Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
2 Somogyi Néplap 1986. december 28., vasárnap Reagan—Zsivkov levélváltás Az év kimagasló eseménye volt az SZKP február 25-én kezdődött XXVII. kongresszusa. A kongresszuson 5000 küldött és 150 külföldi küldöttság előtt Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára tartotta az előadói beszédet Levélváltás történt Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke között. Mint a szombati bolgár napilapok beszámoltak róla, Ronald Reagan levelet intézett a bolgár vezetőhöz, tájékoztatást adva az amerikai kábítószerfogyasztás, valamint a nemzetközi kábítószercsempészet elleni küzdelem kérdéseiről. A levélben az elnök szólt arról a hozzájárulásról, amelyet a Bolgár Népköztársaság fejt ki a kábítószerek illegális forgalma elleni harcban. Todor Zsivkov válaszlevelében megállapította, hogy a két országnak a kábítószerforgalom elleni küzdelemben kialakított együttműködése mellett számos területen kihasználatlan lehetőségei vannak a párbeszéd szélesítésére, a Bolgár Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony építő fejlesztésére, a bolgár és az amerikai nép érdekében. A nyugati, és főként az amerikai sajtó a múltban gyakran azzal vádolta Bulgáriát, hogy elősegíti a nemzetközi kábítószercsempészetet, a csempészek egyik gyakran használt útvonala Törökországból Nyugat-Európába. Január 28-án a Challenger amerikai űrrepülőgép indítása után alig egy perccel felrobbant, hét űrhajós életét vesztette. A Challenger katasztrófája alaposan visszavetette az amerikai űrkutatási programot Robbanás a téli üdülőholyon Robbanás történt tegnap délután az NSZK-beli Garmisch-Partenkirchen egyik szállodájában. Az első jelentések szerint hárman meghaltak, 16-an megsebesültek. A bajor Alpok népszerű üdülőhelyén épült, 320 ágyas Hotel Riessersee uszodájában következett be a detonáció, amely romba döntötte az épület északi szárnyát. Valószínűleg nem terrorcselekmény, hanem gázrobbanás volt. A kutatás folytatódik — félő, hogy további áldozatokra bukkannak. Marcos Fülöp-szigeteki diktátor megbukott. A hadsereg túlnyomó többsége Corazon Aquino asszony oldalára állt és a tömegek segítségével államelnökké kiáltották ki. A képen: Aquino asszony leteszi a hivatali esküt A hét kérdései Miért jöttek mozgásba a frontok a Közel- és a Közép- Keleten? Politikai-diplomáciai és katonai értelemben valóban mozgásba jöttek a frontok az egész Közel- és Közép- Keleten : kezdve azon, hogy az arab liga külügyminiszterei az úgynevezett „táborok háborújának” akarnának véget vetni Libanonban, egészen odáig, hogy az iraki— iráni igazi háborúban roppant méretű offenzíva indult meg, s közben még egy véres-látványos repülőgép-eltérítés is magára vonta a közfigyelmet. Kétségtelen, hogy az előző hetekben-hónapokban viszonylag kevesebb lehetőséget tulajdonított a világ e térség eseményeinek. Viszont az Iránnak titokban szállított amerikai fegyverek — sőt, mint kiderült: izraeli közvetítéssel lebonyolított fegyverszállítások! — ügye igen sok leleplezést hozott. Napvilágra került, hogy a teheráni kormánynak szíves-örömest juttattak fegyvert az amerikaiak, akikről viszont laz is köztudottá vált, hogy a konfliktus másik résztvevőjének, Iraknak meg értékes katonai információkat juttattak el az iráni csapatmozgásokról ... Tették ezt Washingtonban annak ellenére, hogy semlegességet hirdettek az iraki—iráni ellenségeskedésekkel kapcsolatban, s ami még különösen meglepőnek tűnt: az USA vezetői korábban mindig is „terroristáknak” titulálták a teherániakat, akiknek nem feledték el, hogy 52 amerikai túsz 444(!) napig volt annak idején az irániak ifoglya... Egészen bizonyos, hogy a „terrorizmus vádját” ismét megformálják Washingtonban, hiszen iraki Boeingot térítettek el és robbantottak fel egyelőre ismeretlen géprablók, akik nyilván Irakkal szembenálló csoport tagjai voltak. Közben a nyugati hírügynökségek egyre arról beszélnek, hogy nagyarányú iráni offenzíva indult meg a korábbi iraki légitámadások 62-en életüket vesztették az eltérített Boeingen Aurel Cornea, francia tv-s, akit Libanonban elengedtek ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: iázár György munkalátogatásra Moszkvába érkezett. — Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke megállapodott Jozef Glemp érsekkel, hogy meghívják varsói látogatásra II. János Pál pápát. - 'Heves harcok Csád északi vidékein. KEDD: A magyar-szovjet kormányfői tárgyalásokon a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés állt a középpontban, de áttekintették a műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit is. - Thatcher asszony villámlátogatása Észak-frországban brit katonai alakulatoknál. - Szaharov atomfizikus visszatérhetett Gorkijból Moszkvába. SZERDA: Miterrand francia elnök találkozott Mubarak elnökkel. - Afgán törzsi vezetőkkel tárgyaltak az ország párt és állami vezetői. - Szudánban a kormányellenes erők egyoldalú tűzszünetet hirdettek. — Hét év után kínai-laoszi tárgyalások voltak a kapcsolatok rendezése végett. CSÜTÖRTÖK: Súlyos harcok az iraki-iráni háborúban: Teherán nagy offenziváról közöl jelentéseket, Bagdadban a támadás megállításáról beszélnek. — Pekingben ki- nai-pakisztáni tárgyalások voltak az afganisztáni kérdésről. - Légi kalózok fehérítettek egy liraki utasszállító gépet, amely kényszerleszállás közben egy szaúd-ará- biai repülőtéren fel is robbant. :- Jordán-egyiptomi tárgyalások voltak, amelyeknek a célja közvetités Jordánia és a PFSZ között. PÉNTEK: Újabb diáktüntetések Xinában, hivatalos helyen figyelmeztettek: nehogy megismétlődjék a „nagy kulturális forradalom" nemzeti tragédiája. — Vietnamban a nemzetgyűlés az élelmezési gondok megszüntetéséről tárgyal. - Tovább tart a francia vasutassztrájk. — Dél- Afrikában karácsonykor is halálos 'áldozatokat követelt a fajüldöző hatóságok elnyomása. SZOMBAT: Reagan amerikai elnök David Abshire személyében megbizottat nevezett ki az iráni fegyvereladások kivizsgálására. - Havannában gazdasági szigorító intézkedéseket jelentettek be. — A Sri Lanka-i kormány tárgyalóküldöttséget (menesztett a fellázadt tamilokhoz. Csendélet a párizsi Saint Lazare pályaudvaron, annak következtében, hogy sztrájkolnak a vasutak dolgozói megtorlására. A valós helyzetet nehéz kihámozni a két fővárosban kiadott, egymásnak ellentmondó jelentésekből, de az valószítű, hogy a harcok hevessége a karácsonyi ünnepnapokon — amelyeket, persze, a két mohamedán ország nem ismer — csak növekedett... Kell-e, hasznos-e karácsonykor sztrájkolni, amikor pedig ez nem szokás? A franciaországi politikai és szociális helyzet meghökkentő újdonsága, hogy karácsony előtt sztrájkba léptek a vasutasok, majd a párizsi metró dolgozói és számos kikötő matrózai. A munkabeszüntetés valósággal megbénította az ország közlekedését. Jellemző, hogy még a nagy nemzetközi vonatok sem jártak mind, pedig általában a vasutasok sztrájkja azokat nem szokta érinteni. Az ünnep előtti nagy forgalomban különösen érzékenyen sújtotta a tömegeket a sztrájk, amely népszerűnek nem volt mondható. Ha a szakszervezetek mégis emellett döntöttek, azért tették, mert a munkaadók képviselői elutasították a dolgozók követeléseit. Ugyanakkor elbocsátások réme fenyeget majd mindenütt, a munka- körülmények romlanak, a vásárlóerő csökken. Tulajdonképpen igen merész elhatározás volt a munka beszüntetése, de az bizonyos, hogy hatásosan hívta fel a figyelmet a vasutasok és más közlekedési dolgozók helyzetének romlására. Emberemlékezet óta nem volt ilyen karácsonyi sztrájk Franciaországban. Ennek politikai következményei is lehetnek: a jobboldal, amely a kormányt adja, nemcsak a kommunistákat .támadja és a CGT-t, hanem a szocialista pártot is, amelynek legfőbb képviselője az Elysée-palotában székel. Mitterrand és Chirac „társbérlete” is veszélybe kerülhet, ha a jobboldal folytatja politikai offenzíváját. Ugyanakkor pedig a sztrájk megrázkódtatást jelentett a kormány számára a legutóbbi nagyarányú diáktüntetések után. Nincs kizárva, hogy politikailag is emlékezetes lesz ez a párizsi karácsony I P. J. AZ EV ESEMENYEI KEPEKBEN Kísérleti atomrobbantások Az amerikai vezetést terheli a felelősség A Szovjetunió kénytelen lesz felújítani kísérleti atom- robbantásait azután, hogy az Egyesült Államok a jövő évben végrehajtja első nukleáris kísérletét, ám ha az USA nem végez több ilyen robbantást, a Szovjetunió a kölcsönsség alapján bármikor hajlandó lesz leállítani a kísérletek programját. Egyidejűleg Moszkva azt javasolja, hogy haladéktalanul kezdjenek mindent átfogó tárgyalásokat — bármilyen összetételben, bármilyen fórumon, de feltétlenül az Egyesült Államok részvételével — a kísérleti atomrobbantások teljes betiltásáról. A szovjet kormány fenti nyilatkozata világossá teszi, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a Szovjetunió és szövetségeseinak biztonsága, csákúgy, mint az általános biztonság ne vál- hassék annak a felelőtlen „nekünk mindent szabad” gondolkodásmódnak az áldozatává, amellyel az amerikai vezető körök bővítik és tovább korszerűsítik atomfegyvereiket, űrfegyverek kidolgozásán munkálkodnak. Az egyoldalú szovjet atommoratórium, amelyet négyszer meghosszabbítottak, s immár majdnem másfél éve érvényben van, nem egyéb, mint a jóakaratnak eddiig példa nélkül álló megnyilvánulása azzal a céllal, hogy a másik felet hasonló jellegű válaszlépésre buzdítsa, s ezzel együtt megfékezze a fegyverkezési versenyt. Ám minden ilyen jelre, Moszkva jóindulatának minden megnyilvánulására Washington ugyanúgy válaszolt: újabb és újabb atomrobban- tásökikal. Az amerikai kormányzat egymás után huszonnégy ilyen kísérletet hajtott végre, és ezek mindegyike nemcsak a szovjet jószándékkal, hanem a világ közvéleményével szemben is kihívás volt. Washington ezzel minthacsak azt akarta volna a világ értésére adni, a fegyverkezési verseny megállításáért érzett felelősség az Egyesült Államokra nem terjed ki. ötszáznapos csend a szovjet átorrikísérleti telepeken, ötszáznapos szűnni nem akaró robbantássorozat Névadóban — ez a két egymással homlokegyenest ellenkező politikai gondolkodásmód példája: az elavulté („minél több a fegyver, annál erősebb a biztonság”) és az újszerűé („a biztonság csak kölcsönös lehet”). A négyszer is meghosszabbított moratórium másfél éve elegendő idő volt ahhoz, hogy bebizonyosodjék azoknak a „mentegető” érveknek a helytelensége, amelyekkel az amerikai kísérletek folytatását kívánták igazolni azt hangsúlyozva, hogy az atomrobbantások teljes megszüntetését „lehetetlen hatékonyan ellenőrizni”. A szovjet és az amerikai tudósok közös kísérletei azonban a gyakorlatban is megmutatták, igenis lehetséges az ilyenfajta kontroll nemzeti eszközökkel történő végrehajtása. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy megvalósíthatóak a nemzetközi ellenőrzés különböző formái is, felhasználva azokat a szolgálatokat, amelyeket a „delhi hatok” ajánlottak fel e célra. A szovjet kormány a kialakult helyzetet alaposan, minden oldalról megvizsgálta. „Ilyen körülmények között, amikor az Egyesült Államok makacsul folytatja nukleáris kísérleti programja megvalósítását, azzal a céllal, hogy új nukleáris fegyverzetet hozzon létre és halmozzon fel, a Szovjetunió nem tanúsíthat a végtelenségig egyoldalú önmegtartóztatást. Olyan helyzet jött létre, amelynek további ily módon való alakulása azzal fenyeget, hogy komoly károkat ökoz a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának” — hangsúlyozza a közlemény. Azt eldönteni, miként cselekszik majd 1987. január 1. után, a szovjet kormány joga. A szovjet kormány élt ezzel a jogával, egyebek között azért is, hogy világosan a világ értésére adja: az amerikai vezetést terheli a felelősség a nukleáris leszerelés, az általános biztonság sorsáért. Legyenek, vagy ne legyenek kísérleti atomrob- bantások? A szovjet kormány közleményének fényében világosabb, mint valaha: minden az Egyesült Államoktól függ. Szpartak Beglov
