Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

4 Somogyi Néplap 1986. december 30., kedd Új közlekedési törvény készül Autó és alkatrész, miniszteri garanciával A tantermi oktatásra is nagy súlyt fektetnek a Kaposvá­ri Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző inté­zetben. Az elsőévesek a téglakötésekkel ismerkednek, míg az ács—állványozók szakmaiismeret-órán a zsalu­zás fortélyait sajátítják el. Kökény, galagonya, goMxtenyo az NSZK-ba Erdei termékek Somogyból Az Erdektermék Vállalat kaposvári üziemvezeitösége évembe 5—8 százalékkal tel­jesíti túl tervét, s az émtétoe- síitiés, illetve felvásárlás ed­digi tapasztalatai szerint bíz­hatnak ebben az idén is. Az időjárás nagyiban befolyásol­ja forgalmúik alakulását. Minthogy ebben az évben aiz átlagosnál melegebb volt és tovább tartott a nyár, s a vállalat tevékenységének több mint a falét az üdítő­ital-gyártás teszi ki, különö­sen kelendőek voltak ezek az italok és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, igya Somogyból értékesített sza­mócára, málnára, meggyre és egyéb gyümölcsökre nagy volt a kereslet. Az év utolsó munkanap­jaiban különféle erdei mag­vakat raktak gyűjitőtaaimio- ndkba a kaposvári üzemve­zetőség dolgozói — például köményt, galagonyát —, hogy a^tán a Budapestre érkezett szállítmányokat az NSZK-ba küldje a vállalat. Ezúttal csu­Nem lesz Az emberiség nyugodt le­het: 1987-ben nem követke­zik be a világvége. Ebben minden hivatásos amerikai jövendőmondó megegyezik. Az Egyesült Államokban hagyomány, hogy a bulvár­lapok az év végén tájékoz­tatják olvasóikat vámpírok támadásairól, idegen égites­tekről, érkező űrhajókról, filmsztárok hálószobatitkai­ról és más olyan események­ről, amelyeket a The New York Times vagy a Was­hington Post elmulaszt kö­zölni. Ebben az éven politikai jóslatokat is találhatunk a bulvárlapokban. Az Exami­ner című hetilapban Fran­ces Cannon ismert jövendő­mondó azt jósolja, hogy az Egyesült 'Államokban politi­kai messiás tűnik fel, akit mind a Republikánus, mind a Demokrata Párt jelölni fog az elnökségre. Érdekes módon mindezek a jóslatok kedvezőek az Egyesült Államoknak. Találhatunk kevésbé ked­vező jövendöléseket is. A Globe című hetilap például egy James Starr /nevű hiva­tásos jós írását közli. Esze­rint 1987-ben két nagy ré­pán kiegészítő tételeikről volit saó, húsz-harminc zsáknyit — egy-másfél tonnányit — in­dítottak útnak Kaposvárról. Folyik a diórönik felvásárlá­sa szerte a megyében — ezt a munkát a MÉM-től kapo/tit megbízás alapján végzik —; évenite 700—800 köbméter- nyi|t vesznek meg, ami aztán furnérként, padlóiként hasz­nosul — ez utóbbi főiként Olaszországban talál vevőre. — A gazdasági körülmé­nyek aura késztettek bennün­ket, hogy tevékenységi kö­rünket bővítsük és mással is foglalkozzunk minit a koráb­bi években — mond/ta Kiss Gyula üzemvezető. — így született meg az a döntés is, hogy az éticsiga felvásárlá­sát 1985-től közvetlenül vé­gezzük és ne „másodkézből” jussunk hozzá ehhez a kere­sett exportcikkhez. Évenite négy-öt vagon csigát készí­tünk elő a hosszú útra Ka­posváron: néhány éve még Franciaországba, az idén Görögországba küldtünk leg­világvége pülőgép ütközik majd össze New York fölött. Az egész világ javára szol­gál majd, — ugyancsak a Globe szerint —, hogy egy nyugatnémet orvoscsoport „új, drámai gyógyeljárást fedez fel az izületi gyulladás megszüntetésére.” Talán még ennél is fontosobb, hogy Krisztus képe megjelenik majd a televízió képernyő­jén egy amerikai rugby-mér- kőzés közvetítése során. Ric­hard Burton szelleme I vi­szont egy New Yorki Ham- let-előadáson lép színre. A Weekly World News című bulvárlap jövendőmon­dója látni véli, hogy az NDK-ban egy számítógép vezérelte robotjóst fognak szerkeszteni. Ez jaz újfajta robot azt jövendöli, hogy a Szovjetunióban bevezetik a szabadpiacon alapuló gazda­sági rendszert és hogy a régóta elveszett Atlantis romjai egy földrengés nyo­mán kiemelkednek az Atlan­ti-óceánból. Ugyanez a gé­pezet *— az amerikai lap szerint — azt állítja, hogy egy szuperintelligens ember­fajta száll majd alá a jövő évben a Tibeti-hegyekből. Ami a jövő esztendő sze­itöbbet. 1982-től stagnált a vadgesztenye külföldi piaca, ebben az évben azonban jó partnerre találtunk az NSZK- ban: októberig négy ka­mionnal küldtünk a vevőnek, de sokat vittünk bérszárítás­ra a nagykanizsai Zöldért Vállalathoz is, ami azután szintén a nyugatnémet part­nerhez került. Jó a kapcso­latunk az iskolákkal, a gye­rekektől és a szülőktől jelen­tős mennyiségű vadgeszte­nyét vásárolunk meg évről évre, s az átvételre felkínált tételekből következteth értünk, hagy kölcsönösen megtalál­juk a számításunkat... Az üzemvezetőség egyéb­ként évente mintegy 7 mil­lió forint értékű árut expor­tál — a vállalat, illetve kül­kereskedelmi cég közremű­ködésével —, s ezek a cikkek kizárólag nyugati országok­ba jutnak. 1987-ben a tevé­kenység eredményességének növelésén belül a tőkés ex­port további bővítésével szá­molnak. 1987-ben mélyi híreit illeti: Rainier monacói herceg feleségül ve­szi Jacqueline Onassist, John Kennedy özvegyét, Marion Brando egy Twiggy nevű manekent, Edward Kennedy pedig egy ismeretlen hölgyet. Diana hercegnőnek megszü­letik harmadik gyermeke, Caroline Kennedy—Schloss­berg pedig először lesz anyá­vá. Liz Taylor azonban már­ciusig nem megy újra férjhez. Ezek lesznek a szupermar­ketben árusított amerikai bulvárlapok szerint 1987 legfontosabb eseményei. Saj­nos — vagy szerencsére — a hivatásos amerikai jöven­dőmondók jóslatai általában nem szoktak beválni. A múlt év végén például azt jöven­dölték, hogy Rainier mona­cói herceg Liz Taylort veszi feleségül, amerikai tudósok megtalálják á rák biztos gyógyszerét és az USA légi­erői bevallják, hogy évek óta egy idegen bolygóról érke­zett űrhajót rejtegetnek egy elhagyott hangárban. 1973 végén azonban igazuk lett a jósoknak. Kijelentet­ték, hogy Nixon a Water- gate-botrány miatt le fog mondani. Ez be is követke­zett. Ügyelet naponta Az autóklub új évi ajándéka A Magyar Autóklub szol­gáltatásai közül a legnépsze­rűbb az országúti segélyszol­gálat. Bizonnyal azért isi, mert a klub „sárga angyal­nak” becézett ügyeletes sze­relői minden autósnak segít­séget nyújtanak, ha szüksé­gük van rá. 1986-ban áprilistól novem­berig hétvégeken 6 segély- kiocsdval őrködtek a somo­gyi autóklub szerelői az or­szágutakon. 1336 esetben kel­lett az elakadt, megrekedt gépjárműveket üzemképessé tenniük. Siófok térségében 452, BalatanföLdváron 358 bajbajutott autós igényelte az ügyeletes szerelők segít­ségét, melyet az autóklub tízezer tagja díjmentesen, a nem klubtagok (ha a hely­színen ném kérik fölvételü­ket a klubbía) szerény díja­zás ellenében vehetnek igény­ibe. Bizonyára sok autós veszi örömmel a hírt, hogy a klub — miiként a fővárosban ez jól bevált — január 1-től Ka­posvár térségében egész év­ben naponta ellátja az or­szágúti segélyszolgálatot. Ez­zel kapcsolatban kérdeztük Kutasi Gyula megyei titkárt. — Ma már aligha beszél­hetünk hétvégi autósokról. A legtöbb magánkocisi na­ponta kifut a városba, vagy útnak indul vidékre. Ez késztettte a megyei vezetősé­get arra, hogy változtassunk az eddigi segélyrenden. Ja­nuár 1-tól Kaposvár térségé­ben — ezt egy képzeletbeli 30 kilométer sugarú kör al­kotja — bevezetjük, hogy munkanapokon 8 és 18 óra között segélyszolgálatunk a szokásos módon igénybe ve­hető- Ügyeletes szerelőnk lát­ja el — térítés ellenében — Kaposváron az indíitószolgá- laitot is. A kaposvári segély­hely a műszaki állomásun­kon van (Berzsenyi u. 1.). Se­gélyt a 14-172-es telefonon •is lehet kérni. Az már bizonyos, hogy a nyári idényben Siófokon is naponta lehet majd igénybe venni a segélyszolgálatot. A segélykocsik áprilistól Siófok és Kaposvár mellett Balatón- földváinon, BogLárlelén, Ba- JatonikeresztúroTi és Barcson ugyanúgy munkába állnak, mint a korábbi években. K. S. Mindenki közlekedik. Méghozzá egyre többen a közutakon. Így van ez vi­lágszerte, s az is közös a különböző országokban, hogy — ez mindenütt egyre több gondot okoz. Ezen az sem változtat, ha — mint nálunk jövőre vár­ható — törvényt alkotnak a közlekedésről. Segít viszont abban, hogy ez a fontos te­rület mindenféle vonatkozás­ban közüggyé váljék. Ügy is, hogy meghatározott fel­adatokat ró a kormány több tagjára, illetve a vezetésük alatt működő minisztériu­mokra. Mert a majdani tör­vény hatályba lépéséig a közúti közlekedés bonyolult kérdéstömege a közlekedési minisztérium és a belügymi­nisztérium között oszlik meg. Leegyszerűsítve: az el­sőre az utak és a jármüvek üzemképessége tartozik, a másodikra mindezek rendje- fegyelme és a járművezetői engedélyek kiadása. Igaz, hogy a feladatok ma is sokkal többrétűek ennél — de a nagyközönség körülbe­lül ezt látja belőle. Két minisztérium negyven feladata Nem csökkennek az emlí­tett két miniszter tennivalói a későbbiek során sem, a jö­vőre kidolgozandó törvény- javaslathoz készített temati­ka több mint harminc pont­ban sorolja fel a közlekedési miniszter feladatait és to­vábbi tizet tűz a belügymi­niszter elé. A belkereskedel­mi miniszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke kapja azt a feladatot, hogy „kezdeményezi az igények­nek és követelményeknek megfelelő járművök beszer­zését, gyártását és gondos­kodik azok elosztásáról, il­letve kereskedelmi forgal­mazásáról”, továbbá az ő dolguk a szükséges pótalkat­részek, gumiabroncsok; fel- szerelési cikkek gyártásának vagy behozatalának megszer­vezése is. S nem utolsósor­ban: azok kereskedelmi for­galomba hozatala. Ez pedig már arra enged következtetni, hogy legalább a belátható jövőben változik e téren a helyzet: majd csak eljutunk odáig, hogy sze­mélygépkocsit vásárolni le­het, meg hogy a pótalkatré­szek) és egyéb, az autósok számára fontos cikkek — miniszteri garanciával — a vevőknek jutnak és nem a feketepiacnak. Reményre jogosít az is, hogy a művelődési miniszter ugyancsak megkapja a maga „leckéjét”; gondoskodnia kell a közlekedési ismeretek óvo­dai és iskolai oktatásáról, a közlekedési szakemberek korszerű képzéséről. Ami — remélhetőleg — oda vezet, hogy az ifjabb nemzedék nemcsak a gépkocsi-típuso­kat ismeri fel messziről, de a közlekedés veszélyeit is, s megtanul ésszerűen, bizton­ságosan közlekedni, keve­sebb lesz a gyermekbaleset. „Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal elnöke — olvassuk a to­vábbiakban — közreműködik a közúti közlekedési környe­zetkárosító hatását csökken­tő intézkedések kidolgozá­sában és megtételében”. Ez is a jövőbe mutat — de bi­zony mindezekre sürgős szükség van! Mert lassan­ként Európa egyetlen orszá­ga leszünk, ahol büntetlenül bocsáthatnak ki füstfelhőket gépkocsik és autóbuszok. Jó lenne azoknak az intézkedé­seknek „kidolgozását és meg­tételét” előbbre hozni! Útépítés — jótállással Az viszont elsősorban a gépkocsi-tulajdonosok vá­gyát fejezi ki, hogy a tör­vény mondja ki; legyen összhangban a jármű ára és élettartama, továbbá, hogy legyen kedvező a járművek tüzelő- és kenőanyag-igénye. Magyarán: a jövő közlekedé­sének alapvető feltétele a korszerű járműpark. Amitől ma — bizony, nagyon mesz- sze vagyunk. Kimondja majd a törvény — természetesen csak akkor, ha a tervezetet minden ille­tékes elfogadja és a javasla­tot az Országgyűlés törvény­erőre emeli —, hogy olyan karban tartó-javító hálózatot kell kiépíteni, amely igazo­dik a hazai járműállomány területi és típusok szerinti megoszlásához, növekedésé­hez és műszaki színvonalá­nak fejlődéséhez. A jármű- javításban felhasznált esz­közökre és berendezésekre, az alkalmazott technológiák­ra minőségi követelménye­ket kell meghatározni. No meg — ismét nem utolsósor­ban — „a kereskedelmi szer­vezetek felelősek azért, hogy az indokolt alkatrész-igénye­ket mennyiségben, minőség­ben, választékban és időre kielégítsék”. Szabályozzák az útépítése­ket is. Lehet magánutat épí­teni — de törekedni kell ar­ra, hogy azok kapcsolatban legyenek az egységes közút­hálózattal. A közutak építői pedig — ez bizonyára né­melyik autóút, autópálya építése tanulságának levoná­sából ered — 5—10 évig jót­állással tartoznak... Lehetőséget ad az előzetes tervezet — s talán majd a törvény is — arra, hogy a Minisztertanács egyes köz- uták használatát az illetékes útkezelő engedélyéhez vagy díj fizetéséhez kösse. Azaz lehet, hogy majd nálunk is lesz autópálya-díj, mint szá­mos országban már régóta van. Ahhoz azonban előbb autópálya-hálózat kell... Gyalogosok a baloldalon Külön, újra szabályozzák — a gyalogosok közlekedé­sét. Korántsem azért, mint­ha a törvény nem állna to­vábbra is „a gyalogosok pártján”. Sőt éppen a gyalo­gosok érdekében. Így például remélhetőleg bekerül a tör­vénybe, hogy a gyalogosok — ha nincs járda, útpadka vagy 'kerékpárút — az úttest bal oldalán, a menetirány- nyal szemben kötelesek ha­ladni, mégpedig egy sorban! Régi ugyan ez a szabály, de mindeddig vajmi kevesen voltak hajlandók tudomásul venni. Pedig de sok gyalo- gos-baleset származott már ennek megszegéséből! Külö­nösen falvakban, de — talán még gyakrabban — az üdü­lőhelyeken szokás semmibe venni ezt az előírást. Sok gépkocsivezető viszont azt a — most ismét írásba foglalt — szabályt hagyja fi­gyelmen kívül, hogy a kije­lölt gyalogosátkelőhelyen (a „zebrán”) a gyalogosnak van elsőbbsége, s az útkereszte­ződésben is ott, ahová ko­csival behajt. Ám a mentő- és a tűzoltóautóval, általá­ban a megkülönböztető jel­zést használó gépkocsikkal szemben — s ezt is ajánla­tos megjegyezni! — nincs el­sőbbsége a gyalogosnak. Visszatérve a lényegre: még csak az első tematika készült el — s egy esztendő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az Országgyűlés elé kerüljön a közlekedési törvényjavas­lat. Talán — remélhetőleg — ezt még széles körű vita is meg fogja előzni. Hiszen nagy jelentőségű ügyről van szó. Mert mindenki közleke­dik ... Várkonyi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom