsgálatra. Egyszer mi is kezdeményeztünk ilyet, mert nem találtuk otthon a dolgozónkat, az orvos azonban az esetben nem értett egyet velünk. Az az igazság, hogy nem könnyű utánajárni az ilyen ügyeknek. A szakszervezet eddig általában a hosszú ideje betegeskedő dolgozókat látogatta meg, hogy megérdeklődje: mire van szükségük. Kíváncsi lettem arra, hogy a több megyében munkát vállaló Délviép 1653 dolgozója mennyit volt táppénzen tavaly. Ebben Ilisics Ferenc- né pénzügyi osztályvezető és Buzási Józsefné társadalombiztosítási-szolgáltatási csoportvezető segített. — Most összesítettük a múlt évet, s 29 969 nap jött ki. Ebből; 549 napra a vállalat fizetett ki több mint 87 ezer forintot azoknak, akik három napnál kevesebbet betegeskedtek — mondta Buzásiné. A statisztika szerint mindegy, hogy telet vagy nyarat mutat a naptár. Nagyon sokan voltak betegállományban januárban, februárban, márciusban, decemberben. A csúcs június, amikor a dolgozók 8,1 és szeptember, amikor 7,9 százaléka maradt otthon. Ebben talán a nyári és az őszi mezőgazda- sági munkáknak is részük lehetett. Előkerült a zsebszámológép, s nemsokára megkaptuk a meghökkentő eredményt: az összes táppénz ideje annyi, mintha 117 és fél dolgozó egyetlen percet sem dolgozott volna 1986- ban. Ebben az évben módosították a dolgozók keresőképességének elbírálását. A Délviép-nél is egyetértenek azzal, hogy a táppénzt senki se vegye igénybe indokolatlanul, s mindenki a gyógyulására használja fel. Ez érdekük is, hiszen január elsejétől ők fizetik a, dolgozó első három, betegállományban töltött napjára a táppénzt. — Ez most valóban pénzre megy — erősítette meg Ilisics Ferencné —; nem mindegy, mibe kerül a vállalatnak. — Megterveztük, hogy a létszámhoz viszonyítva milyen többletköltséget jelent ez. A számítások szerint 2 millióra rúg — sorolja Antal János szb-titkár. — Szeelő a fogyasztói érdekvédelmet, s ne akadályozza az indokolt gazdasági kockázat- vállalást. Mindezek érdekében a jogalkalmazásnak segítenie kell az Alkotmányban meghatározott tulajdoni viszonyok megerősítését, a társadalmi tulajdon védelmét, továbbá azt, hogy a tulajdonból folyó jogosítványokat a szükségletek ‘kielégítése érdekében, az állam iránti kötelezettségek teljesítésével összhangban — mások jog- vagy érdeksérelme nélkül —. rendeltetésszérűen gyakorolják. Jusson érvényre a szerződések szükséglet- kielégítő szerepe. Ennek során a társadalom fejlődése és a közszükségletek kielégítése szempontjából fontos jogviszonyokban a jogalkalmazás fokozatosan mozdítsa elő a felek jogainak gyakorlását, illetőleg kötelességeik teljesítését. Az egymással ellentétes érdekeket a jogok -társadalmi rendeltetésével összhangban kell egyeztetni. A gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egymás közötti jogviszonyaiban a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell a jogalkalmazásnak. Ennek során a felek termelési és forgalmi kapcsolatában erősíteni kell a szerződések gazdaság-szervező, szükséglet-kielégítő szerepét, és érvényt kell szerezni a tisztességtelen gazdálkodást tiltó rendelkezéseknek. Fokozottan érvényre kell juttatni a gazdálkodó szervezetek önállóságát. Ahhoz is hozzá kell járulnia a jogalkamazásnak, hogy a családi kapcsolatokban jobban érvényesüljenek a szocialista erkölcs követelményei. Ennek érdekében fokozni kell a társadalom széles körét érintő családjogi bíráskodás tudatformáló hatását. A döntések védjék a házasság és a család intézményét, segítsék a népesedéspolitikai célok megvalósítását, a gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, neveljék az állampolgárokat a család, a szülők, az időskorúak iránti kötelességeik teljesítésére. A tartalmatlanná vált házasság felbontása esetén a személyi és vagyoni viszonyokat —. különös tekintettel a kiskorú .gyermek érdekeire — úgy kell rendezni, hogy a kapcsolat felbontásának hátrányos következményei minél kisebbek legyenek, és azokat rintem azonban egyáltalán nem biztos, hogy csökken a táppénzesállomány. A vállalat a munkaidőalap védelme érdekében nagyon szigorú intézkedéseket vezetett be az elkésők, ,a munkahelyen ittasan megjelenők ellen. Félő, közülük néhányan inkább a táppénzzel próbálkoznak, hogy elkerüljék a büntetést. Ki tudja előre, hánynak sikerül elérnie ezt? Holl Lajos igazgató véleménye határozott: — Mindenképpen szükség van rá, hogy megszervezzük — s nemcsak jótékonysági alapon — a beteglátogatást. Persze azt nem tudjuk megoldani, hogy eljussunk az egy-két .napos betegekhez. A többieket is szúrópróbaszerűen ellenőrizzük majd, hogy tényleg jogosan van- nak-e táppénzen. Ez a saját érdekünk. Az egészségügytől viszont azt várjuk, hogy vegyék nagyon komolyan, ha kell, szigorúbban, a kiírásokat. Lajos Géza ítélkezés a volt házastársak arányosan viseljék. A munkajogi és a szövetkezeti tagsági ügyekben a jogalkalmazó szerveknek elő kell segíteniük, hogy a munkáltatói, illetőleg a szövetkezeti jogok gyakorlása — a dolgozóik egyéni és csoportérdekére figyelemmel — szolgálja a szervezet rendeltetésszerű működését, a jogok és kötelességek összhangját, a munkaidő legteljesebb kihasználását, a hatékony munkavégzést. A tagsági viszony fejezze ki a tulajdonosi, valamint a tagok tevékenységének vállalkozási jellegéből adódó sajátosságokat. Szükséges, hogy erősödjék a munkafegyelem, valamint a dolgozók érdekeltsége és felelőssége a hatékony gazdálkodásban, a minőség javításában és a társadalmi tulajdon gyarapításában. A termelés érdekét szolgáló munkaerő-átcsoportosításokat eredményesen hajtsák végre. Érvényesüljenek a munkahelyi sajátosságokat kifejező belső szabályozók. Segítse elő a jogalkalmazás, hogy megtartsák az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat, megakadályozva a dolgozók jogainak megsértését. Részesüljön fokozott figyelemben a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony körében tett közérdekű bejelentés vagy bírálat. Egyben védelmet kell adni az alaptalan és rosszhiszemű bejelentésekkel szemben. Miivel az állampolgárok jogainak érvényesülését nemcsak a bíróságoknak, hanem az ügyészi szerveknek is segíteniük kel-1, a jogpolitikai elvek előírják, hogy az ügyészség mindég lépjen fel, amikor ezt az állami és a társadalmi érdeknek, illetőleg az állampolgárok jogos egyéni érdekének a megóvása, indokolt tá teszi. Kísérje figyelemmel a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok, a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták intézését, a munkavédelmi előírások megtartásának ellenőrzését. A jogszabályok megsértése esetén tegye meg, illetőleg kezdeményezze a törvényes helyzet visz- szaállításához szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a jogszabályok megsértőinek megfelelő felelősségre vonására. E jogpolitikai elvek február 1-jén lépnek hatályba. Ismét teljes kapacitással dolgosnak A Tatabányai Szénbányák üzemeiben ismét teljes kapacitással dolgoznak — sikerült úrrá lenniük a szén- szállítási gondokon. Kölcsönbe kapott teherautókkal bővítették a vállalat gépkocsiparkját, így most már elég járművel szállítják az aknáktól a mosóműbe és az osztályozókra a tüzelőanyagot. Különösen nagy erőfeszítést tesznek a tatabányai hőerőmű igényeinek kielégítésére. Kedden és szerdán is a napi felhasználását meghaladó szénmennyiséget szállítottak az erőműnek. Megindult az úgynevezett kiseladás is, ez azt jelenti, hogy a teherautókkal közvetlenül az osztályozókról szállítják el a tüzelőanyagot a környékbeli lakosságnak. A tatabányai bányákból kedden 5000 tonna szenet küldtek felszínre, szerdán ennél többet is termeltek. T A polgári ügyekben jogpolitikai elveiről Részletes szabályozást tartalmaznak az Elnöki Tanács új rendelkezései a jogalkalmazásnak a polgári jogi, gazdasági, a családjogi, a munkajogi és a szövetkezeti tagsági ügyekben érvényesítendő jogpolitikai elveiről. Az előírások két fő kérdéskörben az állampolgárok személye és vagyoni viszonyai köré csoportosulnak. A fő törekvések közé tartozik, hogy a polgári jogalkalmazás következetesen juttassa érvényre a szocialista együttélés szabályait és az együttműködés követelményeit, védje az emberi jogokat, őrködjék a személyhez fűződő jogok felett, ugyanakkor gátolja meg a joggal való visszaélést. A vagyoni viszonyokat rendező jogszabályok alkalmazása mozdítsa elő a társadalmi és a személyi szükségletek kielégítését, a szerződések teljesítését, az áruforgalom biztonságát, segítse lójában azt kell tennie, hogy ezért az imádott mafláért egy kicsit .kerítővé váljon. Biztatni kell a fiút, és alkalmat kell találni arra, hogy Tibor az ágyába vigye a lányt. Fuj! — mondta néha ke- sereűn magában, olyan vagyok, mint a Bánk bánban Gertrudisz, a szerelmi kerí- tője leszek a fiamnak, mint a királyné Ottónak, csakhogy kiábránduljon belőle. Mit tudhat ez a lány? Sír, esküdözik, ölel és csókol, de utána, ha megtörtént, mégiscsak devalválódott az értéke. Kihúzott sorsjegy! S ő majd gondoskodik róla, hogy ezt Tibor fejébe is elültesse! És újra fölmerült benne kedvenc gondolata, hogy Tibort összeházasítja majd, ha végez, Merényi Eszterrel, azzal a szép, szőke lánnyal, aki mindig érdeklődik Tibor iránt, egy kicsit szerel mes is bele aki mindenképpen különb Évánál, a vagyonáról, a szülei kapcsolatairól és a „vonalas” rokonságáról nem is beszélve. Egy februári napon Irma elszántan bement Éva szobájába. Megsimogatta a lány haját, s halkan beszélni kezdett. Megkérdezte, hogy Tibor tartja-e még vele a haragot, s a lány némán bólintott. Utána rögtön megjegyezte: — Pedig higgye el, Irma néni, a szívem szakad meg érte! De ... nem akarok hálátlan lenni. — Te csacsi! Hát azért egy kis kedveskedés nem árt! Csókolóztatok már? — Egyszer ... még a nyáron ... Még azelőtt! — Mi előtt, fiam? — Hát... amikor meg tetszett tiltani... Az asszony most taktikai okokból nagy játékba kezdett. Komoly „műfelháborodást” csinált. Megpróbálta Évát feloldani a „tilalom” alól. Ügy forgatta a dolgot, mintha Éva félreértette volna a beszélgetést, s kemény magatartásával elrontotta volna a közösen elfogadott taktikát. Odahúzta a lányt maga mellé, s halkan a fülébe suttogta: — Jaj, de csacsi vagy, te gyerek ... Hát én nem azt mondtam neked, hogy vadítsd meg a fiamat, .tedd ellenségeddé ! Mert most az történt, hogy annak isszuk mindketten a levét. Túljátszottad a szerepedet, mint egy rossz színésznő ... Any- nyira elvadult ez a fiú, hogy még velem szemben is megváltozott. Képzelheted, velem, az anyjával szemben! ... Ezt szívem csak te teheted jóvá. Most már változtass a viselkedéseden! Légy hozzá újra kedves! Én azt se bánom, ha csókolóztok is, csak tartsatok mértéket. S ne fogadjatok egymásnak örök hűséget, mert az én mafla fiam erre hajlandó. No, érted már, mire gondolok? — és hamiskásan kacsintott hozzá. (Folytatjuk.)